Hajdú-Bihari Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám

A politikai és kulturális munka emelkedik ki KISZ-vezetőségválasztó küldöttgyűlés a Tanítóképző Intézetben Közeledik a KISZ VIII. kongresz­­szusa, megkezdődtek országszerte a vezetőségválasztások. Hétfő este a Debreceni Tanítóképző Intézet KISZ-esei gyűltek össze, hogy érté­keljék az elmúlt két év munkáját, s megválasszák az új KISZ-tagsá­­got. A tizenegy alapszervezetet ötven­öt küldött képviselte. Jelen volt a gyűlésen Fülöp János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bi­­har megyei Bizottságának osztály­­vezetője, Körtvélyesi Gyula, a vá­rosi KISZ-bizottság titkára, Sütő Sándor, az intézet igazgatója s a diákok munkája iránt érdeklődő tanárok. A Tanítóképző Intézet KISZ-tevé­­kenysége az egyik legmagasabb szintű Debrecen felsőoktatási intéz­ményei közül. Ezt tükrözte a KISZ- vb beszámolója is. Igaz, ebben el­sősorban a hiányosságok, a hibák feltárása kapott helyet, de ezek felismerése magas fokú érettséget feltételez. Munkájukban két terü­let — politikai, kulturális — ered­ményei emelkednek ki. Az egyedül itt működő agitátorképző tagjait ismerik a megye szinte valameny­­nyi középiskolájában. Politikai vitaköröket vezetnek, előadásokat tartanak, s erre készítik fel őket az egymás közötti viták s marxista tanáraik előadásai. A Balázs Béla ifjúsági klubban zenei, irodalmi, politikai programok között válo­gathatnak a klubtagok. Kétszer kapott korábban kiváló címet a klub, most a cél a cím visszahódí­­tása, a színvonal emelése. A kollé­giumnak rádiója is van. E leggyor­sabb tájékoztató, propagandaesz­közt jól használják ki a fiatal rá­diósok. Sokáig lehetne még sorol­ni a példákat a Tanítóképző KISZ- tevékenységéről. Sokszor azonban — s ez nemcsak a fiatalok hibája — az érdekvédelmi munka felemészti a vezetők minden energiáját. A jól működő szekcióktól elmarad az alapszervezetek munkája. Ez egyik témája volt a beszámoló vitájának is. Talán sikerült megtalálni az okot, s akkor e területen is tovább tudnak lépni. Fülöp János hozzászólásában a KISZ kommunista jellegének to­vábbi erősítésére hívta fel a figyel­met, hosszan fejtegette annak tar­talmát, fontosságát. Értékelte a beszámolót, s épp e kommunista jelleg nem eléggé hangsúlyos elemzését tartotta egyik fő hiányos­ságának. Az intézet igazgatója elmondta: reméli, hogy az együttműködés az állami vezetés, a KISZ­ és a párt­­szervezet között a jövőben zavarta­lan lesz, s ahogy a beszámolóból ki­derült, ez közös érdek. Igaz, kimaradt a beszámolóból, de mint a beszélgetésekből kide­rült, példaszerű választássorozat záróakkordja volt ez a küldöttérte­kezlet. Az új választási rendszer itt jól vizsgázott. Az alapszervezetek tagjai komolyan, felelősségteljesen választották vezetőiket, küldöttei­ket, s értékelték az elmúlt évek munkáját. Ez az értekezlet méltó elvtársias hangulatú zárása volt a folyamatnak. Mi sem jellemzőbb a hangulatra, mint hogy az ülés szü­netében együtt énekelték a mozga­lom dalait tanárok, diákok, vendé­gek. A beszámolót néhány módosítás­sal elfogadta a küldöttértekezlet. Nagy Imre, a KISZ-bizottság titká­ra megköszönte az egész bizottság nevében a bizalmat, a segítséget a két év során, s ígéretet tett, hogy az új vezetőknek minden segítséget megadnak a kezdeti lépések nehéz­ségei során. A küldöttek ezután titkos szava­zással megválasztották a KISZ-bi­­zottság tagjait, ők pedig első ülésü­kön a végrehajtó bizottságot, a re­­szortosokat és a titkárt. A. L. Megjelent a Delta legújabb száma „A Lombik bébi ábrándja” címen a biológia „csodáit”, s főként a csa­ládtervezés mindennapos problé­máit teszi­­a valóság mérlegére a Delta Magazin új számában Bene­dek István, a televízió