Hajdú-Bihari Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-01 / 232. szám
' -pr-o/etdr.de, egyesületed/ — lla l) jEARA:1,20FORNT y Á ^ HK aHK gj! ]! jjn t^. x.i.. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Jubileumi ünnepség az Országos Tervhivatalban Az Országos Tervhivatalban szombaton ünnepséget tartottak a népgazdasági tervezés bevezetésének 25. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen részt vettek Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Ajtai Miklós és Vályi Pé Kádár János felszólalásában átadta a Központi Bizottság szívélyes üdvözletét és jókívánságait az Országos Tervhivatal és a tervezéssel foglalkozó más szervek vezetőinek és munkatársainak, köszöntötte a kitüntetett dolgozókat, majd a tervgazdálkodás bevezetésének történelmi jelentőségéről szólt. Ez olyan időpont volt népünk és az ország történetében, amikor hatalomra jutott a munkásosztály, kezdetét vette a szocialista átalakulás, és az elmélet gyakorlattá vált. Ezzel a nagy történelmi kezdettel az ellentmondásos és anarchikus kapitalista fejlődést Magyarországon felváltotta a jövő szocialista, tudományos megtervezése. A társadalmi összefüggés oldaláról megvilágítva: a gazdálkodás alapja, indító és mozgató ereje, célja a tőkés profit helyett a társadalom általános érdeke, a felszabadult dolgozó nép érdeke lett — mondotta. — A szocialista tervgazdálkodás a szocializmus építésének nemzetközi, közös törvényszerűsége. Munter, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Bálint József, a Központi Bizottság osztályvezetője és Lázár György munkaügyi miniszter. Az ünnepséget dr. Szlameniczky István, az Országos Tervhivatal pártbizottságának titkára nyitotta meg, majd Bárdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke mondott ünnepi beszédet, amelyben méltatta a népmisforradalmat, szocialista forradalmat győzelemre vinni, annak céljait megvalósítani, a szocialista társadalmat felépíteni tudományos, szocialista tervgazdálkodás nélkül nem lehet. Olyan történelmi korban élünk, amelyben, mind több és több nép lép a szocializmus útjára. Az átmenet formái a szocializmusba a nemzeti sajátosságoktól függően változatosak. De mindazokra a népekre, amelyek már ezen az úton járnak, és azokra is, amelyek a jövőben erre az útra lépnek érvényes, hogy szocializmus tudományos tervezés és tervszerű gazdálkodás nélkül nem lehetséges. A szocialista tervgazdálkodás valamikor elmélet volt, a gyakorlatban először a Szovjetunióban vezették be. Emlékszem a Szovjetunió első ötéves tervének nemzetközi fogadtatására. A szocialista tervgazdálkodás bevezetése és megvalósítása osztályharc, és a Szovjetunió első ötéves tervét ennek megfelelően, a maguk módján kétkedéssel fogadták az imperialisták. Azgazdasági tervezés első negyedszázadát . Ezután Bárdi Imre jubileumi emlékérmeket és Kiváló Dolgozó kitüntetéseket adott át számos dolgozónak. Az emlékérmek és a kitüntetések átadása után Kádár János beszédet mondott, óta viszont a világ egy új fogalmat, új szót,lista tervgazdálkodás eszmes feje az egész nemzetközi közöny előtt győzött. A szocialista tervgazdálkodás döntő sikerét bizonyítja hazánk 25 éves tapasztalata is — mutatott rá Kádár János és kiemelte, hogy a tervgazdálkodás segített eltűntetni a háborús pusztítások nyomait, döntő szerepet játszott a szocialista társadalom gazdasági alapjainak lerakásában, megszilárdításában és szerves alkotóeleme a szocialista társadalom teljes felépítéséért folyó munkának. Hazánkban a munkáshatalom, a néphatalom a szocialista tervgazdálkodás eredményeként erősödött. Lenin a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kezdeti szakaszában hangsúlyozta, hogy a népgazdasági terv a párt második programja. A terv mélyen érinti a párt politikáját, az ország politikai és társadalmi fejlődését. Az eszmét a széles milliók gondolkozásukban úgy mérik, ahogyan az a gyakorlatban megvalósul. Kádár János elismeréssel beszélt a tervezés tudományos megalapozottságának, módszereinek, technikájának fejlődéséről, és hangsúlyozta, hogy a gazdaságirányítás reformja hozzájárult a tervszerűség, a szocialista tervgazdálkodás erősítéséhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy nagyfontosságú a számítástechnika, de az nem pótolja a marxista módon gondolkodó, kommunista meggyőződésű, a szocialista rendszerrel és célokkal rokonszervező alkotó emberek szellemi munkáját. — A tudomány és a szocializmus — hogy hasonlattal éljek — egy test, egy lélek, nem lehet egymástól elválasztani. Ha valahol, akkor itt érvényes az, hogy az elméletet és gyakorlatot állandóan fejleszteni kell. Ez elengedhetetlen nemcsak az ötéves tervek készítése idején, hanem a tervezés minden fázisában. A Tervhivatal előtt álló feladatokra és a magasabb színvonalú tervezésre utalva kiemelte, hogy az Országos Tervhivatal legyen a Központi Bizottság, a kormány és egész népünk számára is olyan mérőműszer, amely népgazdasági összefüggésekben ellenőrzi, hogyan valósulnak meg a tervek. A közeljövőben a parlament elé kerülő tervtörvényjavaslatról szólva Kádár János elmondta, hogy tapasztalatunk szerint az Országos Tervhivatal hatáskörét növelni kell. Állami munkánk korszerűsítésével összhangban ez lehetséges és szükségszerű. Kádár János emlékeztetett arra, hogy a Központi Bizottság foglalkozik a kongresszusi határozatok végrehajtásának tapasztalataival. Ha most pillanatfelvételt készítünk fő tevékenységünkről, annak irányáról, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy az országban a hatalom szilárd, érvényesül a párt vezetése, a szocialista népgazdaság alapjai erősek, a szocialista termelési viszonyok megbízhatóan működnek, az emberekben megvan a munkakészség, a bizakodás, s ha az anyagi eszközök nem is elegendők, a legszükségesebbekkel rendelkezünk. Most már reális alapja van annak, hogy arról beszélhessünk: hogyan tud Magyarország még előbbre lépni a közepesen fejlett országok sorából. Kádár János elismerően beszélt a gazdasági eredményekről, a beruházási intézkedések kedvező hatásáról. Rámutatott, hogy a szocialista mezőgazdaság ma már érezteti erejét. Az állami gazdaságok dolgozói, a termelőszövetkezeti parasztok a kedvezőtlen időjárási nehézségeket is leküzdötték, biztató eredmények ígérkeznek. Szólt arról, hogy világméretekben mindinkább a szocializmus javára alakulnak az erőviszonyok. Ez is kedvező körülményeket teremt a tervgazdálkodás történelmi, tapasztalatainak további hasznosításához, céljaink eléréséhez, népünk boldogulásához. — A belső és külső feltételek tehát jók. Nyugodtan dolgozhatunk és kell is dolgoznunk. Népünk szocialista jövője biztosítva van — jelentette ki Kádár János, akinek beszédét nagy tapssal fogadták az ünnepség résztvevői. Az ünnepség dr. Szlameniczky István zárszavával, majd az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Kadar Jáános beszéde nemzetközi szakszervezeti tanácskozás Október 2-a és 7-e között Budapesten tanácskozik a Textil-, Ruházati- és Bőripari Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének elnöksége, adminisztratív bizottsága, pénzügyi és ellenőrző bizottsága, valamint a textilipari szakmai bizottság. A tanácskozás napirendjén a nemzetközi szövetség munkájával, tevékenységével összefüggő több téma szerepel. Egyebek között értékelik a nemzetközi szövetség titkárságának legutóbbi — 1971-ben Berlinben tartott — ülése óta kifejtett tevékenységét; megvitatják a nemzetközi munkaügyi hivatal számára a textiliparról készülő memorandumot, értékelik a nemzetközi szövetség keretében működő szakmai bizottságok munkáját, s egyben meghatározzák a további feladatokat. (MTI) Három éten járó brigád az Építőgépgyártó Vállalatnál Az Építőgépgyártó Vállalat debreceni alkatrészgyárában évek óta kiemelkedő teljesítményt nyújt három brigád. A 15 tagú MHSZ szocialista kollektíva Szatmári Imre lakatos vezetésével nagyszerű, önként vállalt feladatot hajtott végre, amint arról Kiss Endre tudósítónk beszámol. A brigád egy szerződés alapján vállalta, hogy terven felül háromezer darab úgynevezett „Tüske" házgyári segédelemet készít el. Ezt a vállalást a brigád teljesítette, és mivel szükségessé vált a besegítés a lakatosüzemnek, újabb háromezer „Tüske" gyártását vállalták év végéig terven felül. A IX. kongresszus Szocialista Brigád tíz tagját Miskolczi Tibor lakatos vezeti; ez a kollektíva kiemelkedő teljesítményt nyújtott 60 csigahajtómű komplett