Hajdú-Bihari Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-22 / 94. szám
A politikai és kulturális munka emelkedik ki KISZ-vezetőségválasztó küldöttgyűlés a Tanítóképző Intézetben Közeledik a KISZ VIII. kongreszszusa, megkezdődtek országszerte a vezetőségválasztások. Hétfő este a Debreceni Tanítóképző Intézet KISZ-esei gyűltek össze, hogy értékeljék az elmúlt két év munkáját, s megválasszák az új KISZ-tagságot. A tizenegy alapszervezetet ötvenöt küldött képviselte. Jelen volt a gyűlésen Fülöp János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar megyei Bizottságának osztályvezetője, Körtvélyesi Gyula, a városi KISZ-bizottság titkára, Sütő Sándor, az intézet igazgatója s a diákok munkája iránt érdeklődő tanárok. A Tanítóképző Intézet KISZ-tevékenysége az egyik legmagasabb szintű Debrecen felsőoktatási intézményei közül. Ezt tükrözte a KISZ- vb beszámolója is. Igaz, ebben elsősorban a hiányosságok, a hibák feltárása kapott helyet, de ezek felismerése magas fokú érettséget feltételez. Munkájukban két terület — politikai, kulturális — eredményei emelkednek ki. Az egyedül itt működő agitátorképző tagjait ismerik a megye szinte valamenynyi középiskolájában. Politikai vitaköröket vezetnek, előadásokat tartanak, s erre készítik fel őket az egymás közötti viták s marxista tanáraik előadásai. A Balázs Béla ifjúsági klubban zenei, irodalmi, politikai programok között válogathatnak a klubtagok. Kétszer kapott korábban kiváló címet a klub, most a cél a cím visszahódítása, a színvonal emelése. A kollégiumnak rádiója is van. E leggyorsabb tájékoztató, propagandaeszközt jól használják ki a fiatal rádiósok. Sokáig lehetne még sorolni a példákat a Tanítóképző KISZ- tevékenységéről. Sokszor azonban — s ez nemcsak a fiatalok hibája — az érdekvédelmi munka felemészti a vezetők minden energiáját. A jól működő szekcióktól elmarad az alapszervezetek munkája. Ez egyik témája volt a beszámoló vitájának is. Talán sikerült megtalálni az okot, s akkor e területen is tovább tudnak lépni. Fülöp János hozzászólásában a KISZ kommunista jellegének további erősítésére hívta fel a figyelmet, hosszan fejtegette annak tartalmát, fontosságát. Értékelte a beszámolót, s épp e kommunista jelleg nem eléggé hangsúlyos elemzését tartotta egyik fő hiányosságának. Az intézet igazgatója elmondta: reméli, hogy az együttműködés az állami vezetés, a KISZ és a pártszervezet között a jövőben zavartalan lesz, s ahogy a beszámolóból kiderült, ez közös érdek. Igaz, kimaradt a beszámolóból, de mint a beszélgetésekből kiderült, példaszerű választássorozat záróakkordja volt ez a küldöttértekezlet. Az új választási rendszer itt jól vizsgázott. Az alapszervezetek tagjai komolyan, felelősségteljesen választották vezetőiket, küldötteiket, s értékelték az elmúlt évek munkáját. Ez az értekezlet méltó elvtársias hangulatú zárása volt a folyamatnak. Mi sem jellemzőbb a hangulatra, mint hogy az ülés szünetében együtt énekelték a mozgalom dalait tanárok, diákok, vendégek. A beszámolót néhány módosítással elfogadta a küldöttértekezlet. Nagy Imre, a KISZ-bizottság titkára megköszönte az egész bizottság nevében a bizalmat, a segítséget a két év során, s ígéretet tett, hogy az új vezetőknek minden segítséget megadnak a kezdeti lépések nehézségei során. A küldöttek ezután titkos szavazással megválasztották a KISZ-bizottság tagjait, ők pedig első ülésükön a végrehajtó bizottságot, a reszortosokat és a titkárt. A. L. Megjelent a Delta legújabb száma „A Lombik bébi ábrándja” címen a biológia „csodáit”, s főként a családtervezés mindennapos problémáit teszia valóság mérlegére a Delta Magazin új számában Benedek István, a televízió