Hajdú-Bihari Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-22 / 170. szám

Megkezdődött a KGST végrehajtó bizottságának ülésszaka Moszkva (TASZSZ) Kedden Moszkvában Gheorghe Radulescu román miniszterelnök­helyettes elnökletével megkezdte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizott­ságának 48. ülésszaka. Harminckétmilló utas a debreceni villamosokon A Debreceni Közlekedési Válla­latnál elkészült a statisztika ez év első hat hónapjának forgalmáról. A számok azt bizonyítják, hogy változatlanul emelkedik a villa­mosok utasforgalma, a vállalat ter­ve az első hat hónapra harmincegy­­millió-négyszázharmincezer volt. Ezt a tervet túlhaladták. Még job­ban kitűnik az emelkedés, ha az első hat hónap tavalyi forgalmát nézzük. Az elmúlt évben ugyanis harmincmillió-nyolcszázhetven­­kétezer utasa volt a debreceni vil­lamosoknak. A mostani statisztika értékét emeli az a tény is, hogy megszűnt a pallagi villamosjárat, és ez sem okozott visszaesést a forgalomban. Természetvédelmi terület a Nagyerdőn Sokan nem tudják, hogy a deb­receni Nagyerdőnek van egy na­gyobb területrésze, az úgynevezett gyöngyvirágos őstölgyes. A Pallagi út mentén a bal oldalon terül el ez az erdőrész, ás tábla hirdeti: „Ter­mészetvédelmi terület”. Ebben az őstölgyesben kanyarognak az évszá­zados fák alatt a turistaösvények. A debreceni erdészet gondozza ezt az értékes területet, mely ősi mi­voltában tárja elénk a hajdani ha­talmas erdőségnek megmaradt ré­szét. Számba veszik a terület érté­kes növényvilágát, és elvégzik a tisztítómunkát is. A polgári védelem helytállt a gátakon A megyei parancsnokság értékelése az árvízvédelemről A megyei polgárvédelmi parancs­nokság július 21-én a megyei ta­nács vb-termében tanácskozást tar­tott, amelyen értékelte a május 18. és június 22. között folytatott ár­­vízvédelmi munkát. A tanácsko­záson megjelent Karakas László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Sajnovics János vezér­őrnagy, a Polgári Védelem Orszá­gos Parancsnokságának törzspa­rancsnoka, Markovics Mihály al­ezredes, a PVOP párt bizottsági tit­kára, Sántha Jenő ezredes, PVOP- törzsparancsnok hadtáp helyette­se, valamint részt vettek a polgári védelem járási, városi parancsno­kai és a megyei szakszolgálat pa­rancsnokai. A tanácskozást Hegedűs Gábor, Hajdú-Bihar megye polgári védel­mi törzsparancsnoka nyitotta meg, majd dr. Ambrus István, Hajdú- Bihar megye polgári védelmi pa­rancsnoka, a megyei tanács vb-el­­nöke értékelte a végrehajtott fel­adatokat. Dr. Ambrus István értékelésében többek között elmondotta, hogy május 18-tól június 22-ig a rend­kívüli időjárás következtében me­gyénk területén a Tiszán, de külö­nösen a Berettyó és a Sebes-Kö­rös mentén válságos helyzet alakult ki, azért a védekezést gyorsan, széles fronton kellett megteremte­ni. A nagy mennyiségű anyagi­­technikai eszközök összpontosítá­sával, a védelemben résztvevők ki­tartó helytállásával sikerült e tér­ségben a megduzzadt folyókat fé­­kentartani. — Az árvízfronton hősiesen helytálló katonák, polgári védel­­misták, a társ fegyveres testületek erői, szovjet katonák méltán érde­melték ki megyénk egész lakossá­gának nagyrabecsülését — mondot­ta dr. Ambrus István, majd így folytatta: " Az árvízvédekezési munkák­kal egy időben a társadalom segí­tőkészsége, összefogása mellett a polgári védelem mozgósított állo­mányának, hivatásos, államigazga­tási és üzemi állományának is sok­oldalú feladatokat kellett megol­dania az árvíz sújtotta Szabolcs- Szatmárban és az árvízveszélynek kitett más területeken. Megértve a szűkebb hazába, az