Hajdú-Bihari Napló, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-17 / 270. szám
I HAJDÚ A II 1 I ] V I 1 I I . MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJAI Felkészülés Sokéves tapasztalat,, hogy Erzsébet nap táján megváltozik az időjárás. A meteorológiai előrejelzéseket hallgatva a megfigyelések ezúttal is igazolódni látszanak, hiszen a már-már hosszú, ideális őszi idő egyik napról a másikra átváltozott a novemberi menetrendre. Esővel, köddel, az állandósult fakó szürkeséggel. Mindenképpen aktuális volt tehát az a tanácskozás, amit hétfőn tartottak a közlekedés illetékesei rangsorolva a feladatokat, tennivalókat. Nem akarjuk most az ott elhangzottakat megismételni, de egyre külön is szeretnénk felhívni a figyelmet. S ez pedig a közlekedés, a közlekedéssel összefüggő társadalmi helyzetkép. A közlekedésről nem lehet eleget és elégszer szólni. A közlekedést ugyanis nem lehet leszűkítenünk csak a gépjárművekre, az országutakra. Az egyes ember ugyanúgy érintve van benne, mint a nagy közösség, a gyalogos éppen úgy, mint a gépkocsival utazó, a felnőtt éppen úgy, mint a gyerek. Statisztikák bizonyítják, hogy a balesetek nagy százalékát a figyelmetlenség okozza. Nem vagyunk körültekintőek, sokszor elfeledkezünk azokról a kötelező szabályokról, amelyek mindannyiunk érdekében születtek. Persze sokan azt gondolják, hogy mint minden szabály alól a közlekedési szabályok alól is lehet kivétel, bocsánatos bűnnek tekintvén áthágásukat, azzal áltatván lelkiismeretünket, hogy na ugye nem történt semmi. Igen, lehet, hogy akkor vagy még máskor sem történik semmi, de mi történik, ha ... Az utak csúszósak, a látási viszonyok rosszak. Mi történik akkor, ha a vállalatok nem ellenőrzik kellően a gépjárműveket, ha nem cserélik le a kopott gumikat, ha nem tartják meg százszázalékosan a műszaki előírásokat. A kerék megcsúszik, a fék nem működikbiztonságosan, a világítóberendezések gyatrák és a többi, és a többi. A bekövetkezett balesetekre, tragédiákra ez nem mentség. Sőt, súlyosbító körülmény, amelyet így és csakis így lehet megítélni. Az őszi és téli közlekedésre való felkészülésnek csak egy szabálya lehet: maximális biztonságra kell törekedni. S ezt csak úgy lehet megvalósítani, ha ki-ki megteremti a saját területén az ehhez szükséges feltételeket. S ez az utak gondozására, tisztán tartására ugyanúgy vonatkozik, mint a forgalmi járművek biztonságára. Az időjárás ugyanis ezekben a hónapokban épp elég közlekedési nehézséget rejt magában, ne tetézzük hanyagsággal, gondatlansággal, önmagunk biztonságát védjük, amikor mások épségét óvjuk. S ennek a megtartásában legyünk következetesek. Vi II III Losonczi Pál befejezte látogatását Ecuadorban Magyar—ecuadori közös nyilatkozat QUITO Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a legfelsőbb kormányzótanács meghívására, 1977. november 14-e és 17-e között látogatást tett Ecuadorban. A látogatásról kiadott közös nyilatkozat megállapítja, hogy Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, valamint Alfredo Poveda Burbano, altengernagy, Guillermo Duran Arcentales vezérezredes és Luis Leoro Franco vezérőrnagy, az ecuadori legfelsőbb kormányzótanács elnöke és tagjai, szívélyes légkörben és a kölcsönös megértés szellemében beható eszmecserét folytattak országaik kétoldalú kapcsolatainak legfontosabb kérdéseiről és a jelenlegi nemzetközi helyzetről. A felek ismételten kinyilvánítják, hogy tiszteletben tartják az Egyesült Nemzetek alapokmányában rögzített és általánosan elfogadott elveket, mindenekelőtt az államok jogegyenlőségére, szuverenitására, a népek önrendelkezési jogára, a belügyekbe való be nem avatkozásra, az államok területi sérthetetlenségének tiszteletben tartására, a nemzetközi együttműködésre, az erőszak alkalmazásának és az erőszakkal való fenyegetésnek az eltiltására, valamint a vitás kérdések békés úton történő rendezésére vonatkozó elveket. Elítélik a faji