Hajdú-Bihari Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-22 / 68. szám

­ HAJDÚ -BIHARI Világ Proletárjai­ egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ! Társadalmunk lényegétől elválaszthatatlan a közéleti demokratizmus MEGKEZDTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS Szerdán a Parlamentben megkez­dődött az országgyűlés tavaszi ülés­szaka. Legfelsőbb államhatalmi tes­tületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Fehér Lajos, Gáspár Sán­dor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, a kor­mány tagjai. A diplomáciai páho­lyokban helyet foglalt a Budapes­ten akkreditált diplomáciai képvi­seletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az ország­­gyűlés elnöke nyitotta meg. Meg­emlékezett történelmünk kimagasló forradalmi eseményének évforduló­járól, a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásáról. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló je­lentését az országgyűlésnek bemu­tatta. A jelentést a képviselők tudo­másul vették. A Minisztertanács megbízásából dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter benyújtotta az országgyűlésnek a büntető eljá­rásról szóló törvényjavaslatot. Az ügyrendnek megfelelően arról is tá­jékoztatta a képviselőket az ország­­gyűlés elnöke, hogy hatan nyújtot­tak be interpellációt. Az országgyűlés ezt követően el­fogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájáról; 2. A büntető eljárásról szóló törvényjavaslat; 3. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása; 4. Interpellációk. A napirendnek megfelelően, ez után Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. II kormány elnökének beszámolója Tisztelt Országgyűlés! Kormányunk munkájának közép­pontjában a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa hatá­rozataiból adódó feladatok és az országgyűlés által két évvel ezelőtt elfogadott kormányprogram megva­lósítása áll. Az 1971-ben jóváhagyott kormányprogram időarányos részét végrehajtottuk. Hazánkban szilárd alapokon, vív­mányaink továbbfejlesztésével erő­södik rendszerünk. Munkásosztá­lyunk, dolgozó népünk helytállása nyomán társadalmunk építése terv­szerűen halad, előbbre léptünk a szocializmus teljes felépítésének út­ján. Az ország belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott. Az államhatalom szilárd, alapvetően minden terüle­ten érvényesül pártunk iránymuta­tása alapján a munkásosztály veze­tő szerepe. Tovább erősödött állam­­rendszerünk politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Fejlő­dött a társadalom dolgozó osztályai­nak és valamennyi rétegének ösz­­szefogása. Társadalmunk lényegétől elvá­laszthatatlan a közéleti demokratiz­mus, a szocialista közgondolkodás és a közerkölcs fejlesztése. Az üzemi, a tanácsi szervek útján, a tömeg­szervezetek és a tömegmozgalmak keretében egyre fokozódik a dol­gozók részvétele a közügyek intézé­sében. Mind teljesebbé válik a kép­viseleti szervek szerepe, a nép egy­re inkább saját ügyének intézője. A kormány különös gondot for­dít a törvények és jogszabályok gondos előkészítésére. Megválasztá­sa óta olyan törvényjavaslatokat terjesztett az országgyűlés elé, mint a szövetkezeti törvény, az ifjúsági törvény. A kormány részt vállalt a módosított Alkotmány egységes szö­vegének kidolgozásában is. Az állami feladattá vált egészség­­ügyi politikánk alapelveit és céljait tartalmazza a megalkotott új egész­ségügyi törvény. Az igazságszolgáltatás hatékony­ságát, a törvényesség biztosításá­nak fokozását szolgálták a bíróság­ról és az ügyészségről alkotott­ tör­vények. A népgazdasági tervezés­ről szóló törvény megalkotása pe­dig egy negyedszázada meglevő va­lóságot, tartós, időtálló gyakorlatot igazolt, amely társadalmi és állami rendszerünk egyik alapvető intéz­ménye volt és marad. Az országgyűlés