Hajdú-Bihari Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-01 / 78. szám

Kétszázmillió forintos árukészlet Ünnep előtt az üzletekben Háromnapos ünnep következik, s ez újabb erőpróba elé állítja a kereskedelmet. A háziasszonyoknak, a családoknak három napra kell bevásárolni, s az ünnep csak akkor lesz igazán ünnep, ha ez a bevásárlás is jól sikerül. Az éléskamrák feltöltéséhez a pénz általában megvan, hiszen a többnapos ünnepeket megelőzően már jó pár esztendeje megduplázódik a boltok pénztáraiban a forgalom összege. A kereskedelmen múlik tehát elsősorban, sikerül-e a lakosságnak bevásárolni a háromnapos ünnepre. A vegyesiparcikk-kereskedelem felkészüléséről már írtunk. Nézzük, hogyan készült fel az ünnep előtti forgalomra a Hajdú-Bihar megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat! Kis bolt nagy forgalom A Hatvan utcai 15-ös számú boltból két teli szatyorral jön egy idős nő. — Mennyit tetszett költeni? — szólítom meg. — Több mint kétszáznyolcvan forintot, de még lesz bevásárolni való szombaton is. — Elégedett az üzlettel? — Mindig itt vásárolok. Közel is van, meg a kiszolgálókat is szeretem. Fiatalok, de nagyonudvariasak. Az áru is szép. A konyhára nem szoktam máshonnan venni. Szétnézek a boltban. Zsúfolt, kis üzlet, mégis makulátlan tisztaság, rend. Ami meglep: a polcokon elsősorban az olcsó árucikkeket kínálják. Italok helyett háztartási, élelmezési cikkek sorakoznak a legtöbb polcon. Sok a félkész, konyhakész áru is. Kovács Tibor vezetésével szocialista brigádba tömörülve dolgozik itt a kollektíva. Mint megtudtam, azt igyekeznek bizonyítani: a kis eladó- és raktárterületű boltokban is lehet rendet tartani úgy, hogy ugyanakkor tekintélyes forgalmat is lebonyolítanak. A választékkal kapcsolatosan mondja az üzletvezető: — Bár mindig ilyen lenne! Azonnal szállít a nagykereskedelem A Dózsa ABC-áruházban nagy a forgalom, hosszú sorok kígyóznak a pénztárak előtt, a polcok között rengeteg vásárló kosara dagad. Kovács Józsefné üzletigazgató elsősorban a Hajdú—Szabolcs megyei Fűszer- és Vegyiáru-nagyker. munkáját dicséri. — Percnyi és darab pontossággal szállítanak, s csaknem kimeríthetetlen számú választékkal. Nézze meg: 40—45-féle díszdoboz, legalább 60- féle húsvéti édességkülönlegesség, legalább 100-féle palackozott bor. S ha valamiből fogy a készlet, elég egy telefon, s már pótolják is az eladott mennyiséget. — Kockázatos ilyen nagy választékot tartani? — Ha az ember ismeri a vevőkörét, bízik a vásárlókban, a vásárlók meg a boltban, akkor minimális a kockázat. S itt, nálunk, úgy érzem, kölcsönösen megvan a bizalom. — Mennyit költenek az emberek? — Sokat. Az ünnep előtti napokban a pénztáraknál általában kétháromszáz forintot, az előrerendeléseknél pedig nem ritka az ezer forintos tétel sem. Van is miből szállítani: 6—7 mázsa füstöltáru, 4—5 mázsa vágott baromfi, 25 mázsa tőkehús, 25—30 hektoliter tej. Csak a Pepsi Cola hiányzik. A belkereskedelem kiváló dolgozója Arrébb, az Új Élet ABC-áruházban kérdezem az egyik vevőt: — Mindent kapott? — Szalámit, szárazkolbászt nem. Remélem, jön még szombatig. Mást, amit venni akartam, mindent megkaptam. Szombatra csak a kenyér és tej marad. Az Új Élet ABC-áruházban 1,2 millió forint értékű árukészlet várja ünnep előtt a vevőket. Következik: a Simonyi ABC-áruház. Kiss Margit, az üzletvezető helyettese most kapta meg a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést. — Hogyan érdemelte ki? — Szeretem a szakmámat, szeretettel is foglalkozom a vevőkkel. A vásárlók észreveszik, ki végzi szívesen a munkát, s általában azt a kereskedőt keresik fel. Én is csak erre a bizalomra, szeretetre alapozva végezhettem elismerésre méltó munkát. — Munkája most is van bőven... — Van, de nekünk ez azöröm: panaszra okot nem adva minél több vásárló igényét kielégíteni. Tizenkét esztendő óta, amióta a szakmában dolgozom, mindig is ez volt a legnagyobb örömöm. Elismerésre méltó A napokban a városi pártbizottság munkatársa és a városi tanács is ellenőrizte a debreceni boltokat. Egyöntetű volt a megállapítás: a kereskedelem jól készült fel az ünnep előtti napokon a vásárlók fogadására, bőséges árukészlettel várják a lakosságot. Elismerésre méltó a FÜSZÉRT fáradozása is: a debreceni fióktelep raktáraiban 200 millió forint értékű árukészletet tartanak készenlétben. Végezetül Engi Józsefet, az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat főosztályvezetőjét kérem, tájékoztassa olvasóinkat az üzletek nyitva tartásáról. Vasárnap valamennyi bolt zárva lesz. Hétfőn Debrecenben reggel 7 órától 11 óráig a 6, 11, 20, 25, 46, 63, 64, 65 számú fűszer-csemegeboltok, valamint a 95, 96, 97, 98 számú ABC-áruházak, a 246,248 és 276 számú húsboltok lesznek nyitva. Hajdúszoboszlón ugyancsak hétfőn reggel 7-től 11-ig a 182 számú fűszer-csemege-, a 183 számú ABC- áruház és a 282 számú húsbolt tart nyitva, csakúgy, mint Hajdúböszörményben a 289 számú húsbolt, Hajdúnánáson a 141 számú fűszercsemege és a 290 számú húsbolt, Polgáron pedig a 161 számú fűszercsemegebolt. Vasárnap délután Debrecenben 2 órától este 6 óráig a 191 számú édesség- és a 321 számú dohánybolt tart nyitva. Kedden valamennyi bolt zárva lesz. (R.) Az ÁFÉSZ-ek alapszabálymódosítása A szövetkezeti törvény értelmében az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek alapszabályát módosítani kell. Erről részközgyűléseken határoznak az ÁFÉSZ-ek. Debrecenben megtartották az első részközgyűlést igen nagy érdeklődés mellett a Kossuth utca 1. szám alatti nagy előadóteremben. Balogh Sándor az igazgatóság nevében terjesztette elő beszámolóját az 1971. évi és a negyedik ötéves terv első évére vállalt kötelezettségek teljesítéséről. Ismertette az ez évi terveket és a szövetkezet üzletpolitikájának végrehajtását. A tagsággal közölte, hogy milyen alapszabálymódosítást kell végrehajtani a szövetkezeti törvény értelmében. Most már a szövetkezet tagja lehet törvényes képviselőjének hozzájárulásával a 14. életévét betöltő kiskorú is. A szövetkezet tagsága maga dönt a szövetkezet működésének, gazdálkodásának és társadalmi tevékenységének legfontosabb ügyeiben. Választás útján létrehozza a vezető szerveket, ellenőrzi a szövetkezet működését, gazdálkodását és beszámoltatja a tisztségviselőket. A tagok kötelesek a szövetkezet eredményes működését segíteni, hozzájárulni a szövetkezeti tulajdon növeléséhez. A szövetkezettel szemben vállalat vagyoni hozzájárulást teljesítsék és ennek keretében legalább egy tagsági részjegyet jegyezzenek. Egy részjegy névértéke 300 forint. Új fogalom az alapszabályban a szövetkezeti döntőbizottság megalakítása. Ennek