Hajdú-Bihari Napló, 1974. október (31. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-01 / 229. szám

Befejeződött a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség látogatása a Szovjetunióban (Folytatás az 1. oldalról) két párt és népeink örök és meg­bonthatatlan barátságát, összefüggő sorfalat alkotva több tízezer moszk­vai zászlókat lobogtatva, éljenezve búcsúztatta a vendégeket. A Vnukovói repülőtéren a delegá­ciót Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök, Mihail Szusz­­lov, az SZKP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság tit­kára, Viktor Grisin, az SZKP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Moszk­vai Városi Pártbizottság első titká­ra, valamint a szovjet párt és kor­mány számos vezető személyisége búcsúztatta. A búcsúztatáson meg­jelent Rapai Gyula, hazánk moszk­vai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki a magyar tárgyaló küldöttség tagja volt. A repülőtér betonján díszszázad sorakozott fel. A szovjet fegyveres erők három haderőnemének — a szárazföldi csapatoknak, a légierő­nek és a haditengerészetnek — a képviseletében. A díszegység pa­rancsnoka jelentést tett Kádár Já­nosnak. Majd felcsendült a két or­szág állami himnusza. A himnuszok elhangzása után Kádár János és Leonyid Brezsnyev ellépett a dísz­század arcvonala előtt. Ezután a magyar delegáció tagjai barátságo­san búcsút vettek a magyar párt- és kormányküldöttség búcsúztatására megjelent moszkvaiaktól. Kádár Já­nos és Leonyid Brezsnyev megszem­lélte az előttük díszmenetben elvo­nuló díszszázadot. A búcsú megható pillanatai kö­vetkeztek. Kádár János és a dele­gáció többi tagja elbúcsúzott a szov­jet tárgyaló küldöttség tagjaitól. Kézfogással, barát öleléssel. Magyar idő szerint délután három órakor a Magyar Népköztársaság kormány­­gépén hazautaztak a Szovjetunióból. *** Kádár János, az MSZMP KB első titkára és felesége szeptember 30- án megkezdte rendes évi szabadsá­gát, amelynek­­egy részét a Szovjet­unióban tölti. (MTI) A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége a különgép fedélzetéről a következő táviratot küldte a szovjet vezetőknek: L. I. BREZSNYEV ELVTÁRSNAK, az SZKP KB főtitkárának, N. V. PODGORNIJ ELVTÁRSNAK, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, A. N. KOSZIGIN ELVTÁRSNAK, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének MOSZKVA Kedves Elvtársak! Elhagyva a testvéri Szovjetunió földjét, ismételten kifejezzük őszinte köszönetünket Önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és Minisztertanácsának, az egész szovjet népnek azért a szívélyes fogadtatásért és forró vendég­szeretetért, amelyben látogatásunk alatt részesített bennünket. Mély meggyőződésünk, hogy tárgyalásaink eredményesen szolgálták népeink érdekeit és közög nagy ügyünket, s hozzájárulnak országaink gyü­mölcsöző együttműködésének és népeink testvéri barátságának elmélyü­léséhez. Kívánunk Önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a testvéri szovjet népnek további nagy sikereket a 24. kongresszus határozatainak végrehajtásában, a kommunista társadalom építésében, a közös ügyünk győzelméért, a béke megőrzéséért folytatott harcban 1974. szeptember 30. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége Hazaérkeztek a Szovjetunióból a magyar párt- és kormányküldöttség tagjai Hétfőn hazaérkeztek a Szovjet­unióban tett hivatalos baráti látoga­tásról a magyar párt- és kormány­­küldöttség tagjai: Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke, Németh Ká­roly, a Központi Bizottság titkára, Benke Valéria, a Társadalmi Szem­le szerkesztő bizottságának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Huszár István, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és Pója Fri­gyes külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, valamint a kíséret tagjai, Katona István, a Központi Bizottság tagja, a Népszabadság fő­­szerkesztője, Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője, Szű­rös Mátyás és Fodor László, a KB osztályvezető-helyettesei és Tóth József, a Külügyminisztérium főosz­tályvezetője. A párt- és kormányküldöttség tagjait a Ferihegyi repülőtéren fo­gadták: Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Nemes Dezső, Nyers Rezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Győri Imre, Óvári Miklós, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkárai, Borbán­di János, Lázár György, a Központi Bizottság tagjai, a Minisztertanács elnökhelyettesei, továbbá az Elnöki Tanács és a Minisztertanács több tagja, valamint a Külügyminiszté­rium vezető beosztású képviselői. Jelen volt B. D. Sevikin, követtaná­csos, a Szovjetunió budapesti nagy­­követségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) zvjetunió Kommunista Párt­ponti Bizottságának, a Szov­ Legfelsőbb Tanácsa Elnök­­­ és Minisztertanácsának ására Kádár Jánosnak, a­­ Szocialista Munkáspárt úti Bizottsága első titkárának ■sével 1974. szeptember 25—30.