Hajdú-Bihari Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-05 / 183. szám

­ Hogyan látják? Ezen a héten megkezdődött a KISZ-alapszervezetekben azok­nak a taggyűléseknek a soroza­ta, amelyeknek célja az ifjúsági szövetség Vil­. kongresszusának előkészítése. Az augusztusi tag­gyűléseken a fiatalok a KISZ Központi Bizottságának tíz pontban foglalt kérdéseire kere­sik közös erővel a választ. Mit tartalmaz ez a tíz kérdés? Lényegében mindent, ami ezzel a korosztállyal kapcsolatos. Mun­kájukra, tanulásukra, a társada­lomba való beilleszkedésükre, szórakozásukra vonatkozó prob­lémákat vet fel az alapszerve­zetekhez küldött levél. Minden mondat kérdőjellel végződik, minden kérdésre a fiataloknak i­s kell választ adni. S a válaszok i ’ alapján, majd a kongresszus ös­-­­­szegzi: milyennek is látják hely­zetüket, feladataikat a magyar fiatalok. Hogy a legfontosabb kérdése­ket maguk az érdekeltek vitas­sák meg, mozgalmi életünk be­vált gyakorlata. Egy évvel ez­előtt a párt X. kongresszusára­­ készülve az egész ország nyilvá-­­ nossága elé tártuk azokat az­­ irányelveket, amelyek négyéves­­ eredményeinket és feladatain­­­­kat tartalmazták. Ezrek, sőt milliók véleménye jutott el a kongresszushoz, ezek a vélemé­nyek adták alapját az ott hozott határozatoknak. Nyilván így lesz ez az ifjúsági szövetség kongresszusán is. De ennek a taggyűléssorozatnak, a taggyű­léseken lefolytatott vitának van más jelentősége is éppen ezekben a hetekben. Országgyűlésünk előtt áll a feladat, hogy törvénybe foglal­ja mindazt, ami a fiatalokkal kapcsolatban paragrafusokba kívánkozik. Széles körű élénk vita előzte és előzi meg most is­­ az ifjúsági törvény megalkotád '­­­sát. Ehhez kapcsolódhat most­­ minden bizonnyal a legszerve­zettebb keretek között lefolyta­tandó véleménycsere, amely­jelentőségét növeli az a tény, hogy a legilletékesebbek kapnak szót. Jogot, lehetőséget kapnak a fiatalok arra, hogy elmondja­nak mindent: hogyan látják helyzetüket a társadalomban, s milyennek képzelnék el legszí­vesebben? Mit várnak az ifjú­sági szövetségtől, s mit akar­nak tenni annak érdekében, hogy a KISZ valóban az övéké legyen, betölthesse hivatását? Közömbösek, passzívak a mai fiatalok? Vannak, akik így vé­lekednek. Mások, személyes ta­pasztalatok révén is meggyőződ-­­­hettek már arról, hogy nagyon is­­ érdeklődők, nagyon is kívánják, keresik a lehetőségeket, amikor véleményt mondhatnak, tehet­­­­nek a közösség érdekében vala­mit. Most itt az alkalom, hogy megmutassák a fiatalok, milye­nek is tulajdonképpen. Lehető­ség van rá, hogy megerősítsék hitükben azokat, akik őszintén bíznak a felnövekvő nemzedék­ben. Olyan alkalom ez, ame­lyet nem lehet, nem szabad el­szalasztani. Olyan alkalom, amelyet a felnőtteknek, az idősebbeknek is ki kell használni. A szokásos­nál is nagyobb figyelemmel for­dulva a fiatalok, az ifjúsági szövetség felé, és a több évet megértők tapasztalataival egy kicsit segítve is, hogy ezek a taggyűlések valóban olyanok le­gyenek, amilyennek szeretnénk. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA K­Ö­Z­L­E­MÉ­N­Y az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány 1971. augusztus 4-i együttes üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mány 1971. augusztus 4-én Kádár János elvtárs elnökletével együttes ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság és a Minisztertanács tag­jain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetői, a Bu­dapesti Pártbizottság titkárai, a me­gyei pártbizottságok első titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsá­nak titkárai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az államtitkárok, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság és a kor­mány együttes ülésén­­ megvitatta és elfogadta Komó­csin Zoltán elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját időszerű nemzetközi kérdésekről; — megvitatta és elfogadta Nyers Rezső elvtársnak, a Központi Bi­zottság titkárának előterjesztése alapján a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa XXV. ülésszakáról, valamint az 1971. évi népgazdasági terv teljesítésének helyzetéről szóló jelentését.