Hajdú-Bihari Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-05 / 183. szám
Hogyan látják? Ezen a héten megkezdődött a KISZ-alapszervezetekben azoknak a taggyűléseknek a sorozata, amelyeknek célja az ifjúsági szövetség Vil. kongresszusának előkészítése. Az augusztusi taggyűléseken a fiatalok a KISZ Központi Bizottságának tíz pontban foglalt kérdéseire keresik közös erővel a választ. Mit tartalmaz ez a tíz kérdés? Lényegében mindent, ami ezzel a korosztállyal kapcsolatos. Munkájukra, tanulásukra, a társadalomba való beilleszkedésükre, szórakozásukra vonatkozó problémákat vet fel az alapszervezetekhez küldött levél. Minden mondat kérdőjellel végződik, minden kérdésre a fiataloknak is kell választ adni. S a válaszok i ’ alapján, majd a kongresszus ös-szegzi: milyennek is látják helyzetüket, feladataikat a magyar fiatalok. Hogy a legfontosabb kérdéseket maguk az érdekeltek vitassák meg, mozgalmi életünk bevált gyakorlata. Egy évvel ezelőtt a párt X. kongresszusára készülve az egész ország nyilvá- nossága elé tártuk azokat az irányelveket, amelyek négyéves eredményeinket és feladatainkat tartalmazták. Ezrek, sőt milliók véleménye jutott el a kongresszushoz, ezek a vélemények adták alapját az ott hozott határozatoknak. Nyilván így lesz ez az ifjúsági szövetség kongresszusán is. De ennek a taggyűléssorozatnak, a taggyűléseken lefolytatott vitának van más jelentősége is éppen ezekben a hetekben. Országgyűlésünk előtt áll a feladat, hogy törvénybe foglalja mindazt, ami a fiatalokkal kapcsolatban paragrafusokba kívánkozik. Széles körű élénk vita előzte és előzi meg most is az ifjúsági törvény megalkotád 'sát. Ehhez kapcsolódhat most minden bizonnyal a legszervezettebb keretek között lefolytatandó véleménycsere, amelyjelentőségét növeli az a tény, hogy a legilletékesebbek kapnak szót. Jogot, lehetőséget kapnak a fiatalok arra, hogy elmondjanak mindent: hogyan látják helyzetüket a társadalomban, s milyennek képzelnék el legszívesebben? Mit várnak az ifjúsági szövetségtől, s mit akarnak tenni annak érdekében, hogy a KISZ valóban az övéké legyen, betölthesse hivatását? Közömbösek, passzívak a mai fiatalok? Vannak, akik így vélekednek. Mások, személyes tapasztalatok révén is meggyőződ-hettek már arról, hogy nagyon is érdeklődők, nagyon is kívánják, keresik a lehetőségeket, amikor véleményt mondhatnak, tehetnek a közösség érdekében valamit. Most itt az alkalom, hogy megmutassák a fiatalok, milyenek is tulajdonképpen. Lehetőség van rá, hogy megerősítsék hitükben azokat, akik őszintén bíznak a felnövekvő nemzedékben. Olyan alkalom ez, amelyet nem lehet, nem szabad elszalasztani. Olyan alkalom, amelyet a felnőtteknek, az idősebbeknek is ki kell használni. A szokásosnál is nagyobb figyelemmel fordulva a fiatalok, az ifjúsági szövetség felé, és a több évet megértők tapasztalataival egy kicsit segítve is, hogy ezek a taggyűlések valóban olyanok legyenek, amilyennek szeretnénk. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KÖZLEMÉNY az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány 1971. augusztus 4-i együttes üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1971. augusztus 4-én Kádár János elvtárs elnökletével együttes ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság és a Minisztertanács tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az államtitkárok, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság és a kormány együttes ülésén megvitatta és elfogadta Komócsin Zoltán elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját időszerű nemzetközi kérdésekről; — megvitatta és elfogadta Nyers Rezső elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXV. ülésszakáról, valamint az 1971. évi népgazdasági terv teljesítésének helyzetéről szóló jelentését. A Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülése a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit megvitatva megállapította. (Folytatás a 2. oldalon) Több mint 3 millió köbméter víz Maximális igénybevétel a községi vízműveknél Napokon át tartott a rekkenő hőség. Árnyékban is 30 fok fölött volt sokszor a hőmérő higanyszála. Napon pedig közel a negyvenhez vagy jóval túl is rajta. Egy kicsit ilyenkor jobban becsülni is tudjuk, milyen nagy kincs és érték a jó, tiszta, hideg ivóvíz. S a mi vidékünkön , a Hortobágy mentén, az ország csapadékban és vízben legszegényebb vidékén méginkább megnő ennek a jelentősége. Hogyan tudják biztosítani a vizet? Sok nyilatkozat hangzott el a jó ivóvízellátásról, a nagyvárosok szükségletének biztosításáról. De mi van a kis településeken? A falvakban, a kisebb városokban? Szathmári József, a Hajdú-Bihar megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója az igényekről és azok kielégítéséről a következő tájékoztatást adta: — A megyében jelenleg 32 vízművet üzemeltetünk. Természetesen vizet ad több száz úgynevezett artézi kút is. Az elmúlt esztendőben összesen 2,5 millió köbméter vizet termeltünk. Az idén már az első félévben 1,4 millió köbméternél tartottunk. Az elmúlt napok forrósága pedig maximális igénybevételt jelent. De eddig még minden igényt ki tudtunk elégíteni, ha arra figyelmeztettünk is, hogy takarékoskodjanak a háztartásokban, üzemekben a jó ivóvízzel vagy arra szólítottunk fel, hogy a locsoláshoz nem az ivóvizet használják fel. A mostani igénybevétel alapján úgy számítjuk, hogy ez évben 3—3,2 millió köbméter vizet adunk a megye községeiben és városaiban a fogyasztóknak — Debrecen kivételével. A víztermelés évente 25—30 százalékkal emelkedik, s erre meg is van az igény. Az év elején végzett felújításoknak, korszerűsítéseknek és bővítéseknek a nagy nyári igénybevételnél jelentkezett a haszna és eredménye. Hajdúszoboszlón, Biharkeresztesen, Derecskén, Polgáron végeztünk eredményes kútjavítást mintegy 220 ezer forintos értékben. Az elmúlt évben új kutat fúrtunk Hajdúszoboszlón. Egyedül Hajdúhadházon van gondunk, ahol míg meg nem épül a regionális tervben szereplő vízmű, a HIM-től kapjuk a vizet. Külön figyelmet érdemel a nagy fürdőváros Hajdúszoboszló vízellátása. Ez a gyógy mellett ivóvízre is értendő, hiszen a strandolásra alkalmas napokon húszezernél többen látogatják a fürdőt. Ezzel kapcsolatban el tudom mondani, hogy elkészült Hajdúszoboszló távlati vízellátási tanulmányterve, s folyamatban van a vízműtelep fejlesztésének tervezése és kivitelezése. Mintegy 10 millió forintos beruházással épül a víztorony, 2 új kút még az idén elkészül, tervezik a szükséges bekötővezetékeket. A tanulmányterv a fürdővárosban 1980-ig megvalósuló beruházásokkal napi 9000 köbméter vízigény kielégítését biztosítja. Hajdúböszörményben is elkészült a tanulmányterv és napi 3200 köbméteres kapacitásbővítéssel számolnak. Hasonló fejlesztési tervet készítünk Hajdúnánáson és Berettyóújfaluban is. Traktorbemutató Hajdú-Biharban Az aratás befejeztével megindult megyénkben a talajelőkészítő munka. Ehhez sok traktorra van szükség. Két évvel ezelőtt megyeszerte traktorhiányról beszéltünk. Azóta lényegesen változott és javult a helyzet, hiszen csupán