­­, hivatalos baráti látogatást­­, a Szovjetunióban a Magyar Népköztársaság párt- és kormány­­küldöttsége. A küldöttség szovjetunióbeli tar­tózkodása során járt Leningrádban, ipari és mezőgazdasági létesítmé­nyeket tekintett meg, találkozott a dolgozók képviselőivel, a párt- és állami szervek munkatársaival, köz­életi személyiségekkel. A leningrádi Kirov-gyárban magyar—szovjet ba­rátsági nagygyűlést tartottak, amely nagy erővel demonstrálta a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja kö­zötti megbonthatatlan egységet. A magyar párt- és kormánykül­döttséget mindenütt meleg, szívé­lyes fogadtatásban részesítették, ami a magyar és a szovjet népet összekötő mély testvéri érzelmek újabb tanúbizonysága. A látogatás során a két fél tár­gyalásokat folytatott, amelyeken részt vettek magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának el­ső titkára; Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke; Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság titkára; Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Tár­sadalmi Szemle szerkesztő bizottsá­gának elnöke; Huszár István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese; Puja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter; Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Nép­­köztársaság moszkvai nagykövete. A tárgyalásokon jelen volt: Katona István, az MSZMP KB tagja, a Nép­­szabadság főszerkesztője, Berecz János, az MSZMP KB külügyi osz­tályának vezetője, Szűrös Mátyás, Fodor László, az MSZMP KB osz­tályvezető-helyettesei és Tóth Jó­zsef, a külügyminisztérium főosz­tályvezetője. Szovjet részről: L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, N. V. Podgornij, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke, A. N. Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­c­­sának elnöke; M. A. Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; K. F. Katusev, az SZKP KB titká­ra; N. K. Bajbakov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének helyettese, a Szovjet­unió Állami Tervbizottságának el­nöke; V. V. Kuznyecov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió külügymi­niszterének első helyettese; V. J. Pavlov, az SZKP KB tagja, a Szov­jetunió nagykövete a Magyar Nép­­köztársaságban. A tárgyalásokon je­len volt: K. V. Ruszakov, az SZKP KB főtitkárának mun­katársa, N. N. Rogyionov, az SZKP KB tagja, külügyminiszter­helyettes, G. A. Kiszeljov, az SZKP KB osztályvezető-helyettese és N. N. Szikacsov, a külügyminisztérium V. európai osztályának vezetője. A szívélyesség és a kölcsönös megértés légkörében lezajlott tár­gyalásokon a felek megelégedéssel állapították meg, hogy magas szín­vonalúak a két országnak a politi­kai, gazdasági és kulturális élet minden területére kiterjedő testvéri kapcsolatai. A gyümölcsöző ma­gyar—szovjet együttműködés a szo­cialista internacionalizmusra, vala­mint a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerző­désben lefektetett elvekre épül. A tárgyalások valamennyi megvitatott kérdésben megerősítették a két párt és ország nézeteinek és álláspontjá­nak teljes egységét. A szovjet küldöttség tájékoztatást adott a szovjet népnek a kommu­nista társadalom építésében elért si­kereiről, az SZKP XXIV. kongresz­­szusa határozatainak megvalósítá­sáról, a Szovjetunió gazdasági ere­jének növekedéséről, a szovjet tár­sadalom szociálpolitikai és szellemi fejlődéséről. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban a kommunista épí­tés jelenlegi szakaszát a szovjet nép magasfokú munkaaktivitása, a szo­cialista munkaverseny újabb fellen­dülése jellemzi, amely biztosítja a termelési tervek sikeres teljesítését. A szovjet fél tájékoztatást áttett az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány külpolitikai tevé­kenységéről, az­ SZKP XXIV. kong­resszusán meghirdetett békeprog­ram megvalósításában elért sikerek­ről. A magyar vezetők nagyra értékel­ték a testvéri szovjet nép nagy ered­ményeit a kommunizmus építésé­ben, az SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak megvalósításában, a Szovjetunió gazdasági erejének nö­velésében, a dolgozók anyagi és kul­turális színvonalának emelésében. Hangsúlyozták az SZKP és a Leo­nyid Brezsnyev elvtárs vezette Köz­ponti Bizottság kiemelkedő szerepét, jelentőségét e sikerek elérésében. A magyar vezetők úgy értékelik, hogy az SZKP XXIV. kongreszusán elfogadott békeprogram valóra vál­tása kedvezően befolyásolja a nem­zetközi helyzetet. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt teljes mértékben helyesli a Szovjetunió aktív és bé­keszerető lenini külpolitikáját, hoz­zájárulását a konfliktusok és vitás nemzetközi kérdések alkotó megol­dásához, az enyhülési folyamat el­mélyítéséhez Európában és az egész világon. Növekszik a Szovjetunió, és hasonlóképpen az összes testvéri szocialista ország szerepe abban a világot átfogó küzdelemben, amely a szocializmus és a kommunizmus eszméinek győzelméért, a népek bé­kéjének, szabadságának, független­ségének biztosításáért és az impe­rialista reakciónak a haladás, a bé­ke és a népek biztonsága ellen irá­nyuló támadásai visszaveréséért fo­lyik. A magyar párt- és kormánykül­döttség tájékoztatást adott a ma­gyar népnek a szocialista építésben elért sikereiről, az MSZMP X. kongresszusán hozott határozatok eredményes megvalósításáról. A Magyar Népköztársaság fejlődését az jellemzi, hogy erősödik a társa­dalom erkölcsi-politikai egysége, to­vább növekszik a párt és a munkás­­osztály vezető­i szerepe. Tökéletese­dik a tervezés és gazdaságirányítás rendszere, fokozódik a" pártnak az ideológia, a kultúra és az oktatás te­rületén kifejtett tevékenysége. A magyar vezetők kiemelték az MSZMP közelgő, XI. kongresszusá­nak­ jelentőségét, amely meghatá­rozza a szocialista építés további feladatait, és elfogadja a párt új programnyilatkozatát. Az egész ma­gyar dolgozó nép lelkes hangulat­ban, növekvő munkalendülettel ké­szül a kongresszusra, és a fasiszta elnyomás alóli felszabadulásának 30. évfordulójára. A szovjet vezetők nagyra értékel­ték azokat az eredményeket, ame­lyeket a testvéri magyar nép a szo­cialista társadalom építésében, az ország termelőerőinek további nö­velésében, a társadalmi termelés hatékonyságának fokozásában, a dolgozók anyagi és kulturális szín­vonalának emelésében elért. Ezek a sikerek a munkásosztály kipróbált élcsapata, a Magyar Szocialista Munkáspárt és annak Kádár János elvtárs vezette Központi Bizottsága hatékony és alkotó vezetésének kö­szönhetők. A Magyar Népköztársa­ság aktív külpolitikájával jelentős mértékben hozzájárul a szocialista államok egyeztetett külpolitikai irányvonalának eredményeihez. A Magyar Népköztársaság eredménye­sen és alkotó módon vesz részt a testvéri országok kollektív szerve­zeteiben — a Varsói Szerződés szer­vezetében és a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsában —, erősítve ezzel a szocialista közösség erejét és tekintélyét. Az MSZMP, a többi párttal együtt, következetesen har­col a nemzetközi kommunista moz­galom erősítéséért, és korunk ösz­­szes antiimperialista erőinek gya­rapításáért. A felek véleménycserét folytattak a magyar—szovjet kapcsolatok fej­lődéséről a L. I. Brezsnyev elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára által vezetett szovjet párt- és kor­mányküldöttség 1972. évi magyar­­országi hivatalos, baráti látogatása óta. Kiemelték, hogy ez a látogatás újabb ösztönzést adott a magyar— szovjet együttműködésnek, az MSZMP és az SZKP Központi Bi­zottsága, valamint a két ország kor­mányzati és törvényhozó szervei közötti munkakapcsolatok erőteljes fejlesztésének. Hatékonyabbá váltak a két ország helyi párt- és társadal­mi szervezeteinek, minisztériumai­nak és főhatóságainak, megyéinek és városainak kapcsolatai. A felek megelégedéssel nyilatkoz­tak a Magyar—Szovjet Műszaki-Tu­dományos Együttműködés jelenlegi helyzetéről és távlatairól, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kö­zötti áruforgalom dinamikus növe­kedéséről. Kedvezően értékelték a magyar és a szovjet népgazdaság következő ötéves terveinek össze­hangolása terén végzett­­ munkát. Kiemelték a két ország fűtőanyag- és energiahordozó-tartalékainak to­vábbi kiaknázására, s a legfonto­sabb gépipari ágazatokban a szako­sítás és kooperáció kiszélesítésére hozott közös intézkedések nagy je­lentőségét. A felek egyetértenek abban, hogy az ötéves tervek további összehan­golásakor megkülönböztetett figyel­met kell fordítani a szocialista gaz­dasági integráció komplex program­jában előirányzott új, korszerű gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködési formák szélesebb körű alkalmazására. A tárgyalások résztvevői kiemel­ték, hogy a magyar—szovjet műsza­ki-tudományos megállapodás — amelynek az idén ünnepelték 25. év­fordulóját —, mindkét fél számára nagy haszonnal jár, elősegíti a tech­nikai haladás meggyorsítását. Rá­mutattak, hogy a felek erőfeszítése­ket tesznek a tudományos kutatás­ban és a tervező munkában megva­lósuló együttműködés további bőví­tésére, a koordináció további töké­letesítésére, mindezzel fokozva a népgazdaság hatékonyságát. A felek aláhúzták, hogy a kétol­dalú gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés fejlesztése szerves része annak az együttes munkának, amelyet a testvéri szo­cialista országok folytatnak a szo­cialista gazdasági integráció komp­lex programjának megvalósítására. Megállapodtak: megbízzák illetékes szerveiket, hogy fokozzák az integ­ráció konkrét megvalósításával kap­csolatos munkát, így jobban kihasz­nálják „az egyes kulcságazatok és termékfajták közös tervezésének le­hetőségeit, szélesítsék a termelési és műszaki-tudományos együttműkö­dést a hatékonyság fokozására, és országaik népgazdasági fejlődésének meggyorsítására. A magyar és a szovjet küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy a két ország kapcsolatai jelen­tősen bővültek az ideológiai mun­kában, az oktatás, a tudomány és a kultúra területén. Megerősítették, mindent megtesznek, hogy elősegít­sék e kapcsolatok továbbfejleszté­sét, a két ország tudományos és mű­vészeti szervezetei, intézetei és in­tézményei közötti szoros együttmű­ködés tökéletesítését. Aláhúzták a marxista-leninista elmélet idősze­rű kérdéseinek kidolgozását szolgáló közös tevékenység, a burzsoá ideo­lógia elleni harc fokozásának fon­tosságát. A felek kiemelték: eredményesen fejlődik a magyar—szovjet együtt­működés a külpolitika és a nemzet­közi kapcsolatok területén. Nagyra értékelték az e területen összegyűlt tapasztalatokat, és állást foglaltak amellett, hogy az MSZMP Központi Bizottsága és az SzKP Központi Bizottsága, valamint a két ország külügyminisztériuma szélesítse még tovább a külpolitikai konzultációkat ,és munkatalálkozókat. A felek aláhúzták, hogy a két nép egységének töretlen fejlődésében meghatározó szerepe van az MSZMP és az SZKP közötti nézetazonosság­nak és testvéri együttműködésnek. Ez lehetővé teszi, hogy a kölcsönös érdekeknek megfelelően mind telje­sebb mértékben felhasználják a szo­cializmus és a kommunizmus építé­se során szerzett tapasztalatokat, egyeztessék a két országnak a nem­zetközi síkon kifejtett erőfeszítéseit, s minőségileg magasabb szintre emeljék a magyar—szovjet barátsá­got. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió megerősítette szilárd el­tökéltségét, hogy továbbra is fárad­hatatlanul törekszik a szocialista or­szágok egységének erősítésére, sok­oldalú együttműködésük kiszélesíté­sére és tökéletesítésére, nemzetközi tevékenységük összehangolására. Ez a nemzetközi politikai légkör javí­tásának, a­z enyhülési folyamat megszilárdításának egyik legfonto­sabb tényezője. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták a Varsói Szerződés szervezetének, a baráti országok po­litikai együttműködése kollektív szervének, jelentős, hatékony sze­repét a béke és a biztonság erősíté­sében. A felek kölcsönösen tájékoztatták egymást az MSZMP-nek és az SZKP-nak más testvérpártok kép­viselőivel az utóbbi időben lezajlott találkozóiról és tárgyalásairól. Meg­elégedéssel állapították meg, hogy az imperializmus elleni harcnak a kommunista és munkáspártok 1969. évi nemzetközi tanácskozásán meg­jelölt irányvonala alapján nagy eredmények születtek: számos or­szágban — annak ellenére, hogy a reakció és az imperializmus makacs ellenállást tanúsított, és megpróbált ellentámadásba átmenni — megerő­södött a demokratikus és haladó erők helyzete. Internacionalista kötelezettségé­ből kiindulva az MSZMP és az SZKP a jövőben is minden módon elő fogja segíteni a kommunista és munkáspártok egységének és össze­­forrottságának további erősítését, a marxizmus—leninizmus elvei alap­ján. Mindkét párt határozottan sík­­raszáll az antikommunizmus, a na­cionalizmus és a sovinizmus, a jobb­oldali és „baloldali” opportunizmus minden megnyilvánulása elleni megalkuvás nélküli harc folytatása mellett. Az MSZMP és az SZKP nagy je­lentőséget tulajdonít a kommunista és munkáspártok regionálisan és vi­lágméretekben végzett közös mun­kájának. A két párt megerősíti készségét, hogy elősegíti az erre irá­nyuló gyakorlati lépések megvaló­sítását. Az alapvető nemzetközi problé­mákról folytatott eszmecsere során egyetértettek abban, hogy a jelenle­gi nemzetközi helyzetet a feszültség (Folytatás a 3. oldalon) KÖZLEMÉNY a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Szovjetunióban tett látogatásáról HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1974. OKTÓBER 1.

Next