Hajdú-Bihari Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-22 / 170. szám
Megkezdődött a KGST végrehajtó bizottságának ülésszaka Moszkva (TASZSZ) Kedden Moszkvában Gheorghe Radulescu román miniszterelnökhelyettes elnökletével megkezdte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának 48. ülésszaka. Harminckétmilló utas a debreceni villamosokon A Debreceni Közlekedési Vállalatnál elkészült a statisztika ez év első hat hónapjának forgalmáról. A számok azt bizonyítják, hogy változatlanul emelkedik a villamosok utasforgalma, a vállalat terve az első hat hónapra harmincegymillió-négyszázharmincezer volt. Ezt a tervet túlhaladták. Még jobban kitűnik az emelkedés, ha az első hat hónap tavalyi forgalmát nézzük. Az elmúlt évben ugyanis harmincmillió-nyolcszázhetvenkétezer utasa volt a debreceni villamosoknak. A mostani statisztika értékét emeli az a tény is, hogy megszűnt a pallagi villamosjárat, és ez sem okozott visszaesést a forgalomban. Természetvédelmi terület a Nagyerdőn Sokan nem tudják, hogy a debreceni Nagyerdőnek van egy nagyobb területrésze, az úgynevezett gyöngyvirágos őstölgyes. A Pallagi út mentén a bal oldalon terül el ez az erdőrész, ás tábla hirdeti: „Természetvédelmi terület”. Ebben az őstölgyesben kanyarognak az évszázados fák alatt a turistaösvények. A debreceni erdészet gondozza ezt az értékes területet, mely ősi mivoltában tárja elénk a hajdani hatalmas erdőségnek megmaradt részét. Számba veszik a terület értékes növényvilágát, és elvégzik a tisztítómunkát is. A polgári védelem helytállt a gátakon A megyei parancsnokság értékelése az árvízvédelemről A megyei polgárvédelmi parancsnokság július 21-én a megyei tanács vb-termében tanácskozást tartott, amelyen értékelte a május 18. és június 22. között folytatott árvízvédelmi munkát. A tanácskozáson megjelent Karakas László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Sajnovics János vezérőrnagy, a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának törzsparancsnoka, Markovics Mihály alezredes, a PVOP párt bizottsági titkára, Sántha Jenő ezredes, PVOP- törzsparancsnok hadtáp helyettese, valamint részt vettek a polgári védelem járási, városi parancsnokai és a megyei szakszolgálat parancsnokai. A tanácskozást Hegedűs Gábor, Hajdú-Bihar megye polgári védelmi törzsparancsnoka nyitotta meg, majd dr. Ambrus István, Hajdú- Bihar megye polgári védelmi parancsnoka, a megyei tanács vb-elnöke értékelte a végrehajtott feladatokat. Dr. Ambrus István értékelésében többek között elmondotta, hogy május 18-tól június 22-ig a rendkívüli időjárás következtében megyénk területén a Tiszán, de különösen a Berettyó és a Sebes-Körös mentén válságos helyzet alakult ki, azért a védekezést gyorsan, széles fronton kellett megteremteni. A nagy mennyiségű anyagitechnikai eszközök összpontosításával, a védelemben résztvevők kitartó helytállásával sikerült e térségben a megduzzadt folyókat fékentartani. — Az árvízfronton hősiesen helytálló katonák, polgári védelmisták, a társ fegyveres testületek erői, szovjet katonák méltán érdemelték ki megyénk egész lakosságának nagyrabecsülését — mondotta dr. Ambrus István, majd így folytatta: " Az árvízvédekezési munkákkal egy időben a társadalom segítőkészsége, összefogása mellett a polgári védelem mozgósított állományának, hivatásos, államigazgatási és üzemi állományának is sokoldalú feladatokat kellett megoldania az árvíz sújtotta Szabolcs- Szatmárban és az árvízveszélynek kitett más területeken. Megértve a szűkebb hazába, az