Romániából az AGROTRÖSZT 1000 traktort hozott be. Ezekből a traktorokból Hajdú-Biharnak is jutott. Érkezésükről a Napló már számot adott, és most közölhetjük, hogy azóta megoldódott a román importból származó UNIVERSAL 650-es traktorok vizsgáztatása és közúti forgalomba való engedése. A traktorok az AGROKER debreceni telepén már várják az átvevőket. Hajdú-Biharban a tratotorhiány megszűnt és örvendetesen bővült a választék. A nagyobb erejű motorokat tekintve az UNIVERSAL traktorok egyaránt alkalmasak a homoki és a kötöttebb talajok megművelésére. Az AGROKER Vállalat a tszszövetségekkel karöltve rövidesen a megye több tájegységén traktorbemutatókat tart, hogy a munkaeszközökkel felszerelt traktorokat a mezőgazdasági szakemberek működés közben nézzék meg és válogathassanak a kedvükre való típusokból. Bemutatásra kerülnek a Lajta típusú ekék megfelelő változatai is. A traktorhiány megszűnésével együtt érdemes megemlíteni, hogy megszűnt a fűkaszahiány. A helyzet az, hogy a mezőgazdaság fejlődése, további gépesítése nem torpant meg, hanem tovább fejlődik. (2. oldal) Az Apollo—15 útban a Föld felé A MÉSZÖV elnöke a lakásszövetkezetekről (3. oldal) !Átmenetileg Nagy a meleg: Különleges intézkedések a tej védelmére (4. oldal) DOKUMENTUMKIÁLLÍTÁS A MAGYAR VASÚT ÜNNEPÉN (5. oldal) krónika(8. oldal) Az aratási ügyeleti szolgálat tapasztalatai Hajdú-Biharban lényegében befejeződött az aratás nagy munkája. A felszabaduló kombájnokat idejében átvezényelték azokba a gazdaságokba, ahol még akadt munka. Az aratási ügyeleti szolgálat megállapításai szerint a további évek gyakorlatához viszonyítva a gazdaságok között a kölcsönös segítő nagymértékben nőtt. A holdankénti díjazás a korábbi 600—650 forintos díj 400—450 forintra mérséklődött. Előfordult több gazdaságban, hogy ezért a pénzért még a tisztítást is elvégezték. Az is megállapítható, hogy az aratás igen szorgos és nehéz munkája lényegében kevesebb nehézséggel zajlott le, mint az előző esztendőkben. Az AGROKER debreceni vállalatának szakemberei által tartott ügyelet június 28-ától július 29-ig 361 esetben adott segítséget a kombájnokhoz alkatrészek pótlásával. A kimutatás szerint a vásárolt alkatrészek 90—95 százaléka kombájnalkatrész volt és csak a fennmaradó rész bálázó alkatrész, örvendetes, hogy a kombájnok kiszolgálásáról vezetett nyilvántartó könyv adatai szerint a kért alkatrészek mintegy 70 százaléka a vállalat alkatrészraktárából közvetlenül elvihető volt. A többi alkatrészt a központi készletből telex útján rendelték meg, és rövidesen leszállításra is került. Mégpedig olyan gyorsított módon, hogy a megrendelt alkatrészeket közvetlenül a megrendelőnek szállították le. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a felhordóláncban volt hiány. Ennek okát abban keresik, hogy egyes gazdaságokban a kombájnok javítását nem végezték el elég alaposan. A felhordóláncból a javítási időkben raktáron volt mintegy 200 darab. Ismeretes azonban, hogy a felhordólánc feladatát a ZSKN—2.1 típusú adapter is ellátja. Ebből jelentős készlettel rendelkezett az AGROKER. Végezetül az állapítható meg, hogy az ez évi aratás nemcsak a termés jó eredményét hozta meg, hanem az előző esztendőkhöz viszonyítva az alkatrész-utánpótlásban is komoly javulást sikerült elérni. A további feladat most az, hogy minden gazdaságban a kombájnokat a kukoricaérés idejére javítsák ki, s ilyen módon a silózó és kukoricabetakarító adapterek felszerelése után kevesebb lesz a hiba, és veszteségmentesebb a kukorica betakarítása.