Hajdú-Bihari Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-26 / 279. szám

HAJDÚ-BIHARI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! Hős városok Szovjet küldöttség tartóz­­­­kodik Debrecenben. Azon váro­sok egyikéből jöttek, amelyek­­ a második világháborúban olyan sokat szenvedtek a fasiz­­mus borzalmaitól. E városok­­ utcáit, napsütötte tereit szinte­­ teljesen szétdúlták, otthonokat,­­ családi éghajlatokat pusztítot- t­tak el, s a kíméletlen kegyet­lenség olyan hullámban csa­pott át rajtuk, hogy az emberi­ség — pedig sok mindenhez hozzászokott történelme során — lélegzetelállító fojtottsággal nézte sorsuk alakulását. A borzalom azonban valójá- j­­ban mégsem ebben tetéződött. Azoknak a százezreknek, mil­lióknak a pusztulásában, akik meghaltak, akiknek poruk el­keveredett a város romjaival, akik legtöbbet adták szülőhe­lyükért, hazájukért, az életü­ket. Ez az önfeláldozás, ez a bátorság, ez az emberiesség az­óta is egyetemes jelképünk. A hűség, a ragaszkodás, az önfel­áldozás jelképei ők, s amíg ember fog lélegezni a földön, példájuk kitörölhetetlen a szí­vünkből. Igaz, azóta, a háború befeje­zése óta több mint negyedszá­zad telt el. E városok újraéled­tek, utcáik, napsütötte tereik visszanyerték hajdani formáju­kat, s azóta már ott is új nem­zedékek nőttek fel benépesítve mindennapi égtájukat. S me­gint csak jelképként, megint csak példaként. Olyanfajta Phőnix-szárnyalással, hogy az értelem, a bennünk élő és buz­gó alkotó­­kedv a romokból is ki tudja sarjasztani az életet, a világ ma egyenként is szá­mon tartja ezeket a hős váro­sokat. Mert nemcsak a hazai kegyelet illette őket ezzel a ma­gasztos jelzővel. A világ né­peinek tudatában ma már örök­re ott van, ott él e városok tör-­­ ténelme, s miközben annak ál­doznak, hogy a hűség, a bátor­ság milyen erőfeszítésre volt képest, azt is elismerik, hogy újjászületésükhöz is az a szor­galom, az az élniakarás kellett, ami a nép lelkében őrzi a maga halhatatlan energiáit. A Szovjetunió a második vi­­l­­ágháborúban minden népnél nagyobb megpróbáltatást állt ki. De e városok még e roppant méretű küzdelemben is a leg­súlyosabb őrhelyeken posztol­­tak, s bármilyen hullámban is csapott feléjük a túlerő, ők acélnak, kősziklának bizonyul­tak. Az emberiség végül is e helytállásból merítette bátorsá­gát s meggyőződését, hogy az agresszor — legyen is pillanat­nyilag bármilyen pozícióban — legyőzhető. Ma e hős városokban is a béke a meghatározó. Lakói élik a munkás hétköznapokat, építe-­­ nek, dolgoznak, verejtékeznek, s az új értékek emberi emlék­műveit emelik mind hatalma­sabbra. A háborúról már lehet, hogy kevés szó esik, de az emlékek arra figyelmeztetnek:­­ az emberiség mindig és min­denkor adósa ezeknek a hős városoknak, mert a poszt, amit­­ ők védtek, végül is nem csup­­­pán az az egy város volt, ha­nem maga az emberiség. X­T A Kossuth Egyetemre és a Debreceni Ruhagyárba látogattak a kijevi vendégeink Tegnap, csütörtökön délelőtt a Debrecenben tartózkodó kijevi ked­ves vendégeink — A. G. Seveljov, a kijevi pártbizottság titkára, M. Z. Scserbacsenko, a Szovjetunió hőse és O. G. Koroljev, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségének első tit­kára — dr. Gyarmati József­nek, a