népszerű tudós kommentátora. A magyar tu­domány legnagyobb vállalkozását, a Szegedi Biológiai Központot fény­képekkel és Straub F. Brúnó aka­démikus cikkével ismerteti a lap. Bemutatja a Holdon működő lézer­tükrök működését, a fénnyel irá­nyított komputereket, a könnyű­­szerkezetekkel „raktárról” össze­állítható épületeket, a rejtélyes idegbetegségek okozásával gyanú­sított „lassú” vírusokat s a híradás­­technika új csodafegyverét, a PCM-et. Beszámol a parányítás vi­lágrekordjáról, amely lehetővé te­szi a teljes Fortsyte Saga megörö­kítését egyetlen kártyalapon. Hírt ad a lap az egyiptomi falfestmé­nyek legújabb felderített „mester­ségbeli” titkairól, a színek tartós csillogásának magyarázatáról, va­lamint a kopasz emberek új re­ménységéről, a hajátültetésről... Ezenkívül még számos újdonság, információ, ötlet és száznál több — javarészt színes — fénykép teszi változatossá a Delta most megje­lent új számát. A KSH idei kiadványai A Központi Statisztikai Hivatal területi statisztikai főosztályának összeállításában kiadvány jelent meg, amely ismerteti az ország vá­rosainak helyzetképét. Az összeál­lítás csaknem háromszáz oldalon közli a különböző adatokat, ame­lyek ismertetik a különböző váro­sok területi, népességi, népsűrűségi, népmozgalmi, beruházási számait, a tanácsi költségvetéseket, bevéte­leket, a költségvetési szervek kiadá­sait, annak egy lakosra jutó érté­két, a termelőágazatok fontosabb adatait, a városi lakosság ellátásá­nak főbb jellemzőit; a kereskede­lem, a kommunális ellátás, a köz­lekedés, a hírközlés, a szállodai el­látottság, valamint az egészségügy és a művelődésügyi jellemző szá­mait. A kiadvány utolsó harminc oldalán a szocialista országok fővá­rosainak fontosabb, az európai nagyvárosoknak pedig jellemzőbb adatait ismerheti meg az érdeklődő. SZALÓKI SÁNDOR : CSOBÁNKA. (AKVARELL) Meghosszabbították az akvarellkiállítást A TIT Csokonai Klubjában április 14-én nyílt 32 élő művész munkáiból ka­maratárlat, amelyen Bernáth Auréltól Xantus Jánosig 1-2 kiemelt akvarellel és a hasonló gouache technikával készült művel szerepeltek e nemes technika mesterei. Városunkat Holló László, Józsa János, Csuhrin Tibor, Égerházi Imre, Szentmiklósi Erzsébet, megyénket Koncz Zoltán, Madarász Gyula s Magdy Zol­tán képviselték. A gyűjtők is bekapcso­lódtak a kiállítás sikere érdekében: dr. Kalós Sándor, Tóth Dénesné, dr. Bor­nemisza György, dr. Kocsis István, dr. Beszterczy Valéria, Fellegi Vince értékes darabokkal egészítették ki a magas szin­tű kamaratárlatot. A kiállítás iránt rendkívüli érdeklődés nyilvánult meg az intézmények és iskolák részéről is. A tárlatvezetések igen népe­sek voltak, a TIT nem is tudott minden alkalommal a felmerült igényeknek ele­get tenni. A TIT meghívást kapott Pécs, Miskolc, Hajdúszoboszló, Balmazújváros, Balassagyarmat művelődési házaitól és ismeretterjesztő társulataitól is. A kiállítás május 2-ig tekinthető meg a Csokonai Klubban (Vörös Hadsereg útja 45. TIT) naponta a hivatalos órák idején. (Riporter kerestetik.) Tekervé­­nyesek a hatásosság útjai. A vetél­kedő miskolci elődöntőjéig a rádió legyűrte a televíziót, szombaton azonban változott a helyzet. Való­színűleg azért, mert a már megszo­kott rádiós feladatok nem tartal­maztak semmi újdonságot , és el­szólás sem borzolta a kedélyeket —, ugyanakkor a tévé kamerái elé jutott Lódi György és Nyakas Szi­lárd fej fej melletti küzdelme ki­fejezetten izgalmassá tette a szom­bati egy órát. Úgy látszik, bele kell nyugodnunk, hogy a két rendező is vetélkedik egymással. De hiszen éppen emiatt kerül közel hozzánk a versenysorozat hogy a rádiósok és tévések váltakozó sikerrel vetik be ötleteiket­­ a mi kegyeinkért. (Szóljatok, szép szavak!) A győri területi