Hajdú-Bihari Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-14 / 242. szám

Hazaérkezett Japánból a magyar parlamenti küldöttség, amelyet dr. Beresztóczy Miklós vezetett. (Napló-telefotó — Tormai Andor felv.­­KS) Losonczi Pál útban Irán felé SZIMFEROPOL és a kíséretében levő személyiségek a Krím-félszigeten történt rövid Losonczi Pál, a Magyar Népköz­­tartózkodásuk után szerdán repü­­társaság Elnöki Tanácsának elnöke főgépen tovább utaztak Teheránba. KÉMHISZTÉRIA A brit konzervatívok tudatosan hazudtak, amikor összeállították a „fekete listát”, s „megengedhetet­len tevékenységgel vádolták meg a Londonban dolgozó szovjet állam­polgárok nagy csoportját” — álla­pítja meg a londoni „kémügy” egyik állítólagos szereplője és ál­dozata — G. A. Kuznyecov, a lon­doni szovjet nagykövetség tájékoz­tatási kérdésekkel foglalkozó taná­csosa. Kuznyecov a Baltika moto­ros hajó fedélzetén érkezett vissza hazájába a többi kiutasított szov­jet állampolgárral együtt. A szovjet diplomata személye az elmúlt hetekben a londoni konzer­vatív lapok egyik céltáblája volt. Kuznyecov beszámol a Lityeratur­­naja Gazeta hasábjain arról, hogy a Foreign Office szándékosan vá­lasztott ki néhány szovjet nevet, s ezeket martalékul dobta a sajtó­nak, míg a többi nevet elhallgatta. Kuznyecov részletesen beszámol a szovjet állampolgárok elleni hisz­térikus hajszáról, amelynek során még a diplomaták gyermekeit is­kolába szállító autóbuszt is min­den reggel detektívek lesték. Más­részt beszámol arról is, hogy a sajtóhadjárat idején számos levél érkezett a szovjet nagykövetségre, amelyek írói elítélték saját kor­mányuk eljárását. Még a Baltika fedélzetére is érkezett olyan táv­irat, amelyben angol állampolgárok egy csoportja hangsúlyozottan elha­tárolta magát a provokációtól. A Lityeraturnaja Gazeta szerdai száma más helyen londoni tudósí­tójának jelentését közli, amely sze­rint a brit sajtó megfújta a vissza­vonulót, s józanabb hangot kezd megütni a szovjet—angol viszonyt illetően. (MTI) . Befejezte munkáját az ipari szövetkezetek VI. kongresszusa Az ipari szövetkezetek VI. kong­resszusán a MOM művelődési há­zában az eredeti programtól elté­rően szerdán is folytatódott a be­számoló és a határozati javaslat vi­tája, amelyben az előző nap során felszólalt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is. A vitában összesen 23 küldött kért szót, ismertette a tagságot foglal­koztató gondokat, terveket. Rév La­jos, az OKISZ elnöke foglalta ösz­­sze az eszmecserét. Ezután került sor a választásokra, ezen belül az országos tanács kiegészítésére. Az országos tanács (OKISZ) első ülé­sén elnökké Rév Lajost, helyette­seivé Ferenczi Tibort, dr. Kardos Gézát és Kelenhegyi Emilt, a fel­ügyelő bizottság elnökévé Rosta Istvánt választották. Véget értek a szovjet-egyiptomi tárgyalások Moszkvában szerdán befejeződtek a megbeszélések Leonyid Brezs­­nyev, az SZKP KB főtitkára, Alek­­szej Koszigin miniszterelnök és An­var Szadat, az Egyesült Arab Köz­társaság elnöke között, aki hivata­los látogatáson tartózkodik Moszk­vában. A hivatalos közlés szerint a meg­beszélések, amelyeket a szívélyes­ség, a barátság és az összes megvi­tatott kérdéseket illetően teljes köl­csönös megértés jellemzett, ered­ményesek voltak. Megállapodás