Debrecen városi Pártbizottság tit­kárának kíséretében a Kossuth La­jos Tudományegyetemre látogattak. A küldöttséggel együtt érkezett az egyetemre dr. Ko­­hánka Andrásné,­­ az MSZBT orszá­gos elnökségének munkatársa. Az egyetemen dr. Rapcsák And­rás rektor, Czinege Albert, az egyete­mi pártbizottság titkára, dr. Bognár Rezső tudományos rektorhelyettes, dr. Kónya István ok­tatási rektorhe­lyettes, dr. Papp László, a KLTE fő­titkára, dr. Iglói Endre bölcsészkari dékán, dr. Barta János professzor, az MSZBT orszá­gos elnökségének tagja, dr. Tatár La­jos, az egyetemi MSZBT tagcsoport elnöke, Kira Alek- I­szandrovna, a kije­­vi Sevcsenko egyed A. G. Seveljov temi docense és Szabó Kálmán, a Művelődésügyi Minisztérium főelő­adója fogadták a vendégeket. A kedves fogadtatás után dr. Rap­csák András rektor tájékoztatta Ki­­jev küldötteit az egyetem éle­téről, munkájáról, fejlődéséről. Bevezetőben meleg szavakkal üdvözölte a testvér egyetem vá­rosából, Kij­evből érkezett vendége­ket. Elmondotta, hogy a két egyetem között egy évtizede szoros a kapcso­lat, s ez nemcsak formális, hanem mély tartalmú élő, alkotó együtt­működés. Nagyon kedves tanári, diák­, már-már családi ez a kap­csolat, s ezért érezhetnek most a vendéglátók különös örömet a ki­jevi vendégek látogatása alkalmá­val. A Kossuth Egyetem rektora tájé­koztatójában részletesen ismertette az egyetemi reform eredményeit, az oktatás sokszor nem kevés gonddal járó munkáját. Utalt arra, hogy a KLTE és a Sevcsenko egyetem kö­zött létrejött együttműködést meg­alapozó okmányt 11 évvel ezelőtt írták alá. S az azóta eltelt idő nem remélt nagy eredményeket hozott. A két oktatási intézmény között rendszeres a tanárokból, illetve diá­kokból álló küldöttségcsere. Ezen­kívül gyakran utaznak Debrecenből Kijevbe egyetemi oktatók hosszabb­­rövidebb időre oktatási munkára és Kijevből Debrecenbe hasonlóan. Dr. Rapcsák András tájékoztatója végén külön mondott köszönetet a kijevi pártbizottságnak, amely kez­dettől fogva sok segítséget adott a két egyetem munkakapcsolatának létrejöttéhez, fejlesztéséhez, széle­sebb körűvé tételéhez. Mint mondot­ta, enélkül a hathatós segítség nél­kül szerényebb eredményekről, si­kerekről beszélhetnénk csak. A KLTE rektorának tájékoztató­ját A. G. Seveljov köszönte meg. Mint mondotta, nagy örömmel tölti el a kijevi küldöttséget, hogy ilyen meleg, baráti vendégszeretettel fo­gadták Debrecenben, és itt a Kos­suth Egyetemen is. Azért külön kö­szönetet mondott a Debrecen városi Pártbizottságnak, hogy ittlétük más­napján a Kossuth Egyetemre láto­gathattak a küldöttség tagjai. Ez az egyetem — mondotta A. G. Seveljov — a tudomány egyik fel­legvára, s napjainkban a tudomány termelőerővé, a szocializmus, a kommunizmus építésének fellendí­tőjévé, egyik legjelentősebb nemzeti értékünkké válik. És ebből a szem­pontból tekintve úgy érzi, hogy a kijevi küldöttség, most Debrecen egyik leggazdagabb intézményében vendégeskedhet. Itt találkozik a jelen és a jövő — mondotta —, mert hisz akik itt tanulnak, jövőre már a népgazda­ság, a tudomány, a kultúra külön­böző posztjain állnak helyt, így nyugodtan mondhatja, hogy az egyetem hallgatói, tanárai meghatá­rozzák kapcsolatainkat, Kijev és Debrecen, a szovjet és a magyar nép barátságának jelenét és jövőjét. A köszönő szavak után A. G. Se­veljov ajándékot adott át dr. Rap­csák András rektornak,, majd meg­emlékező sorokat írt az egyetem vendégkönyvébe. A. G. Seveljov ajándékot ad át dr. Rapcsák Andrásnak Emléksorok kerülnek a vendégkönyvbe előadását tartja a IX. tanteremben Nánási körkép Hová lett a nyereség? 