­ ­­ A Központi Bizottság és a Minisz­tertanács együttes ülése a nemzet­közi helyzet időszerű kérdéseit megvitatva megállapította. (Folytatás a 2. oldalon) Több mint 3 millió köbméter víz Maximális igénybevétel a községi vízműveknél Napokon át tartott a rekkenő hőség. Árnyékban is 30 fok fölött volt sokszor a hőmérő higanyszá­la. Napon pedig közel a negyven­hez vagy jóval túl is rajta. Egy ki­csit ilyenkor jobban becsülni is tudjuk, milyen nagy kincs és érték a jó, tiszta, hideg ivóvíz. S a mi vidékünkön , a Hortobágy men­tén, az ország csapadékban és víz­ben legszegényebb vidékén még­­inkább megnő ennek a jelentősége. Hogyan tudják biztosítani a vi­zet? Sok nyilatkozat hangzott el a jó ivóvízellátásról, a nagyvárosok szükségletének biztosításáról. De mi van a kis településeken? A fal­vakban, a kisebb városokban? Szat­hmári József, a Hajdú-Bihar megyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat igazgatója az igényekről és azok kielégítéséről a következő tá­jékoztatást adta: — A megyében jelenleg 32 víz­művet üzemeltetünk. Természete­sen vizet ad több száz úgynevezett artézi kút is. Az elmúlt esztendő­ben összesen 2,5 millió köbméter vizet termeltünk. Az idén már az első félévben 1,4 millió köbméter­nél tartottunk. Az elmúlt napok forrósága pedig maximális igénybe­vételt jelent. De eddig még minden igényt ki tudtunk elégíteni, ha arra figyelmeztettünk is, hogy takaré­koskodjanak a háztartásokban, üze­mekben a jó ivóvízzel vagy arra szólítottunk fel, hogy a locsolás­hoz nem az ivóvizet használják fel. A mostani igénybevétel alap­ján úgy számítjuk, hogy ez évben 3—3,2 millió köbméter vizet adunk a megye községeiben és városaiban a fogyasztóknak — Debrecen kivé­telével. A víztermelés évente 25—30 százalékkal emelkedik, s erre meg is van az igény. Az év elején végzett felújítások­nak, korszerűsítéseknek és bővíté­seknek a nagy nyári igénybevétel­nél jelentkezett­ a haszna és ered­ménye. Hajdúszoboszlón, Biharke­­resztesen, Derecskén, Polgáron vé­geztünk eredményes kút­javítást mintegy 220 ezer forintos értékben. Az elmúlt évben új kutat fúrtunk Hajdúszoboszlón. Egyedül Hajdú­­hadházon van gondunk, ahol míg meg nem épül a regionális tervben szereplő vízmű, a HIM-től kapjuk a vizet. Külön figyelmet érdemel a nagy fürdőváros Hajdúszoboszló vízellá­tása. Ez a gyógy­ mellett ivóvízre is értendő, hiszen a strandolásra alkalmas napokon húszezernél töb­ben látogatják a fürdőt. Ezzel kap­csolatban el tudom mondani, hogy elkészült Hajdúszoboszló távlati vízellátási tanulmányterve, s folya­matban van a vízműtelep fejlesz­tésének tervezése és kivitelezése. Mintegy 10 millió forintos beruhá­zással épül a víztorony, 2 új kút még az idén elkészül, tervezik a szükséges bekötővezetékeket. A tanulmányterv a fürdőváros­ban 1980-ig megvalósuló beruházá­sokkal napi 9000 köbméter vízigény kielégítését biztosítja. Hajdúböszörményben is elkészült a tanulmányterv és napi 3200 köb­méteres kapacitásbővítéssel szá­molnak. Hasonló fejlesztési tervet készítünk Hajdúnánáson és Beret­­­tyóújfaluban is. T­r­a­ktorbem­utató Hajdú-Biharban Az aratás befejeztével megindult megyénkben a talajelőkészítő mun­ka. Ehhez sok traktorra van szük­ség. Két évvel ezelőtt megyeszer­­­te traktorhiányról beszéltünk. Az­óta lényegesen változott és javult a helyzet, hiszen csupán Romániából az AGROTRÖSZT 1000 traktort ho­zott be. Ezekből a traktorokból Haj­­dú-Biharnak is jutott. Érkezésükről a Napló már számot adott, és most közölhetjük, hogy azóta megoldó­dott a román importból származó UNIVERSAL 650-es traktorok vizs­gáztatása és közúti forgalomba való engedése. A traktorok az AGRO­­KER debreceni telepén már várják az átvevőket. Hajdú-Biharban a tratotorhiány megszűnt és örvendetesen bővült a választék. A nagyobb erejű motoro­kat tekintve az UNIVERSAL trak­torok egyaránt alkalmasak a homo­ki és a kötöttebb talajok megműve­lésére. Az AGROKER Vállalat a tsz­­szövetségekkel karöltve rövidesen a megye több tájegységén traktorbe­mutatókat tart, hogy a munkaesz­közökkel felszerelt traktorokat a mezőgazdasági szakemberek mű­ködés közben nézzék meg és válo­gathassanak a kedvükre való típu­sokból. Bemutatásra kerülnek a Lajta típusú ekék megfelelő válto­zatai is. A traktorhiány megszűné­sével együtt érdemes megemlíteni, hogy megszűnt a fűkaszahiány. A helyzet az, hogy a mezőgazdaság fejlődése, további gépesítése nem torpant meg, hanem tovább fejlő­dik. (2. oldal) Az Apollo—15 útban a Föld felé A MÉSZÖV elnöke a lakásszövetkezetekről (3. oldal) !Átmenetileg Nagy a meleg: Különleges intézkedések a tej védelmére (4. oldal) ­ DOKUMENTUMKIÁLLÍTÁS A MAGYAR VASÚT ÜNNEPÉN (5. oldal) krónika­(8. oldal) Az aratási ügyeleti szolgálat tapasztalatai Hajdú-Biharban lényegében be­fejeződött az aratás nagy munkája. A felszabaduló kombájnokat idejé­ben átvezényelték azokba a gazda­ságokba, ahol még akadt munka. Az aratási ügyeleti szolgálat megállapí­tásai szerint a további évek gyakor­latához viszonyítva a gazdaságok között a kölcsönös segítő nagymér­tékben nőtt. A holdankénti dí­jazás a korábbi 600—650 forin­tos díj 400—450 forintra mér­séklődött. Előfordult több gazdaság­ban, hogy ezért a pénzért még a tisztítást is elvégezték. Az is megállapítható, hogy az ara­tás igen szorgos és nehéz munkája lényegében kevesebb nehézséggel zajlott le, mint az előző esztendők­ben. Az AGROKER debreceni vál­lalatának szakemberei által tartott ügyelet június 28-ától július 29-ig 361 esetben adott segítséget a kombáj­nokhoz alkatrészek pótlásával. A kimutatás szerint a vásárolt alkat­részek 90—95 százaléka kombájnal­katrész volt és csak a fennmaradó rész bálázó alkatrész, örvendetes, hogy a kombájnok kiszolgálásáról vezetett nyilvántartó könyv adatai szerint a kért alkatrészek mintegy 70 százaléka a vállalat alkatrészrak­tárából közvetlenül elvihető volt. A többi alkatrészt a központi készlet­ből telex útján rendelték meg, és rövidesen leszállításra is került. Mégpedig olyan gyorsított módon, hogy a megrendelt alkatrészeket közvetlenül a megrendelőnek szál­lították le. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a felhordóláncban volt hiány. Ennek okát abban keresik, hogy egyes gazdaságokban a kombájnok javítását nem végezték el elég ala­posan. A felhordóláncból a javítási időkben raktáron volt mintegy 200 darab. Ismeretes azonban, hogy a felhordólánc feladatát a ZSKN—2.1 típusú adapter is ellátja. Ebből je­lentős készlettel rendelkezett az AGROKER. Végezetül az állapítható meg, hogy az ez évi aratás nemcsak a termés jó eredményét hozta meg, hanem az előző esztendőkhöz viszo­nyítva az alkatrész-utánpótlásban is komoly javulást sikerült elérni. A további feladat most az, hogy minden gazdaságban a kombájno­kat a kukoricaérés idejére javítsák ki, s ilyen módon a silózó és kukori­­cabetakarító adapterek felszerelése után kevesebb lesz a hiba, és vesz­­teségmentesebb a kukorica betaka­rítása.

Next