Hajdú-Bihari Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-22 / 167. szám
HAJDÚ-BIHARI XXVI. ÉVFOLYAM 167. SZÁMÁRA: 1,20 FORINT 1969. JÚLIUS 22., KEDD AZ ELSŐ EMBEREK A HOLDON is tudományos haladás új korszaka ÚJRA A VILÁGŰRBEN Az évszázados fantázia valósággá vált. 1969. július 20-án az Apollo 11 amerikai űrhajó (csaknem ugyanonnan indult Floridából, ahonnan Verne képzeletbeli ágyúlövedéke) különleges leszálló-rakétája, a „Sas” elnevezésű holdkomp két emberrel leszállt a Hold felszínén. Az űrhajózás történetének 12. évében nyolc évvel azután, hogy Gagarin először merészkedett a világűrbe, megjelent a két első ember a Holdon. Ezzel új korszak kezdődött a tudományos haladás, az űrkutatás történetében. Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti Washingtonból: Kis lépés egy ember, de hatalmas ugrás az emberiség számára — ezekkel a szavakkal lépett az első űrhajós, Neil Armstrong a Hold felszínére. Az űrhajózás történetének ez "újabb, világraszóló eseményére 109 órával, 24 perccel és 20 másodperccel azután került sor, hogy az Apollo 11 űrhajó elindult a floridai Kennedy-fokról a Hold felé. Az űrhajó hajtóműve a leszálláskor nem vágott mély krátert a talajba, az „űrcsizmák” pedig mintegy két és fél centiméterre süppednek be. az úgynevezett napszél, a napsugárzás anyagi részecskéinek mérésére szolgál. Az űrhajósok a tudományos program keretében megkezdték a talajminták begyűjtését, előbb egy különleges vákuum-kamrába, majd egy számozott rekeszeket tartalmazó tartályba. Az ehhez szükséges műszereket, a tudományos felszereléshez hasonlóan, az űrhajó oldalára szerelt tartályból vették elő. Magyarországi időszámítás szerint röviddel hajnali öt óra előtt az űrhajósok kitűzték a Holdra az amerikai zászlót, látogatásuk emlékére. A Hold és minden más égitest a nemzetközi megállapodások szerint — nem képezheti egyetlen ország tulajdonát sem. Kevéssel ezután Nixon elnök hívta fel őket telefonon, fehér házi dolgozószobájából. Az elnök azt mondotta, hogy ez a telefonhívás a „legtörténelmibb jelentőségű” a Fehér Házból. Minden amerikai, de az egész emberiség is büszke Önökre — mondotta az űrhajósoknak Nixon, azt hangoztatva, hogy munkájuk eredményeként „az ég az ember világának része lett”. Arra utalva, hogy az űrhajó a Nyugalom Tengerében ért Holdat, az elnök kijelentette, ennek a ténynek arra kell ösztönöznie az emberiséget, hogy a Földön is nyugalmat és békét teremtsen. Az űrhajósok megköszönték az elnök üdvözletét és a képernyőn jól lehetett látni, hogy Aldrin, aki a légierő alezredese, katonásan tiszteleg is űrruhájában. (Folytatás a 2. oldalon) A kamerák itt azt a jelenetet örökítették meg, amikor a két űrhajós, Armstrong és Aldrin a holdkomp előtti térségen tevékenykedik. (Telefotó — AP—MTI— RS) Jobboldalt fent: Neil Armstrong az Apollo 11 űrhajósa az első ember, aki lábát a Holdra tette. A következő kép: Armstrong kiszállását követően mintegy húsz perc múlva társa, Edwin Aldrin is a Holdra lépett. A képen Aldrin a Holdon történő mozozást evakorolta. Csodálatos ez a magány... Armstrong a kiszállás után mintegy húsz percig egyedül volt a Hold felszínén. Előbb egy fényképezőgéppel, amelyet a kabinban maradt Aldrin kötélen juttatott el hozzá, lefényképezte saját lábnyomait, majd próbát vett a Hold