Hajdú-Bihari Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-01 / 26. szám
Tervszerűen, eredményesen Sikeres évet zárt a hajdúszováti Lenin Termelőszövetkezet A hajdúszováti Lenin Termelőszövetkezetet 1969-ben bemutató modellgazdaságnak jelölték ki. Ez egyben azt is jelentette, hogy a gazdaságot korszerűvé, a gazdálkodást megalapozottá kell tenni, hogy a tagságnak folyamatos jövedelmet, a többi mezőgazdasági üzemnek útmutatást, a termelés korszerűsítésében, a termelési költségek fokozott csökkentésében követendő példát adjon. E program alapján a távlati fejlesztési terv 145 millió forintos beruházást határoz meg. A termelőszövetkezet nagy utat tett meg a korszerűsítés, az építkezések területén. A beruházások, a fejlesztések mellett a folyamatos termelést is szem előtt tartották a gazdaság vezetői. Az 1971-es gazdasági év a Lenin Tsz eredményeit nézve nem vett rossz esztendő. A 70-es évről azonban maradt nehézség, gond. Mégis a tervben vállaltakat mind a tagsággal, mind a népgazdasággal szemben teljesítette a termelőszövetkezet. A 71-es év elején ötmillió forintba került, hogy a termelés visszazökkenjen a rendes kerékvágásba. A termelőszövetkezetnek 7628 hold területe van, ebből a közös szántó 5321 hold. Ezen 1074 tag és 81 alkalmazott gazdálkodik. A dolgozó tagok száma 688 fő. A tagok 41 százaléka a növénytermesztésben dolgozik. A legnagyobb vetésterületet a búza foglalta el, összesen 34 288 mázsa kenyérgabonát arattak le, az egy mázsa búzára fordított szűkített önköltség 164 forint volt. A többi növények is szép termést adtak, a termésátlagok mind magasabbak lettek a tervezettnél. Zöldségféleségeket 92 holdon termesztettek, jó eredménnyel. Például paradicsomból a tervezett 200 mázsával szemben 413 mázsa termett holdanként, összességében a növénytermesztés árbevételi tervét 118 százalékra teljesítette, kiugró eredményt ért el a zöldségtermesztés; a két és fél milliós bevételi tervét ötmillió forintra teljesítette. Az egy holdra jutó műtrágya-felhasználás átlagban 307 kiló vegyes műtrágya volt. A növénytermesztés mellett mind nagyobb helyet foglal el a szervezettebb, korszerűbb, nagyobb jövedelmezőséget ígérő állattenyésztés. Ma már nagyon szép törzsállománynyal rendelkezik a szarvasmarhatenyészet. Ilyen állománya a tsz-nek sem mennyiségében sem minőségében még nem volt. A jövedelmező szarvasmarha-tenyésztést kedvezően befolyásolja a 71-ben átadott 432 férőhelyes szakosított telep. Üzemelnek a régi telepek is. A törzsállomány saját nevelésű egyedekből áll. A tsz a jövőben az ágazatot fejleszteni, erősíteni kívánja. Igaz, hogy egy-két területen a költségráfordítások még kedvezőtlen képet mutatnak, azonban az új intézkedések még nagyobb lendületet adnak a gazdálkodásnak. A sertéstenyésztés kedvezőtlenebb helyzetben van öt helyen háromezres sertésállománnyal gazdálkodnak, elég primitív körülmények között. A tervek szerint a szakosított sertéstelep — mely évente 7000 hízott sertést bocsát majd ki — ez év júniusára elkészül. A 71-es gazdasági évben a termelőszövetkezet leadott 4555 mázsa sertéshúst, 1947 mázsa marhahúst és 377 mázsa juhhúst, vagyis százholdanként átlagosan 129 mázsa húst. A 69-es évhez viszonyítva a 100 holdra jutó húsértékesítés 51 mázsával növekedett. Az 1971-es gazdasági évre tervezett összes termelési érték 78 millió forint volt, ezt a tsz közel 84 millióra teljesítette. A gazdaság összes álló- és forgóeszközvagyona százmillió forint, a közös vagyon növekedése 