népszerű tudós kommentátora. A magyar tudomány legnagyobb vállalkozását, a Szegedi Biológiai Központot fényképekkel és Straub F. Brúnó akadémikus cikkével ismerteti a lap. Bemutatja a Holdon működő lézertükrök működését, a fénnyel irányított komputereket, a könnyűszerkezetekkel „raktárról” összeállítható épületeket, a rejtélyes idegbetegségek okozásával gyanúsított „lassú” vírusokat s a híradástechnika új csodafegyverét, a PCM-et. Beszámol a parányítás világrekordjáról, amely lehetővé teszi a teljes Fortsyte Saga megörökítését egyetlen kártyalapon. Hírt ad a lap az egyiptomi falfestmények legújabb felderített „mesterségbeli” titkairól, a színek tartós csillogásának magyarázatáról, valamint a kopasz emberek új reménységéről, a hajátültetésről... Ezenkívül még számos újdonság, információ, ötlet és száznál több — javarészt színes — fénykép teszi változatossá a Delta most megjelent új számát. A KSH idei kiadványai A Központi Statisztikai Hivatal területi statisztikai főosztályának összeállításában kiadvány jelent meg, amely ismerteti az ország városainak helyzetképét. Az összeállítás csaknem háromszáz oldalon közli a különböző adatokat, amelyek ismertetik a különböző városok területi, népességi, népsűrűségi, népmozgalmi, beruházási számait, a tanácsi költségvetéseket, bevételeket, a költségvetési szervek kiadásait, annak egy lakosra jutó értékét, a termelőágazatok fontosabb adatait, a városi lakosság ellátásának főbb jellemzőit; a kereskedelem, a kommunális ellátás, a közlekedés, a hírközlés, a szállodai ellátottság, valamint az egészségügy és a művelődésügyi jellemző számait. A kiadvány utolsó harminc oldalán a szocialista országok fővárosainak fontosabb, az európai nagyvárosoknak pedig jellemzőbb adatait ismerheti meg az érdeklődő. SZALÓKI SÁNDOR : CSOBÁNKA. (AKVARELL) Meghosszabbították az akvarellkiállítást A TIT Csokonai Klubjában április 14-én nyílt 32 élő művész munkáiból kamaratárlat, amelyen Bernáth Auréltól Xantus Jánosig 1-2 kiemelt akvarellel és a hasonló gouache technikával készült művel szerepeltek e nemes technika mesterei. Városunkat Holló László, Józsa János, Csuhrin Tibor, Égerházi Imre, Szentmiklósi Erzsébet, megyénket Koncz Zoltán, Madarász Gyula s Magdy Zoltán képviselték. A gyűjtők is bekapcsolódtak a kiállítás sikere érdekében: dr. Kalós Sándor, Tóth Dénesné, dr. Bornemisza György, dr. Kocsis István, dr. Beszterczy Valéria, Fellegi Vince értékes darabokkal egészítették ki a magas szintű kamaratárlatot. A kiállítás iránt rendkívüli érdeklődés nyilvánult meg az intézmények és iskolák részéről is. A tárlatvezetések igen népesek voltak, a TIT nem is tudott minden alkalommal a felmerült igényeknek eleget tenni. A TIT meghívást kapott Pécs, Miskolc, Hajdúszoboszló, Balmazújváros, Balassagyarmat művelődési házaitól és ismeretterjesztő társulataitól is. A kiállítás május 2-ig tekinthető meg a Csokonai Klubban (Vörös Hadsereg útja 45. TIT) naponta a hivatalos órák idején. (Riporter kerestetik.) Tekervényesek a hatásosság útjai. A vetélkedő miskolci elődöntőjéig a rádió legyűrte a televíziót, szombaton azonban változott a helyzet. Valószínűleg azért, mert a már megszokott rádiós feladatok nem tartalmaztak semmi újdonságot , és elszólás sem borzolta a kedélyeket —, ugyanakkor a tévé kamerái elé jutott Lódi György és Nyakas Szilárd fej fej melletti küzdelme kifejezetten izgalmassá tette a szombati egy órát. Úgy látszik, bele kell nyugodnunk, hogy a két rendező is vetélkedik egymással. De hiszen éppen emiatt kerül közel hozzánk a versenysorozat hogy a rádiósok és tévések váltakozó sikerrel vetik be ötleteiket a mi kegyeinkért. (Szóljatok, szép szavak!) A győri területi