Hajdú-Bihari Napló, 1973. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-10 / 134. szám

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------- A KGST ülésszaka után A KGST 27. ülésszakának négy­napos munkája után, a tárgyalá­sokról kiadott közös közlemény ismeretében, joggal lehet arra kö­vetkeztetni, hogy ez a tanácsko­zás a szocialista országok gazda­sági integrációjának fennállása óta az egyik legjelentősebb volt és határozataival nagymértékben já­rulnak hozzá valamennyi résztve­vő állam fejlődéséhez. Emeli a tanácskozás jelentősé­gét, hogy az 1972-ben KGST-tag­­állammá vált Kuba immár teljes aktivitással vesz részt a szervezet munkájában, külön egyezmény alapján jugoszláv küldöttség volt jelen és képviseltette magát a Vietnami Demokratikus Köztár­saság is. A napirend a leglényegesebb té­maköröket ölelte fel: a KGST komplex programja végrehajtásá­nak folyamatát, a népgazdasági tervezés kérdéseit és néhány fon­tos szakágazat helyzetének elem­zését, köztük a gépiparét, a fo­gyasztási cikkek gyártását, és átfo­góan tárgyaltak korunk egyre ál­talánosabbá váló problémájáról, a környezetvédelemről. A tanácskozás gondos elemzés után arra a megállapításra jutott, hogy a szocialista gazdasági kö­zösség nemcsak hogy egészségesen fejlődik, hanem a fejlődés ütemét tekintve továbbra is jelentősen megelőzi a kapitalista világot. Az utóbbi két évben a nemzeti jöve­delem a KGST egészére kivetítve 11,6 százalékkal, az ipari termelés pedig több mint 15 százalékkal nö­vekedett. Ez utóbbi számadat a tő­kés országok statisztikájában csu­pán 8,8 százalék. A KGST legfelsőbb szervének tanácskozása az erdemények, az elvégzett munka regisztrálását oly módon végezte el, hogy egyúttal a jövő fejlődés főbb irányvonalait is kijelölte. Ha ebben a rendkívül bonyolult és szerteágazó komp­lexumban egyáltalán lehet rang­sorolni a feladatokat, akkor első helyen azt emeljük ki, hogy meg­kezdődtek a tagállamok 1976—80. évi népgazdaság-fejlesztési tervek koordinálására irányuló munkák. A távlati tervezés, a népgazdasá­gi prognózisok egyeztetése, az irá­nyítási rendszerek folytonos töké­letesítése a további fejlődés kul­csa. Ami az együttműködés fejlődé­sének kilátásait illeti, az ülésszak egy kiemelkedő és igen szemlélte­tő példával szolgált: a bolgár, a magyar, az NDK-beli, a lengyel, a román, a szovjet és a csehszlovák központi tervező szervek megbí­zottai általános szerződést írtak alá arról, hogy együttműködnek a Szovjetunió területén létesítendő évi félmillió tonna kapacitású krembajevi azbesztbányászati és dúsító kombinát felépítésében. Napjainkban világszerte előre­vetíti árnyékát a jövő évtizedek egyik problémája: az energia- és fűtőanyagfajták hiányának veszé­lye. Nem véletlen, hogy a legna­gyobb ipari potenciállal rendelke­ző tőkés országok, mint az Egye­sült Államok, a Német Szövetségi Köztársaság és Japán igen inten­zív­­ érdeklődést tanúsítanak a szovjet föld tartalékai iránt és éppen a napokban tízmilliárdos szovjet—amerikai egyezményt kö­töttek ebben az ágazatban. A KGST ülésszaka kellő figyelem­mel fordult e téma felé, és alap­elvként fogadta el, hogy a szocia­lista gazdasági integráció országai együttes erőfeszítéseket tesznek a tagállamok energia- és fűtőanyag­szükségletének hosszútávon bizto­sított kielégítésére. Ugyancsak együttes erőfeszítések útján te­remtik meg a nyersanyag-ágaza­tok szükség szerinti fejlesztését. Az ülésszak kellő hangsúllyal­­ tárgyalta a kereskedelem fejlesz­tésének kérdéseit és ismét leszö­gezte a KGST általános kereske­delempolitikai alapelvét: az egyenlőségen alapuló, diszkrimi­­nációk nélkül forgalma minden országgal, tekintet nélkül társa­dalmi formájára. A környezetvédelem, a levegő, a vizek, a talaj tisztaságának megőr­zése minden­­ország feladata, de külön-külön nem lehet teljes az eredmény. Éppen ezért az ülés­szak — amikor felhívott a KGST-n belüli összehangolt környezetvé­delmi intézkedésekre — egyúttal azt is kimondta, hogy