Hajdú-Bihari Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám

Harmincezer gyerekágy évente a Hajdúböszörményi Faipari Vállalattól Ma már az országban csak három vállalat készít gyerekágyakat, ezek egyike a Hajdúböszörményi Faipari Vállalat. A négy típusból évente mintegy 25-30 ezer gyerekágy ké­szül, melyek eljutnak az ország minden részébe, de főleg a Tiszán­túlt látják el a keresett cikkel. A vállalat természetesen nemcsak az apróságoknak készít bútort, ter­mékeik széles választékában meg­találhatók íróasztalok, heverők, konyhabútorok. A típusok albumá­ból nehéz lenne választani, melyik tetszik jobban. A vállalat igazgatója Zsupos Gá­bor. — Közel 20 éve, 1953-ban alakult a vállalat. A nagy fejlődés az új gazdaságirányítási rendszer beve­zetésével esett egybe. A dolgozók létszáma a duplájára növekedett, s ezzel együttjárt a teljesítmény nö­vekedése. Jelenleg három telephe­lyen 370-en dolgoznak. A négymil­liós eredménytervet 5,3 millióra tel­jesítettük. Az igazgatói iroda falán okleve­lek, kitüntetések sorakoznak. Öt­szörösen kitüntetett vállalat, az első elismerést 1962-ben kapták, a leg­utóbbit 1970-ben, a városi munka­versenyben elért eredményért. Ez a telep nem nagy, ahol a gye­rekágyak készülnek, itt csak ötve­­nen dolgoznak. Érdekes megfigyel­ni a munkafolyamatokat, hogyan lesznek a nagy durva tölgy- és kő­risrönkökből csinos kis ágyacskák. Így kezdődik. A motoros fűrészt csak tartani kell, dolgozik szinte magától. Legalábbis Lévai Péter kezében engedelmes jószág. A fel­darabolt rönköket azután gépek há­mozzák, méretre vagdalják, gyalul­ják. És ez már az illesztés. A ponto­san, méretre leszabott elemeket össze kell rakni. Szabó Sándor keze alatt helyükre kerülnek a lécek, ru­dak, s már kész is a rács, mehet a festőbe. A festő a nők műhelye. Fürge asszonykezek lakk- és festékruhába öltöztetik a­­favázakat. Jónizs Já­­nosné 6 éve végzi ezt a munkát. Csomagolás után a rakárba kerül­nek a gyerekágyak. Az utánpótlásra is gondol a vál­lalat, 14 tanulót foglalkoztatnak, ez a szám jövőre 25-re emelkedik. A szakma fogásait Lévai Imre oktató­tól lesik el a tanulók. A telep nem nagy, könnyű bejár­ni. Itt termék is csak egyféle ké­szül. A vállalat tervei között szere­pel a három telep egy helyre való összevonása, mely majd megköny­­nyíti a szervezést, az anyagellátást, a termelést. Akkor már úgy lehet bemutatni az újjászületett vállala­tot, ahol minden egy helyen ké­szül. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1971. ÁPRILIS 22. 200 000 tő piros ribizli A Debrecen városi Kertészet 400 holdas látóképi faiskolájában nagy a tavaszi forgalom. Vásárolják a gyümölcsfacsemetéket és a bogyó­­gyümölcsűeket. Jellemző a nagy telepítési kedvre, hogy őszibarack, alma és meggy már nem is kapha­tó. Kajszi, körte és szilva még van a faiskolában, de ebből sincs sok. Nagyon sok van piros gyökeres ri­­bizliből. Ez holland fajta, 200 000 tő várja a vevőt. Értékesítésre csak ősszel kerül sor, akkor is csak a dunántúliak részére, mivel ezen a tájon a bokorribizlit nem kedve­lik a termelők. A háztáji kertek telepítése to­vább fokozódik a megyében, de fő­leg a Debrecen környéki kertsé­­gekben. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a kiskertekbe már eddig 400 000 forint értékű facsemetét vásároltak. A kertek szépítésére 12 000 rózsatövet adtak el, őszi ül­tetésre 15 000 rózsát nevelnek. Az állampolgárok jogai, kötelességei . Választási kislexikon Hogyan állapítják meg az eredményt? A szavazatok összeszámlálása után külön feladat: a választás eredményének megállapítása. A választókerület választási eredményét — a szavazatszedő bi­zottságoktól kapott szavazási jegy­zőkönyvek alapján — a következő szervek állapítják meg. Az ország­­gyűlési választókerület választási eredményét az országgyűlési vá­lasztókerületi bizottság. A helyi ta­nácsi választókerületek választási eredményét pedig — választókerü­letenként — a városi, községi vá­lasztási elnökség. Kik lehetnek jelen a választási eredmények megállapításánál ? A választókerület választási eredményének megállapításánál je­len lehetnek: az eredményt megál­lapító országgyűlési választókerü­leti bizottság tagjai, illetőleg — ta­nácsválasztás esetén — a városi, községi választási elnökség tagjai, valamint a beosztott irodai dolgo­zók, az Országos Választási Elnök­ség tagjai, a területileg illetékes megyei választási elnökség tagjai, a Hazafias Népfront igazolással el­látott megbízottai, a sajtó — és ál­talában a hírközlő szervek — iga­zolással ellátott megbízottai. Ez a szabály is azt szolgálja, hogy — ép­pen úgy, mint a szavazásnál — a választás eredményének megálla-­ pításánál is zavartalanul, minden befolyástól mentesen végezhessék a választási szervek felelősségteljes munkájukat,­ben és pótnévjegyzékben szereplő összes választópolgárnak több mint a fele szavazzon. Ha ez a fel­tétel teljesült, az érvényes szavaza­tok abszolút többsége a döntő. Megválasztott képviselő, illetőleg helyi tanácstag az, aki az összes érvényes szavazatoknak több mint a felét megkapta. Ha nincs megválasztott képvise­lő, tanácstag, akkor pótválasztást kell tartani. Ezt a választási jegy­zőkönyvben fel kell tüntetni. Milyen szerv állapítja meg a választás eredményét ? A városi és a községi tanácsvá­lasztás eredményét a városi, illető­leg a községi, vagyis a helyi vá­lasztási elnökség állapítja meg. Eh­hez a — választókerületenként — készített választási jegyzőkönyve­ket veszi alapul. A helyi választási elnökség a he­lyi tanácsválasztás végeredményé­ről összesítő választási jegyzőköny­vet készít. Mikor adják át a megbízóleveleket ? A megbízólevelet (mandátumot) a megválasztott országgyűlési kép­viselőnek az országgyűlési válasz­tókerületi bizottság, a megválasz­tott helyi tanácstagnak pedig a vá­rosi, illetőleg a községi választási elnökség adja ki, mégpedig a vá­lasztások országos eredményének közzétételét követő néhány napon belül. Hogyan választják a megyei tanácsot ? A megyei tanácsok tagjait a me­gye területén működő városi, vala­mint községi tanácsok választják. Erre a választásra a helyi taná­csok tagjainak általános választá­sát követő 30 napon belül, rendsze­rint a helyi tanácsok első, alakuló ülésén kerül sor. Ez az új rendelkezés — amellyel a választási törvényt az országgyű­lés 1970 őszén módosította — a me­gyei tanácsok választásánál beve­zette a közvetett választást: a vá­lasztópolgárok közvetlenül a helyi tanácsokat választják meg, és a helyi tanácsok választják a megyei tanácsot. A helyi tanácsok önállóságának és felelősségének növekedése, ön­­kormányzati jellegük erősítése is indokolta, hogy a megyei tanácsta­gokat ne az állampolgárok válasz­szák választókerületenként, hanem maguk a helyi tanácsok mint kép­viseleti testületek. A megyei