szerelésével, határidőn belül. A Zalka Máté 8 tagú szocialista kollektíva, amelynek vezetője Deckt József lakatos, egy szalaghíd komplett készrefestését végezte el megtakarítással. A három brigád öszszesen mintegy ezer normaórát takarított meg, ami igen kimagasló teljesítmény. gy#Fa*gyfe#&s#&neFyya A Szék- és Kárpitosipari Vállalat debreceni gyáregységében az elmúlt években leégett a fényezőüzem. A fényezett bútorok készítését azóta csak átszervezéssel, nagy nehézségek közepette tudta megoldani a gyáregység. Központi segítséggel most már felépült az új fényezőüzem, és a nyugatnémet Eisemann cégtől a napokban megérkeztek azok az új gépek is, amelyek próbaüzemelését ez évben megkezdik. Az új berendezés, amely 1973. első negyedében már teljes kapacitással termelni fog, alagutas szárító rendszerrel, vízfüggönyös munkavédelmi berendezéssel működik majd, és segítségével a jelenlegi havi 1700 fényezett bútor helyett 2500-at készíthetnek a gyáregység dolgozói. Az új fényezőüzem beruházási összege több mint hárommillió forint. Nemcsak szakmai tanácskozáson!! * a szocialista mtunkaversenytű) tanácskozni! a Debrecen városi pártbizottság ó ivóvíz a megye minden terüetén * Hmnita bórádéról tudni kell Új órarend a családban Mai sportműsor * SPORT NAP! — —— A debreceni könyv * KRESZ-RHIVRY Zárt rendszerű kukoricatermesztés ---------.................................. Gépesítési bemutató Hajdúszoboszlón A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium termelés- és műszaki fejlesztési főosztálya, a Hajdú-Bihar megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, az Állami Gazdaságok Országos Központjának Hajdú-Bihar megyei főosztálya, valamint a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság rendezésében szeptember 28-án Hajdúszoboszlón tartották meg a kukoricabetakarítás, -szállítás, -szárítás, -tárolás, -tartósítás komplex gépi bemutatóját. A határszemlét megelőzően két előadás hangzott el a kukoricatermesztés problémáiról és tapasztalatairól. Dr. Kovács Imre, a MÉM kutatási főosztályának vezető helyettese tartott megnyitó előadást, amelyben érintette a kukoricatermesztés magyarországi problémáit. Beszélt a kukoricának mint abraknak a jelentőségéről s a hazai fajtaválasztékról. Mint elmondta, Magyarországon különösen azóta emelkedett a kukorica átlagos terméshozama, amióta nagy területeken iparszerűen, zárt rendszerben folyik a termesztés. Élen járnak e vonatkozásban a CPS (Corn Production System)programot képviselő bábolnai, szekszárdi és bajai rendszerek. Ezekben a komplex termesztési rendszerekben a kukorica komplex gépesítése megoldott, a termést kizárólag szemesen és szárítva takarítják be. Előadása végén dr. Kovács Imre hangsúlyozta, hogy a MÉM egyetért a zárt rendszerű, ipari termesztés további terjesztésével, az ilyen kezdeményezéseket támogatja. Dr. Kovács Imre előadása után Ny. Tóth Gábor, a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság igazgatóhelyettese számolt be a jelenlevőknek a kukoricatermesztés helyi tapasztalatairól. Az állami gazdaság kukorica-vetésterülete 1972-ben a legnagyobb, a szántóterület 40 százalékát foglalja el. Ez teljes egészében fedezi a gazdaság növekvő abrakigényét. A termesztett fajtákról szólva elmondta, hogy míg az előző években csak hazai fajtákat termeltek (ezek: MVSC—530, —570, —620), az idén jelentős mértékben bővült a választék az MVSC—380 s a GSC— 360 korai magyar fajtákkal, valamint az NSSK—70 jugoszláv fajtával. A termesztés a gazdaságban nem monokultúrában, hanem vetésváltásban történik. Az összes kukoricaterületen vegyszeres gyomirtás folyik. A betakarítást (kizárólag szemesen) NDK-beli és szovjet kombájnokra szerelt adapterekkel oldják meg. A betakarított termés 80 százaléka közvetlenül a szárítókba kerül, 20 százalékát nyers szemesen silóba szállítják és tárolják. Az előadás után határszemle következett, amelynek során végignézték az őszi munkafolyamatokat (talajművelés, őszi vegyszerezés, kukoricabetakarítás). Az öntözött és száraz viszonyok között termesztett korai és kései fajták bemutatója után a látogatók megtekintették a központban épülő tisztító- és szárítótelepet, valamint a kukoricaszárítást és -tárolást.