3. oldal K. . DIÁKOK jófutija Egy országrész jövendő óvónői (4. oldal) Ezt követően A. G. Seveljov az egyetem oktatóinak részvételével előadást tartott a IX. tanteremben „A pártszervezeteknek az egyetemi hallgatóság körében végzett nevelő munkája az SZKP XXIV. kongresz­­szusa tükrében” címmel. Ebéd után a küldöttség baráti ta­lálkozón vett részt a KLTE Szláv Filológiai tanszékén. A Debreceni Ruhagyárban M. Z. Scserbacsenko, a Szovjet­unió hőse, O. G. Koroljev, a Szov­jetunió budapesti nagykövetségének első titkára, dr. Kohánka Andrásné, az MSZBT országos elnökségének munkatársa Nagy Lászlónknak, a városi pártbizottság munkatársának, Kozma Józsefnek, a Hazafias Nép­front megyei bizottsága munkatár­sának és dr. Jánoska Sándornak, a KLTE Orosz Intézete adjunktusá­nak kíséretében a Debreceni Ruha­gyárba látogatott. Balogh Mihályné, az MSZMP KB tagja, a ruhagyári pártbizottság tit­kára és Kraudi Gyuláné, a Ruhagyár szakszervezeti bizottságának tagja fogadták a kedves vendégeket. A gyár megalakulása óta eltelt két évtized fejlődéséről, gondjairól, örö­meiről Balogh Mihályné adott tájé­koztatást. Elmondotta, hogy nagy utat tettek meg az eltelt huszonkét év alatt, de ma már sok mindenre büszkék lehetnek, így többek között arra, hogy a gyárban egy valóságos kis SZTK működik. Van nőgyógyá­szati, fogászati, ideggyógyászati szakrendelés. Rendkívül fejlett módszerrel végzik a rákszűrést (cy­­tológiai vizsgálat). Természetesen ennek a fejlett üzemorvosi „rendelő intézetnek” a betegségek megelőzé­sében van nagy szerepe. Örömmel jegyezte meg a gyári pártbizottság titkára, hogy az utóbbi időben már országos példaként em­legetik a Ruhagyár fejlett üzemor­vosi létesítményét. Beszámolt arról is, hogy a nem­rég elvégzett szociológiai vizsgálat tanúsága szerint az üzem fizikai munkásainak 75 százaléka rendel­kezik tévével és mosógéppel, s 7 százalékuknak van autójuk. Ez — mint mondotta — jól mutatja azt az életszínvonalbeli fejlődést is, amit a gyár munkásai jó munkájukkal megteremtettek maguknak. A rövid tájékoztató után M. Z. Scserbacsenko néhány kérdést tett fel az elhangzottakkal kapcsolatban, majd a gyár párt- és szakszervezeti aktivistáival találkozott, akiknek életéről, munkájáról beszélt. Ezt követően a vendégek az üzem­mel ismerkedtek. A kijevi vendégek ma, pénteken reggel a KLTE Kossuth Gyakorló Gimnáziumba látogatnak el, ahol if­júsági gyűlésen vesznek részt. A gimnáziumból a Gördülőcsapágy Művekbe látogatnak. Itt megismer­kednek a gyárral, majd délután az üzem dolgozóival gyűlésen találkoz­nak. Az üzemi gyűlésen felszólal A. G. Seveljov, a kijevi küldöttség ve­zetője is. A Debreceni Ruhagyárban­ Balogh Mihályné a gyár fejlődéséről ad tájékoztatót. A képen balról jobbra: dr. Kohánka Andrásné, Kraudi Gyu­láné, Balogh Mihályné, M. Z. Scserbacsenko, O. G. Koroljev és dr. János­ka Sándor

Next