ta­nácstag tehát­­nem csupán egy vá­lasztókerület, hanem az őt megvá­lasztó helyi tanácsot és magát a várost, községet képviseli. Fokozó­dik a helyi tanácsok felelőssége is, mert maguk hozzák létre saját fe­lettes képviseleti szervüket. Mikor tekinthető megválasztottnak a jelölt? Az országgyűlési választókerületi bizottság, illetőleg a helyi választá­si elnökség a választási jegyző­könyv lezárása előtt megállapítja: kit választottak meg képviselőnek, helyi tanácstagnak. A törvény több rendelkezéssel is biztosítja, hogy képviselő, tanács­iak csak az lehessen, aki a válasz­tópolgárok többségének bizalmát élvezi. Ahhoz tehát, hogy a jelöltet meg­választott képviselőnek, helyi ta­nácstagnak lehessen tekinteni, elő­ször is az kell, hogy a névjegyzék­ Ki lehet megyei tanácstag ? A megyei tanács tagjává meg le­het választani a helyi tanácsok tag­jait és más választójogosult állam­polgárokat. A választási törvény hangsúlyozza azt a követelményt, hogy a fővárosi és a megyei tanács­tagok túlnyomó része a helyi ta­nácstagok közül kerüljön ki. Mind­azok a fontos célok ugyanis, ame­lyek a fővárosi és a megyei tanács tagjainak közvetett választását in­dokolják, csak akkor valósíthatók meg, ha a megyei tanácsokba túl­nyomórészt a megye területén levő városi és községi tanácsok tagjai kerülnek. Ezenkívül az is lényeges hogy a megyei tanácsba — viszonylag ki­sebb számban — olyan személyeket is megválasszanak, akik nem helyi tanácstagok de felelős munkakö­rüknél, nagy szakképzettségüknél stb. fogva a megyei tanácsban hasznos tevékenységükre nagy szükség van. Két év múlva ismét választunk Az idei választásokon az ország­­gyűlési képviselőket ismét négy év­re, viszont a helyi tanácsok tagjait csak kétéves időtartamra választ­juk meg. Két év múlva ismét sor kerül tanácstagi választásokra. En­nek az intézkedésnek az a célja, hogy a jövőben a tanácsok és az országgyűlés működési ciklusa ne fedje egymást, hanem kétéves idő­köz legyen az országgyűlési és a ta­nácsi választások között. Ugyan­csak új vonása az idei választások­nak, hogy most először nem vá­lasztunk járási tanácsokat, mert a februárban az országgyűlés által megalkotott új tanácstörvény elő­írása szerint a járási tanácsok mint választott testületek megszűnnek, s a járások közigazgatási tenniva­lóit a jövőben járási tanácsi hiva­talok látják el. -------------------------------------------------------------------------------------------------------------J ivaros - ker JelöltJa Portrék Hajdúnánásról Hajdúnánás is fejlődik: épül, szépül, gyarapodik. Épülnek a modern, új bér­házak, új ipari létesítmények, üzemelnek, bővülnek a régiek. S ebben a gyarapo­dásban nagy-nagy részük van a tanácstagoknak, akik napi munkájuk, mindenna­pos teendőik mellett még pluszban vállalják, hogy a fontos döntéseknél képvise­lik körzetük lakóit, előrébb lendítik lakhelyük sorsát. Két tanácstagjelöltet muta­tunk be: mindkettő hajdúnánási, mindkettő lelkes odaadással készül arra a mun­kára, amelyiket megválasztásuk esetén végezniük kell majd. A középiskolai kollégiumban Bag­,­di István igazgatóval ismerkedem meg. Irodájában, íróasztala mellett ül, olvasásban zavarom meg. — Tanul? — Lehet tanulásnak is nevezni: egy kiadványt olvasok módszerta­ni kérdésekről. — A tanácstagságról szóljon. — 1953 óta vagyok tanácstag, s most ismét jelöltek. Hogy szívesen vállaltam-e? Őszintén: igen. Ná­­násinak érzem most már magam, szeretem az itt élő embereket, úgy érzem, ők is engem, s olyan embe­rekért tenni, akik bizalmukkal meg­tisztelnek, akik engem jelölnek e fontos posztra — szerintem szíves kötelesség. — És hogyan lett nánási? — Debrecenben laktam, ott vol­tam tanfelügyelő. Megkértek, vál­laljam el egy évre a kollégium igaz­gatását. Valamivel több lett: hu­szonegy esztendeje vagyok nánási kollégiumigazgató. S külön jó ér­zés, hogy idekerültem után három évvel már tanácstagnak választot­tak. — A napi munkája? — Mondanom sem kell, bőven van. Egy háromszázhárom gyerme­kes apának van mit tennie ... Mert a kollégiumban százötven diák la­kik, másik százötven tanulószobás­­menzás, s három saját gyermek. — Hány órát dolgozik naponta? — Éjjel-nappal a kollégiumban vagyok. Tehát sok a munkája Bagdi Ist­vánnak. S e sok munka mellett is szívesen vállalja a tanácstagságot. Érzem, nagyon szeretheti a várost, az embereket, hogy ennyi munka mellett még csak nem is szülőhe­lyén vállalja a gondok képviselé­sét. — Igaz, hogy nem vagyok náná­si, azonban a gyermekeim már itt születtek, ők már tősgyökeres haj­dúnánásiak. Én pedig boldogan, jó szívvel igyekszem alakítani, gon­dozni azt a várost, amely hazája, otthona, élete a gyermekeimnek. Kedves, közvetlen fiatalasszony Gál Istvánné, a Textilfeldolgozó Vállalat hajdúnánási üzemegységé­nek dolgozója. Amikor elmondom, hogy írni szeretnék róla, kislányo­­san elpirul, és ugyancsak csodál­kozik : — Rólam írni? Nahát, de furcsa, még sohasem akartak írni rólam ... De mostanában velem annyi min­den új és váratlan dolog történik ... — Ennél sokkal jelentősebb ese­mény történt a közelmúltban, igaz? — A tanácstagi jelölésre gondol, ugye? — kérdez vissza, és máris szívesen beszél róla. — Nagyon nagy meglepetés volt számomra, hogy tanácstagnak je­löltek. Örülök, és drukkolok, hogy vajon megválasztanak-e. A gyűlé­sen és azóta is, annyi mindent megismertem a körzet gondjaiból, a megoldásra váró feladatokból, hogy szeretnék dolgozni, tenni azért, hogy mielőbb jobb, könnyebb le­gyen ott az emberek élete. Példá­ul nincs elegendő kút, az embe­reknek télen-nyáron, esőben, fagy­ban, sárban messziről kell cipelni a vízzel teli vödröket. Aztán a vil­lanyvilágítással is bajok vannak, és még más több, jogos panaszt el­mondtak az emberek. — Egyhangúlag választották meg? — Igen, pedig tartottam, különö­sen az idősebbektől, hogy majd úgy gondolják, fiatal vagyok erre a megbízatásra. De nem így történt. Igaz, sokan ismernek, mert tíz éve is elmúlt, hogy itt lakunk Nánáson, meg a vállalattól is ott volt szá­mos munkatársam, akik szintén jól ismernek. Talán ennek köszönhe­tem az egyhangú jelölést. Gál Istvánné másodszor választ életében. Eddig még minden válasz­tás nagy dolog, új dolog volt szá­mára. Az első, mert akkor lett iga­zán felnőtté, választóvá, a máso­dik pedig, hogy maga is választott lehet. A vállalatnál sok társadalmi munkát vállal magára Gál Istvánné, s évek óta KISZ-titkár. — Mit szólt a család a jelölés­hez? — A szüleim is és a férjem is örültek, csak azon aggódtak, hogy vajon el tudom-e látni majd ezt a nagy feladatot. Én úgy gondolom, ha megválasztanak, meg fogok majd birkózni a rám váró tenniva­lókkal, mert én szeretek az embe­reknek segíteni, szeretek gondok, problémák megoldása után járni. Juhász J. Román D. KOLLÉGIUM IGAZGATÓJA A GYÁRI MUNKÁSNŐ

Next