selejtezővel végre az országos nyilvánosság előtt is megszólaltak a műkedvelő együttesek. Láthattam a vasárnapi adás pénteki főpróbáját, ezért kettőzött kíváncsisággal kapcsoltam be a készüléket: vajon mennyit ad vissza a hangláda a színházi élményből. Vasárnap délelőtt kiderült, hogy elsősorban azok az együttesek érvényesülnek a rádióban, amelyek a szöveg erejében bíznak. Így jutott tovább a döntőbe a tatabányai Bányász Ház irodalmi színpada — Fukuzava Zarándokének című novellájának pódiumváltozata szinte hangjátékszerűnek tűnt —, így kapott tízezer forintos díjat egy hatszáz lelkes Veszprém megyei falu, Külsővát rokonszenves együttese, amely Tamási Áron Szép Domonkos Anna című balladáját dolgozta fel. Veszítettek erejükből azok a produkciók amelyekben az indulatos, ezért egy kicsit egyoldalú irodalmi töltést — a szombathelyi népművelők táncdalellenes szatírájára gondolok — vagy éppen a gyenge irodalmi alapanyagot — például a csornai határőrök műsorát — a mozgás, a játék egészítette ki. S végül csaknem érdektelenné szürkült a győri fiatalok egyébként érdekes produkciója, mert nem bíztak eléggé Csokonaiban, s Dorottya-feldolgozásukban mindenekelőtt a színpadi látványra építettek. Persze a rádióélmény csalóka. Az öt együttes műsora ugyanis csaknem egyenértékű volt. Ebben az esetben viszont érdemes lenne eltöprengeni azon, hogy ha már a rádió vállalkozott a „Szóljatok szép szavak!” mozgalmának felkarolására, nem kellett volna a jelentkezést a hangra orientált, oratóriumszerű produkciókra korlátozni. (Kiss Manyi nem halt meg.) Vasárnap reggel a rádiómagazinban újra találkoztam kedvenc rádiószínésznőmmel Kiss Manyival. Hangjának rövid felidézése is bizonyította, hogy legalábbis a hallgatók számára nem halt meg, s azokat a műsorokat, amelyekben játszott, újra műsorra lehet tűzni. Már csak azért is szentelni kellene pár órát Kiss Manyi emlékének, mert például Szakonyi Károly két hangjátéka, az „Albérlet és filodendron” és a „Kibeszél?” a kegyeleti aktustól függetlenül is élményt jelentene a hallgatóknak. Zöldi László József Attila testvére Ottotttita Több napos látogatásra Debrecenbe érkezett a KPVDSZ megyei bizottságának vendégeként József Eta, József Attila testvére. A látogatás során többször találkozik a közönséggel. Kedden délután a Kohászüdülőben volt, ahol Kiss Tamás költő ismertette József Attila életútját, s a KPVDSZ irodalmi színpadának tagjai mutattak be néhányat a költő verseiből. Szerdán Berettyóújfaluba látogatott, ahol az ÁFÉSZ rendezésében a művelődési központban találkozott a költő verseinek barátaival. Csütörtökön a KPVDSZ József Attila művelődési otthonában rendeznek ünnepséget a költő és testvére tiszteletére, ahol ugyancsak Kiss Tamás tart előadást, majd ellátogat a Kossuth gyakorló gimnáziumba is, ahol az egyik első osztály vendége lesz. A HÉT HÍMJEIT Új színes filmet készített világhírű rendezőnk, Jancsó Miklós. Az Égi bárány című alkotás a Tanácsköztársaság leverése körüli időkben játszódik, a fasizmus egy sajátos fajtáját, állapotát mutatja be. A főbb szereplők Madaras József, Kozák András, Daniel Olbrychski és Széles Anna. A filmet csak 16 éven felüli nézők számára az Apolló mozi délelőtti műsorában 27—28-án, délutáni műsorában 22—25 között vetíti. A Horváth Árpád moziban 25-án, a Klinikaiban 23-án tekinthető meg, míg a Meteorban 26—28 között játsszák. Rendkívüli műsorként vetítik a debreceni mozik Az évszázad riportja című magyar dokumentumfilmet, amely Jurij Gagarin űrrepülésének 10. évfordulójára készült. A színes, népszerű tudományos filmet féláron tekinthetik meg a nézők a Víg moziban 22-én és 24-én Ví2 órától, 22—24 között pedig 3//,4 órától, az