Hajdú-Bihari Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-01 / 26. szám

Tervszerűen, eredményesen Sikeres évet zárt a hajdúszováti Lenin Termelőszövetkezet A hajdúszováti Lenin Termelőszövetkezetet 1969-ben bemutató modellgazdaságnak jelölték ki. Ez egyben azt is jelentette, hogy a gazdaságot korszerűvé, a gazdálkodást megalapozottá kell tenni, hogy a tagságnak folyamatos jö­vedelmet, a többi mezőgazdasági üzemnek útmutatást, a termelés korszerűsítésében, a termelési költségek fokozott csökkentésében követendő példát adjon. E program alapján a távlati fejlesztési terv 145 millió forintos beruházást ha­tároz meg. A termelőszövetkezet nagy utat tett meg a kor­szerűsítés, az építkezések területén. A beruházások, a fej­lesztések mellett a folyamatos termelést is szem előtt tar­tották a gazdaság vezetői. Az 1971-es gazdasági év a Lenin Tsz eredményeit nézve nem vett rossz esztendő. A 70-es évről azon­ban maradt­ nehézség, gond. Mégis a tervben vállaltakat mind a tag­sággal, mind a népgazdasággal szemben teljesítette a termelőszö­vetkezet. A 71-es év elején­ ötmillió forintba került, hogy a termelés visszazökkenjen a rendes kerékvá­gásba. A termelőszövetkezetnek 7628 hold területe van, ebből a közös szántó 5321 hold. Ezen 1074 tag és 81 alkalmazott gazdálkodik. A dol­gozó tagok száma 688 fő. A tagok 41 százaléka­­ a növénytermesztésben dolgozik. A legnagyobb vetésterüle­tet a búza foglalta el, összesen 34 288 mázsa kenyérgabonát arattak le, az egy mázsa búzára fordított szűkített önköltség 164 forint volt. A többi növények is szép termést adtak, a termésátlagok mind magasabbak lettek a tervezettnél. Zöldségfélesé­geket 92 holdon termesztettek, jó eredménnyel. Például paradicsom­ból a tervezett 200 mázsával szem­ben 413 mázsa termett holdanként, összességében a növénytermesz­tés árbevételi tervét 118 százalékra teljesítette, kiugró eredményt ért el a zöldségtermesztés; a két és fél milliós bevételi tervét ötmillió fo­rintra teljesítette. Az egy holdra jutó műtrágya-felhasználás átlag­ban 307 kiló vegyes műtrágya volt. A növénytermesztés mellett mind nagyobb helyet foglal el a szerve­zettebb, korszerűbb, nagyobb jöve­delmezőséget ígérő állattenyésztés. Ma már nagyon szép törzsállomány­nyal rendelkezik a szarvasmarha­tenyészet. Ilyen állománya a tsz-nek sem mennyiségében sem minőségé­ben még nem volt. A jövedelmező szarvasmarha-tenyésztést kedvezően befolyásolja a 71-ben átadott 432 férőhelyes szakosított telep. Üze­melnek a régi telepek is. A törzs­­állomány saját nevelésű egyedekből áll. A tsz a jövőben az ágazatot fej­leszteni, erősíteni kívánja. Igaz, hogy egy-két területen a költségráfordí­tások még kedvezőtlen képet mutat­nak, azonban az új intézkedések még nagyobb lendületet adnak a gazdálkodásnak. A sertéstenyésztés kedvezőtlenebb helyzetben van öt helyen háromez­res sertésállománnyal gazdálkodnak, elég primitív körülmények között. A tervek szerint a szakosított ser­téstelep — mely évente 7000 hízott sertést bocsát majd ki — ez év jú­niusára elkészül. A 71-es gazdasági évben a termelőszövetkezet leadott 4555 mázsa sertéshúst, 1947 mázsa marhahúst és 377 mázsa juhhúst, vagyis százholdanként átlagosan 129 mázsa húst. A 69-es évhez viszo­nyítva a 100 holdra jutó húsértéke­sítés 51 mázsával növekedett. Az 1971-es gazdasági évre terve­zett összes termelési érték 78 millió forint volt, ezt a tsz közel 84 millió­ra teljesítette. A gazdaság összes ál­ló- és forgóeszközvagyona százmil­lió forint, a közös vagyon növekedé­se 1968-hoz viszonyítva 84 százalé­kos. Az egy dolgozó tagra jutó ré­szesedés 23 256 forint. A gazdálkodás mellett a tsz nagy gondot fordít a tagok képzésére is. Több mint négyszázan vesznek részt valamilyen politikai, szakmai to­vábbképzésen. A 72-es évre zöldség­­termesztő, traktorvezető tanfolya­mokat szerveznek, az erre jelentke­zettek száma is meghaladja a szá­zat. Ezekről az eredményekről Mocsá­ri Sándor, a termelőszövetkezet el­nöke adott számot a tagságnak Haj­­dúszováton, a szombaton és hétfőn megtartott zárszámadó részközgyű­léseken. Számot adott a végzett munkáról az ellenőrző bizottság is. A beszámolók után került sor a küldöttek megválasztására. — up — Tavasszal már szépen parkosított környezet veszi körül a szociális létesítményt Új létesítmény a derecskei mezőgépeseknek A MEZŐGÉP Vállalat a dolgo­zókról való gondoskodás szép pél­­dáját mutatta meg a közelmúlt­ban: jelentős anyagi ráfordítással új szociális kombinátot építtetett a derecskei gyáregység dolgozói ré­szére. A beruházásra szükség volt, mert az ott dolgozók régi, elavult épü­letben étkezhettek csak, s a kollek­tívának nem volt biztosítva megfe­lelő szociális, kulturális ellátott­ság­. Az új kombinát alapozási munkálatai az elmúlt év márciu­sában kezdődtek, s december köze­pén a dolgozók már birtokba ve­hették a korszerű, jól berendezett helyiségeket. A gyors ütemben, minőségileg is kifogástalanul elké­szült épület mind a kivitelező De­recskei Fa-, Fém- és Építőipari Ktsz mind a MEZŐGÉP Vállalat kollektívájának jó munkáját dicsé­ri, az építőipari munkát a ktsz, a belső szerelési munkálatokat pedig az üzem dolgozói végezték. A tet­szetős külsejű épületben háromszáz személyt befogadó étterem, korsze­rű konyha, üzemorvosi rendelő ka­pott helyet. Az épületben helyet kapott a KISZ-szervezet is. Műszak után ping­pongoznak a fiatalok Az igazság hangján Az illegális Szabad Nép megjelenésének évfordulóján Harminc évvel ezelőtt, 1942. február 1-én jelent meg az illega­litásba kényszerített Magyar Kommunista Párt lapja, a Szabad Nép. Az első szám vezércikkét „Szabad nép — szabad ország” címmel Schönherz Zoltán elvtárs írta, aki néhány hónap múlva mártírhalált halt. A cikk hangsúlyozta, hogy a pártlap neve jelképezi azt a törté­nelmi feladatot, amely elé a politikai fejlődés a magyar népet és kom­munista pártot állította. Az első szám megjelenésének idején már folyt a szovjetellenes háború, ami együtt járt a kommunisták és a demokratikus erők üldözésével is. Ebben az ország katasztrófáját je­lentő időszakban szólalt meg a párt hangja a Szabad Népen át, hogy utat mutasson, és leleplezze a fasiszta demagógiát, megbélyegezze a gyilkosokat, és felrázza a nemzet becsületes, hazafias erőit, mozgó­sítva őket a német militarizmus és magyar csatlósaik elleni harcra. A pártnak ekkor már évek óta nem volt Magyarországon előál­lított újságja. Hiányzott a szerkesztő gárda, a nyomdai és terjesztő apparátus is. Horthyék lapjai, a rádió és a filmek árasztották el az országot a háborút dicsőítő hazugságaikkal. Kellett tehát egy orgá­num, amely megmondja az igazságot, és cselekvésre buzdítja a nemzet egészséges erőit a haza megmentésére. Nem lehet eléggé méltatni azt a felvilágosító és mozgósító munkát, amelyet a titokban szerkesztett, nyomtatott és terjesztett Szabad Nép töltött be a szakadék szélére sodort Magyarország életében. A Szabad Nép, bár nagyon kezdetleges eszközökkel készült, s technikailag nem versenyezhetett a korszerűen előállított lapokkal, mégis üstökös fé­nyével csillogott, amikor a haladó erők élére állva követelte, hogy vessenek véget a haszontalan vérfürdőnek. Fennen hirdette egyik számában: „Abba kell hagyni a háborút! Szakítani kell Magyaror­szág elnyomóival! Ki kell lépni a háromhatalmi szövetségből! Ez a szövetség Magyarország életét, vérét és nemzeti becsületét veszi el.” A párt illegális lapja felszólított mindenkit, hogy világnézetre való tekintet nélkül egyesítsék erőiket a különbéke megkötésére, a szabad, független, demokratikus Magyarország megteremtésére. Harcba szólított mindazok ellen, akik folytatni akarták a nemzetvesz­tő háborút. A nemzet gyilkosai megrettentek ettől a hangtól, és nagy ap­parátussal vetették magukat az illegális Szabad Nép nyomába. Az ötödik szám megjelenése után nyomára akadtak a szerkesztő, nyomdász és terjesztő apparátusnak. A fasiszták karmai közé került Rózsa Ferenc elvtárs, a Szabad Nép első szerkesztője. Embertelenül meggyötörték, de nem tudták árulásra bírni. Kioltották életét. A töb­bieket is börtönbe zárták, vagy internálótáborba küldték. Bár az osztályellenség egy időre megakadályozhatta a Szabad Nép rendszeres megjelenését, de az eszme, amely a párt lapjával beha­tolt a magyar társadalomba, nem maradt nyomtalanul. 1944 végén az időközben újra megjelenő Szabad Nép meghirdeti a fegyveres harcot, s ezt írja vezércikkében: „A nemzeti ellenállás aktív, fegyveres, fel­szabadító harcát fokozni, ez ma a párt, a munkásosztály, s a magyar nép legfőbb feladata. Ezt követeli ma tőlünk a nemzet becsülete.” S a lelkesítő felhívás nem volt pusztába kiáltott szó. A Szabad Nép hősi harcot vívott a fasizmus ellen a nemzet fennmaradásáért és bol­dogabb jövendőjéért. S abban, hogy ez a jövendő elkövetkezett, a har­minc évvel ezelőtt nehéz körülmények között megjelent Szabad Nép­nek is része van. A boldogabb jövendő, amelyért három évtizeddel ezelőtt elődeink a Sza­bad Nép megindításával is harcot indítottak, amelyért küzdöttek, és sokan életüket is adták: elkövetkezett. A szo­cializmus épül hazánkban. A harmincadik évfordulón kegyelettel adózunk az illegális Szabad Nép szerkesztői, nyomdászai és terjesz­tői emléke előtt. ­ HAJDÚ-BIHARI NAVLC ui'p'f tr r A családok érdekében Tudnivalók az új társadalombiztosítási rendeletekről A közelmúltban új kormányrendelet jelent meg a társadalombizto­sítással — többek között a családi pótlékkal — kapcsolatosan. A társa­dalombiztosítási ügyek, a velük kapcsolatos változások ismerete fontos és közérdek, hiszen a lakosok mintegy kilencvennyolc százaléka biztosított hazánkban, így a változások ismerete nélkül igen sokan eleshetnek azok­tól a juttatásoktól, ami jár nekik, elmulaszthatnak fontos határidőket, és hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek, mint azt a törvény, a rendeletek megengedik. Az új kormányrendelet hozta változásokkal kapcsolatosan Si­mon Jenőnétől, a Társadalombizto­sítási Igazgatóság osztályvezetőjétől kértünk tájékoztatást. — Valóban több és igen fontos változást hozott az új kormányren­delet — mondotta Simon Jenőné. — Az első igen fontos változás, hogy ezután a dolgozó édesanya jogán is jár a családi pótlék az eddig szük­séges és­ hathónaponként megújí­tott igazolások nélkül. Mindössze annyi szükséges, hogy az apa elis­merje és igazolja, hogy az ő jogán nem jár családi pótlék a gyerme­kek után. Mint fontos tudnivalót elmondot­ta Simon Jenőné, hogy azok az édesanyák, akik eddig saját joguk alapján nem kaptak gyermekeik után családi pótlékot — mert fér­jük után valamilyen okból nem járt — legkésőbb március 31-ig kérték, mert családi pótlékot visszamenő­leg legfeljebb három hónapra fizet az SZTK. Tehát március 31-ig kell beadni a kérelmet, hogy a jövőben az édesanya jogán fizessenek csalá­di pótlékot a gyermekek után. — Az új kormányrendelet — is­mertette tovább Simon Jenőné — számos más kedvezményt is bizto­sít a családoknak, hiszen gyerme­kenként száz forinttal emelkedett a családi pótlék összege, ami bi­zony nagyon sok családnál jelent számottevő segítséget. Hajdú-Bihar megyében közel ki­lencezer olyan család kap családi pótlékot, ahol háromnál több gyer­mek van s itt már három-négy-öt­­száz meg ennél is több forint több­letbevételt jelent az új kormány­­rendelet családonként. A megyé­ben több mint ezeregyszáz egye­dülálló nő van, aki két gyermeket nevel, s háromszor ennyi azoknak a száma akik egy gyermeket nevel­nek egyedül. Itt csak az édesanya tudná elmondani, milyen sokat szá­mít, hogy száz vagy kétszáz forint­tal több a kis család jövedelme ha­vonta.­­ Az új kormányrendelet válto­zást jelent azokban a családokban is, ahol két gyermek van, s az egyik már iparitanuló-otthonban van, vagy harmadéves ipari tanuló, vagy érettségi után ment el ipari tanu­lónak, ugyanis eddig itt már csalá­di pótlék nem járt. Most úgyneve­zett „hányadnak” számít az ipari tanuló gyerek — mondotta Simon Jenőné —, s a másik gyermek után megkapja a család a százötven fo­rintot. Három gyerek esetén, ahol az egyik ipari tanuló, nem három­száz forint a családi pótlék ezután, hanem ötszáznegyven, s így emel­kedik tovább a gyermekek száma szerint. A rendelet azokra vonatko­zik, akik 1971. decemberében jogo­sultak voltak két, illetve három vagy több gyermek után családi pótlékra, s az egyke gyermek "­de­cemberben, januárban vagy azután ment vagy megy el ipari tanulónak. Azt is elmondotta az osztályveze­tő, hogy eddig ötszáz forint volt a nyugdíjnak vagy rokkantjáradék­nak az a felső határa, amikor egye­dülállónak volt tekinthető a nyug­díjas vagy rokkant járadékos házas­társa. Az új rendelet hatszázhar­mincnégy forintra emelte fel ezt az összeget. Tehát, ahol például a nyugdíjas vagy rokkantsága után járadékot kapó férj 634 forint alatti összeget kap, ott a dolgozó feleség jogán az egyedülállók után járó magasabb összegű családi pótlékot kapják meg a gyermekek. A nyug­díj évenkénti kétszázalékos emel­kedésével mindig emelkedik a meg­határozott összeg is. Ez az igen he­lyes rendelkezés megszüntette azt a visszásságot, hogy a nyugdíj tör­vényszerű emelkedésével elveszít­sék az ilyen családok a családi pótlék magasabb összegét. Még egy új dologra hívta fel Si­mon Jenőné a figyelmet: „ Új rendelkezés született azon családok javára is, ahol a nyugdí­jas szülő együtt él gyermekével, s a szülő betöltötte a hatvan évet, és a nyugdíja nem haladja meg a 634 forintot. Eddig ugyanis az ilyen családoknál a dolgozó, ha kórházba került, táppénzének ötven százalé­kát kapta csak meg, ha kiskorú gyermeke nem volt. Ezután a kór­házi ápolás ideje alatt is táppénzé­nek nyolcvan százaléka jár a dol­gozónak, ha apját vagy anyját el­tartja. Nagyon humánus ez a ren­delkezés, hiszen ha kórházba került a dolgozó, akkor kevesebb pénzből, a táppénz feléből kellett eltartania idős, rászorult szüleit is. Az új kormányrendelet tehát egy egész sor kedvezményt adott is­mét a dolgozóknak, a családoknak. Segítl a többgyermekeseket, a család­juk gondjaival egyedül küszködő édesanyákat és azokat is, akik idős szü­leiket eltartják, támogatják, gondozzák.

Next