megkülönböztetés és az elnyomás bármely formáját, amely a népek függetlensége, nemzeti léte és fejlődése ellen irányul. Hangsúlyozzák az államok elidegeníthetetlen jogát, hogy természeti kincseik felett teljes szuverenitást gyakoroljanak, azokkal nemzeti érdekeiknek megfelelően szabadon rendelkezhessenek és azokért igazságos árat kapjanak. Meggyőződésük, hogy szükséges a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és méltányos rendezése valamenynyi állam érdekeinek figyelembe vételével, a szuverén egyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök alapján. Fontosnak tartják, hogy ennek során nagy figyelmet szenteljenek a fejlődő országok problémáinak, különös tekintettel gazdasági függetlenné(Folytatás a 2. oldalon) Az Elnöki Tanács elnöke Ecuador fővárosában Egymilliárd forint értékűvel több építőanyag Gyorsjelentés az építőanyagipar tíz havi termeléséről Az építőanyag-ipar — az ÉVM gyorsjelentése szerint — az év első tíz hónapjában 6,2 százalékkal bővítette termelését, s így az építkezések anyagellátását javítva több mint egymilliárd forint értékű termékkel szállítót többet az építőknek, mint a múlt év azonos időszakában A Cement- és Mészművek hejőcsabai gyára mészüzemének szocialista brigádjai már teljesítették az idei termelési tervüket, s az év végéig az igények kielégítése érdekében tízezer tonna égetett meszet gyártanak előirányzaton felül. A cementipari gépjavító szocialista karbantartó brigádjai 24 helyett 14 nap alatt javították meg a váci gyár kötélpályáját. Novemberig a Cement- és Mészművek dolgozói mintegy 260 ezer tonnával több cementet szállítottak az építőknek mint a múlt év azonos időszakában A téglagyárak dolgozói 48 millió kis méretű téglának megfelelő termékkel termeltek többet az egy évvel ezelőttinél. A nyergesújfalui eternitgyár dolgozói az igényeknek megfelelően elsősorban azbesztcement hullámlemezből és nyomócsőből bővítették termelésüket, s tíz hónap alatt 840 ezer négyzetméterrel, illetve 345 ezer méterrel többet gyártottak. A mérsékeltebb igények alapján a korábbinál valamivel kevesebb padlóburkoló-, mozaik- és cementlap készült. Az építkezések téli felkészítésében fontos ablaküveg termelése viszont jelentősen, 15 százalékkal emelkedett ebben az időszakban. Az épületszerkezetek és távvezetékek sor"'1" energiatakarékosabb szigetelésének fejlesztése érdekébee’csaknem 30 százalékkal bővítették a szigetelőgyapot és -rost termelését. A betongyárak és központi telepek pedig majdnem 45 százalék—'• több kész betont szállítottak az építőknek amellyel lehetővé tették a helyszíni betonkeverés megszüntetését és egyúttal tetemes cementmegtakarítást is. A házgyári lakásokhoz 12, illetve 8 százalékkal több beépíthető szoba- és konyhaszekrényt szállítottak az épületasztalos- és faipari vállalat dolgozói. Az építkezések helyszíni munkálatainak meggyorsítását segítette az is, hogy ebben az időszakban a Beton- és Vasbetonipari Művek 24 százalékkal bővítette a többszintes épületekhez használható komplett előre gyártott vázszerkezetek, üreges födémpallók és panelek gyártását. A nagy október 60. évfordulójának tiszteletére kibontakozott jubileumi versenyben az építőanyag-ipari üzemek, bányák dolgozói hét százalékkal növelték a munkatermelékenységet, s így a termelés 6,2 százalékos bővítését teljesen a termelékenység javításával alapozták meg. (MTI) A mezőgazdasági értelmiség helyzetéről Tanácskozott a MEDOSZ központi vezetősége Tizenöt év alatt csaknem megháromszorozódott a mezőgazdaságban foglalkoztatott mérnökök és üzemmérnökök száma, amely jelenleg megközelíti a 40 ezret — állapította meg a MEDOSZ központi vezetősége szerdai ülésén, amelyen a mezőgazdaságban dolgozó értelmiségiek helyzetét vitatta meg. A mezőgazdasági üzemek felsőfokú szakember-ellátottsága mind teljesebb körű lesz, viszont egyes területeken még jelentős a lemaradás. Az állami gazdaságok munkahelyeit általában betöltötték, a