Hajdú-Bihari Napló, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-17 / 218. szám
Az új igézetében Napjaink legszembetűnőbb jelensége: társadalmunk fogékonysága az új iránt. Az új, a jobb, a korszerűbb iránt, amiből az egyénnek csakúgy haszna származik, mint a közösségnek. Az eredmény dialektikája tehát ebből származik, ebből táplálkozik, jelentősége és lényege így válik mind nagyobb és átfogóbb méretűvé. A Hajdú-Bihari Napló az elmúlt napokban eléggé részletesen beszámolt a műszaki napok debreceni eseményeiről. A tudósításokban persze elsősorban csak a tények kaptak helyet, de a tények és a sorok mögött valahol az előbb megfogalmazott gondolat kapott igazán rangot. Igen, a műszaki napok az új iránti érzékenység lényeges szempontjaira figyelmeztettek. Arra, hogy a mi termelésünk egyik igen lényeges alapja — vagy így még pontosabb: tartaléka — az emberek érdeklődése, új iránti fogékonysága. Persze — műszaki napokról lévén szó — természetes, hogy ott a tárgyi és ténybeli rendezvények meszszemenően magukon hordták tudományos életünk pregnáns eredményeit. Ez is volt a célja, ez is volt a jellege. Az tehát, hogy technikai és műszaki halállásunk korszerű és európai színvonalát bizonyítsa. Az eseménysorozat, hogy úgy mondjuk, ezt a küldetését teljesítette is. De ezen a tartalmi igazoláson túl volt egy eszmei mondanivalója is: az, hogy az alkotói értelem épp az eredmények láttán és hasznán nyer mind nagyobb inspirációt a még jobbra, még korszerűbbre való törekvés akarására. És itt már elérkeztünk korunk egyik nagyon lényeges társadalmi mozgalmához: az újítómozgalomhoz. Üzemek, gyárak, tudományos intézetek, termelőüzemek szinte egymást előzve és ösztönözve kutatják és keresik a korszerű „kifejezési mód” lehetőségét. Az egyes ember csakúgy, mint a kollektívák latba vetik szellemi energiájukat, és meglepő eredményeket produkálnak. Igen, meglepő eredményeket, s ezek mögött — és ez a legfontosabb — legtöbbször a közösség, a társadalom iránt érzett felelősség a meghatározó. Társul természetesen ehhez az egyéni érdekeltség is, dehát ebben nincs semmi különös, a megfelelő szinkron nem mond ellent a végeredménynek. Persze épp e kérdés megfogalmazásánál nem szabad egyoldalúságba esnünk. Az újítómozgalom — még ha óriási méretű is — nemegyszer éppen a meg nem értés, a gáncsoskodások miatt apad és halványul el. Közismert példák vannak erre is, de talán ezért — vagy éppen ennek ellenére — kell még inkább pártfogolnunk dolgozóink szellemi akaratát. Képletesen szólva: az érdekeltek s az illetékes kötelessége, hogy állandóan tréningben tartsák ezt a társadalmi energiát, arról nem is beszélve, hogy az eredményből egyaránt részesülünk. Az új segítésében, gyámolításában nekünk — az újságnak is — megvan a feladatunk. Nemcsak azáltal, hogy propagáljuk az eredményeket, hanem azáltal is, hogy az eredmények ismertetésével, felhasználásával új és új lendületet adjunk. S ehhez a munkához mindjárt hadd adjunk egy jó tanácsot Jevtusenko szovjet költő versét idézve: „Nagygyá nem lenni — gyalázat. — Mind naggyá legyetek!” Társadalmunkban megvan az erő is, az igény is, hogy ezen küldetésünket betölthesse mindannyiunkkal. Tapasztalatcsere Jugoszláviában A Debrecen és Környéke Területi Tsz Szövetség közreműködésével 28 termelőszövetkezeti elnök és más vezető szakember járt egyhetes tanulmányúton Jugoszláviában. Voltak Újvidéken, Eszéken, s meglátogatták a csaknem 50 000 holdas beljes állami mezőgazdasági nagyüzemet. A szövetkezeti vezetők tanulmányozták az üzemszervezést, érdeklődtek egyes termékeik önköltsége iránt, s kinn a földeken tekintették meg az őszi kapások, elsősorban a cukorrépa gépi betakarítását. A betakarításnál igen hasznos tapasztalatokat szereztek a jugoszláv nagyüzemekben a szövetkezeti vezetők. Nemsokára a bihari területi szövetség szervezésében a tagszövetkezetekből 45 főnyi küldöttség indul ugyancsak Jugoszláviába egyhetes tanulmányútra. XXV. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM • ÁRA: 80 FILLÉR • 1968. SZEPTEMBER 17., KEDD Mai számunkban: 100 éves múltját ünnepli... (3. old.) Eredményes munkáról... Olvasóink írják (4. old.) Félreismernek (3. old.) Sport (7. old.) Megkezdődött az őszi búza vetése Törik a tengerit, szedik a répát Az utóbbi napokban egyre több a munka a határban. Ezekben a hónapokban — szeptemberben, októberben — több tízezer hold termését kell betakarítani a megye termelőszövetkezeteiben, de ugyanakkor el kell végezni közel 200 000 hold őszi vetést, és fel kell szántani a talajt a tavaszi vetések alá is. Hogy mennyi munka vár ezekben a hetekben a szövetkezeti gazdaságok tagjaira, azt egyetlen egy számmal is jól lehet érzékeltetni. A különböző növények terméseiből szerény számítások szerint is több mint százezer vagonnal kell felásni, letörni, betakarítani és beszállítani a raktárakba, tárolóhelyekre, vasútállomásokra. Hajdú-Bihar megye termelőszövetkezeteiben a családtagokkal, besegítőkkel együtt a felmérések szerint mintegy 90—100 000 ember dolgozik most. A cukorrépa ásását, szedését és szállítását néhány közös gazdaságban már szeptember első napjaiban megkezdték, és azóta egyre több gazdaság fog hozzá ennek a növénynek a betakarításához. Beértek a korai fajta kukoricák is, s ezeknek a törése szintén megkezdődött. De folyik a burgonya szedése és válogatása, a dohány törése és fűtése is. Ez az esztendő újból jó példáját szolgáltatta annak: ha idejében, jól elkészített talajba kerül az őszi koszosok magja, akkor jelentős terméstöbbletet lehet elérni még akkor is, ha az időjárás nem a legkedvezőbb. A hosszú, száraz hónapok után az utóbbi hetekben jelentősnek mondható csapadék hullott le Hajdú-Bihar megye földjeire. És ez lehetővé tette nemcsak a talajmunka meggyorsítását, hanem azt is: olcsóbban, jobb magágyat tudjanak készíteni, biztonságosabb a magoknak a kelése. A rozs vetését — a homoki területeken gazdálkodó szövetkezetekben — már augusztus végén megkezdték. Szeptember elején számos gazdaságban láttak hozzá az őszi árpa vetéséhez, és a napokban érkezett a hír: megkezdte a megyében néhány gazdaság az őszi búza vetését. A becslések szerint eddig mintegy 25—30 000 hold rozsot, őszi árpát, takarmánynövényeket és búzát vetettek el a szövetkezetek. Minden remény megvan tehát arra — ha az időjárás egy kicsit is kedvez —, hogy ebben az évben is október vége felé el lesz vetve az összes őszi kalászos. Tanévnyitó a tanítóképzőben és a zeneművészeti főiskolán Ünnepélyes tanévnyitót tartottak szeptember 16-án, hétfőn délelőtt Debrecen két felsőoktatási intézményében, a Tanítóképző Intézetben és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zene- és énektanárképző szakának debreceni tagozatán. A tanítóképző tanévnyitóján Sütő Sándor igazgató üdvözölte a megjelenteket. Az ünnepségen részt vett Kiss Imre, a Hajdú-Bihar Megyei Tanács vb-elnökhelyettese, Czinege Albert, a Debrecen Városi Pártbizottság osztályvezetője, Koroknái Berta, a Debrecen Városi Tanács V. B. művelődésügyi osztályának vezetője, Kállai Imre, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Kovács Imre, a Hazafias Népfront debreceni városi bizottságának titkára, Strebelovszky Lajos, a Pedagógus Szakszervezet megyei és Bazsa Ernő, a Pedagógus Szakszervezet debreceni városi bizottságának titkára. Ünnepi beszédet É. Kiss Sándor igazgatóhelyettes mondott, aki többek között hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy államunk kedvező feltételeket teremt a fiatalság tanulmányainak folytatásához, ugyanakkor felhívta a tanulóifjúság figyelmét közösségi életének öntevékeny megszervezésére. A továbbiakban búcsút vett az intézet nyugállományba vonuló tanáraitól. Dr. Kiss Tihamér, dr. Bujdosó Ernő, Félegyházi László, Rimóczy József és dr. Krisch Gábor ebben a tanévben már nem vesz részt az intézet oktató-nevelő munkájában. Az ünnepi beszéd befejezése után került sor az elsőévesek eskütételére és beiktatására, majd dr. Nagy Gábor, a Tanítóképző Intézet pártalapszervezetének titkára mondott üdvözlő beszédet. Ünnepélyes pillanatai voltak a tanévnyitónak, amikor 35 arany- és 18 gyémántdiplomát adott át Strebelovszky Lajos az ötven és hatvan évvel ezelőtt diplomát szerzett pedagógusoknak, akik nevében Bálint Mihály mondott köszönetet. Az ünnepség a népköztársasági ösztöndíjban részesülő hallgatók névsorának ismertetése után, az Internacionálé hangjaival ért véget. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zene- és énektanárképző szakának debreceni tagozata tanévnyitó ünnepségén megjelent Basa Imre, a Debrecen Városi Pártbizottság titkára, Kiss Imre, a Hajdú-Bihar Megyei Tanács vb-elnökhelyettese, Ördög László, a Debrecen Városi Tanács vb-elnökhelyettese, Takács Lászlóné, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola főigazgató-helyettese, Kállai Imre, a Hazafias Népfront megyei és Kovács Imre, a Hazafias Népfront Debrecen városi bizottságának titkára, dr. Váci Lajos, egyetemi tanár, a Debreceni Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese, dr. Fehér András, a Kossuth Lajos Tudományegyetem dékánja, dr. Helmeczy Balázs, az Agrártudományi Főiskola