jött létre arról, hogy Szadat elnöknek a Szovjet­unióban tett látogatásáról közös közleményt adnak ki. Szadat szer­dán elutazott Moszkvából. (MTI) Folytatódnak a német államközi megbeszélések Berlinben, az NDK miniszterel­nökségi palotájában folytatják a német államközi megbeszéléseket. Dr. Michael Kohl, az NDK mi­niszterelnökségi államtitkára és Egon Bahr, a bonni kancellári hi­vatal államtitkára szerdán délelőtt néhány perccel 10.00 óra után meg­kezdte 24. tanácskozását a Nyugat-Berlin és az NSZK közötti tranzit­­forgalom, valamint a két német állam közötti általános közlekedési szerződés kérdéséről. A nyugati hír­­ügynökségek szerint lehetséges, hogy az államtitkári szintű német államközi találkozó ezúttal több na­pig fog tartani. A nyugat-németországi Kölnben nagyszabású tüntetésekre került sor Hirohito japán császár látogatása miatt. (Napló-telefotó — AP—MTI —RS) --------------------------------------------------------------------------------------— Nixon moszkvai útja „Az ég feketéink az államférfiak­tól” — írta a minap kommentárjá­ban egy francia újságíró. Valóban: az utazás nemcsak turisztikai érte­lemben vált tömegmozgalommá, hanem politikai értelemben, veze­tő politikusok részéről is mind tö­megesebb jelenséggé válik. Nixon moszkvai útjának bejelentése olyan időpontban hangzott el, amikor például a Szovjetunió három leg­magasabb rangú vezetője a földke­rekség legkülönbözőbb pontjaira tett utazás után, illetve előtt van. Brezsnyev csak a minap folyta­tott fontos tanácskozást a most már nemcsak kellemes meteorológiai, hanem politikai klímájáról is is­mert Krím-félszigeten. A Szovjet­unió Kommunista Pártjának főtit­kára járt Belgrádban, Budapesten és Szófiában és hamarosan a francia fővárosba utazik. Koszigin tárgyalt Algírban Rumedien elnökkel, Ra­katban Hasszán királlyal, hamaro­san Pierre Elliot Trudeau tanács­kozópartnere lesz Kanadában, majd a skandináv fővárosokban folytat fontos megbeszéléseket. Podgornir szovjet államfő néhány nappal ez­előtt tért haza a Vietnami Demokra­tikus Köztársaságból, Indiát és Burmát is érintve, most pedig Irán vendége. Minderre annak érzékeltetéséül érdemes emlékeztetni, hogy Richard Nixon a szovjet csúcsdiplomácia páratlan aktivitásának kellős köze­pén jelentette be moszkvai útját és ezzel mintegy kiegészítette, megko­ronázta a szovjet vezetők rendkívül gazdag tárgyalási programját, amelynek legfrissebb eseménye egyébként Anvar Szadat egyiptomi elnök moszk­vvai látogatása volt. Ebből is, a szovjet külpolitika is­mert alapelveiből is kitűnik, hogy szovjet oldalról aligha szorul külö­nösebb magyarázatra az amerikai elnök utazása. Moszkvában mindig is vallották, hogy az atomháború al­ternatívája csak a lenini békés együttélés realizálása lehet és ennek egyik igen hasznos, eredményes esz­köze a vezető államférfiak szemé­lyes eszmecseréje. Amerikai részről már nem ilyen egyértelmű a helyzet: a közvéle­mény jól emlékszik az amerikai külpolitikai nem egyszer váratlan vargabetűire, a párizsi csúcsot meg­hiúsított U—2 ügyre, a Glassbo­­rough-i találkozót követő Johnson­­féle visszakozásra és a többi hasonló példára. Miért döntött most Nixon a moszkvai utazás mellett? 