jelenlegi üléssza­kán kerül sor a büntető­eljárásról szóló törvényjavaslat megvitatásá­ra és várhatóan elfogadására. Az Országgyűlés őszi ülésszakán kíván­ja a kormány előterjeszteni a mi­niszteri felelősségről, valamint a statisztikáról szóló törvényjavasla­tokat. Hazánkban a közrend és a köz­­biztonság szilárd. Biztonsági szer­veink megbízhatóan őrködnek a belső rend megóvásán, határozottan fellépnek a bűncselekményeket el­követőkkel szemben. Fegyveres erőink tervszerűen fej­lődnek. Néphadseregünk fejlesztését a Varsói Szerződésbe tömörült or­szágok hadseregeivel összhangban, egységes elgondolások alapján vé­gezzük. Országunk gazdasági fejlődését jelzi, hogy a nemzeti jövedelem év­ről évre érdemlegesen nő. Az ed­digi ütemet folytatva és az 1972. évi főbb arányokat megtartva, minden lehetőségünk adott a negyedik öt­éves terv teljesítéséhez. Az eredmények mellett szinte ter­mészetes, hogy gazdasági életünk­ben részben az ötéves tervünket megelőző időszakból eredő nehézsé­gek is jelentkeztek. Kedvezőtlenül alakult a nemzeti jövedelemből a felhalmozás aránya, a külkereske­delem és a költségvetés egyensúlya. Ezeket a kedvezőtlen jelenségeket és a teendő intézkedéseket 1971 de­cemberében megtárgyaltuk a párt Központi Bizottságában, a kor­mányban, az országos gazdasági ak­tívaértekezleten és más fórumokon, végül az 1972. évi terv és költség­­vetés vitája során az országgyűlés­ben. A szocialista társadalom felépítésének­ elengedhetetlen feltétele intézkedéseink hatására 1972-ben mindhárom területen javulást ér­tünk el. Minden erőnkkel arra tö­rekszünk, hogy ezt a folyamatot to­vábbra is segítsük, s ezzel a­ nép­gazdaság egyensúlyát ez év végére, s méginkább 1974—75-re megerősít­sük". Belpolitikai életünk kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának az elmúlt év novemberében megtartott ülése. A Központi Bizottság a politika elsőd­legességéből kiindulva, reális és vi­lágos értékelést adott a X. párt­­kongresszus határozatainak eddigi végrehajtásáról. A határozat legjellemzőbb voná­sa, hogy egyértelműen szolgálja a munkásság politikai, erkölcsi és anyagi megbecsülését. Ez az egész dolgozó népnek érdeke és a szocia­lista társadalom felépítésének elen­gedhetetlen feltétele. A Központi Bizottság megvizsgál­ta azt is, hogyan valósítottuk meg a IV. ötéves terv időarányos felada­tait. Megállapítja, hogy gazdaság­­politikánk megfelel a kongresszu­son elfogadott irányvonalnak, a gaz­daságirányítás rendszere alkalmas és célravezető eszköz az építőmunka szolgálatában, fejlesztése, igazítása pedig szakadatlan feladat. Részlete­sen elemezve az elmúlt két évben lezajlott gazdasági folyamatokat, meghatározta az 1973-as népgazda­sági terv fő irányvonalait is. A ha­tározatot népünk egyetértéssel fo­gadta. Az előzetes várakozással és a közhangulattal találkozott, hogy a párt utóbbi négy kongresszusán ki­dolgozott marxista-leninista poli­tikája lényeges elveiben változat­lan, ugyanakkor választ ad az élet által felvetett problémákra is. (Folytatás a 2. oldalon) Előadás a megyei politikai akadémián A megyei politikai akadémia so­ron következő foglalkozását ma délután 3 órai kezdettel tartják a megyei pártoktatási igazgatóság nagytermében (Debrecen, Böször­ményi út 33.). Dr. Dobos István, az Országos Tervhivatal közgazdasági főosztályának vezetője tart tájékoz­tatót időszerű gazdaságpolitikai kér­désekről. Koszorúzási ünnepségek DEBRECENBEN A Magyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 54. évfordulója alkal­mából koszorúzási ünnepségeket rendeztek Debrecenben. Hajdú-Bi­­har megye valamennyi városában, községében megemlékeztek az év­fordulóról. Szerdán délelőtt 10 órakor Deb­recenben a Március 21. téren levő­ munkásmozgalmi emlékművet el­’­sőként a pártbizottságok képvisele­tében, Sikula György, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkára, Basa Imre, az MSZMP Deb­recen városi Bizottságának titkára és Kollár János, a Debreceni járási Pártbizottság titkára koszorúzta meg. A tanácsi szervek képviseleté­ben dr. Ambrus István, a Hajdú- Bihar megyei Tanács elnöke, dr. Kovács Imre, Debrecen megyei város Tanácsának elnökhelyettese, Szathmári Károly, a Debreceni já­rási hivatal elnöke koszorúzott. A Varsói Szerződés értelmében ideig­lenesen hazánkban tartózkodó szovjet fegyveres erők képviseleté­ben koszorút helyezett el Tyimo­­nyicsev és Szerditov főtiszt. A szak­­szervezetek részéről Barta Árpádné, a Szakszervezetek megyei Tanácsá­nak vezető titkára, Lőrinczi János, a Szakszervezetek megyei Tanácsá­nak titkára és Harangozó Imre, a Szakszervezetek megyei Elnökségé­nek tagja helyeztek el koszorút az emlékmű talapzatán. A tömegszer­vezetek nevében Milbik Kálmán, a megyei KISZ-bizottság titkára, Pa­taki György, a Hazafias Népfront megyei titkára és Barczi József, az MHSZ megyei titkára koszorúzott. A Magyar Fegyveres Erők képvise­letében Cifra László megyei rend­őr főkapitány, Sárközi Elemér, Szik­lai Lajos főtisztek és Kulcsár Lász­ló, a munkásőrség megyei parancs­noka helyezték el a megemlékezés koszorúit. Ezután Debrecen város dolgozói, az üzemek, vállalatok és tanintéze­tek képviselői helyezték el a kegye­let virágait. A debreceni köztemetőben levő veterán emlékművet a pártbizottsá­gok képviseletében dr. Kónya Ist­ván, a megyei Párt Végrehajtó Bi­zottság tagja, dr. Papp László, a városi Párt Végrehajtó Bizottság tagja, Szabó Zoltán, a Debrecen já­rási Pártbizottság osztályvezetője koszorúzta meg. A tanácsok részé­ről Kiss Imre, a Hajdú-Bihar me­gyei Tanács elnökhelyettese, Ördög László, Debrecen megyei város Ta­nácsának elnökhelyettese és dr. Ví­zi Mihály, Debrecen járási hivatal elnökhelyettese helyezett el koszo­rút az emlékműnél. A Varsói Szer­ződés értelmében hazánkban ideig­lenesen tartózkodó szovjet fegyve­res erők főtisztjei is koszorút he­lyeztek el. A tömegszervezetek ne­vében Bánszegi József, a városi KISZ-bizottság első titkára,­ Kovács Imre, a Hazafias Népfront Debre­cen városi Bizottságának titkára és Nagy János, az MHSZ városi elnöke koszorúzott. Ezután Debrecen város dolgozói, az üzemek, vállalatok és tanintéze­tek képviselői rótták le kegyeletü­ket a veterán emlékműnél. A városi tanácsháza falán levő Leo Rothziegel emléktáblára koszo­rút helyezett el Gáspár Mihály, a Debrecen járási Pártbizottság titká­ra­­és Gál András, a városi párt végrehajtó bizottság tagja­ , Sikula György, Basa Imre és Kollár János megkoszorúzzák a munkás­­mozgalmi emlékművet. (Fotó: Kalmár) BUDAPESTEN A Magyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 54. évfordulója alkal­mából szerdán délelőtt koszorúzási ünnepség volt Budapesten, a felvo­nulási téren a tanácsköztársasági emlékműnél. A Himnusz hangjai után elsőként az MSZMP Központi Bizottsága és a Budapesti Pártbizottság nevében Bugár Jánosné, a Központi Bizott­ság tagja és Nagy Richárd, a Buda­pesti Pártbizottság titkára helyezett el koszorút. A kormány nevében dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi, valamint dr. Korom Mi­hály igazságügyminiszter koszorú­zott. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsának képviseletében Földvári Aladár elnök és Duschek Lajosné titkár; a KISZ Központi Bizottsága nevében Illisz László, a Központi Bizottság titkára és Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Országos Szövetsé­gének főtitkára; a Fővárosi Tanács részéről Kelemen Lajos általános elnökhelyettes és Farkasinszki La­jos, a pártbizottság titkára helyezett el koszorút az emlékmű talapzatán. Ugyancsak megkoszorúzták az em­lékművet az 1919-es volt vöröska­tonák képviselői. A koszorúzási ünnepség az Inter­­nacionálé hangjaival ért véget. (MTI)

Next