otthonba való mielőbbi visszatérés vágyát, hat­hatós segítséget nyújtottak a Sza­­bolcs-Szatmár megyei falvak lakói­nak a helyreállításhoz, az élet újra­indításához. A megye párt- és ál­lami szerveinek, valamint a polgá­ri védelem parancsnokságának irányításával került sor valameny­­nyi szükséges feladat megoldására. Ezt követően dr. Ambrus István az előkészítő munkákról, a megtett intézkedésekről, az árvízvédelmi készenlétről szólt, majd arról, hogy a megyei polgári védelmi parancs­nokság az árvízvédelmi feladatok­kal kapcsolatos munkáit több irányban és területen látta el az árvíz idején: megyénkben a Tisza Polgár—Tiszafüred vonaláig, vala­mint a Berettyó és a Körösök men­tén Szeghalom térségéig, Szabolcs- Szatmárban tizenhat árvíz sújtot­ta község területén; Békés megyé­ben Szeghalom térségében; Szol­nok megyében pedig Tiszafüred környékén. Elmondotta dr. Ambrus István, hogy Debrecen, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, vala­mint megyénk járásai 48 ezer fős erőt bocsátottak rendelkezésre a védelmi munkák ellátására, a gá­tak megerősítésére és építésére. A védekezésben 3700 gépjármű és munkagép vett részt. Az időben és szervezetten végzett munkálatok eredménye, hogy az árvízveszély­nek kitett településeken személyi veszteség nem volt, és sikerült el­hárítani a nagyobb veszteséget ez állami és magántulajdonban is.­­ A megye területén a védeke­zési munkáknál az északi irány­parancsnokság fő feladata volt a Tisza védvonalának, gátrendsze­rének védelme, az átázott gátak megerősítése, a keletkezett átszi­­várgások, buzgárok lokalizálása, a gátrendszer átszakadásának meg­akadályozása Tiszacsege és Egyek térségében. Erre a célra 5300 főnyi polgári védelmi erőt vontak be. A védekezés 111 485 folyóméter hossz­ban történt, s eredményesen — mondotta Ambrus István, majd szólt a védelmi munkák során fel­használt anyagok mennyiségéről, a személy- és vagyonvédelem biztosí­tásáról, a ki- és visszatelepülések szervezett megoldásáról, valamint a szomszédos megyék megsegítésé­ről, az ott végzett mentési mun­kákról. Elmondotta, hogy Csenger­­sima község újjáépítési munkála­tai a kiadott építési engedélyeknek megfelelően jó ütemben halad. A Hajdú-Bihar megyei építőipari vál­lalatok, ktsz-ek vállalásaikat telje­sítve veszik ki részüket az újjá­építési munkában, hogy még az ősz folyamán a hajléktalan lakos­ság felépített, saját házába beköl­tözhessen. — Az árvízvédelemben részt ve­vő alakulatok, egységek parancs­nokai, politikai munkásai lelkiis­meretesen, teljes szívvel és oda­adással, erejüket nem kímélve tel­jesítették kötelességüket — fejez­te be az értékelést dr. Ambrus Ist­ván, majd a polgári védelem járási, városi parancsnokainak és a me­gyei szakszolgálat parancsnokai­nak munkájuk elismeréseként em­léklapokat és pénzjutalmakat adott át. Ezt követően Szűk Tibor, a Ti­szántúli Vízügyi Igazgatóság he­lyettes vezetője szólt a polgári vé­delem és a vízügyi dolgozók ered­ményes kapcsolatáról, s dr. Sajno­vics Jánosnak átadott egy emlék­albumot. Dr. Sajnovics János a Honvédelmi Minisztérium és a Polgári Védelem Országos Parancs­noksága nevében elismerését fe­jezte ki a megyei árvízvédelmi munkák szervezéséért, és a felada­tok megoldásáért. A tanácskozás dr. Ambrus István zárszavával ért véget. NÉPI KERÁMIA­KIÁLLTÁS A Debreceni Nyári Egyetem ke­retében kedden a Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtárában „Magyar népi kerámia” címmel ki­állítás nyílt. A kiállításon többek között nádudvari fekete korsók, er­délyi bokályok, mezőtúri tálak és debreceni cseréppipák láthatók. Nagy