1. A szovjet diplomácia szuper­­akitivitása azzal a veszéllyel járt, hogy az amerikai külpolitika rela­tív vagy abszolút értelemben háttér­be szorul, elszigetelődik. 2. Hála a szovjet kezdeményezé­seknek a világpolitika egyik legfon­tosabb színterén olyan új folyamatok kezdődtek, amelyek Washington közreműködése nélkül, sőt a Fehér Ház ellenére hatnak. Nixon számá­ra elkerülhetetlen lépéskényszer volt, hogy valamilyen módon be­kapcsolódjék ezekbe a folyamatok­ba. 3. A pekingi utazás bejelentése után óriási bel- és külpolitikai nyo­más nehezedett az amerikai elnök­re abban az irányban, hogy tegye világossá: nem a szovjet—kínai­ né­zeteltérések cinikus kiaknázására utazik a kínai fővárosba. Mind az amerikai közvélemény és törvény­­hozás, mind Washington szövetsé­geseinek sora jól tudja, hogy egy, a szovjet—amerikai kapcsolatok rová­sára realizált kínai utazás többet ár­tana a világbékének is, Washing­tonnak is, mint használna. 4. Végül, de távolról sem utolsó­sorban, az utazás lényeges tényező­je a közéig" elnökválasztási kam­pány. Újra bebizonyosodott, hogy ma már amerikai elnökjelölt nem számíthat belpolitikai sikerre, ha nem veszi figyelembe azt a mérhe­tetlen hatást, amit a Szovjetunió lé­te és tevékenysége a világpolitiká­ban jelent. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1971. OKTÓBER 14. RÖVIDEN A NAGYVILÁGBÓL MOSZKVA. Moszkvában ülést tartott a szovjet—amerikai űrbioló­giai és orvostudományi közös mun­kacsoport, amelyet a szovjet tudo­mányos akadémia és az Egyesült Államok országos űrhajózási hiva­tala közötti megállapodás alapján létesítettek. A tanácskozás a köl­csönös megértés légkörében vé­gezte munkáját. BUDAPEST. Ma délelőtt hazaér­kezett az a magyar parlamenti kül­döttség, amely dr. Beresztóczy Miklósnak, az országgyűlés alelnö­kének vezetésével nyolcnapos lá­togatást tett Japánban. Podgornir szovjet államfő az irá­ni sah meghívására Teheránba ér­kezett. Podgorir részt vesz a per­zsa állam megalakításának 2500. év­fordulójával kapcsolatos ünnepsé­geken. (Napló-telefotó — AP— MTI—RS) BERLIN. Erich Honecker, a Né­met Szocialista Egységpárt első tit­kára szerdán délelőtt fogadta Biszku Bélát, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Politikai Bizottságá­nak tagját, a Központi Bizottság titkárát és kíséretét- A beszélgetés a szoros barátság szellemében folyt le, és minden felvetődött kérdésben a nézetek azonosságát mutatta. BRIGHTON: Szerdától a kormá­nyon levő konzervatívok veszik birtokukba a tengerparti Brighton­­ban a konferenciatermet, ahol 4000 delegátus jelenlétében tartják meg a brit konzervatív párt évi rendes kongresszusát. ATHÉN. A görög kormány ked­den újabb sajtórendeletet bocsátott ki, amely az újságírók állásukból történő elbocsátásának terhe mel­lett kötelezi őket írásaik cenzúráz­­tatására. BUENOS AIRES: A latin-ameri­kai országok kedden ünnepelték Amerika felfedezésének 479. évfor­dulóját, Kolumbusz napját. LONDON. Londoni diplomáciai forrásokból származó értesülések szerint Tito jugoszláv elnök no­vemberben valószínűleg ellátogat Nagy-Britanniába, hazatérőben az Egyesült Államokban és Kanadá­ban tett látogatásáról. BUDAPEST. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizott­ságának meghívására szerdán ro­mán pártmunkás küldöttség érke­­zett hazánkba. A küldöttsége Simion Dobrovici, a Román Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának tagja, a Vrancea megye pártbizottság első titkára vezeti. A küldöttséget a Ferihegyi repülőté­ren Grósz Károly, az MSZMP RI osztályvezető-helyettese fogadta Jelen volt Ioan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság budapest nagykövete. VATIKÁN-VÁROS. A püspök szinódus keddi, 11. munkanapjára a latin-amerikai püspökök felszóla­lása nyomta rá bélyegét, akit együttesen javasolták a pápának hogy nős férfiakat is szenteljen pappá a jelenlegi súlyos paphiány megszüntetése érdekében. RÓMA. A három legnagyobb olasz szakszervezeti szövetség, a CGIL, a CISL és az UIL közös do­kumentumban szólította fel a dol­gozókat, hogy fokozottan harcolja­nak egy új gazdaságpolitika meg­valósításáért. PÁRIZS: Párizsban szerdán to­vább folytatódott a metrósztrájk Bár a szakszervezetek és a főváro­si közlekedési vállalat igazgató­sága között kompromisszumos meg­egyezés jött létre, a sztrájkolók kedden rendezett gyűlésükön nem­ tartották kielégítőnek a kompro­misszumot, és a sztrájk folytatása mellett döntöttek. RÓMA: Egy szélsőjobboldali me­rénylő revolverlövést adott le az Olasz Kommunista Párt egyik ró­mai körzeti helyiségére, ahol éppen tanácskozás folyt. Szerencsére nemi történt sérülés, a lövedék csak az ablakot zúzta be. Fania Jordan asszony, Angela Davis testvére (baloldalt) Londonba érkezett. (Napló-telefotó — AP— MTI—RS) NEW YORK. Az ENSZ Bizton­sági Tanácsa kedden megvitatta Zambia panaszát, amelyet amint emelt, hogy a Dél-afrikai Köz­társaság fegyveres erői többször megsértették Zambia szuverenitá­sát. A vita után egyhangúlag fel­szólították a Dél-afrikai Köztársa­ságot, tartsa tiszteletben Zambia szuverenitását és területi sérthe­tetlenségét. Ha ezt nem teszi, a Biztonsági Tanács újból összeül a helyzet további megvitatására. WASHINGTON: Dean Acheson, a hidegháború egyik fő stratégája kedden este marylandi farmján 78 éves­ korában elhunyt. Acheson 1949-től 1953-ig Truman külügy­minisztere volt. Nagy szerepet ját­szott a NATO-nak 1949-ben történt megalakulásában, és ő irányítot­ta az Egyesült Államok külpolitiká­ját a második világháborút közvet­lenül követő években. Külügymi­niszter volt, amikor országa hábo­rút folytatott Koreában, megkö­tötte Japánnal a békeszerződést, és az ő vezetése idején kezdődött el a hírhedt McCarthy-korszak. A dániai Lível falu felett egy farmra zuhant a brit légierő egyik vadászgépe. A katasztrófa két em­bert megölt. (Napló-telefotó — AP—MTI—RS) Új vatikáni rendelkezések A magyar katolikus püspöki kar félhivatalos lapja, a Magyar Kurír közlése szerint J. Villot, a Vatikán államtitkára 1971. évi október 1-i keltezéssel kiadott okmányokban arról értesítette Ijjas József érseket, a magyar katolikus püspöki kar el­nökét, hogy megszüntették azoknak a vatikáni rendelkezéseknek a ha­tályát, melyeket 1957. évi július 16- án hoztak. Eszerint megszűnt a püs­pöki kar azon jogainak korlátozása, amellyel a Vatikán magának tartot­ta fenn annak engedélyezését, hogy katolikus pap országgyűlési képvi­­sői, tanácstagi vagy más politikai tisztséget vállalhasson. Ezután a magyar püspöki kart illeti ez a jog. A magyar püspökök felhatalmazást kaptak a fentiekkel kapcsolatos ügyek rendezésére. (MTI)

Next