ez össz-euró­­pai feladat, szükség van tehát va­lamennyi ország és a nemzetközi szervezetek jó együttműködésére. Emlékezetes marad a 27. ülés­szak egy olyan döntésről is, amely messzemenően dokumentálja a szocialista társadalom humanitá­sát, önzetlenségét, a más népek iránti mindenkori segítőkészségét, olyan ösztöndíjalap létesítésére hozott határozatot, amely lehetővé teszi, hogy a fejlődő országok fel­sőoktatási intézményeiben s már az 1974—75-ös tanévtől képezni le­het ezen ösztöndíj felhasználásá­val a „harmadik világ” számára oly fontos gazdasági, tudományos és műszaki szakemberek gárdá­ját. Mint az ülésszakról kiadott köz­lemény tömören megállapítja, a tanácskozás a teljes kölcsönös megértés és barátság szellemében folyt. Aligha kell hangsúlyozni, mennyire fontos ez nemcsak a döntések meghozatalában, hanem a szocialista országok együttmű­ködésének gyakorlatában is, hi­szen az egyes tagállamok fejlődé­se összefügg a többivel és gyara­podásuk egyúttal a szocialista közösség növekedését is jelenti A­tomtudósok dubnai ülésszaka . A Dubnai Egyesült Atomkutató Intézet tudóstanácsának ülésszaka megvitatta az 1974-ben végzendő tudományos kutatások tervét, és az 1975—1990-es évekre vonatkozó táv­lati tervre előterjesztett javaslato­kat. Bulgária, Csehszlovákia, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársa­ság, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia, a Szovjet­unió és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kiemelkedő tudósai vet­tek részt az ülésszak munkájában. Nyikolaj Bogoljubov, az intézet igazgatója a TASZSZ tudósítójá­val folytatott beszélgetése során hangsúlyozta: — Az 1975—1990-es évekre vo­natkozó új távlati terv tervezeté­nek megvitatása rendkívül bonyo­lult munka. Már most előre kell látni a világtudomány helyzetét a század végén, most kell megalapoz­ni a jövendő tudományos sikerek alapját. Nyolc szputnyik egyszerre MOSZKVA A Szovjetunióban pénteken egyetlen hordozórakétával nyolc szputnyikot bocsátottak fel a világ­űrbe: a Koszmosz 564, 565, 566, 567, 568, 569, 570 és 571 jelzésű mester­séges holdakon tudományos beren­­dezést helyeztek el, amely folytatja a világűr kutatását. Mind a nyolc szputnyik a meg­adott pályához közel halad. A tudományos berendezésen kí­vül a szputnyikokon elhelyeztek egy rádiórendszert a pályaelemek pon­tos mérésére, valamint egy rádió­­telemetrikus rendszert, amely a mű­szerek és a tudományos berendezés működéséről továbbít adatokat a Földre. A pénteken felbocsátott műhol­dak berendezése kifogástalanul mű­ködik. (TASZSZ, MTI) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 1973. JÚNIUS 10. A helsinki konzultáció mérlege László Balázs, az MTI különtv­­tudósítója jelenti Helsinkiből. Hosszú és sokszor nehéz munka után, de végül is teljes sikerrel fe­­jezte be több mint féléves tárgya­lássorozatát a helsinki nagyköveti konzultáció. E több szakaszban le­bonyolított diplomáciai erőfeszí­tés gyors mérlegét megvonva min­denekelőtt a legfontosabb tényt , kell szem előtt tartanunk: 32 euró­pai ország, a földrészünkön élő nemzetek csaknem összessége, a tör­ténelem folyamán, először vállal­kozott arra, hogy két tengerentúli hatalom, az Egyesült Államok és Kanada bevonásával, közös szán­dékkal helyezze általánosan elfoga­dott elvi alapokra az államok kö­zötti kapcsolatokat, erősítve ily módon a kollektív biztonságot és fejlessze ennek legjobb támaszát, a sokrétű együttműködést. A szocialista országok elvi politi­kája és állhatatos erőfeszítései ered­­mények,éppen­ már a konferencia előkészítő Tanácskozása jelentős mértékben járult hozzá az európai biztonság megszilárdításához. Az első napirendi pont tématervének keretében ugyanis a 34 résztvevő állam egyértelműen leszögezte az államközi kapcsolatoknak a békés együttélés szempontjából elenged­hetetlen alapelveit. Ezen elvek kö­zül nem egy szerepel már az ENSZ különböző nyilatkozataiban és do­kumentumaiban­ is. Jó néhány vi­szont