talajából, amelyet haladéktalanul továbbított a kötélen társának. „Mindent nagyon tisztán látok” — mondotta az űrhajós, aki addig még nem távolodott el messzire a lábazattól, s nagyrészt árnyékban tartózkodott. „Igen érdekes, hogy helyenként kemény talajt érzek” — mondotta Armstrong a földi központnak. Az űrhajós hamar felbátorodott és földi méretekben rendkívül gyorsnak tűnő mozdulatokkal haladt. „Úgy tűnik, hogy ez vulkanikus kőzet” — hangzott az újabb észlelet. Magyarországi idő szerint röviddel hajnali negyed öt előtt Aldrin is kimászott a kabinból és kipróbálta a mozgást a Holdon. Az űrhajós hatalmasakat ugrott a nehéz ruhában. Mind Armstrong mind Aldrin elragadtatással szólt az első benyomásokról. „Nem olyan, mint az amerikai sivatagok, de nagyon szép” — mondotta Armstrong. „Csodálatos ez a magány” — jelentette ki Aldrin. Az űrhajósok ezt követően eltávolították a védőburkot az űrhajó lábazatára szerelt emléktábláról. Ez a tábla a Holdon marad, hirdetve, hogy itt lépett először az ember a Holdra. A tábla a két űrhajós nevén kívül Nixon elnök aláírását is tartalmazza. Talajminták gyűjtése Armstrong ezután leszerelte a tv-kamerát a holdkomp oldaláról és több mint 20 méterre távolodott el vele. Előbb körképet készített a látványról, a földi irányító központ tájékoztatására, majd a szilárdan álló holdkompra irányozta azt. Aldrin közben megkezdte a tudományos műszerek elhelyezését: egy automatikus szeizmikus mérőállomást, egy, a lézersugarak visszaverésére szolgáló berendezést és egy alumíniumlapot helyezett el; ez utóbbi Szoros és bensőséges a magyar és lengyel nép barátsága MAGYAR ÁLLAMFÉRFIAK ÜDVÖZLŐ TÁVIRATA Lengyelország újjászületésének 25. évfordulója alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás-paraszt kormány és az egész dolgozó magyar nép nevében üdvözlő táviratot küldtek lengyel államférfiaknak, Gomulka, Spychalsi, Cyrankiewicz elvtársnak, Kádár János, Losonczi Pál és Fock Jenő elvtársak. A távirat hangsúlyozza: „Továbbra is azon munkálkodunk, hogy a magyar és lengyel nép között a kapcsolatok az élet minden területén erősödjenek, hogy népeink eredményesen járuljanak hozzá az egész szocialista közösség egységének megszilárdításához, a békét fenyegető imperialista erők megfékezéséhez, a béke, a szocializmus és a haladás győzelméhez.” NAGYGYŰLÉS AZ EGYESÜLT VILLAMOSGÉPGYÁRBAN Az MSZMP Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa az Egyesült Villamosgépgyár művelődési házában nagygyűlést rendezett hétfő délután Lengyelország felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából. Közéletünk számos vezetője vett részt a nagygyűlésen. Először Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet, majd Tadeusz Hanuszeknek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetének beszédét hallgatták meg a nagygyűlés részvevői. Termelőszövetkezeti küldöttség utazott Bulgáriába Hétfőn termelőszövetkezeti küldöttség utazott hazánkból Bulgáriába. A termelőszövetkezeti delegáció vezetője Szabó István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke. Az öttagú magyar küldöttség egyhetes bulgáriai látogatása során tanulmányozni fogja a bolgár szövetkezetek élelmiszeripari feldolgozó és kisegítő üzemi tevékenységét, s ezenkívül sor kerül a szövetkezetek közötti kapcsolatok