feladatok az új ötéves tervben A Magyar Agrártudományi Egye­sület Hajdú-Bihar megyei szerveze­te és a Hajdú-Bihar megyei Meg­termékenyítő Főállomás kedden nagy érdeklődéssel kísért állatte­nyésztési tanácskozást rendezett Debrecenben az Agrártudományi Főiskolán. Az országos ankéton részt vettek a különböző megyék tanácsi vezető szakemberei, törzs­állattenyésztők, termelőszövetkeze­ti és gazdasági vezetők. Buglyó Imre, a megyei állatte­nyésztési felügyelőség igazgatója üdvözölte a résztvevőket, s meg­nyitója után Bíró István, az Orszá­gos Állattenyésztési Felügyelőség igazgatóhelyettese tartott előadást „A szarvasmarha-állományunk ne­mesítésében alkalmazott tenyészté­si módszerek értékelése” címmel. Elmondotta többek között, hogy a szarvasmarha-tenyésztés jelenlegi helyzetét s az ezzel kapcsolatos fel­adatokat, tenyésztési irányt az egy­re növekvő népgazdasági igény szabja meg. Ez jelentkezik egyrészt a növekvő hazai húsfogyasztás ki­elégítésében, másrészt abban, hogy eleget tudjon tenni­ az exportköte­lezettségeknek, ami jelentős devi­zabevételt biztosít az országnak. Szólt az előadó arról, hogy az 1,1 milliárd liter évenkénti tej 98 szá­zaléka belföldi fogyasztásra kerül, de az egy főre jutó fogyasztásban még messze elmaradunk a fejlett állattenyésztéssel rendelkező orszá­gok mögött. A hazai húsfogyasztás­ban sokkal jobban állunk, s éven­ként 9—10 kiló az egy főre jutó­­ marhahúsfogyasztás. A negyedik ötéves terv irányelvei átfogó, a tenyésztőkre és az üze­mekre egyaránt nagy feladatot je­lentő perspektívákat állítanak ha­zai állattenyésztésünkkel szemben. A szakemberek legfontosabb fel­adata az állatállomány fejlesztése, a mostani hozamok gyorsabb ütemű növelése, s jobb minőség mellett a költségek csökkentése. A követke­ző ötéves tervben a szarvasmarha­állományt 120 ezerrel, ezen belül a tehénállományt 65 ezerrel kívánják növelni. A tervezet szerint a tejter­melés legalább 300 millió literrel növekedik. Mindezeknek a nagy feladatok­nak a teljesítése érdekében nagy­mértékben javítani kell a tenyész­tői munkát, korszerűsíteni a tartást, s megjavítani a takarmányozást. A fajtákról elmondotta, hogy az állo­mány zömét a magyar tarka adja, ez az uralkodó hazánkban, s ennek a termelőképességét kell — első­sorban tej és a hús minőségében — tovább fokozni. A tanácskozás résztvevői előtt nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott dr. Kovács Lajos, a főállo­más igazgatója, aki nemrégiben ta­nulmányúton járt Franciaország­ban. ÁLLATTENYÉSZTÉSI TANÁCSKOZÁS AZ AGRÁRTUDOMÁNYI AKADÉMIÁN Hogyan működik a Minisztertanács Tanácsi Hivatala ? A Magyar Közlönyben megjelent a kormánynak az a határozata, amellyel a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályát - hatáskörének növelése érdekében - a Minisztertanács Tanácsi Hivatalává szer­vezi át. Ez a hivatal a kormánynak ön­álló, országos hatáskörű végrehajtó szer­ve a tanácsok végrehajtó bizottságának központi irányításában, valamint az álta­lános tanácsi felügyeletben. Főbb feladatai közé tartozik a tanácsi végrehajtó bizottságok munkájának elem­zése és továbbfejlesztése, tömegkapcsola­tainak elmélyítése. Ezután az új hivatal­nál történik - az érdekelt minisztérium és országos hatáskörű szervek bevonásá­val - azoknak a kormány elé terjesztendő jogszabály-tervezeteknek az előkészítése, amelyek a tanácsok és szerveik felépí­tésére, működési rendjére vonatkoznak. A hivatal hatáskörébe tartozik többek között az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános, pót- és időközi vá­lasztásának szervezése is. Ugyancsak