Hajdú-Bihari Napló, 1974. március (31. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-01 / 50. szám

Kétmilliárd forint HUSZONÖT ÉVES A LAKOSSÁG BANKJA „Minden elsején beteszünk ötszáz forintot az OTP-be”, „A hűtőgépet részletre vettük”, „Most szaladgálunk, hogy megkapjuk a kölcsönt a lakásépítéshez”, „Várom a havi elszámolást, kíváncsi vagyok mennyi pénzünk maradt az átutalási számlán”. „Ha pénteken kihúznák a lottó­­mat.. Mindennapi beszélgetéseinkbe szervesen illeszkednek bele az efféle mondatok. Aligha jutna eszébe bármelyi­künknek is, hogy azon gondolkodjon, mi lenne, ha az Országos Takarékpénztár nem létezne. Hol gyűjtöget­­hetnénk akkor biztonságos — saját meggondolatlan köl­tekezéseink elől is védelmet nyújtó — helyen forintjain­kat, honnan kérhetnénk kölcsön, ha nagyobb összegre van szükségünk? Pedig az OTP sem volt mindig. Pontosan huszonöt esztendővel ezelőtt, 1949. március elsején alakították meg az új típusú, a­szocialista célok­hoz és viszonyokhoz alkalmazott intézményt, az Orszá­gos Takarékpénztárt. Mi volt a célja akkor? Elsősorban a lakosság megtakarított pénzének kamatozó elhelyezé­se, majd hamarosan bővült a kör, az OTP foglalkozott építési kölcsönök folyósításával is. Még a megalakulás évében kibocsátották az első államkölcsönt — a terv­­kölcsönt — az azzal kapcsolatos tennivalók is az újon­nan életre hívott pénzügyi intézmény feladatkörébe ke­rültek. S a feladatkör bővülése azóta is megállás nélkül tart, úgyhogy ma már szerbe-számba szedni is elég ne­héz, mi mindennel foglalkozik az OTP. Cak nagyjából próbáljuk — az időrendi sort figye­lembe véve — összeszedni azokat a szolgáltatásokat, amelyekkel a takarékpénztár a lakosok rendelkezésére áll. Az indulás után nem sokkal átvette a totót — a lot­tó 1957-ben már az első perctől az OTP gyermeke volt —, 1951-ben vezették be a nyereménybetétek lehetőségét, 53-ban a termelési hitelek folyósítása volt az újdonság. 1954 jelentős fejlődés évének tekinthető az OTP életé­ben. Nagymértékben kibővült a kör. Hajdú-Biharban például addig csak egy fiók műkö­dött, Debrecenben. Akkortájt kezdték megszervezni a járási-városi fiókokat, s így hamarosan már tizenhat OTP-fiók 118 dolgozója állt a lakosság rendelkezésére Ugyancsak ebben az időben kezdték szervezni a mun­­kahelyeken a KST-t, ezt az azóta is igen népszerű taka­rékossági formát." Hadd tegyük ide mindjárt­ a számot: jelenleg a megyében 25 ezer 479 tagja van a KST-nek. 1955-ben újabb nagy terület került az OTP-hez. Bár akkor még a jelenleginél sokkal kisebb mértékben, de megkezdődött a hivatalos kapcsolat az OTP és a köz­ségi, városi tanácsok között, a községfejlesztési alap­számlák megnyitásával. «■ Bármennyire fejlődött is a hálózat, mindenhova még így sem juthatott el, még mindig nem lehetett megvaló­sítani, hogy a lakosság a legkisebb helységben is kap­csolatot találhasson az OTP-vel — ezért kezdték szervez­­ni 1956-ban a takarékszövetkezeteket. Az egyik legnagyobb akció kezdete 1957-re nyúlik vissza: azóta foglalkozik az OTP öröklakások építteté­sével és értékesítésével. A több lakás érdekében eme­letráépítéssel, padlástér-beépítéssel is foglalkoztak, s ugyancsak azóta tartozik az OTP feladatai közé a ház­helyértékesítés is.