tsz-ekben azonban mintegy háromezer mérnöki munkakör kihasználatlan. Az értelmiségi dolgozók munkájának hatékonyságát rontja, hogy a mérnöki, üzemmérnöki és a technikusi szinteket számos helyen nem határolták el. Ráadásul sok az olyan mérnök, aki munkaidejének jó részét nem a végzettségének megfelelő feladatok megoldására fordítja. Nemegyszer túlságosan sok adminisztrációs teendővel bízzák meg őket, s emiatt sem marad idejük a műszaki feladatok megoldására. Jól halad a továbbképzés, évente átlagosan 16 ezer vezető beosztású szakember tanul tovább a tanfolyamokon. A továbbképzés rendszere az elmúlt években kiállta a próbát, de nem mindenhol élnek a lehetőséggel. Javulnak a falusi értelmiség élet- és munkakörülményei. Mind több gazdaság biztosít a kezdő szakemberek számára lakást és a szociális juttatások színvonala is sokat fejlődött. Megnehezíti viszont a pályakezdők beilleszkedését, hogy — amint a központi vezetőség rámutatott — meglehetősen nagy az ellentmondás a felsőoktatási intézményekben tanuló diákok életkörülményei és a falvakban, az üzemekben általában kínálkozó lehetőségek között. A felsőoktatás hiányossága, hogy a falusi életformát és a mezőgazdasági üzemek lehetőségeit nem mindig kellően ismerő pályakezdő szakemberek kerülnek ki az egyetemekről, főiskolákról. A központi vezetőség állásfoglalást adott ki a témával kapcsolatban. Egyebek között elhatározták: az eddiginél rendszerezettebben összesítik a legeredményesebben dolgozó vezetők és szakemberek tapasztalatait, hogy a legjobb módszereket széles körűen elterjeszthessék. Gondoskodni kell arról — mutat rá az állásfoglalás —, hogy a továbbképzési terveket mindenütt megvalósítsák. Munkaszervezési intézkedésekkel lehetővé kell tenni a falusi műszaki értelmiség tudásának teljesebb kamatoztatását, azt, hogy ne terheljék a szakembereket adminisztratív és egyéb, nem szorosan beosztásukhoz tartozó tevékenységgel. Felhívta a központi vezetőség a figyelmet arra, hogy csökkenteni kell a fiatal szakembereket érintő kereseti aránytalanságokat: a gazdaságokban fokozottabban érvényesíteni kell a teljesítményektől függő, egyéni jövedelemdifferenciálás elvét. (MTI) Jelentős összegek munkavédelemre, kulturális alapra Szociálpolitikai tervek végrehajtása a kiskereskedelmi vállalatoknál A Hajdú-Bihar megyei tanácsi kiskereskedelmi vállalatok — a KPVDSZ megyei szociálpolitikai bizottságának értékelése szerint — időarányosan teljesítették a szociálpolitikai juttatások terveit. Az egy főre jutó legmagasabb kulturális alappal a Hajdú-Bihar megyei Ruházati, továbbá az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat rendelkezik. E helyeken az egy személyre jutó alap 487, illetve 482 forint. Legalacsonyabb az egy főre jutó összeg — 385 forint — a Hajdú-Bihar megyei Vendéglátó Vállalatnál. A felhasználható kulturális összegek nagyságát befolyásolja az 1976. évi tényleges ráfordítás és a vállalati részesedési alapból való kiegészítés összege. A legnagyobb összeget a kiskereskedelmi vállalatoknál is munkavédelmi célra fordítják. Eddig a rendelkezésre álló összeg több mint 70 százaléka már felhasználásra ke(Folytatás a 2. oldalon) Újabb 192 lakásos szövetkezeti lakóházat adtak át Debrecenben, az újkerti Jerikó utcán. A Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat az idén még 364 lakást készít el a Hámán Kató úton. (Fotó: Kőszéghy) Lázár György fogadta Giovanni Agnellit Szerdán hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Giovanni Agnelli, az olaszországi FIAT konszern elnöke. Tárgyalásokat folytat a magyar ipar és külkereskedelem, valamint a FIAT közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztési lehetőségeiről. Lázár György, a Minisztertanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Giovanni Agnellit. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes, valamint Mario Franzi, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI)