Hajdú-Bihari Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám

Utolérni, de legalább megközelíteni az igényeket jegyzetek Otthonául vallja 16 000 ember. Státusza szerint Püspökladány nagyközség. Igényei szerint? A tanácsülések jegyzőkönyveiből kinyomozhatóan, a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága a IV. ötéves terv készítésekor így fo­galmazott: „...feladatunk a kommunális ellátottság növelése, a lakosság igényeihez való kö­zelítése...” Csak közelítés, nem kielégítés tehát. A nagyközségi tanács el­nöke egyetlen mondattal jellemzi Püspökladányt: — Egyre egészségesebben tü­relmetlen itt a lakosság. Hozzátehetem: 1971-et írunk. Televíziók, rádiók, sajtó; mind­mind alapot ad az összehasonlí­táshoz. Ez az összehasonlítási kedv még a megyén belül is talál példákat, megyén belül is igaz. Megismerni Püspökladányt az utcákat jártam. — Hosszú évekig alig mozdult Ladány. Semmi sem változott — Olyan földjeink vannak, hogy ez a táj mindig megtermel­te azt, amit a közös gazdagodás­hoz adnia kellett. De alig ka­pott . . . — A megye szélén vagyunk. Ez már a Sárrét... Az utcán hallom a következő adatot is: — Számoljon: 1968-ban egy, 1969-ben 18 (öt szövetkezeti és ti­zenhárom tanácsi), 1970-ben mindössze öt lakás épült állami erőből. Hasonló nagy­községek ennek a sokszorosát kapták.. . Az adatok pontosak voltak. Te­gyük hozzá: 1968-ban magánerő­ből, OTP-segítséggel vagy segít­ség nélkül 107, 1969-ben 89, 70- ben 66 lakás épült fel. Nem az építési, letelepedési kedv hiány­zik. Püspökladány jó falu, de igényei szerint nem akar falu lenni. Az igényekhez való közelí­tés a városiasodás közelítését, alapjainak lerakását jelenti. Jó adottságokkal. Püspökladány egy tájegység természetes központja. Országos főútvonal, sőt nemzet­közi forgalmú utak mellett fek­szik. (A Budapest—Záhony és a 42-es út, amely az ártándi határ­átkelőhelyhez vezet. Hasonlóan főútvonal itt a vasút is.) A Püs­pökladány környéki községeink kommunális ellátottsága a megyei átlagnál lényegesen jobbak. Nyilvánvaló: az itt lecsapódó vá­sárlási kedv a környéken levő erős termelőszövetkezetek miatt szintén nagy. A püspökladányi négy termelőszövetkezet közül is csak egy minősíthető közepesnek. A többi ennél jobb. Ez a nyitja az építési kedvnek.) — Kérdezze meg a tanácstól, hogy mi lesz a kollégiummal! — Mikor lesz gázunk? Beszélik évek óta, de előrébb nem jutunk. A gáz váltaná meg Ladányt. — Az ipart kérdezze meg in­kább, hogy eljárni ne kelljen! Lesz-e gyár? — A fürdőnk a harmadik leg­szebb a megyében. Olyan vize van, mint Hajdúszoboszlónak. Kellene vele valamit kitalálni. — És az üzletek? Az se való, hogy csak az ÁFÉSZ van itt. Ha nincs verseny ... Ha valamennyi panaszt, inter­pelláló kérdést felsorolnák, az bi­zony hosszú lista lenne, jóllehet minden türelmetlenség hátorszá­ga ez a tudat: „Megmozdult vég­re Ladány is.” Az új bútorbolt választéka a városi boltok választékánál is gazdagabb. Az igény itt is a mo­dern bútor. Az új áruháznak Debrecenben is rangja lehetne. Az új rendelőintézet mellett orvosi lakások is épültek. Oldó­dóban van az orvosi körzetek gondja. A püspökladányi utca képe a változás képe. Bontanak. Alaku­lóban van az új községközpont. A 42-es főút „kiegyenesítése”, a 4-es főútvonal átépítése a község nagy nyeresége. Ladányban hallottam ezt a ki­fejezést is: a „közvilágítás forra­dalma”. Az új ostornyeles lámpák a község képét változtatták meg. Új épületszárnnyal bővült a járá­si tanács, a nagyközségi tanács későbbi otthona. A kiegyenesített főút mellett nagy étterem műkö­dik, s néhány száz méterre odább építik az új pártházat. A 61,5 kilométernyi teljes bel­területi utcahosszból alig több mint hét kilométer a kiépített, burkolt út. De az utcák egyik ol­dalán már mindenütt van járda, és majd 50 kilométer hosszan „él” a vízvezeték. Elkezdték a csator­názást, de ezzel párhuzamosan a belvízrendezési terv megvalósítá­sát is A negyedik ötéves tervben a korábbinál sokszorosan több, 63 állami és 194 OTP társaslakás épül. Az építkezéseket a tanács közművesített telkek biztosításá­val segíti. Új formaként jelent­kezik Ladányban, hogy megala­kult a lakásépítési szövetkezet, amely a negyedik ötéves terv során 60 lakás építéséhez biztosít kapacitást. Közel a Sárrét. A község bel­vízrendezése követelő igény. Az elmúlt négy évben elkészült az 1-es és a 2-es számú főcsatorna, a zártkert részleges rendezésével, a Jég és a Damjanich utcák csa­tornázásával megvalósul a rende­zési terv második üteme. A negyedik ötéves terv végére valamennyi házig elér a vízve­zeték. Nyolc-kilenc kilométerrel nő a csatornahálózat hossza. A tanács vezetői mondják: — Elkezdtük az igények meg­közelítését. A feladatnak számos részterülete van. Parkosítás, köz­­világítás, üzlethálózat... Tegyük mindehhez: Püspökla­dányban nemcsak a püspökladá­nyi lakosok igényeit kell kielégí­teni. Ladány természetes központ, s ráadásul az idegenforgalmi idényben sok száz gépkocsi fut át Ladányon, vagy éppen áll meg itt. A fürdő gyógyvize valóban érték. Most tárgyalnak arról, hogy a fürdő mellett (egy erdőcske van ott) kempinget építenek. Mikor? Nem a tanácson múlik. Az utcák útravalójából kérde­zek: gázról, iparról, kultúráról. — A gázt terveztük. Nem sike­rült. Most újra felvetődött. Ígér­ni nem merünk. Nem hisszük, hogy ez Ladány valamiféle meg­váltása lehetne, de tény, óriásit lépnénk vele előre. Gyorsulna az iparosodás, s az idő számunkra nagy érték.­­ Az iparfejlesztésről két biz­tosat már tudunk: hozzánk tele­pül a budapesti Kéziszerszámgyár két részlege. Ez 800 fő foglalkoz­tatását jelenti. A másik: konfek­ciórészleget nyit nálunk a be­rettyóújfalui ktsz. Itt 350-en dol­goznak majd. Természetesen tár­gyalunk másokkal is. Ladány éle­tét továbbra is a termelőszövet­kezeteink gazdálkodása határozza meg. De éppen mert jó szövetke­zeteink vannak, számolnunk kell az egyre inkább iparosodó mező­­gazdaságban felszabaduló mun­kaerővel. Szó van egy AFIT gép­kocsiszerviz megnyitásáról. — Igaznak látszik hát, hogy La­dány megindul? — Úgy érezzük, igaz. Csak az egészséges türelmetlenség lehet alapja a tetteknek. Nem véletlen, hogy két termelőszövetkezetünk épített pulykatelepet, hogy négy szövetkezetünk épít együtt egy sertéskombinátot. Nem véletlen az sem, hogy az óvodák bővíté­séért is összefogunk. Egy százsze­mélyes óvoda épül a helyi válla­latok összefogásából. — Épült egy öttantermes szak­munkásképző iskolánk, 1972—73- ban egy új nyolctantermes általá­nos iskolát építünk tornaterem­­mel és napközivel. 1973-ra szeret­nénk felépíteni az új kultúrkom­­binátot, amely a könyvtárnak is otthont ad. — És milyen lesz Püspökladány 1975-ben? — Türelmetlen község lesz. Hogy menyire? Mérjük a gondo­kat. Javítani, bővíteni kell az üz­lethálózatot, s mi minden ide te­lepülni akaró partnert szívesen látunk, hiszen a feladatok megha­ladják a helyi ÁFÉSZ erejét. A tanácsok dolga egyre inkább az, hogy megpróbáljanak a társadal­mi összefogás gazdáivá, szerve­zőivé lenni. Az egészséges türel­metlenség a fedezet ehhez a vál­lalkozáshoz, amellyel az igények utoléréséért is elindulhatunk. Zárja ezt az írást egy nagyon szubjektív vallomás. Néhány éve laktam Ladányban, és szidtam is olykor Püspökladányt. Azt a régi Ladányt már nem találom. A mostani tetszik. Türelmetlensége miatt is tetszik. Ennyi helyen be­mutatni egy sokarcú nagyközsé­get lehetetlen. Kóstolót adni a gondokból kötelesség. S hogy ezt a kóstolót megírnom lehetett, azt köszönöm a községi tanács elnökének és titkárának s vala­mennyi püspökladányinak, aki őszinte szóval a gondok értésé­hez segített. B. G. Az új áruház Főként asszonyok dolgoznak a Vegyesipari Javító és Szolgáltató Vállalat püspökladányi gombüzemében. (Fotó: Sárkány) Vázlatok Leninről 101 évvel ezelőtt, 1870. április 22-én született Vlagyimir Iljics Lenin, korunk legnagyobb alakja, a nagy forradalom vezetője, a munkásosztály pártjának megteremtője, a világ első szocialista államának megalapítója. Kreml, Lenin dolgozószobája . . . Sokszor köszöntötte itt Vlagyimir Iljics Natan Altman szobrászmű­vészt, aki e falak között mintázta meg portréját. Naponta ide járt, igyekezett ellesni és megörökíteni Lenin arcának minden rezdülését, hangulatának tükröződését. Natan Altman az ogyesszai kép­zőművészeti iskolában, majd kül­földi mestereknél gyarapította is­mereteit és a 20-as években bonta­kozott ki igazán grafikai és szob­rász tehetsége. A forradalom évében 27 eszten­dős volt, s tehetségét teljes oda­adással a forradalmi kultúra szol­gálatának szentelte. Természetes­nek tűnt tehát törekvése, hogy megmintázza Lenin portréját. Lu­­nacsarszkij közbenjárására 1920- ban lehetősége nyílt rá, hogy bejár­jon Lenin dolgozószobájába és na­ponta, órákon át figyelje, vázlato­kon megörökítse és mintázza Lenin képmását. — Vlagyimir Iljicsnek elmond­ták, hogy futurista vagyok — emlé­kezik vissza a mester ezekre az évekre. — Megkérdezte tőlem, fu­turista portrét akarok-e róla készí­teni. Azt feleltem, hogy jó szobrot szeretnék mintázni róla, ez pedig maga szabja meg, milyen is lesz az alkotás. A munka elhúzódott, Leninnek nem volt ideje rá, hogy a szokásos módon modellt üljön. Altman te­hát sietős, gyors vonásokkal vázla­tokon örökítette meg Lenin figyel­mesen tanulmányozott mozdulata­it.. . Leninnek rendkívül érdekes, előreugró homloka volt, egészen sa­játos volt a fejformája, szemét gyakran hunyorogva összehúzta ... Mindez elénk tárul Altman raj­zain. A Szovjetszkij Hudozsnyik, a Képzőművészeti Kiadó „Vázlatok Leninről” címmel közreadta a moszkvai Lenin Múzeumban és a leningrádi gyűjteményben őrzött képanyagot. Reprodukciónk Alt­­man 1920-ban készített rajzát idé­zi fel. Profilban látjuk Lenint, amint teste előrehajlik, sajátos dinamikát kölcsönözve az ülő alaknak. Ez a vázlat messze túlnő a szobrász em­lékezetidéző segédeszközén, önálló grafikai alkotás, amely Lenin rend­kívül színes egyéniségének, karak­terének egy-egy vonását villantják fel előttünk. Az örökké dinamikus, szakadatlanul munkáló Lenint idé­zi. O. Apuhtyin é g t ./i • i i 1Á1 8888 Miniatűr Nagytemplom Csillebércen Épül a csillebérci miniváros. Igaz, egyelőre nem a helyszínen, hanem az ország különböző részein, gyárakban, üzemekben, középisko­lákban, ahol ifjúmunkások diákok serege dolgozik az úttörővárosba kerülő épületek összeállításán a vi­lág más-más részein levő építésze­ti remekek kicsinyített másán. A „városalapító” munka üteme azt ígéri, hogy júniusban az V. orszá­gos úttörőtalálkozón már mintegy 15 történelmi vagy építészeti neve­zetességű létesítmény fogadja a Csillebércre látogatókat. A minipolisz újkori kerületének egyik reprezentatív színfoltja, a moszkvai űrhajós emlékmű kicsi­nyített mása már elkészült. A jász­berényi Hűtőgépgyár fiataljai több ezer társadalmi munkaórát fordí­tottak az eredeti emlékmű 1:50 ki­­csinyítésű, hat méter magas másá­nak kivitelezésére. Pécsről, a Pol­lack Mihály Építőipari Szakközép­­iskolából az időszámítás előtt épült első viadukt tökéletes kicsinyített mása érkezik rendeltetési helyére. A debreceni gimnazisták a pisai Ferde torony valósághű makettjét állítják elő. Ugyancsak Debrecen­ben, a Péchy Mihály Építőipari Technikumban befejezéséhez köze­ledik a leningrádi Téli palota fel­építése, s a MOM 109-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben is az utolsó simításokat végzik a debreceni Nagytemplom épületén. HAJDÚÚ-BIHARI NAFLÓ — 1971. ÁPRILIS 22.

Next