feladata a tagsági viták eldöntése, továbbá a szövetkezet által a tagsági viszony keretében a tagoknak okozott kár megtérítésére irányuló igény elbírálása. A döntőbizottság elé tartozik a tagsági viszonyból eredő jogokkal és kötelességekkel kapcsolatos vita. Az elnököt és a tagokat titkos szavazással öt évre választják. A szövetkezet legfőbb testületi szerve a közgyűlés, de tekintettel a nagy taglétszámra a közgyűlést azonos napirenddel részközgyűlések formájában tartják meg. A részközgyűlések hatáskörébe tartozik az alapszabály megállapítása, annak módosítása, a tisztségviselők megválasztása, felmentése, visszahívása, elmozdítása és mindaz, ami a szövetkezet működésével összefügg. Április 5-től: Információs iroda és szolgálat a kerületi tanácsoknál Lassan egy esztendeje, hogy újjáalakultak a tanácsok. A választásokon, a jelölőgyűléseken elhangzott akkor: a tanácsoknál sok problémát okoz a lakossági ügyek intézése, hosszas is egy-egy ügy rendezésének határideje. Amikor ezekre a kérdésekre kaptunk választ, elmondották: rendkívül sok időt, energiát jelent a tanácsi dolgozóknak napi teendőjük mellett foglalkozni az ügyfelekkel, választ adni az ügyes-bajos kérdésekre, fogadni, intézni, adott esetben visszautasítani a különböző kérelmeket, ugyanakkor fogadni a száz, és száz csupán felvilágosításra váró személyt. A problémát annak idején jeleztük is csakúgy, mint azt, hogy a vezető tisztségviselők gondoskodni szándékoznak a megoldásról. Éppen ezért közöljük örömmel: április 5-től kezdődőn a Debrecen városi Tanács az I. kerületi hivatalnál információs irodát, a II. és III. kerületi hivataloknál pedig információs szolgálatot szervezett. A bürokrácia ellen Nádas Vilmos, a Debrecen városi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára ezzel kapcsolatosan a következőket mondotta: — Az elmúlt esztendei választásokkal egy időben hatályba lépett tanácstörvény több új vonást hozott a tanácsok munkájába. Az alig egy esztendő tapasztalatai bizonyítják: az új rendelkezések szükségesek, hasznosak is voltak. Nem célom, hogy a tanácstörvény új vonásait ismertessem, de a lakosság ügyeinek intézésével kapcsolatos kerületi hivatalok átszervezésére feltétlenül utalnom kell. Debrecen városi Tanácsának három kerületi hivatala évente több mint háromszázezer ügyet intéz. Mondanom sem kell, ezen ügyeket csaknem teljesen a lakosság kezdeményezi. Éppen ezért fontos, hogy gyorsan, bürokráciamentesen, szakszerűen, udvariasan és érdemlegesen intézzük ezeket az ügyeket. A hatósági munka színvonalának emelése, a tanács és a lakosság kapcsolatának javítása, a lakosság jobb tájékoztatása érdekében az új tanácstörvény és az MSZMP Központi Bizottságának az államigazgatás fejlesztésére hozott határozata alapján vettük tervbe, hogy megyeszékhelyünkön javítjuk az ügyfelek fogadását, informálását, az ügyek felvételét és intézését. — Más városok ilyen irányú tapasztalatait is hasznosítva szerveztük meg az első kerületben az információs irodát, ott operatív munkát is végző egységet alakítottunk ki, míg a másik két hivatalban minden szakigazgatási osztály gondoskodik a hét minden munkanapján az ügyfelek megfelelő fogadásáról, tájékoztatásáról. Az I. kerületi hivatalnál szervezett információs iroda működéséről Hüse Pétert, a Debrecen városi