Hajdú-Bihari Napló, 1974. március (31. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-29 / 74. szám

tAs&Vt'U'et,'*­HA­JDÚ• BIHARI Világ Proletárjai­ egyesüljetek! M W1 f: Vi. SZÁM A 1' If ÁRA: 80 FILLÉR |flf W a mb * JS® El É «*•'<«•». M A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A CÉJU az emberi élet harmonikus feltételeinek biztosítása Megkezdődött a MTESZ tavaszi tudományos ülésszaka Környezetvédelmi, természetvé­delmi és környezetfejlesztési té­mák egész sorával foglalkozik a MTESZ Hajdú-Bihar megyei Szer­vezetének tavaszi tudományos ülés­szaka március 28-tól május 30-ig. A több mint két hónapig tartó ren­dezvénysorozat méltán reprezentál­ja a megye politikai, gazdasági és tudományos szerveinek, intézmé­nyeinek munkáját, összefogását ko­runk egyik legaktuálisabb feladatá­nak megoldásában. A tavaszi tudományos ülésszak ünnepélyes megnyitására március 28-án délelőtt 10 órakor került sor Debrecenben, a MTESZ Kossuth utca 8. szám alatti székházában. A plenáris ülés résztvevőit , közöttük az elnökségben helyet foglaló Gur­bán Györgyöt, az MSZMP Hajdú- Bihar megyei Bizottságának titká­rát, Juhász Imrét, a megyei pártbi­zottság osztályvezetőjét, Szelek And­rást, az MSZMP Debrecen városi Bizottságának osztályvezetőjét, Tóth Imrét, a Hajdú-Bihar megyei Tanács elnökhelyettesét, dr. Kovács Imrét, a Debrecen városi Tanács elnökhelyettesét, Pataki Györgyöt, a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkárát­­, a MTESZ egyesületeinek megjelent vezetőit, tagjait és a vendégeket dr. Szarvas Pál egyetemi tanár, a MTESZ Hajdú-Bihar megyei Szer­­vezetének elnöke köszöntötte. Meg­nyitójában méltatta a rendezvény­­sorozat jelentőségét és az üléssza­kot megnyitóiának nyilvánította. Az elnöki megnyitó után Gurbán György elvtárs a következőket mon­­dotta: — Az ember környezetének vé­delméért folyó küzdelem korunk legidőszerűbb és világszerte egyre hatalmasabb mértékben kibontako­zó mozgalma. A Magyar Forradal­mi Munkás-Paraszt Kormány már eddig is több jelentős rendeletet és határozatot hozott, melyeket nyil­vánvalóan követni fognak a többi, a környezetvédelem egész területét átfogó rendelkezések. — Hatékony környezet- és ter­mészetvédelem társadalmi támoga­tás nélkül nem valósulhat meg. A feladatok nemcsak fontosak, ha­nem rendkívül sokrétűek és bonyo­lultak is. Ezért a környezetvédelmi és természetvédelmi problémák he­lyes megoldásához nemcsak a polit­­ikai, a társadalmi szervek, a ható­ságok, a vállalatok, az üzemek, de az egész társadalom harmonikus és jól koordinált együttműködésére van szükség. A törekvés végső, ál­talános célja: az emberi élet har­monikus feltételeinek biztosítása.­­ Örömmel üdvözöljük, hogy a MTESZ által rendezett tudományos ülésszak munkájában a MTESZ tag­egyesületei és szakbizottságai mel­lett a Hajdú-Bihar megyei Tanács szakigazgatási szervei és a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei Bi­zottsága is részt vesznek. Az igazi öröm számunkra az lesz, ha a tu­­­dományos ülésszakot gyakorlati tet­tek követik.­­ Az MSZMP Hajdú-Bihar me­gyei Bizottsága nevében köszöntöm a megjelenteket, jó tanácskozást, eredményes munkát kívánok. A környezet- és természetvédelem megyei feladatairól és lehetőségei­ről Tóth Imre tartott előadást. Mél­tatta a MTESZ szerepét a környe­zet- és természetvédelmi munká-­ ban. Ismertette a múlt év márciu­sában összehívott miniszteri érte­kezlet környezetvédelemmel kap­csolatos határozatait, javaslatait, majd vázolta a megyei környezet­és természetvédelmi feladatokat. A plenáris ülés dr. Szarvas Pál zárszavával ért véget. V. P. Gurbán György, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságá­nak titkára üdvözli a tanácskozás résztvevőit 1973-ban növekedett a megye idegenforgalma ÜLÉST TARTOTT A HORTOBÁGYI INTÉZŐBIZOTTSÁG ELNÖKSÉGE Csütörtökön délelőtt ülést tartott a Hortobágyi Intézőbizottság elnök­sége. Dr. Angyal László, a bizottság titkára ismereteire a múlt év mun­kájának eredményeit. 