1968-hoz viszonyítva 84 százalékos. Az egy dolgozó tagra jutó részesedés 23 256 forint. A gazdálkodás mellett a tsz nagy gondot fordít a tagok képzésére is. Több mint négyszázan vesznek részt valamilyen politikai, szakmai továbbképzésen. A 72-es évre zöldségtermesztő, traktorvezető tanfolyamokat szerveznek, az erre jelentkezettek száma is meghaladja a százat. Ezekről az eredményekről Mocsári Sándor, a termelőszövetkezet elnöke adott számot a tagságnak Hajdúszováton, a szombaton és hétfőn megtartott zárszámadó részközgyűléseken. Számot adott a végzett munkáról az ellenőrző bizottság is. A beszámolók után került sor a küldöttek megválasztására. — up — Tavasszal már szépen parkosított környezet veszi körül a szociális létesítményt Új létesítmény a derecskei mezőgépeseknek A MEZŐGÉP Vállalat a dolgozókról való gondoskodás szép példáját mutatta meg a közelmúltban: jelentős anyagi ráfordítással új szociális kombinátot építtetett a derecskei gyáregység dolgozói részére. A beruházásra szükség volt, mert az ott dolgozók régi, elavult épületben étkezhettek csak, s a kollektívának nem volt biztosítva megfelelő szociális, kulturális ellátottság. Az új kombinát alapozási munkálatai az elmúlt év márciusában kezdődtek, s december közepén a dolgozók már birtokba vehették a korszerű, jól berendezett helyiségeket. A gyors ütemben, minőségileg is kifogástalanul elkészült épület mind a kivitelező Derecskei Fa-, Fém- és Építőipari Ktsz mind a MEZŐGÉP Vállalat kollektívájának jó munkáját dicséri, az építőipari munkát a ktsz, a belső szerelési munkálatokat pedig az üzem dolgozói végezték. A tetszetős külsejű épületben háromszáz személyt befogadó étterem, korszerű konyha, üzemorvosi rendelő kapott helyet. Az épületben helyet kapott a KISZ-szervezet is. Műszak után pingpongoznak a fiatalok Az igazság hangján Az illegális Szabad Nép megjelenésének évfordulóján Harminc évvel ezelőtt, 1942. február 1-én jelent meg az illegalitásba kényszerített Magyar Kommunista Párt lapja, a Szabad Nép. Az első szám vezércikkét „Szabad nép — szabad ország” címmel Schönherz Zoltán elvtárs írta, aki néhány hónap múlva mártírhalált halt. A cikk hangsúlyozta, hogy a pártlap neve jelképezi azt a történelmi feladatot, amely elé a politikai fejlődés a magyar népet és kommunista pártot állította. Az első szám megjelenésének idején már folyt a szovjetellenes háború, ami együtt járt a kommunisták és a demokratikus erők üldözésével is. Ebben az ország katasztrófáját jelentő időszakban szólalt meg a párt hangja a Szabad Népen át, hogy utat mutasson, és leleplezze a fasiszta demagógiát, megbélyegezze a gyilkosokat, és felrázza a nemzet becsületes, hazafias erőit, mozgósítva őket a német militarizmus és magyar csatlósaik elleni harcra. A pártnak ekkor már évek óta nem volt Magyarországon előállított újságja. Hiányzott a szerkesztő gárda, a nyomdai és terjesztő apparátus is. Horthyék lapjai, a rádió és a filmek árasztották el az országot a háborút dicsőítő hazugságaikkal. Kellett tehát egy orgánum, amely megmondja az igazságot, és cselekvésre buzdítja a nemzet egészséges erőit a haza megmentésére. Nem lehet eléggé méltatni azt a felvilágosító és mozgósító munkát, amelyet a titokban szerkesztett, nyomtatott és terjesztett Szabad Nép töltött be a szakadék szélére sodort Magyarország életében. A Szabad Nép, bár nagyon kezdetleges eszközökkel készült, s technikailag nem versenyezhetett a korszerűen előállított lapokkal, mégis üstökös fényével csillogott, amikor a haladó erők élére állva követelte, hogy vessenek véget a haszontalan vérfürdőnek. Fennen hirdette egyik számában: „Abba kell hagyni a háborút! Szakítani kell Magyarország elnyomóival! Ki kell lépni a háromhatalmi szövetségből! Ez a szövetség Magyarország életét, vérét és nemzeti becsületét veszi el.” A párt illegális lapja felszólított mindenkit, hogy világnézetre való tekintet nélkül egyesítsék erőiket a különbéke megkötésére, a szabad, független, demokratikus Magyarország megteremtésére. Harcba szólított mindazok ellen, akik folytatni akarták a nemzetvesztő háborút. A nemzet gyilkosai megrettentek ettől a hangtól, és nagy apparátussal vetették magukat az illegális Szabad Nép nyomába. Az ötödik szám megjelenése után nyomára akadtak a szerkesztő, nyomdász és terjesztő apparátusnak. A fasiszták karmai közé került Rózsa Ferenc elvtárs, a Szabad Nép első szerkesztője. Embertelenül meggyötörték, de nem tudták árulásra bírni. Kioltották életét. A többieket is börtönbe zárták, vagy internálótáborba küldték. Bár az osztályellenség egy időre megakadályozhatta a Szabad Nép rendszeres megjelenését, de az eszme, amely a párt lapjával behatolt a magyar társadalomba, nem maradt nyomtalanul. 1944 végén az időközben újra megjelenő Szabad Nép meghirdeti a fegyveres harcot, s ezt írja vezércikkében: „A nemzeti ellenállás aktív, fegyveres, felszabadító harcát fokozni, ez ma a párt, a munkásosztály, s a magyar nép legfőbb feladata. Ezt követeli ma tőlünk a nemzet becsülete.” S a lelkesítő felhívás nem volt pusztába kiáltott szó. A Szabad Nép hősi harcot vívott a fasizmus ellen a nemzet fennmaradásáért és boldogabb jövendőjéért. S abban, hogy ez a jövendő elkövetkezett, a harminc évvel ezelőtt nehéz körülmények között megjelent Szabad Népnek is része van. A boldogabb jövendő, amelyért három évtizeddel ezelőtt elődeink a Szabad Nép megindításával is harcot indítottak, amelyért küzdöttek, és sokan életüket is adták: elkövetkezett. A szocializmus épül hazánkban. A harmincadik évfordulón kegyelettel adózunk az illegális Szabad Nép szerkesztői, nyomdászai és terjesztői emléke előtt. HAJDÚ-BIHARI NAVLC ui'p'f tr r A családok érdekében Tudnivalók az új társadalombiztosítási rendeletekről A közelmúltban új kormányrendelet jelent meg a társadalombiztosítással — többek között a családi pótlékkal — kapcsolatosan. A társadalombiztosítási ügyek, a velük kapcsolatos változások ismerete fontos és közérdek, hiszen a lakosok mintegy kilencvennyolc százaléka biztosított hazánkban, így a változások ismerete nélkül igen sokan eleshetnek azoktól a juttatásoktól, ami jár nekik, elmulaszthatnak fontos határidőket, és hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek, mint azt a törvény, a rendeletek megengedik. Az új kormányrendelet hozta változásokkal kapcsolatosan Simon Jenőnétől, a Társadalombiztosítási Igazgatóság osztályvezetőjétől kértünk tájékoztatást. — Valóban több és igen fontos változást hozott az új kormányrendelet — mondotta Simon Jenőné. — Az első igen fontos változás, hogy ezután a dolgozó édesanya jogán is jár a családi pótlék az eddig szükséges és hathónaponként megújított igazolások nélkül. Mindössze annyi szükséges, hogy az apa elismerje és igazolja, hogy az ő jogán nem jár családi pótlék a gyermekek után. Mint fontos tudnivalót elmondotta Simon Jenőné, hogy azok az édesanyák, akik eddig saját joguk alapján nem kaptak gyermekeik után családi pótlékot — mert férjük után valamilyen okból nem járt — legkésőbb március 31-ig kérték, mert családi pótlékot visszamenőleg legfeljebb három hónapra fizet az SZTK. Tehát március 31-ig kell beadni a kérelmet, hogy a jövőben az édesanya jogán fizessenek családi pótlékot a gyermekek után. — Az új kormányrendelet — ismertette tovább Simon Jenőné — számos más kedvezményt is biztosít a családoknak, hiszen gyermekenként száz forinttal emelkedett a családi pótlék összege, ami bizony nagyon sok családnál jelent számottevő segítséget. Hajdú-Bihar megyében közel kilencezer olyan család kap családi pótlékot, ahol háromnál több gyermek van s itt már három-négy-ötszáz meg ennél is több forint többletbevételt jelent az új kormányrendelet családonként. A megyében több mint ezeregyszáz egyedülálló nő van, aki két gyermeket nevel, s háromszor ennyi azoknak a száma akik egy gyermeket nevelnek egyedül. Itt csak az édesanya tudná elmondani, milyen sokat számít, hogy száz vagy kétszáz forinttal több a kis család jövedelme havonta. Az új kormányrendelet változást jelent azokban a családokban is, ahol két gyermek van, s az egyik már iparitanuló-otthonban van, vagy harmadéves ipari tanuló, vagy érettségi után ment el ipari tanulónak, ugyanis eddig itt már családi pótlék nem járt. Most úgynevezett „hányadnak” számít az ipari tanuló gyerek — mondotta Simon Jenőné —, s a másik gyermek után megkapja a család a százötven forintot. Három gyerek esetén, ahol az egyik ipari tanuló, nem háromszáz forint a családi pótlék ezután, hanem ötszáznegyven, s így emelkedik tovább a gyermekek száma szerint. A rendelet azokra vonatkozik, akik 1971. decemberében jogosultak voltak két, illetve három vagy több gyermek után családi pótlékra, s az egyke gyermek "decemberben, januárban vagy azután ment vagy megy el ipari tanulónak. Azt is elmondotta az osztályvezető, hogy eddig ötszáz forint volt a nyugdíjnak vagy rokkantjáradéknak az a felső határa, amikor egyedülállónak volt tekinthető a nyugdíjas vagy rokkant járadékos házastársa. Az új rendelet hatszázharmincnégy forintra emelte fel ezt az összeget. Tehát, ahol például a nyugdíjas vagy rokkantsága után járadékot kapó férj 634 forint alatti összeget kap, ott a dolgozó feleség jogán az egyedülállók után járó magasabb összegű családi pótlékot kapják meg a gyermekek. A nyugdíj évenkénti kétszázalékos emelkedésével mindig emelkedik a meghatározott összeg is. Ez az igen helyes rendelkezés megszüntette azt a visszásságot, hogy a nyugdíj törvényszerű emelkedésével elveszítsék az ilyen családok a családi pótlék magasabb összegét. Még egy új dologra hívta fel Simon Jenőné a figyelmet: „ Új rendelkezés született azon családok javára is, ahol a nyugdíjas szülő együtt él gyermekével, s a szülő betöltötte a hatvan évet, és a nyugdíja nem haladja meg a 634 forintot. Eddig ugyanis az ilyen családoknál a dolgozó, ha kórházba került, táppénzének ötven százalékát kapta csak meg, ha kiskorú gyermeke nem volt. Ezután a kórházi ápolás ideje alatt is táppénzének nyolcvan százaléka jár a dolgozónak, ha apját vagy anyját eltartja. Nagyon humánus ez a rendelkezés, hiszen ha kórházba került a dolgozó, akkor kevesebb pénzből, a táppénz feléből kellett eltartania idős, rászorult szüleit is. Az új kormányrendelet tehát egy egész sor kedvezményt adott ismét a dolgozóknak, a családoknak. Segítl a többgyermekeseket, a családjuk gondjaival egyedül küszködő édesanyákat és azokat is, akik idős szüleiket eltartják, támogatják, gondozzák.