Tanács I. kerületi hivatalának vezetőjét kérdeztem. — A hivatal egyik földszinti szobájában április 5-től kezdődőn három,államigazgatásban nagy tapasztalatokkal rendelkező dolgozónk végez felvilágosító munkát, a hét minden munkanapján reggel fél 8 órától délután 4 óráig. Az iroda működtetésének célja: rövidíteni a kevésbé munkaigényes ügyek elintézésének határidejét, s ezzel is segíteni, hogy a szakigazgatási szervek többi dolgozói alaposabb, elmélyültebb munkát végezhessenek. Természetesen egyedi ügyek intézésére a fogadónapok kedden és szombaton továbbra is lesznek. Ami nagy előnyt jelent majd: bizonyos hatósági ügyek intézéséhez egy helyen kapják meg a felvilágosítást, ugyanott adják be az okmányokat, s azokat átvizsgálják, hogy minden szükséges melléklet együtt van-e. Például ha egy építési engedélyről van szó, az illető megkapja az információs irodán az engedély beadásához szükséges okmányok listáját,az iroda dolgozója egyezteti, minden megvan-e, s csak azután kerül iktatásra, intézésre az ügy. Ezután már csak a határozatról szóló kiértesítést kell várnia az ügyfélnek. És itt hadd jegyezzem meg: jogokat és kötelezettségeket nem állapít meg, határozatokat nem ad ki az iroda. Azok továbbra is a szakigazgatási osztályok hatáskörébe tartoznak. Megemlítek néhány olyan ügyet, amelyet az iroda azonnal vagy rövid időn belül elintéz: hatósági bizonyítványok kiadása, egyéni panaszok, közérdekű bejelentések felvétele, lakásigényléshez lapok kiadása és átvétele, magánmunkáltatónál történt munkahelyváltozás bejegyzése a személyi igazolványba, tejutalvány kiadása, ipari és kereskedői jogosítványhoz szükséges erkölcsi bizonyítvány feltételét képező igazolás kiadása, állatbetegségekről, háziállatok elhullásáról és öléséről szóló bejelentések, külterületeken fa kivágásának engedélyezése, építési nyomtatványok, vasúti igazolványok kiadása és megújítása hadigondozottak és vakok részére, közgyógyellátási igazolványok megújítása, adóbevallás, gépjárműeladásokkal kapcsolatos bejelentés, ingatlan adásvétele, cseréje esetén igazolás kiadása, adó- és értékbizonyítványok kiadása stb. A I. és a III. kerületben A II. és a III. kerületben folyó információs szolgálati munkákkal kapcsolatosan dr. Nagy István, a III. kerületi hivatal elnöke, illetve Kántor Béla, a II. kerületi hivatal elnökhelyettese tájékoztatott: " Az említett két kerületben a tárgyi feltételek még nem biztosítottak ahhoz, hogy külön információs irodát nyithassunk. Hogy mégis meggyorsítsuk, leegyszerűsítsük a lakossági ügyek intézését, mind a két kerületi hivatalnál, mind a négy szakigazgatási osztályon, állandóra kijelölt helyiségekben egy-egy dolgozónk naponta reggel 8 órától déli 12 óráig fogadja és tájékoztatja az ügyfeleket. Természetesen itt is az úgynevezett igazolásjellegű ügyekben lesz azonnali intézkedés. Egyedi ügyekben továbbra is az illetékes osztályvezetők, illetve szakelőadók keddi és szombati napokon fogadóórákon intézkednek. Reméljük, hogy az információs szolgálat bevezetésével sokat könnyítünk az ügyek intézésében és ez a lakosság körében megelégedést fog kiváltani. Román Dénes Most és nálunk ITALVÁSÁR A tények olykor elképesztően megzavarnak bennünket. Persze ez az állítás most sokak előtt képtelenségnek tűnik, pedig ebben sincs több ellentmondás, mint