otthonba való mielőbbi visszatérés vágyát, hathatós segítséget nyújtottak a Szabolcs-Szatmár megyei falvak lakóinak a helyreállításhoz, az élet újraindításához. A megye párt- és állami szerveinek, valamint a polgári védelem parancsnokságának irányításával került sor valamenynyi szükséges feladat megoldására. Ezt követően dr. Ambrus István az előkészítő munkákról, a megtett intézkedésekről, az árvízvédelmi készenlétről szólt, majd arról, hogy a megyei polgári védelmi parancsnokság az árvízvédelmi feladatokkal kapcsolatos munkáit több irányban és területen látta el az árvíz idején: megyénkben a Tisza Polgár—Tiszafüred vonaláig, valamint a Berettyó és a Körösök mentén Szeghalom térségéig, Szabolcs- Szatmárban tizenhat árvíz sújtotta község területén; Békés megyében Szeghalom térségében; Szolnok megyében pedig Tiszafüred környékén. Elmondotta dr. Ambrus István, hogy Debrecen, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, valamint megyénk járásai 48 ezer fős erőt bocsátottak rendelkezésre a védelmi munkák ellátására, a gátak megerősítésére és építésére. A védekezésben 3700 gépjármű és munkagép vett részt. Az időben és szervezetten végzett munkálatok eredménye, hogy az árvízveszélynek kitett településeken személyi veszteség nem volt, és sikerült elhárítani a nagyobb veszteséget ez állami és magántulajdonban is. A megye területén a védekezési munkáknál az északi irányparancsnokság fő feladata volt a Tisza védvonalának, gátrendszerének védelme, az átázott gátak megerősítése, a keletkezett átszivárgások, buzgárok lokalizálása, a gátrendszer átszakadásának megakadályozása Tiszacsege és Egyek térségében. Erre a célra 5300 főnyi polgári védelmi erőt vontak be. A védekezés 111 485 folyóméter hosszban történt, s eredményesen — mondotta Ambrus István, majd szólt a védelmi munkák során felhasznált anyagok mennyiségéről, a személy- és vagyonvédelem biztosításáról, a ki- és visszatelepülések szervezett megoldásáról, valamint a szomszédos megyék megsegítéséről, az ott végzett mentési munkákról. Elmondotta, hogy Csengersima község újjáépítési munkálatai a kiadott építési engedélyeknek megfelelően jó ütemben halad. A Hajdú-Bihar megyei építőipari vállalatok, ktsz-ek vállalásaikat teljesítve veszik ki részüket az újjáépítési munkában, hogy még az ősz folyamán a hajléktalan lakosság felépített, saját házába beköltözhessen. — Az árvízvédelemben részt vevő alakulatok, egységek parancsnokai, politikai munkásai lelkiismeretesen, teljes szívvel és odaadással, erejüket nem kímélve teljesítették kötelességüket — fejezte be az értékelést dr. Ambrus István, majd a polgári védelem járási, városi parancsnokainak és a megyei szakszolgálat parancsnokainak munkájuk elismeréseként emléklapokat és pénzjutalmakat adott át. Ezt követően Szűk Tibor, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság helyettes vezetője szólt a polgári védelem és a vízügyi dolgozók eredményes kapcsolatáról, s dr. Sajnovics Jánosnak átadott egy emlékalbumot. Dr. Sajnovics János a Honvédelmi Minisztérium és a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága nevében elismerését fejezte ki a megyei árvízvédelmi munkák szervezéséért, és a feladatok megoldásáért. A tanácskozás dr. Ambrus István zárszavával ért véget. NÉPI KERÁMIAKIÁLLTÁS A Debreceni Nyári Egyetem keretében kedden a Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtárában „Magyar népi kerámia” címmel kiállítás nyílt. A kiállításon többek között nádudvari fekete korsók, erdélyi bokályok, mezőtúri tálak és