rektorhelyettese, dr. Kurucz Albert, a Tanítóképző Intézet igazgatóhelyettese és Gyarmati Kálmán, a Megyei Művelődési Ház igazgatója. Gulyás György, a Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatának igazgatója ünnepi beszédében áttekintést adott az iskola egyéves múltjáról, eredményeiről, elemezte az iskola mai helyzetét, és meghatározta azokat a célokat és feladatokat, amelyek az új tanévben az iskola tanárai és valamennyi hallgatója előtt állnak. Hangsúlyozta, hogy a hallgatóknak korunk teljes műveltségének elsajátítására kell képessé tenni magukat. Ezt követően az elsőévesek eskütétele és beiktatása következett, majd a hallgatók rövid műsorával zárult a tanévnyitó ünnepség. Elsőévesek eskütétele a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatán (Fotó: Süli Andor) özv. Budaházi Jenőné pedagógus átveszi a gyémántdiplomát a Tanítóképző Intézet tanévnyitó ünnepségén Műszaki napok Debrecen vízellátásának Hétfőn, szeptember 16-án tovább folytatódott a debreceni műszaki napok érdeklődéssel kísért rendezvénysorozata. A második hét első napján négy érdekes előadást tartottak az MTESZ aktivistái, illetve meghívott előadói. Ezek közül három speciális részterületeket érintett, ennek ellenére sok szakember és érdeklődő kísérte figyelemmel az előadást és a hozzászólásokat. A Debreceni Dohánygyárban a meghívott előadó helyett Héjas Ferenc, a gyár főmérnöke tartott előadást „A dohányipar fejlesztési perspektívái Hajdú-Bihar megyében” címmel. Az előadó röviden ismertette a dohányipar 100 éves múltját s Hajdú-Bihar megye sze-repét ebben a múltban, majd a jelenről és a jövőről beszélt. A Debreceni Dohánygyár az elmúlt években nagy fejlődésen ment át, bővült és korszerűsödött, s ennek megfelelően veszi ki részét az ország dohányiparának feladataiból mint a cigaretta-tömeggyártás nagy bázisa. A fejlődés azonban nem áll meg a megyében sem: az igényeknek, a feladatoknak megfelelően korszerűsödik majd tovább a dohányfeldolgozás, de a dohánytermesztés is. Az előadást több hozzászólás követte. A Technika Házában délelőtt került sor „Az üzemi világítástechnika és a színdinamika kapcsolata, a városkép és a fényarchitektúra” című előadásra, melyet dr. Sziráki Zoltán, az ÉVM Középülettervező Vállalat osztályvezetője tartott nagy érdeklődés mellett, filmekkel illusztrálva. Ezt a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület előadása követte: „Rétegvízhasználattal kapcsolatos szintváltozások vizsgálata Debrecen területén geodéziai módszerekkel” címmel, majd ,.A reprezentatív mintavétel alapján történő minőségvizsgálat szerepe a konzerviparban” címmel hangzott el előadás. A keddi program is tartalmasnak ígérkezik. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságon 14 órakor kezdődik a „Debrecen vízellátásának megoldása, mint a város komplex fejlesztésének alapja” című előadás s ugyanebben az időben a Technika Házában Hajdú-Bihar megye sütőiparának területi fejlesztési koncepciójáról lesz szó, s ezt 15 órai kezdettel a MTESZ helyi szervezete ipargazdasági bizottságának rendezésében követi a „Hajdú-Bihar megyei vállalatok jelenlegi helyzete az új gazdasági mehanizmusban és a további fejlődés útja” című előadás. Húszéves a barcsi Vörös Csillag Tsz Megalakulásának 20. évfordulója alkalmából vasárnap ünnepi közgyűlést tartott a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet. A jubileumi ünnepségen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a nagyhírű tsz alapító tagja és egykori elnöke, Dobi István, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke, dr. Nagy Sándor, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára, Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke. Az ünnepségen felszólalt Losonczi Pál. Tolmácsolta a pártnak és a kormánynak s külön Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának személyes üdvözletét, és további sikert kívánt a Vörös Csillag tagságának. Ezután Dobi István átadta az Országos Szövetkezeti Tanács üdvözletét. Ezt követően Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese kitüntetéseket adott át. (MTI) Megalakulásának 20. évfordulóját ünneplő barcsi Vörös Csillag Tsz-be látogatott vasárnap Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a tsz egykori alapító tagja és elnöke, valamint Dobi István, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke. Képünkön: Szilonics pusztán — a tsz megalakulásának helyén — Birovecz Pálné, a tsz egyik alapító tagja a hőskorról eleveníti fel emlékeit a kedves vendégeknek. (MTI Fotó : Vigovszki Ferenc felvétele)