mondjuk például nálunk az alkoholizmus kérdésében. Mert ott is tudjuk és mondjuk a prédikációt, s közben újból és újból megkísértjük állóképességünket. Mindez a napokban jutott eszembe, amikor is az utcán sétálva egyre-másra látom a kis sátrakat, környékükön öles betűkkel reklámozva, hogy ünnepi italvásár. Van, ahol újak ezek a reklámszövegek, van, ahol még a karácsonyi vagy éppen a tavalyi felirat teszi a csalogatót, jelezvén a jogfolytonosságot is meg a kajánságot is. Közben persze míg végigfut a szemem az árulistán, nekem is eszembe jut, hogy ezekre a nagyméretű hirdetőragaszokra érdemes volna egy jelképes emblémát is készíteni. Én legtalálóbbnak a cervantesi regényhőst, Don Quijotét érezném, háttérben egy elmosódó szélmalommal, s értelmezze ki-ki úgy, ahogy akarja. De komolyra fordítva a szót: semmi kifogásom sincs az ünnepi italvásár ellen. Elvégre az ünnepeken kinek-kinek joga van úgy és annyiszor koccintania, ahányszor és ahogyan kedve tartja. Csakhogy a mostani italvásárnak van egy felkiáltójele is. Egybeesik ugyanis a húsvéttal. Egybeesik a húsvét másnapjával, a locsolódással. S itt már érdemes megállnunk egy pillanatra, érdemes eltűnődnünk komorabb összefüggéseken is. Nálunk egy régi szokás, a locsolás mintha reneszánszát élné. Locsolnak a felnőttek, locsolnak a gyerekek, öntöznek a nagyapák, öntöznek az unokák, s szinte országosan szaglik a húsvét másnapja. És nemcsak a kölnitől. Az italtól is. S mondjuk meg őszintén: olykor olyan töményen, hogy egy szondát csak a széljárásba kell tartani, s máris elszíneződik. A szokás ellen nincs kifogásom. Szép és hagyományt őrző. A szokásra azonban sok minden rátapad. Többek közt olyan is, ami rossz, ami káros. Mert induljunk ki a helyzet valóságából. A lányos háznál ugye úgy érzik, hogy ha a látogató már megtisztelte a családot, akkor nem szabad száraz torokkal elnegedni. Mert ha ő locsol, akkor ő is locsoltassék. Borral, sörrel, likőrrel, pálinkával. S milyen az italozás lélektana: az első kortyra könnyen csúszik a második, aztán a harmadik, majd a sokadik, s mire szegény locsolónk észreveszi, máris keresztbe áll a szeme, s a lába nem engedelmeskedik. Felnőttekről lévén szó ezt persze még ki lehet heverni. Egy másnapos sörkúrával, egy másnapos fejfájással, ideges és rossz közérzettel. A komplikáltabb része a dolognak azonban a gyereksereg. Szerencsére persze nem az általános, de a rendhagyó esetek itt is figyelmeztetnek. Vannak házak, vannak felnőttek, ahol a gyerekeket is arra biztatják, sőt kényszerítik, hogy igyék, hogy az a fél pohárka nem árthat meg, hogy egyszer egy évben nekik is meg van engedve. Szögezzük le: azt, és nincs megengedve! Ebben a kérdésben csak a lehető legnagyobb szigorúság és felelősség segíthet. A gyerek ne igyék egy gyűszűnyit se, ne engedjünk és ne tegyünk kivételeket. Szomorú következménye lehet, tragédia lehet belőle. Úgy gondolom, idejében szólunk, amikor még lehet segíteni. Mert adassák meg a húsvétnak, ami a húsvété, piros toljással, ünnepi jó ízekkel. De adassák meg a gyermekeknek a figyelem, a felelősség, hogy élményeikről dicsekedvén majd a legszebb maradjon meg az emlékükben. Csak ennyit akartam az ünnepi italplakátok margójára feljegyezni. Bodor István HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1972. ÁPRILIS 1.