Hajdú-Bihari Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-31 / 25. szám
HAJDÚ-BIHARI Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tízmillió könyv Magyarországon 1972-ben 63 millió volt a kiadott köny- Ivek összpéldányszáma, közölte a Statisztikai Hivatal, 1971-ben 53 millió. Egy esztendő alatt kereken tízmillióval emelke- I dett a szám, annyival, hogy lényegében minden magyar állampolgárnak eggyel több könyvet állt módjában vásárolni, mint az előző évben. Hiszen, bár a statisztikai jelentésben csak a kiadott könyvekre vonatkozó adat szerepel, a könyvesboltok tapasztalatai azt igazolják, hogy a megjelent könyvek többsége gazdára, olvasóra is talált. Hihetjük tehát, hogy 1972-ben minden magyar ember eggyel több könyvet olvasott el, mint két évvel ezelőtt. Sok ez vagy kevés? Az egy kötet könyv önmagában természetesen nem sok. Az egy lakosra jutó átlagos 6,3 kötetet sem lehet túlságosan soknak tartani, hiszen, ha valaki kéthavonta olvas el egy művet, arra még aligha lehetne azt mondani, hogy rendszeresen olvasó ember. De ha egy kicsit tovább számolunk, ha egy kic Icsit távolabbra is nézünk, akkor mégiscsak nagynak kell tartanunk ezt a tízmilliós többletet. Nézhetünk arra, hogy néhol nem is a nagyapák, hanem az apák életében még a biblia vagy a kalendárium jelentette a család egyetlen olvasmányát. Ha most családban gondolkodunk, néggyel-öttel szorozzuk az egy főre jutó könyvszámot, s ha a családi könyvtár gyarapodott huszonöttel-harminccal, az már nem is olyan jelentéktelen dolog. De napjainkban talán már nem is elsősorban erről kell beszélni: szánnak-e az emberek pénzt könyvvásárlásra, a kérdés inkább úgy vetődik fel: az időtöltés, művelődési, szórakozási lehetőségek bőséges választékából keresik-e a nyomtatott betűkkel szóló könyveket? S így válik érdekessé a könyvkiadás tavalyi eredménye egy másik adattal összevetve. A múlt év végén a televízióelőfizetők száma 2,1 millió volt. Vagyis minden ötödik magyar állampolgár rendelkezik televízióval, ez az átlagos számítások szerint lassan megközelíti azt, hogy minden lakásban van tévékészülék. Maholnap teljessé válik tehát hazánkban a televízió térhódítása, s nem objektív okok, hanem kizárólag egyéni vélemények döntik el, szabad idejének felhasználására ki melyik lehetőséget választja. Éveken keresztül folyt nálunk is a vita, kiszorítja, kiszoríthatja-e a televízió az olvasást az életünkből. Volt idő, amikor a könyvek barátai komolyan aggódtak — ügybuzgalmukban néha lebecsülve a televízió rendkívül nagy ismeretközlő szerepét —, hogy a technika új vívmányai elhódítják az embereket az olvasástól. S íme, most a számok, az adatok bizonyítják, nincs ok túlzott aggodalomra. Idő kérdése, hogy kialakuljon a megfelelő egyensúly. Aki túljut az új televízió-tulajdonosok „gyermekbetegségén”, az hamarosan maga is rájön, vannak gondolatok, amelyeket legszebben, legjobban ma is a könyvek tudnak tolmácsolni, míg másokat a televízió közvetít hatásosabban. A mindkét oldalon növekvő számok párhuzama azt sejteti, már közeljárunk ehhez a felismeréshez. Kedvező a mezőgazdaság év eleji gép- és vegyianyag-ellátása A korábbi évekénél jobb, zavartalanabb és kiegyensúlyozottabb a mezőgazdaság gép-, alkatrész- és vegyianyag-ellátása. Az új év első hónapjában sincs fennakadás a kereskedelmi forgalomban. Dr. Kopácsi Ernő, az AGROTRÖSZT vezérigazgatója a kereskedelem munkájáról, a gép- és árukínálatról tájékoztatta az MTI munkatársát. Az AGROTRÖSZT kereskedelmi hálózata 1972-ben 15 milliárd forint értékű anyagot és eszközt értékesített, lényegében egész éven át zavartalan volt a termelők kiszolgálása. Az idei felkészülés — a jelek szerint — jól sikerül: az AGROKER-vállalatok raktáraiban az év első hónapjában több mint ötmilliárd forint értékű áru várta a vevőket, s ez lényegesen kedvezőbb ellátást jelent a tavalyinál. A mezőgazdasági nagyüzemek tavaly összesen 6850 traktort vásároltak, lényegesen kevesebbet, mint az előző évben. Idén arra számítanak, hogy megnő az érdeklődés, ezért az év eleji nyitókészletet ennek megfelelően alakították ki: több mint 2600 traktor vár eladásra. A keresett MTZ—50-ből az igényeket 1973-ban csak korlátozottan tudja a kereskedelem kielégíteni, a többi típusból azonban az importszállítmányok és a belföldi üzemek kínálata lehetővé teszi a gazdaságok megrendeléseinek viszszaigazolását. A telepeken csaknem 3000 pótkocsi várja a vásárlókat — kétszer annyi, mint tavaly ilyenkor — és a traktoros rakodógépekből is van elegendő. A kereskedelmi hálózat januárban 1,8 milliárd forint értékű gépet tárolt a raktárakban, s