selejtezővel végre az or­szágos nyilvánosság előtt is meg­szólaltak a műkedvelő együttesek. Láthattam a vasárnapi adás pén­teki főpróbáját, ezért kettőzött kí­váncsisággal kapcsoltam be a ké­szüléket: vajon mennyit ad vissza a hangláda a színházi élményből. Vasárnap délelőtt kiderült, hogy elsősorban azok az együttesek ér­vényesülnek a rádióban, amelyek a szöveg erejében bíznak. Így ju­tott tovább a döntőbe a tatabányai Bányász Ház irodalmi színpada — Fukuzava Zarándokének című no­vellájának pódiumváltozata szinte hangjátékszerűnek tűnt —, így ka­pott tízezer forintos díjat egy hat­száz lelkes Veszprém megyei falu, Külsővát rokonszenves együttese, amely Tamási Áron Szép Domon­kos Anna című balladáját dolgozta fel. Veszítettek erejükből azok a pro­dukciók amelyekben az indulatos, ezért egy kicsit egyoldalú irodalmi töltést — a szombathelyi népműve­lők táncdalellenes szatírájára gon­dolok — vagy éppen a gyenge iro­dalmi alapanyagot — például a csornai határőrök műsorát — a mozgás, a játék egészítette ki. S vé­gül csaknem érdektelenné szürkült a győri fiatalok egyébként érdekes produkciója, mert nem bíztak elég­gé Csokonaiban, s Dorottya-feldol­­gozásukban mindenekelőtt a szín­padi látványra építettek. Persze a rádióélmény csalóka. Az öt együttes műsora ugyanis csak­nem egyenértékű volt. Ebben az esetben viszont érdemes lenne el­töprengeni azon, hogy ha már a rá­dió vállalkozott a „Szóljatok szép szavak!” mozgalmának felkarolá­sára, nem kellett volna a jelentke­zést a hangra orientált, oratórium­szerű produkciókra korlátozni. (Kiss Manyi nem halt meg.) Va­sárnap reggel a rádiómagazinban újra találkoztam kedvenc rádiószí­nésznőmmel Kiss Manyival. Hang­jának rövid felidézése is bizonyí­totta, hogy legalábbis a hallgatók számára nem halt meg, s azokat a műsorokat, amelyekben játszott, újra műsorra lehet tűzni. Már csak azért is szentelni kellene pár órát Kiss Manyi emlékének, mert pél­dául Szakonyi Károly két hangjá­téka, az „Albérlet és filodendron” és a „Ki­­beszél?” a kegyeleti ak­tustól függetlenül is élményt jelen­tene a hallgatóknak. Zöldi László József Attila testvére Ottotttita Több napos látogatásra Debrecen­be érkezett a KPVDSZ megyei bi­zottságának vendégeként József Eta, József Attila testvére. A láto­gatás során többször találkozik a közönséggel. Kedden délután a Ko­hászüdülőben volt, ahol Kiss Ta­más költő ismertette József Attila életútját, s a KPVDSZ irodalmi színpadának tagjai mutattak be né­hányat a költő verseiből. Szerdán Berettyóújfaluba láto­gatott, ahol az ÁFÉSZ rendezésé­ben a művelődési központban ta­lálkozott a költő verseinek barátai­val. Csütörtökön a KPVDSZ József Attila művelődési otthonában ren­deznek ünnepséget a költő és test­vére tiszteletére, ahol ugyancsak Kiss Tamás tart előadást, majd el­látogat a Kossuth gyakorló gim­náziumba is, ahol az egyik első osz­tály vendége lesz. A­ HÉT HÍ­MJEIT Új színes filmet készített világhírű rendezőnk, Jancsó Miklós. Az Égi bárány című alkotás a Tanácsköztársaság leverése körüli időkben játszódik, a fasizmus egy sajátos fajtáját, állapotát mutatja be. A főbb szereplők Madaras József, Kozák András, Daniel Olbrychski és Széles Anna. A filmet csak 16 éven felüli nézők szá­mára az Apolló mozi délelőtti műsorában 27—28-án, délutáni műsorában 22—25 kö­zött vetíti. A Horváth Árpád moziban 25-án, a Klinikaiban 23-án tekinthető meg, míg a Meteorban 26—28 között játsszák. Rendkívüli műsorként vetítik a debreceni mozik Az évszázad riportja című magyar dokumentumfilmet, amely Jurij Gagarin űrrepülésének 10. évfordulójára készült. A színes, népszerű tudományos filmet féláron tekinthetik meg a nézők a Víg moziban 22-én és 24-én Ví2 órától, 22—24 között pedig 3//,4 