csak az utóbbi években kibon­takozó világméretű enyhülési és kö­zeledési irányzat terméke, s eddig csak kétoldalú államközi szerződé­sekben rögzítették. Ezeknek az el­veknek különösen a határok sért­hetetlenségének, az erőszakról való lemondásnak, a belügyekbe való be nem avatkozásnak egy összeurópai okmányban való­­lefektetése nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a tőkés világ két évtizedes hideghá­borús és felszámolási kísérletek után kénytelen volt véglegesen tu­domásul venni a szocialista orszá­gok független állami létét és a szo­cialista világrendszer tényét. A szocialista diplomácia komoly sikere, hogy a biztonsági értekezlet lényegét alkotó államközi elvek érvényességét minden nyugati ma­nővert és kísérletet leküzdve ki­terjesztette a helsinki­ dokumentu­mokban az európai együttműködés két fő területére, a gazdaságra és a kultúrára is. A két napirendi pont okmányai már bevezetőjükben hangsúlyozzák, hogy a sokoldalú együttműködés fejlesztésének cél­ja és értelme az európai béke és biztonság erősítése. A harmadik napirendi pont kere­tében az európai államok kísérletet tesznek arra, hogy a kulturális élet területén népeik egymás igazi meg­ismerése, a szellemi értékek cseré­jének kibővítése révén közelebb kerüljenek egymáshoz. Összefoglalva elmondható, hogy a helsinki sokoldalú konzultáció jó munkát végzett. Komoly eredmé­nyekkel gazdagította az európai enyhülés és együttműködés folya­matát és létrehozta a szükséges kereteket ahhoz, hogy a következő hónapok során az európai államok új korszakot, a kontinens biztonsá­gának kollektív megszilárdítására irányuló erőfeszítések korszakát séről és terjesztéséről. DIFK-ünnepség Saigonban A DIFK megalakulásának 4. évfordulóján az idén immár Saigon­ban is rendeztek egy bensőséges ün­nepséget. Képünkön a hazafias erők tisztjei a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság egyik lengyel tisztjével beszélgetnek. (Telefotó — AP—MTI—KS) Koszigin Ausztriába látogat MOSZKVA Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke július 2. és 5. között hivatalos látogatást tesz Ausztriában — közölték hiva­talos helyről. Koszigin ezzel a láto­gatással az osztrák szövetségi kor­mány meghívásának tesz eleget. (TASZSZ, DPA, AP, MTI) A KGST Végrehajtó Bizottságának új elnöke A KGST 27. ülésszakán Tano Co­­lovot, a bolgár minisztertanács el­nökhelyettesét választották a kö­vetkező egyéves időszakra a Vég­rehajtó Bizottság elnökévé. (Telefotó — CTK—MTI—KS) Le Dúc Tho és Kissinger tárgyalásai Le Dúc The és Kissinger szomba­ti találkozója, amely több mint négy és fél óra hosszat tartott, a korábbi várakozásokkal ellentétben, még nem vezetett megegyezéshez. A tárgyalásokat, amint amerikai részről közölték , egyelőre szak­értői szinten folytatják tovább. A szakértők legközelebbi ülésüket hétfő délután tartják. Henry Kissinger szombaton este visszarepül Washingtonba, Le Duc Tho továbbra is Párizsban maradt. Bécsi konzultáció A haderőcsökkentési értekezletet előkészítő bécsi konzultáció részt­vevői ezen a héten is rendkívül élénk két- és többoldalú eszmecse­réket folytattak, a napirend még megoldatlan kérdéseinek tisztázása céljából. A konzultációs tárgyalásokhoz közelálló körök véleménye szerint további előrehaladás tapasztalható. Ezt az is bizonyítja, hogy már szö­­vegezik a záróközleményt. A következő plenáris ülés idő­pontját még nem közölték. (MTI) RÖVIDEN Puja Frigyesnek, a külügyminisz­ter első helyettesének vezetésével négynapos hivatalos látogatásra magyar küldöttség érkezett a gha­­nai fővárosba. Púja Frigyes Accrá­ba érkezésekor kijelentette, hogy a küldöttség tárgyalásokat folytat majd a ghanai illetékesekkel a két ország gazdasági, politikai és kul­turális kapcsolatainak megerősíté­séről és fejlesztéséről. Szombaton elutazott Budapestről a Bukaresti Pártbizottság delegá­ciója. A küldöttség a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Budapesti Bi­zottsága meghívására június 4-től 