így mód volt arra, hogy a termelők „sorbaállás” nélkül, időben beszerezhessék a legfontosabb berendezéseket. A téeszek és az állami gazdaságok tavaly rendelték a legnagyobb mennyiségű műtrágyát, több mint négymillió tonnát. Januárban a raktári kínálat félmillió tonna volt. Örvendetes, hogy foszforműtrágyából a hazai ipar a tervezettnél 90 000 tonnával többet adott át, és meggyorsult az NDK-ból a kálisóimport is. Az idei tőkés devizakeret terhére 110 000 tonna komplex műtrágya, 39 000 tonna foszfor, 26 000 tonna 60 százalékos kálisó és 10 000 tonnányi káliszulfát szállítására kötött a külföldi kereskedelmi partnerekkel szerződést az AGROTRÖSZT. A nagyüzemi gyümölcsösök és házikertek egyik legközelebbi védelmi munkája a téli és tél végi „lemosó” permetezés. A munkákhoz legjobban bevált hagyományos szerekből, gyümölcsfaolajból, a Novenda-, a Krezonit- és a Neopol-készítményekből elegendő várja a vásárlókat. A kiskerttulajdonosoknak fél- és egykilós csomagokban hozzák forgalomba a keresett, nagyhatású növényvédőszereket. (MTI) Köszöntünk szabadság! Tegnap délután Debrecenben a Pódium teremben Gyarmati Kálmán, a Megyei és Városi Művelődési Központ igazgatójának szavai nyitották meg az 1972—73-as „Köszöntünk szabadság” akció értékelését és első nyilvános bemutatóját. A pályázatra Hajdú-Bihar megyéből nagyszámú pályamunka, forgatókönyv érkezett be, melyek közül a bíráló bizottság húszat fogadott el, s tartott értékelésre, valamint díjazásra méltónak. Többek között a debreceni „Délibáb” együttes, a Kossuth Lajos Tudományegyetem vegyész hallgatóinak, a hajdúnánási diákklub és a tegnap délután bemutatkozott Bethlen Gábor Közgazdasági Technikum és Szakközépiskola irodalmi színpadának műsora volt az, amely elnyerte a zsűri tetszését. A bemutatón, a tegnap lezajlott egynapos továbbképzésen részt vevő megyei népművelők is megjelentek. Gyarmati Kálmán köszönti a résztvevőket Nőaktívaülés Debrecenben Kedden délelőtt Debrecenben, a belvárosi pártházban nőaktívaülést tartott az MSZMP Debrecen városi és debreceni járási Bizottsága. Az aktívaülésen a város és járás területén működő pártbizottságok és csúcsvezetőségek, valamint a városi alapszervezeti vezetőségek nőfelelősei vettek részt. Megjelent az aktívaülésen Vígh Mártonné, a megyei pártbizottság nőreferense is. Derzsi Bálintné, a járási pártvégrehajtó bizottság tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsának tagja nyitotta meg az ülést, majd Vándor Vera, a Magyar Nők Országos Tanácsának osztályvezetője tartott előadást A nők nemzetközi összefogása, a nők harca a világbékéért címmel. Az aktívaülés előkészítő volt a nemzetközi nőnap alkalmából rendezendő gyűlések, ünnepségek megtartásához. Agrobotanikai tanácskozás Tegnap, kedden délelőtt kétnapos agrobotanikai tanácskozás kezdődött a debreceni Agrártudományi Egyetemen. A tanácskozáson hazánk valamennyi agrobotanikával foglalkozó felsőoktatási intézménye képviselteti magát, s több mint 50 előadás hangzik el az előbbi témakörből, valamint az oktatás kérdéseiről. A tanácskozással egyidőben a résztvevők megtekinthetik Győri Ferenc színes növényképeinek, valamint az agrobotanikai könyvek és jegyzetek gyűjteményes kiállítását. A tanácskozás ma délután ér véget dr. Mándy György egyetemi tanár zárószavaival. Felvételünkön Dr. Hullán Tibor Milyen színvonalú Hajdú-Bihar gázellátása? Elkészültek a vállalati béremelési feltételek (3. oldal) Készek a jóra Az üzemgazdász Pályaválasztási tájékoztató szülőknek, tanulóknak Folklór és művészi rang Az atlétikai szövetség beszámoló gyűléséről (7. oldal) .*• r 'vjSRA» I »« Ünnepi brigádgyűlés a Simányi ABC-ben (8. oldal) Bővülnek a magyar-lengyel kulturális kapcsolatok Január 31-én lesz 25 éve, hogy aláírták a magyar—lengyel kulturális egyezményt. A megállapodás tovább mélyítette a két nép barátságát, újabb lehetőségeket teremtett egymás jobb megismeréséhez. Napjainkban különleges jelentősége van a magyar—lengyel oktatásügyi együttműködésnek. Például magyar és lengyel szakemberek közösen megvizsgálták a két országban forgalomban levő földrajz- és történelemkönyveket és megállapodtak abban, hogy a sajátos szempontok alapján korszerűsítik a tanulnivalót, elősegítik egymás történelmének megismertetését. További jelentős adat: 1972-ben 13 felsőoktatási intézmény tartott közvetlen kapcsolatot lengyel egyetemekkel. Évtizedek óta folyik a lengyel—magyar filológusok kölcsönös képzése Varsóban és Budapesten. Debrecenben lengyel, Krakkóban magyar lektorátus működik. Az évfordulóról mindkét fővárosban ünnepélyesen megemlékeznek. (MTI) .