debreceni cseréppipák láthatók. Nagy feladatok az új ötéves tervben A Magyar Agrártudományi Egyesület Hajdú-Bihar megyei szervezete és a Hajdú-Bihar megyei Megtermékenyítő Főállomás kedden nagy érdeklődéssel kísért állattenyésztési tanácskozást rendezett Debrecenben az Agrártudományi Főiskolán. Az országos ankéton részt vettek a különböző megyék tanácsi vezető szakemberei, törzsállattenyésztők, termelőszövetkezeti és gazdasági vezetők. Buglyó Imre, a megyei állattenyésztési felügyelőség igazgatója üdvözölte a résztvevőket, s megnyitója után Bíró István, az Országos Állattenyésztési Felügyelőség igazgatóhelyettese tartott előadást „A szarvasmarha-állományunk nemesítésében alkalmazott tenyésztési módszerek értékelése” címmel. Elmondotta többek között, hogy a szarvasmarha-tenyésztés jelenlegi helyzetét s az ezzel kapcsolatos feladatokat, tenyésztési irányt az egyre növekvő népgazdasági igény szabja meg. Ez jelentkezik egyrészt a növekvő hazai húsfogyasztás kielégítésében, másrészt abban, hogy eleget tudjon tenni az exportkötelezettségeknek, ami jelentős devizabevételt biztosít az országnak. Szólt az előadó arról, hogy az 1,1 milliárd liter évenkénti tej 98 százaléka belföldi fogyasztásra kerül, de az egy főre jutó fogyasztásban még messze elmaradunk a fejlett állattenyésztéssel rendelkező országok mögött. A hazai húsfogyasztásban sokkal jobban állunk, s évenként 9—10 kiló az egy főre jutó marhahúsfogyasztás. A negyedik ötéves terv irányelvei átfogó, a tenyésztőkre és az üzemekre egyaránt nagy feladatot jelentő perspektívákat állítanak hazai állattenyésztésünkkel szemben. A szakemberek legfontosabb feladata az állatállomány fejlesztése, a mostani hozamok gyorsabb ütemű növelése, s jobb minőség mellett a költségek csökkentése. A következő ötéves tervben a szarvasmarhaállományt 120 ezerrel, ezen belül a tehénállományt 65 ezerrel kívánják növelni. A tervezet szerint a tejtermelés legalább 300 millió literrel növekedik. Mindezeknek a nagy feladatoknak a teljesítése érdekében nagymértékben javítani kell a tenyésztői munkát, korszerűsíteni a tartást, s megjavítani a takarmányozást. A fajtákról elmondotta, hogy az állomány zömét a magyar tarka adja, ez az uralkodó hazánkban, s ennek a termelőképességét kell — elsősorban tej és a hús minőségében — tovább fokozni. A tanácskozás résztvevői előtt nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott dr. Kovács Lajos, a főállomás igazgatója, aki nemrégiben tanulmányúton járt Franciaországban. ÁLLATTENYÉSZTÉSI TANÁCSKOZÁS AZ AGRÁRTUDOMÁNYI AKADÉMIÁN Hogyan működik a Minisztertanács Tanácsi Hivatala ? A Magyar Közlönyben megjelent a kormánynak az a határozata, amellyel a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályát - hatáskörének növelése érdekében - a Minisztertanács Tanácsi Hivatalává szervezi át. Ez a hivatal a kormánynak önálló, országos hatáskörű végrehajtó szerve a tanácsok végrehajtó bizottságának központi irányításában, valamint az általános tanácsi felügyeletben. Főbb feladatai közé tartozik a tanácsi végrehajtó bizottságok munkájának elemzése és továbbfejlesztése, tömegkapcsolatainak elmélyítése. Ezután az új hivatalnál történik - az érdekelt minisztérium és országos hatáskörű szervek bevonásával - azoknak a kormány elé terjesztendő jogszabály-tervezeteknek az előkészítése, amelyek a tanácsok és szerveik felépítésére, működési rendjére vonatkoznak. A hivatal hatáskörébe tartozik többek között az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános, pót- és időközi