­­Hamarosan még szélesebbé vált a lakáshelyzet meg­javítását szolgáltató tevékenység köre: 1959-ben kezdték szervezni az első szövetkezeti lakásépítést, ami azóta már — mint mindannyian tudjuk­­— a társasházak, örök­lakások építésével együtt az egyik legismertebb és leg­nagyobb érdeklődéssel kísért tevékenysége az OTP-nek. Az idő telik, az igények változnak is, növekednek is. 1961-ben az OTP új lehetőséget biztosít azoknak, akik szeretnének gépkocsi-tulajdonosok lenni, megszületik a gépkocsi-nyereménybetét. S itt hadd említsünk meg új­ból egy megyei adatot. Jelenleg 40 ezer 800 hajdú-bihari lakosnak van gépkocsi-nyereménybetétkönyve, és eddig összesen 543-an jutottak úgy autóhoz megyéme lakói kö­zül, hogy ráadásul még a betétben levő pénzük is meg­maradt. • Ugyancsak az igények változását követte nyomon az OTP munkakörének szélesítése azzal, hogy valutavál­tással is foglalkoznak az utóbbi években. A kisebb jövedelmű embereknek azonban nemcsak autóra, öröklakásra van szüksége az OTP segítségével, hanem gyakran néhány ezer forint értékű háztartási felszerelésre, televízióra, rádióra stb. Az áruvásárlási kölcsönakció bevezetése — 1958-ban történt — egyik legnagyobb eliszperő visszhangot kiváltó kezdeményezé­se volt a takarékpénztárnak. Mi sem bizonyíthatja ezt jobban, mint hogy a múlt évben Hajdú-Biharban közel 27 ezer áruvásárlási hitelügyet intéztek, és 125 millió­nál nagyobb összeggel segítették így a lakosságot abban, hogy mielőbb megvásárolhassa a szükséges holmikat. Az utóbbi évek történetéhez tartozik az ifjúsági taka­rékbetét forma megteremtése.­ Lehet, hogy egy kicsit még ,,gyermekcipő”­ben jár, kevesebben ismerik az elő-­­nyeit, mint kellene, de így is csaknem kilencezer azok­nak a fiataloknak — illetve előrelátó szüleiknek — szá­ma, akik ilyen formában akarják összegyűjteni az indu­láshoz szükséges összeget, és ezen túlmenően jogot sze­rezni a takarékoskodóknak járó más kedvezményekre. Manapság sokat beszélünk a családok gondjain való enyhítésről, a háztartás vezetésének egyszerűsítéséről. Az előbb felsoroltak jelentős része — főként a lakásvá­sárlási, áruvásárlási hitel — ezt a célt szolgálja. De a fölösleges idegeskedés, szaladgálás elkerülésében is ko­moly segítséget jelent az OTP hét évvel ezelőtt beve­zetett szolgáltatása: az átutalási betétszámla. Debrecen­ Ben és a három hajdúvárosban van lehetőségük a család­­dóknak arra, hogy a különböző havi számlák intézését átruházzák az OTP-re. Jelenleg 4 ezer 300-an élnek ez­zel a lehetőséggel. És még valami, ami­­az embereket közvetlenül kevés­bé érinti, az OTP számára azonban a feladatkörök nagy­mértékű­ bővülését jelenti: 1971 óta ide tartozik a taná­csi költségvetési számlák kezelése és a fejlesztési alap­pal kapcsolatos feladatok. Ennyit hát dióhéjban összeszorítva arról, mit is csi­nál, hogyan is fejlődött az Országos Takarékpénztár hu­szonöt esztendő alatt. Pénzügyi intézményről lévén szó, módunkban áll pontos adatokkal is bizonyítani a fejlő­dést. Az indulás után négy hónappal, 1949 nyarán Haj­dú-Biharban 5 millió 700 ezer forint volt a betétállo­mány, a múlt év végén pedig 2 milliárd 147 millió 400 ezer. S ha az összeget talán nem is lehet egy az egyben alapul venni a fejlődés bemutatásához, azt azonban fel­tétlenül, hogy míg 1958-ban 35 ezer 200 lakosnak volt betétkönyve, jelenleg 167 ezer körül van a számuk. Az adatok közül a legfontosabbat említsük meg még: 1973-ban 3500 lakást építettek az OTP segítségével, 1958 óta pedig összesen 28 ezer 227-et. S hogy minden heti reménykedésünk és bosszankodá­­sunk is kapjon egy fél mondatot: a múlt évben 14 mil­lió lottó- és négymillió totószelvényt vásároltunk a me­gyében, ez azt jelenti, hogy hetenként ezer lakos közül 670 próbálkozik a szerencse istennőjének