fejlesztésére is a személyes találkozás alkalmával. SEMMELWEISRE EMLÉKEZTEK A BERETTYÓÚJFALUI JÁRÁS EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓI A berettyóújfalui járás egészségügyi dolgozói a napokban szakszervezeti ülés keretében emlékeztek meg Semmelweis Ignácról, a nagy magyar orvosról, az anyák megmentőjéről. Az ünnepségen megjelent dr. Boros Imre, a járási tanács vb-elnökhelyettese, dr. Fejes Gizella járási főorvos, valamint dr. Debreczeni Pál, az egészségügyi dolgozók szakszervezetének elnöke. Dr. Vikstein József, a berettyóújfalui kórház szülész-nőgyógyász szakorvos ünnepi beszédében méltatta Semmelweis munkásságát, az orvostudomány terén elért nagyszerű eredményeit. Az ünnepi ülésen a tíz és húsz éve az egészségügy terén munkálkodóknak törzsgárdajelvényt adtak át — írja tudósítónk, Tikász László. Sumeni kulturális delegáció érkezett Debrecenbe Vasárnap délután Gancso Velikovnak, a sumeni városi tanács kulturális osztálya vezetőjének vezetésével hat tagú kulturális delegáció érkezett Debrecenbe. A bolgár testvérváros küldöttségét Debrecen város nevében Püspökladányban fogadta dr. Tar Károly, a debreceni városi tanács vb. művelődésügyi osztályának helyettes vezetője. A sumeni delegáció tagjai között van Sumen művészeti és népművelési intézményeinek több vezetője. A vendégek találkoznak a debreceni művelődési élet irányítóival, meglátogatják a város néhány oktatási és népművelési intézményét, megtekintik a műemlékeket. Az egyhetes tartózkodás során ellátogatnak Egerbe, Diósgyőrbe és Kossuth Lajos szülőfalujába, Monokra. Szerdán Ördög László, a debreceni városi tanács vb-elnökhelyettese fogadja a delegációt. A bolgár vendégek szombaton Budapestre utaznak és vasárnap indulnak haza. SOKNYELVŰ NYÁR „Gyorsvonat érkezik a második vágányra. A vágány mellett kérem, vigyázzanak! Budapest nyugati pályaudvar felől gyorsvonat érkezik a...” Vasárnap este, kilenc óra után piros nyakkendős, álmos szemű úttörők várták a vonatot a debreceni nagyállomáson. Virágokkal és rosszkedvűen, így: — Azt se tudom, mit mondjak nekik. — Teljesen mindegy, hogy mit mondunk. Úgysem értik. Csak állunk majd, mint aki megkukult... A hangszóró hangja elijesztette a rosszkedvet, akkor már csak az izgalom élt: — El ne szalaszszuk őket! A debreceni úttörőknek most valóban hozzá kell szokniuk a vendégfogadáshoz. A csillebérci úttörőtábor építése miatt a debreceni KISZ-táborban látják vendégül az angol és a finn gyerekeket. Vasárnap este az angolok érkeztek. Tíz, a vendéglátókhoz hasonlóan álmos, az érkezéstől egy kicsit riadt „erdei ember" jött két kísérővel. (Erdei emberek: ez a neve?■ angol gyerekek országos szervezetének.) A fogadás a vártnál is jobban sikerült. Míg előkerült a tolmács, hogy a vezetők az illő üdvözleteket elmondják, a gyerekek már egymást méregették. S miközben Szilágyi Zoltán, a megyei úttörőelnökség tagja arról beszélt, hogy szeretnénk, ha az itt töltött három hét barátainkká tenné a kis vendégeket, az egyik angol gyerek riadtan összerezzent, mert valaki el akarta venni a csomagját. Ide-oda billent a vállat félrehúzó táska, de a köszöntő beszéd végére békésen megállapodott. Fogóján elfért a két kéz, s a kívánt barátság volt a fele súly. Hétfőn újabb külföldi csoport, tíz finn gyerek érkezett Debrecenbe. B. G.