1973-ban Hajdú-Bihar megyében jelentősen megnövekedett az ide­genforgalom, az előző évhez viszo­nyítva 19,4 százalékkal. Így a múlt évben már az országos idegenforga­lom 14 százaléka bonyolítódott le Hajdú-Biharban, összesen 640 ezer vendégünk volt — az 1972-es 590 ezerrel szemben —, és jelentősen emelkedett az általuk átlagosan itt eltöltött napok száma is: 6,2 nap volt az átlag. A leghosszabb ideig a szoboszlói vendégek tartózkodtak a városban — többségük a fürdő gyógyhatását élvezve —, átlagosan 8,4 napig, összességében a megyé­be látogató bel- és külföldi vendé­gek 1,4 millió vendégéjszakát töltöt­tek főként Hajdúszoboszlón, Debre­cenben és Hortobágyon. A múlt év­ben vezették be Hortobágyon a fi­zetővendég-szolgálatot. 19 ezerrel több külföldi volt kí­váncsi a Hajdúságra, mint az előző évben. 68 százalékuk szocialista or­szágból — Jugoszláviából, Lengyel­­országból, az NDK-ból és a Szov­jetunióból — érkezett. A tőkés or­szágok közül az NSZK-ból, Fran­ciaországból, Olaszországból és Angliából jöttek nagyobb számban vendégek, és a korábbinál hosszabb időt töltöttek el megyénkben. 1,4 millió volt tavaly a tranzituta­sok száma az előző évi 1 millió 270 ezerrel szemben. Emelkedett a ki­felé utazók aránya, míg a beérke­zőké bizonyos mértékben csökkent. 160 ezer gépkocsi haladt át a me­gyén a tranzitforgalom keretében, 30 ezerrel több, mint 1972-ben. Számottevően emelkedett az úgy­nevezett passzív idegenforgalom is, vagyis a korábbinál többen utaztak megyénk lakói közül külföldre. A szocialista országokba 52 ezren, tő­kés országokba pedig 5 ezren. A két szám együtt több, mint a megye összlakosságának egytizede. A kül­földre utazók 90 százaléka az utazá­si irodák által szervezett csoportos utakon vett részt, a többség az IBUSZ és a Volán úti programjait választotta. A külföldre utazók negyven százaléka a múlt évben fi­zikai munkás volt. A megye idegenforgalmi fogadó­­képességének javítására — utak, üdülő, pihenőhelyek, kempingek korszerűsítésére — 170 millió forin­tot fordítottak. Az idegenforgalom céljait is szolgálja a múlt évben lé­tesült 6500 négyzetméternyi alapte­rületű kereskedelmihálózat-bővítés. Debrecenben és Szoboszlón bővült a fizetővendég-szolgálat. Valamennyi hagyományos ren­dezvény — a hortobágyi lovasna­pok, a debreceni virágkarnevál, a szoboszlói fürdőbál, a hídi vásár — korábbi éveknél is nagyobb sikert hozott. Csúcsforgalom volt minden alkalommal. Az 1974-es tervek közül a legje­lentősebb a X. jubileumi hortobá­gyi lovasnapok megrendezése. A szokásos programokat ez évben is megszervezik.­­ • A legjobb 16 között a DEFÉM 14. oldal) A debreceni ÁFÉSZ népi­­tánc-együttes sikere Olasz­országban (5. oldal) Mai számunkban: A Hajdúsági Tsz-szövet­­ség küldöttgyűlése 13. oldal) Kláírták a megállapodást a nemzetközi vasúti tanácskozás delegációinak vezetői A kétoldalú magyar—szovjet vas­úti gazdasági és műszaki tudomá­nyos együttműködési állandó mun­kacsoport munkabizottságának há­romnapos munkaértekezlete — amelyet Debrecenben tartottak — március 28-án befejeződött. A két fél a tanácskozáson a két ország vasútja és közlekedése idő­szakos együttműködési munkabi­zottságának munkaprogramját tár­gyalta meg, amelynek keretében műszaki, fejlesztési, tudományos és gazdasági kérdések kerültek megvi­tatásra. A két fél ezen az ülésen ünnepel­te az együttműködés 25 éves évfor­dulóját is. A kétoldalú tanácskozás ünnepé­lyes befejező aktusára március 28-án délelőtt 11 órakor került sor, amikor aláírták a megállapodást. A megállapodást magyar részről Rö­dönyi Károly közlekedés- és posta­ügyi államtitkár, szovjet részről V. Sz. Gavrilov közlekedésügyi mi­niszterhelyettes írta alá. A nemzetközi tanácskozás foly­tatja munkáját a jugoszláv vasutak delegációjának bekapcsolódásával. A háromoldalú megbeszélésen a tranzitszállítások témája szerepel. A magyar—szovjet—jugoszláv meg­beszélés Záhonyban a szerződés aláírásával ér véget. A megállapodás aláírása. A képen (balról) Szegedi Nándor vasútigaz­­gató, V. Sz. Gavrilov és Rödönyi Károly Növelni kell az árellenőrzések hatékonyságát ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS A kormány Tájékoztatási Hivata­la közli: a Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta és jóvá­hagyólag tudomásul vette Lázár György, a Minisztertanács elnökhe­lyettese jelentését az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1972. novemberi ülésének határozataiból adódó ál­lami feladatok végrehajtásáról. Az utóbbi félévben egyebek között sor került a népesedési helyzet javítása érdekében szükséges intézkedések­re, a férfi és nődolgozók közötti egyenlő munkáért egyenlő bér elvé­nek fokozott érvényesítésére, a távlati jogalkotási terv előterjesz­tésére, a szakmai bérarányok és szakmai bérek országos táblázatá­nak elkészítésére, a munkaidő-csök­kentés további területekre való ki­­terjesztésére. Tervszerűen folyik a kijelölt nagyvállalatok termelési szerkezetének korszerűsítése érde­kében szükséges intézkedések ki­dolgozása, illetve végrehajtása. A kormány megtárgyalta és jóvá­hagyólag tudomásul vette a külke­reskedelmi miniszter jelentését ha­zánk és a többi szocialista ország közötti árucsere-forgalmi megálla­podásokról és az ezek végrehajtásá­ra tett intézkedésekről. A kormány megtárgyalta az igaz­ságügy- és a belügyminiszter, vala­mint a tanácsi hivatal elnökének a szabálysértési törvény végrehajtá­sáról szóló jelentését, különös te­kintettel a gazdasági és vagyoni jellegű szabálysértésekre. Egyúttal meghallgatta a legfőbb ügyész tá­jékoztatóját a törvény végrehajtá­sával kapcsolatos ügyészi tapaszta­latokról is. A jelentés megállapí­totta, hogy a szabálysértési törvény elérte célját, az eljárás gyorsabb és egyszerűbb lett, bevált az eljárás demokratizmusát szolgáló községi szabálysértési bizottságok működé­se. A legfőbb ügyész tájékoztatója kiemelte, hogy az eljárások általá­ban megfelelnek a törvényesség követelményeinek. Az ügyészségek rendszeresen figyelemmel kísérik a szabálysértési eljárások törvényes­ségérték alakulását. A kormány a jelentést és a tájékoztatót tudomá­sul vette. A Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal elnökei jelen­tést terjesztettek a kormány elé az árhatóságok árellenőrző tevékeny­ségének és az árellenőrzések haté­konyságának vizsgálatáról. A jelen­tés megfogalmazza, hogy az árellen­őrzések száma az utóbbi időben nőtt, szakszerűségük javult. Az el­lenőrzések hatékonysága azonban sokszor még nem kielégítő, a lakos­ság érdekeinek védelme és az árel­lenőrzések eredményességének nö­velése érdekében — a meglevő jog­szabályok alapján — jobb szervező munkára, a személyi és szakmai feltételek biztosítására és követke­zetesebb felelősségre vonásra van szükség. A kormány a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette, s az árhatóságok ellenőrzési tevékeny­ségének javítására határozatot ho­zott. Az Országos Bányaműszaki Fő­felügyelőség elnöke jelentést tett a kormánynak a bányászat bizton­sági helyzetéről, valamint a bánya­­hatóság tavalyi tevékenységéről. A jelentés megállapítja, hogy a mű­szaki fejlesztés, valamint a bizton­ságos munkavégzés személyi felté­teleinek kedvező alakulása ered­ményeként a bányászat biztonsági és baleseti helyzete javult. A bá­nyászatban a létszám állandósult, s ez kedvezően hatott a technológiai fegyelemre, a dolgozók szakmai is­mereteinek bővítésére. A Miniszter­­tanács a jelentést jóváhagyólag tu­domásul vette, és felhívta a mi­nisztériumok, a vállalatok vezetői­nek figyelmét, hogy továbbra is te­gyék meg a szükséges intézkedése­ket a bányászat biztonságának fej­lesztése érdekében. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI)

Next