kegyeibe fér­kőzni. Az OTP munkájáról, eredményeiről elég gyakran esik szó az újságokban is — érthető, hiszen aligha van olyan állampolgár, aki valamilyen formában ne került volna már kapcsolatba a takarékpénztárral —, de a legtöbb­ször arról írunk, beszélünk, hány millió forintot gyűj­töttünk össze, mennyi hitelt kaptunk. Most évforduló van, negyedszázados — ezegyszer essék szó azokról is, akik ezt a rendkívül széles körű, sokrétű munkát vég­zik. Hajdú-Biharban jelenleg, tizenkilenc hálózati egység­ben háromszázhetven dolgozó intézi pénzügyeinket. A munkájuk, bár íróasztal mellett végzik, igazán nem könnyű. Mi kívülállók talán egyetlen nap után úgy érez­nénk, belebolondulunk abba, hogy órákon keresztül számok, adatok, rubrikák sokasága között kell ponto­san egyeztetni, összeadni, kivonni, mindent a maga he­­lyére írni, és közben fontos ügyekben dönteni is. Biztos, hogy nem boszorkányság ez sem, szakértelem és gya­korlat dolga, de a legjelentéktelenebbnek látszó rész­munka is nagy felelősséget követel. Hiszen egy eltévesz­tett szám rengeteg bonyodalmat okozhat, egy téves adat alapvetően megváltozathat végeredményeket. És mégis azt mondhatjuk szinte mindannyian, alig-alig fordul elő, hogy tévedésen, hibán kapnánk rajta az OTP­ dolgozó­­kat. Az ő erényük a pontosság, megbízhatóság, amihez mi mindig hozzátesszük — és joggal — gyorsaság igé­nyét is. Időnként panaszkodunk, bosszankodunk amiatt, hogy többet kell várni, mint amennyit türelmesen vi­selnénk — de elhisszük, hogy ez éppen az OTP dolgo­zóinak jelenti a legnagyobb problémát, s ők azok, akik igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy gyorsítsák, egyszerűsítsék, ésszerűsítsék a munkájukat. Március elseje van, ne feledkezzünk meg hát arról sem, hogy az OTP-ben csak elvétve lehet férfiakat lát­ni az íróasztalok mellett. A döntő többség nő, közülük is a legtöbb családanya. Úgy ülnek a számoszlopok, adat­halmazok előtt, hogy közben arról sem szabad megfe­ledkezniük, estére vacsora kell, holnapra a gyereknek tiszta ruha. Ha elégedettek vagyunk a hivatali munká­jukkal, ennyit még gondoljunk hozzá Nagy Zsuzsa EHETŐ KÍSÉRLET A Kertészeti Egyetem Zöldség­termesztési Tanszékének Sorok­sár, Péterimajori kísérleti telepén programozott salátatermesztés­sel foglalkoznak. Az a céljuk, hogy folyamatosan biztosítsák a salátát az év nagy részében. De­cember óta már harmadik sza­kaszban szedik a salátát. Jelenleg 14 fajtával kísérleteznek, ezek közül választják majd ki minden időpontra a megfelelő fajtát. A szakemberek rendszeresen figyelik a kísérleti saláták fejlő­dését. (MTI-fotó: Király Krisztina) Készül az V. ötéves népgazdasági terv AZ ÉV KÖZEPÉRE KIALAKUL A TERVKONCEPCIÓ Az 1976—80-as évekre szóló ötö­dik ötéves népgazdasági tervet két szakaszban dolgozzák ki. Először a több éves tapasztalatok felmérése, az előkészítő munka alapján kiala­kítják a főbb tervcélokat tartalma­zó tervkoncepciót — ez a munka 1974 közepére befejeződik, majd ki­dolgozzák a tervjavaslatot. Az ötödik ötéves terv elkészítésé­hez a felkészülést már 1972-ben megkezdték. Eleinte főleg szervezé­si, módszertani kérdésekre keresték a megoldást, majd a népgazdaság negyedik ötéves tervidőszaki fejlő­désének már meglevő eredményeit elemezték, felmérték a tervidősza­kot megelőző években hozott, első­sorban beruházási, nemzetközi együttműködési, pénzügyi döntések és folyamatok hatásait. Ehhez az elemző munkához az ágazati mi­nisztériumok értékelései is nagy se­gítséget nyújtottak. Az érdemi