órától, az Apollóban 25—26-án V­­ 12-től, a Horváth Árpád moziban 25-én n/43-tól Minden debreceni premiermozi műsorára tűzi a Bűntény a Via Venetón című szinkronizált, színes olasz bűnügyi filmet. A Víg délután 22—28 között, délelőtt 25- én, az Apolló 22—24 között délelőtt, a Horváth Árpád 26—27-én, a Klinikai 25-én, a Meteor 22—25 között vetíti. Első filmjét rendezte Vit Olmer csehszlovák művész, a film címe Akkor hát . . . szia! A filmet az Apolló délelőtt 25—26-án, délután 26—28 között, a Horváth Árpád 22—23-án és a Klinikai 27-én vetíti. Világsikert aratott, nagyhírű film kerül a Művész mozi műsorára április 22. és 25. között. Csak 16 éven felüli nézők számára vetítik a Zabriskie Point című színes amerikai filmet, Antonioni Amerikában készült alkotását. ÉGI BÁRÁNY HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1971. ÁPRILIS 22. Meghitt esték Az elmúlt héten két emlékezetes estét nyújtott közönségének a tele­vízió. Az egyiket az elevenség, a spontaneitás jellemezte. A „Jó es­tét Magyarország” c. műsor fölvo­nultatta a televíziózás minden szépségét, varázsát — legalábbis a néző oldaláról. (Egyébként bizo­nyára örömét lelte benne az adás 278 munkatársa is.) Riportműsort akartam írni, pe­dig nem az volt. Helyesebben nem­csak az volt. Akik látták, nehezen számolhatták össze, mi mindent ta­láltak ebben a néhány órában. Gazdag, változatos volt a négy te­lepülés — Fenyőfő, Máriagyüd, Sá­rospatak Békéscsaba — lakóival folytatott beszélgetés. Régi barátok találkozhattak, új barátságok szü­lettek, olyan érzése támadt az em­bernek, mintha egy országrésznyi asztal mellett ülne tréfás és komoly beszélgetők között. Talán egyetlen élő műsor sem volt még ennyire közvetlen hangú, póztól vagy elfo­gódottságtól mentes. Mintha a stú­dióban ülők olykor keresték volna a megfelelő hangnemet , rajongó szeretettel köszöntötték némelyi­ket, nem is csoda, ha kissé zavarba jöttek. Akadt nem egy váratlan fordu­lat, előre nem jelzett kérdés, ez még izgalmassá is tette néhol ezt a kellemes, meghitt estét. A gya­korlott operatőri és riporteri gárda ezúttal is kitett magáért, a néző meg szinte sajnálta, hogy búcsút kell mondani a népes asztaltársa­ságnak. Ilyen nagyszabású műsor még sohasem volt (ez egyáltalán nem látszott meg rajta), s remél­jük, még sokszor lesz. Dicséret il­lesse valamennyi létrehozóját. A másik estén legjelentősebb prózaírónkat, a hetven esztendőt számláló Németh Lászlót köszön­tötte a televízió. Ilés Endre szere­tetteljes bevezetője után azt hit­tük, hogy sokrétű felvillanásait látjuk majd a sokoldalú életmű­nek. Kár, hogy a forgatókönyvet író Hintsch György csak a regény­író Németh Lászlóra gondolt. Az viszont kétségtelen, hogy felidézett három nagy regénye (így, részleté­ben is) reprezentálta írásművésze­tének egészét. A középső részlet — Iszony — Hintsch régebbi filmjéből való, en­nél csak Kiss Manyi torokszorító játéka miatt kell egy mondat ere­jéig megállni. Az első részlet vi­szont teljes keresztmetszetet adott a Gyászból. Most látszott, mennyi­re filmre való remekmű ez a könyv! A régen látott Bihari Jó­zsef és az újra látott Széles Anna alakítása elsőrangú. A falu szájától tartva önnön gyászába belekövülő és abban felmagasztosuló elektrai nőalak megformálásához a szép fiatal színésznő különösen alkal­masnak bizonyult. A harmadik részlet egy frissebb munkát idézett, s noha a terjedelmes izgalomból egy kulcsjelenetet sikerült kivá­lasztani, ez így nem adta vissza a könyv gondolatait, légkörét. Az este legnagyobb élménye ma­ga Németh László volt, aki — míg egészsége engedte — a kamerák elé ült, hogy életéről, szülőföldjéről, munkáiról nyilatkozzon. E töredék percek tették igazán meghitté az estét. Kőhalmi Ferenc

Next