választásának szervezése is. Ugyancsak a hivatal dolgozza ki a kormány részére azokat a tanácsokkal kapcsolatos előterjesztéseket, amelyeknek elbírálása a Népköztársaság Elnöki Tanácsának hatáskörébe tartozik. A végrehajtó bizottságok közvetlen irányítása során a hivatal figyelemmel kíséri, hogyan alakítják ki a tanácsokat érintő terveket, költségvetési előirányzatokat és az ágazati feladatoknak megfelelő fejlesztési mutatókat. Az új kormányszerv elősegíti a végrehajtó bizottsági vezetők munkájának javítását, irányító, szervező tevékenysége színvonalának állandó emelését. Figyelemmel kíséri ezenkívül a tanácsszervek és a tanács alá nem rendelt szervek kapcsolatát is. Általánosítja és hasznosítja a tanácsi munka hazai és nemzetközi tapasztalatait. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának vezetője tanácskozási joggal részt vesz a kormány ülésein. Arról is tájékoztat a Magyar Közlöny, hogy - szintén kormányhatározat alapján - megalakult a Tanácsi Hivatal mellett működő tanácsi koordinációs bizottság. Tizennégy tagja van. A bizottság feladatai közé tartozik, hogy megvitassa és összehangolja a tanácsi tevékenységgel kapcsolatos szervezeti, működési, hatásköri kérdéseket, s elvi álláspontot alakítson ki bennük. (MTI) Ülést tartott az MSZMP megyei bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar megyei Bizottsága 1970. július 21-én ülést tartott. A megyei pártbizottság meghallgatta Karakas László elvtársnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának tájékoztatóját a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1970. július 15—16-án tartott üléséről. A megyei bizottság a Központi Bizottság határozatának megyei végrehajtásáról határozatot hozott és azt elfogadta. A szocialista brigádok eredményei a mezőgépgyárban Az elmúlt napokban értékelték a debreceni mezőgazdaságigép-gyárban a szocialista brigádok munkáját, tevékenységét — írja tudósítónk, Borköles Jenő. „ Nehéz félév, illetve negyedév áll a mezőgépgyáriak mögött, mivel az árvíz miatt a makói és békési gépgyár termeléskiesését részben a debreceni üzemnek kellett pótolni. A brigádok a feladatokat teljesítették, s nagyon nehéz volt eldönteni a versenyzők sorrendjét, végül is a kevesebb baleset, valamint a társadalmi munkák értéke döntött. Ezek szerint az egyes üzemvezetők irányítása alatt dolgozó szocialista kollektíváknál a következő eredmény alakult ki: Legisa Antal üzemvezetőnél a II. negyedévben a legjobb eredményt a Terge Gyula által vezetett Pataki István szocialista brigád érte el, második a Bölöni György, harmadik a Korvin Ottó brigád lett. (Előbbi vezetője Nagy Sándor, az utóbbié Magi János.) Fúró József üzemvezetőnél a Kilián György MHSZ brigád lett az első. Nagy Sándor vezetésével, második a Zalka Máté, harmadik pedig a Szamuely Tibor szocialista kollektíva lett. (Brigádvezetők: Kiss Lajos és Veress János.) Veress József üzemvezetőnél a Varga Erzsébet vezette Martos Flóra KISZ-brigád szerezte meg az első helyet, második a Ságvári Endre, harmadik pedig a Tóthfalusi Sándor KISZ-brigád lett Stozicski Gábor, illetve Harangi Lajos vezetésével. G. Nagy Árpád főmechanikusnál a Lenin MHSZ brigád bizonyult a legjobbnak. (Brigádvezető: Hubert Károly.) Második helyen végzett Lőrinczi János vezetésével a November 7 MHSZ-brigád, harmadik helyen pedig Gyökeres Sándor vezetésével a Tyitov MHSZ-brigád. A második negyedévben új műszaki brigád alakult a gyárban. A negyedik műszaki szocialista kollektíva Darányi Mihály vezetésével tevékenykedik.