a hivatal dolgozza ki a kormány részére azokat a tanácsokkal kapcsolatos előter­jesztéseket, amelyeknek elbírálása a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsának hatáskö­rébe tartozik. A végrehajtó bizottságok közvetlen irányítása során a hivatal figyelemmel kíséri, hogyan alakítják ki a tanácsokat érintő terveket, költségvetési előirányza­tokat és az ágazati feladatoknak megfe­lelő fejlesztési mutatókat. Az új kor­mányszerv elősegíti a végrehajtó bizott­sági vezetők munkájának javítását, irá­nyító, szervező tevékenysége színvonalá­nak állandó emelését. Figyelemmel kí­séri ezenkívül a tanácsszervek és a tanács alá nem rendelt szervek kapcsolatát is. Általánosítja és hasznosítja a tanácsi munka hazai és nemzetközi tapasztala­tait. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának vezetője tanácskozási joggal részt vesz a kormány ülésein. Arról is tájékoztat a Magyar Közlöny, hogy - szintén kormányhatározat alap­ján - megalakult a Tanácsi Hivatal mel­lett működő tanácsi koordinációs bizott­ság. Tizennégy tagja van. A bizottság feladatai közé tartozik, hogy megvitassa és összehangolja a tanácsi tevékenység­gel kapcsolatos szervezeti, működési, ha­­­­tásköri kérdéseket, s elvi álláspontot ala­kítson ki bennük. (MTI) Ülést tartott az MSZMP megyei bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar megyei Bizottsága 1970. július 21-én ülést tartott. A megyei pártbizottság meghallgatta Karakas László elvtársnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titká­rának tájékoztatóját a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága 1970. július 15—16-án tartott üléséről. A megyei bizottság a Központi Bizottság­ határozatának megyei vég­rehajtásáról határozatot hozott és azt elfogadta. A szocialista brigádok eredményei a mezőgépgyárban Az elmúlt napokban értékelték a debreceni mezőgazdaságigép-gyár­ban a szocialista brigádok munká­ját, tevékenységét — írja tudósí­tónk, Borköles Jenő. „ Nehéz fél­év, illetve negyedév áll a mezőgép­gyáriak mögött, mivel az árvíz miatt a makói és békési gépgyár termeléskiesését részben a debre­ceni üzemnek kellett pótolni. A bri­gádok a feladatokat teljesítették, s nagyon nehéz volt eldönteni a ver­senyzők sorrendjét, végül is a ke­vesebb baleset, valamint a társa­dalmi munkák értéke döntött. Ezek szerint az egyes üzemvezetők irá­nyítása alatt dolgozó szocialista kollektíváknál a következő ered­mény alakult ki: Legisa Antal üzemvezetőnél a II. negyedévben a legjobb eredményt a Terge Gyula által vezetett Pata­ki István szocialista brigád érte el, második a Bölöni György, harma­dik a Korvin Ottó brigád lett. (Előbbi vezetője Nagy Sándor, az utóbbié Magi János.) Fúró József üzemvezetőnél a Kilián György MHSZ brigád lett az első. Nagy Sándor vezetésével, második a Zal­ka Máté, harmadik pedig a Szamu­ely Tibor szocialista kollektíva lett. (Brigádvezetők: Kiss Lajos és Ve­ress János.) Veress József üzemve­zetőnél a Varga Erzsébet vezette Martos Flóra KISZ-brigád szerez­te meg az első helyet, második a Ságvári Endre, harmadik pedig a Tóthfalusi Sándor KISZ-brigád lett Stozicski Gábor, illetve Haran­gi Lajos vezetésével. G. Nagy Ár­pád főmechanikusnál a Lenin MHSZ brigád bizonyult a legjobb­nak. (Brigádvezető: Hubert Ká­roly.) Második helyen végzett Lő­­rinczi János vezetésével a Novem­ber 7 MHSZ-brigád, harmadik he­lyen pedig Gyökeres Sándor veze­tésével a Tyitov MHSZ-brigád. A második negyedévben új mű­szaki brigád alakult a gyárban. A negyedik műszaki szocialista kol­lektíva Darányi Mihály vezetésével tevékenykedik.

Next