9-ig tartózkodott Budapesten. Az MSZMP KB táviratban kö­szöntötte 70. születésnapján Felix Ojeda elvtársat, a Puerto Ricó-i Kommunista Párt főtitkárát. Az európai biztonság és együtt­működés magyar nemzeti bizottsá­ga szombaton fogadást adott a Par­lamentben, az európai nemzetközi ifjúsági és diákszervezetek konzul­tatív tanácskozásának résztvevői tiszteletére. Szombaton a francia­­ légierő Le Bourget-i támaszpontján gyász­­szertartást rendeztek a szerencsét­lenül járt TU—144 repülőgép sze­mélyzete földi maradványainak ha­zaszállítása előtt. A szertartáson magas rangú személyek vettek bú­csút az elhunytaktól, majd a holt­testeket szállító repülőgép elindult Moszkva felé. Hosszas, súlyos betegség után 61 éves korában elhunyt Andrej Fila­tov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tag­ja, a Magnitogorszki Kohászati Kombinát igazgatója. KIVÁLÓ TERMELŐSZÖVETKEZET A DEBRECENI BOCSKAI Ünnepséget rendeztek tegnap, jú­nius 9-én a debreceni Bocskai Ter­melőszövetkezetben abból az alka­lomból, hogy a 7600 holdas, négy üzemegységgel működő mezőgazda­­sági üzem dolgozói az elmúlt évek — különösen pedig az 1972. eszten­dő — eredményes munkájával el­nyerték a Kiváló Szövetkezet cí­met. Az ünnepségre Macs művelődési házában került sor. A termelőszö­­vetkezeti tagokat, valamint a meg­hívott vendégeket— köztük az el­nökségben helyet foglaló Szűcs Gá­bort, a Debrecen megyei városi Tanács elnökhelyettesét, Tóth Ödönt, az MSZMP Debrecen városi Bizottságának munkatársát, Lázár Lajost, a városi tanács osztályveze­tőjét, dr. Hársfalvi Alajost, a II. kerületi Hivatal elnökét, Juhász Andrást, a Debrecen és Környéke Termelőszövetkezetek Területi Szö­­vetségének titkárát és Daróczi La­jost, a Magyar Nemzeti Bank Haj­­dú-Bihar megyei igazgatóját — Szi­lágyi Zoltán, a termelőszövetkezet párt-csúcsvezetőségének titkára kö­szöntötte. Az üdvözlő szavak elhangzása után Farkas József, a közös gazda­ság elnöke mondott ünnepi beszé­det. Első szavaiban elismeréssel és tisztelettel emlékezett meg a jogelő­dökről, azokról a gazdaságokról, amelyek 25 esztendővel ezelőtt te­remtették meg a mai kiváló ered­mények feltételeit. Célunk ma is az — hangoztatta a továbbiakban a téesz elnöke —, hogy a jövőben is jól, becsületesen gazdálkodjunk. Ezzel kapcsolatban külön kiemelte a kemizálás, a műtrágyázás és a gé­pesítés alkalmazásának, illetve fo­kozásának nagy jelentőségét. Meg­emlékezett az elnök a zöldségter­mesztési munkálatok eredményeiről is, s ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a múlt évi 340 hektár terület­tel szemben ma már 420 hektáron termesztenek zöldséget; a paradi­csom- és paprikatermesztésben kü­lönösen jó eredményeket érnek el. Előbbiből 385 mázsa, utóbbiból 291 mázsa termést értek el hektáron­ként. A zöldségtermesztés alig ke­vesebb mint tízmillió bevételt ho­zott a Bocskainak az elmúlt év­ben, idei tervük pedig 11 millió fo­rint. Végezetül a téesz elnöke külön köszönetet mondott a veterán, ma már nyugdíjas termelőszövetkezeti tagoknak, akiknek áldozatos mun­kája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma már kiemelkedő eredmé­nyek elérésére képes a gazdaság. Szűcs Gábor szintén elismeréssel emlékezett meg a közös gazdaság eredményeiről, és a városi pártbi­zottság, a városi tanács, valamint a debreceni termelőszövetkezetek te­rületi szövetségének nevében kö­szönetét fejelte ki a téesz összte­­vékenységéért, ezen belül is a zöld­ségtermesztésben elért eredményé­ért. Beszéde végén a városi tanács elnökhelyettese átadta a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium oklevelét a Kiváló Szövetkezet címe elnyeréséről, majd Farkas Jó­zsef, a szövetkezet elnöke Nagy Ká­roly és Cseke Vince szövetkezeti tagoknak átnyújtotta a Mezőgazda­ság Kiváló Dolgozója kitüntetést. Tóth Imréné miniszteri dicsérő ok­levelet kapott, Halász Imrét Honvé­delmi Érdeméremmel jutalmazták. Számos nyugdíjas és ma is dolgozó téesz-tag pénzjutalomban részesült.

Next