tervmunka a múlt év első felében megkezdődött. Megha­tározták azt is, hogy ebben az öt­éves tervidőszakban milyen gazda­ságpolitikai elgondolások érvénye­süljenek. A tervelőkészítés sokolda­lú munkát igényel. Ezek közül a két legfontosabb a műszaki koncepció és a gazdaság­­politikai részkoncepció kidolgozását szolgálja, az Országos Tervhivatal, az OMFB és az ágazati minisztériu­mok közreműködésével 37 műszaki, gazdasági téma kidolgozását tűzte ki célul, így többek között a tüzelő­anyag-ellátást, az energiaszükséglet kielégítését, a villamosenergiai,­­ vaskohászati, építőipari fejlesztést, a számítástechnikai program to­vábbfejlesztését, a gyógyszeripari, a cementgyártás bővítését, a tejter­melés -forgalmazás fejlesztését, a fővárosi kiskereskedelmi üzlet­­hálózat bővítését stb. Az ezekről a témákról készült komplex tanulmá­nyok fejlesztési javaslatokat, elem­zéseket és prognózisokat tartalmaz­nak. Elkészült a tervezéshez nélkü­lözhetetlen, megalapozó anyag egy része.­ A népgazdasági terv koncepciója a fejlesztési célkitűzések mellett megszabja az elkövetkezendő öt év gazdaságpolitikájának fő elemeit is. Ezek megalapozását szolgálják a gazdaságpolitikai részkoncepciók, melyeket nyolc térr­ára dolgoztak ki, pl. az életszínvonalról, foglalkoz­tatásról, területfejlesztésről, nem­zetközi gazdasági kapcsolatok fej­lesztéséről, árpolitikáról készült ta­nulmányban. A múlt évben megkezdődtek a KGST-országokkal a tervegyezteté­sek. Ez fontos része mind az előké­szítésnek, mind a terv részletes ki­dolgozásának. A nemzetközi terv­­koordináció első szakaszában töb­bek között a szocialista integráció elmélyítésének különböző lehetősé­gei, a termelésszakosítás, a koope­rációs együttműködés, a kölcsönös áruszállítás, a nyersanyag- és ener­giaellátás kérdései kerülnek szóba A szocialista országokkal folyó terv­egyeztetés egyébként folyamatos. Ezekben a hónapokban mindezen előkészítő munkák adatainak fel­dolgozása, rendszerezése, egyezteté­se folyik. Ezek felhasználásával kez­dik meg a tervkoncepciók kialakí­tását, megfogalmazását, s az 1975 januárjában életbe lépő kiigazított szabályozó rendszerrel való össze­hangolását. Az ötödik ötéves terv koncepciójával, tehát a tervezés el­­­ső szakaszával 1974 első felében el­készülnek, majd megvitatják a kü­lönböző párt-- és kormányfórumo­kon. A tervelőkészítés és kidolgozás nemcsak­­ a népgazdasági tervező szervek közreműködése útján való­sul meg, hanem most első ízben az ország gazdasági életének különö­sen fontos jelentőségigel bíró válla­latok az előkészítéstől bekapcsolód­tak a kidolgozásba. Egy-egy műsza­ki, gazdasági koncepció kidolgozá­sában az érintett vállalatok közvet­lenül, vagy szakértőik bevonásával közreműködnek. A legközvetlenebb formája a vállalatok tervezési köz­reműködésének az, hogy az ötven kiemelt ipari nagyvállalaton kívül további harminc kijelölt vállalat előzetesen kidolgozta saját fejlesz­tési elképzeléseit. Egyes konkrét kérdésekben pedig tanulmányok ké­szítésével­ segítik a népgazdasági tervezést. Az Országos Tervhivatal és a népgazdasági terv kidolgozásá­ban részt vevő szervek, a 80 vállalat fejlesztési elképzeléseit gondosan tanulmányozzák, s ezen javaslato­kat mérlegelik az ötéves terv kidol­gozásánál. A gazdasági tervezésbe való bekapcsolás ezeknek a válla­latoknak is hasznos ismeretanyagot nyújt, amit a későbbiekben saját terveik kidolgozásánál és megalapo­zásánál is hasznosítani tudnak. Ez év második felétől megkezdik az ötéves tervkészítés második sza­kaszát. Ennek a munkának kiinduló­pontja a népgazdasági tervkoncep­ció, továbbá figyelembe veszik a gazdasági fejlődés újabb eredmé­nyeit, tapasztalatait. (MTI) Lesz elegendő cement Kedvezményes akciók, építési tanácsadások Bár ezekben a napokban még tart a téli szezon az építkezéseknél, azonban hamarosan ismét nagy lendületet vesz a családok építkezé­se is. Hajdú-Biharban az idei esz­tendőben várhatóan 500 millió fo­rint értékű építőanyagot értékesí­tenek a TÜZÉP- és az ÁFÉSZ-tele­­pek. A szóban forgó félmilliárd fo­rint értékű anyagból előrelátható­lag 2300 családi ház épül majd sző­kébb hazánkban. Az építőanyagok iránt máris nagy az érdeklődés.­­ Az idei esztendőben is gondot okoz majd a magánépítkezőknek az esztendőről esztendőre jelentke­zett cementhiány? A kérdésre választ keresni most aktuális, hiszen márciusban, ápri­lisban már csúcsforgalom lesz az építőanyagokat árusító telepeken. Amint a Kelet-magyarországi­ Tüzelő- és Építőanyag Nagykeres­kedelmi­­Vállalat Hajdú-Bihar me­­­gyei igazgatója, Kegyes Mihály elmondotta, a vállalat mindent igyekszik megtenni azért, hogy­­■egész esztendőn át zavartalan le­gyen az ellátás. Éppen ezért már az idei tél során nagy mennyiségű építőanyagot tároltak a telepeken, s a jelenlegi árukészlet minden építőanyagból 30—40­ százalékkal nagyobb a korábbi esztendőkben tárolt mennyiségtől.Jelenleg téglá­ból 10 millió darab, cementből 16 ezer tonna, mészből 1525 tonna, cse­répből 1,2 st millió darab, fenyőfű­részáruból 1000 köbméter, ajtók­ból, ablakokból pedig 12 ezer da­rab várja­­telepeinken az építke­zőket. —­ A zavartalan áruellátás vo­natkozik a cementre is? — Természetesen. Ezt igazolja az a nagy mennyiség, amely jelen pil­lanatban is raktáron van. Az év elején megkötött szállítási szerző­dések tartalmazzák, hogy a gyártó cégek egész esztendőben biztosít­ják a folyamatos, igény szerinti pótlást. — Biztosított a választék is? — Jelenleg készleteink között megtalálható a 600-as, az 500-as és a 400-as cement is. Felméréseket végeztünk, amelyek tapasztalatai egyértelműen azt bizonyították, hogy a magánépítkezésekhez a 400- as cement kifogástalan minőségi tulajdonsága mellett a leggazdasá­gosabb, annak ellenére, hogy a la­kosság érdeklődése az utóbbi esz­tendőkben az 500-as felé tolódott el. A felmérés során több szakem­bert kérdeztünk meg, többek között a Cement- és Mészművek igazgató­ját az Építésügyi Minőségvizsgá­ló Intézet debreceni állomásának vezetőjét és a Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettesét.­­A szakembe­rek jó szívvel ajánlják a magán­építőknek, elsősorban az alapozási munkákhoz a 400-as cement hasz­nálatát. Egyöntetű volt a vélemé­nyük, hogy a családiház-építkezé­­seknél a szükséges 60—90 mázsa cement 90 százalékát műszaki és gazdasági szempontból 400-as ko­hósalak portland cementből célsze­rű biztosítani. Igaz, hogy szilárdu­­lása lassúbb, azonban kémiai ellen­állóképessége lényegesen­­ nagyobb a többinél, így a talaj tartalmazta „agresszív” vizek hatásának job­ban ellenáll. Az osztályozatlan bá­nyakavicsok magas homoktartalma miatt is olcsóbb a 400-as cement, mivel azonos pénzért több cement kerül a betonba.­­ Hogyan segíti az idén a TÜ­ZÉP a magánépítkezőket? — Az esztendő során is rende­zünk kedvezményes akciókat, azonkívül építési, szakmai napokon kívánunk találkozni vásárlóinkkal, megrendelőinkkel és hasznos taná­csokkal segíteni őket az építkezés­ben. R. D. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1974 MÁRCIUS 1.

Next