Apollóban 25—26-án V 12-től, a Horváth Árpád moziban 25-én n/43-tól Minden debreceni premiermozi műsorára tűzi a Bűntény a Via Venetón című szinkronizált, színes olasz bűnügyi filmet. A Víg délután 22—28 között, délelőtt 25- én, az Apolló 22—24 között délelőtt, a Horváth Árpád 26—27-én, a Klinikai 25-én, a Meteor 22—25 között vetíti. Első filmjét rendezte Vit Olmer csehszlovák művész, a film címe Akkor hát . . . szia! A filmet az Apolló délelőtt 25—26-án, délután 26—28 között, a Horváth Árpád 22—23-án és a Klinikai 27-én vetíti. Világsikert aratott, nagyhírű film kerül a Művész mozi műsorára április 22. és 25. között. Csak 16 éven felüli nézők számára vetítik a Zabriskie Point című színes amerikai filmet, Antonioni Amerikában készült alkotását. ÉGI BÁRÁNY HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1971. ÁPRILIS 22. Meghitt esték Az elmúlt héten két emlékezetes estét nyújtott közönségének a televízió. Az egyiket az elevenség, a spontaneitás jellemezte. A „Jó estét Magyarország” c. műsor fölvonultatta a televíziózás minden szépségét, varázsát — legalábbis a néző oldaláról. (Egyébként bizonyára örömét lelte benne az adás 278 munkatársa is.) Riportműsort akartam írni, pedig nem az volt. Helyesebben nemcsak az volt. Akik látták, nehezen számolhatták össze, mi mindent találtak ebben a néhány órában. Gazdag, változatos volt a négy település — Fenyőfő, Máriagyüd, Sárospatak Békéscsaba — lakóival folytatott beszélgetés. Régi barátok találkozhattak, új barátságok születtek, olyan érzése támadt az embernek, mintha egy országrésznyi asztal mellett ülne tréfás és komoly beszélgetők között. Talán egyetlen élő műsor sem volt még ennyire közvetlen hangú, póztól vagy elfogódottságtól mentes. Mintha a stúdióban ülők olykor keresték volna a megfelelő hangnemet , rajongó szeretettel köszöntötték némelyiket, nem is csoda, ha kissé zavarba jöttek. Akadt nem egy váratlan fordulat, előre nem jelzett kérdés, ez még izgalmassá is tette néhol ezt a kellemes, meghitt estét. A gyakorlott operatőri és riporteri gárda ezúttal is kitett magáért, a néző meg szinte sajnálta, hogy búcsút kell mondani a népes asztaltársaságnak. Ilyen nagyszabású műsor még sohasem volt (ez egyáltalán nem látszott meg rajta), s reméljük, még sokszor lesz. Dicséret illesse valamennyi létrehozóját. A másik estén legjelentősebb prózaírónkat, a hetven esztendőt számláló Németh Lászlót köszöntötte a televízió. Ilés Endre szeretetteljes bevezetője után azt hittük, hogy sokrétű felvillanásait látjuk majd a sokoldalú életműnek. Kár, hogy a forgatókönyvet író Hintsch György csak a regényíró Németh Lászlóra gondolt. Az viszont kétségtelen, hogy felidézett három nagy regénye (így, részletében is) reprezentálta írásművészetének egészét. A középső részlet — Iszony — Hintsch régebbi filmjéből való, ennél csak Kiss Manyi torokszorító játéka miatt kell egy mondat erejéig megállni. Az első részlet viszont teljes keresztmetszetet adott a Gyászból. Most látszott, mennyire filmre való remekmű ez a könyv! A régen látott Bihari József és az újra látott Széles Anna alakítása elsőrangú. A falu szájától tartva önnön gyászába belekövülő és abban felmagasztosuló elektrai nőalak megformálásához a szép fiatal színésznő különösen alkalmasnak bizonyult. A harmadik részlet egy frissebb munkát idézett, s noha a terjedelmes izgalomból egy kulcsjelenetet sikerült kiválasztani, ez így nem adta vissza a könyv gondolatait, légkörét. Az este legnagyobb élménye maga Németh László volt, aki — míg egészsége engedte — a kamerák elé ült, hogy életéről, szülőföldjéről, munkáiról nyilatkozzon. E töredék percek tették igazán meghitté az estét. Kőhalmi Ferenc