Hajdú-Bihari Napló, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-04 / 285. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! JÓKS! XXXIV. ÉVFOLYAM 285. SZÁM ÁRA) 1,20 FORINT 1977. XII. 4., vasárnap H n HU H H | ■ IIIAm^HrrTTTTflIUJIlillllglllllll^iJIlUAinN­TTTTrM A vállalati szervezés fejlesztése A tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy a munkaerő ésszerű kihasználása csakúgy, mint a terme­lés zavartalansága vagy a beruházások sikeres lebonyo­lítása főként a vállalati szervezéstől függ. Ezért kíséri a kormányzat is nagy figyelemmel a szervezési munka helyzetét, s elemzi hibáit, amelyek főként a vállalati ön­állóság bővülésével váltak felismerhetővé, szinte tapin­­hatóvá. A Minisztertanács pénteki ülésén azt állapíthatta meg, hogy bizonyos előrelépés már történt a vállalati szerve­zés korszerűsítésében. A munka javítását azonban to­vább kell fokozni, mert annak üteme nem kielégítő. Fő­ként a vállalatokra vonatkozik ez, de sok még a megol­datlan feladat a szervező intézetekben, sőt az irányító szerveknél is. Számottevő teendők vannak a szervező szakemberek képzésében, a szervezéstechnikai eszközök megteremtésében, és nem utolsósorban sokat kell még tenni az emberek szemléletének megváltoztatásáért. A vállalatok egy része úgy véli, hogy szervezeti-műkö­dési szabályzat kidolgozásával lényegében el is végezte feladatát, jó néhány helyen még hozzá sem kezdtek az elavult szervezési módszerek, munkavégzési feltételek és körülmények elemzéséhez, még kevésbé azok javítá­sához, korszerűsítéséhez. Hazánkban is egyre több szá­mítógépet alkalmaznak, ezek a szervezés korszerűsítésé­hez is jó lehetőségeket teremtenek, amit azonban a vál­lalatok egy része nem használ ki kielégítő mértékben. Pedig magának a számítástechnikának az alkalmazása is nagymértékű alapozó, előkészítő szervezést igényel. Mivel ez sok helyütt elmarad, a számítástechnikai beren­dezések alkalmazása sem érheti el az elvárható szintet. A szervezés legfőbb hibái közé sorolható az is, hogy ha­zánkban a munkásoknak még ma is mintegy 20 száza­léka foglalkozik anyagmozgatással, belső szállítással, vagyis arányaiban kétszer annyian, mint az iparilag fejlett országokban. Csak kezdeti eredményeket értek el a munkavégzés műszaki-gazdasági mutatóinak, egyebek között az anyag-, létszám- és munkanormáknak tudományos ki­alakításában, célszerű alkalmazásában, jól­lehet a mér­hető munkanormákkal dolgozók arányának romlása 1975-ben megszűnt, s azóta már némi javulás is tapasz­talható. A beruházások, rekonstrukciók kivitelezésével összefüggő szervező munkában is van már javulás, kedvezőtlenebb a helyzet az előkészítő szervezésben, és a beruházást követően az összehangolt folyamatszer­vezés kialakításában. Néhány szervező intézetben kedvező változások ta­pasztalhatók, általánosságban azonban e területen sem kielégítő a helyzet. Az intézetek — különösen, amelyek több számítógéppel is rendelkeznek — meglehetősen ke­vés energiát fordítanak a munkahelyek, munkamódsze­rek, a munkahely környezeti tényezőinek elemzésére, ésszerűsítésére, az alapvető, a kisegítő és a kiszolgáló folyamatok racionális összehangolására. Szívesebben vállalnak rutinszerű és folyamatosan visszatérő töme­ges adatfeldolgozási, nyilvántartási, vagyis alapvetően nem szervezési jellegű, de jól fizető munkákat. A hibák kijavításában, a fejlődés gyorsításában tehát jelentős feladataik vannak az ágazati minisztereknek, akik az utóbbi időben több intézkedést tettek, ezeknek azonban csak egy része bizonyult hatékonynak. A kormány elvárja a vállalatoktól, hogy jobb szerve­ző munkával alapozzák meg fejlesztési, beruházási te­vékenységeiket, lényegesen javítsák a szervező munka tervszerűségét. A vállalatoknak az eddigieknél jóval többet kell tenniük a szervezői szakapparátus megerő­sítéséért, nagyobb energiát kell fordítaniuk a belső irá­nyítási rendszer korszerűsítésére, a munkafolyamatok összehangolására, a munkavégzés módszereinek, a mun­kahely kialakításának tervszerű fejlesztésére. A szer­vező intézeteknek a vállalati szervezés tényleges gya­korlati, módszertani és kutatási bázisává kell válniuk. A kormány határozata értelmében a jövőben a Mun­kaügyi Minisztérium egy megalakuló tárcaközi bizott­ság közreműködésével gondoskodik arról, hogy megte­remtődjön a vállalati szervező munka és a gazdaságpo­litikai célok közötti összhang. Segíti majd a több ágaza­tot érintő normaadat-rendszerek kidolgozását, a bevált hazai és külföldi szervezési módszerek, tapasztalatok elterjesztését, s gondoskodik arról, hogy a vezetők szer­vezett formában juthassanak hozzá a szükséges ismere­tekhez. Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az al­kotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alap­ján az országgyűlést 1977. december 15-én, csütör­tök délelőtt 11 órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a Magyar Népköztársaság 1978. évi költégvetését, valamint az állami vállala­tokról szóló törvényjavaslatot. (MTI) Magyar pártküldöttség utazott az MPLA kongresszusára Az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom, az MPLA meghívására Aczél Györgynek, a Politikai Bizottság tagjá­nak, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével MSZMP-küldöttség utazott Luandába, az MPLA december 4—10. között sorra kerülő I. kongresszusára. A küldöttség tagja Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának ve­zetője és Árgyelán Sándor hazánk luandai nagykövete, aki a helyszínen csatlakozik a küldöttséghez. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára. (MTI) A munkaverseny folytatódik 151 ezerrel több autóbuszjáratot indított a Volán A Volán 6. számú Vállala­tának szocialista brigádjai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított országos munkaversenyhez, a Volán Tröszt dolgozóinak felajánlá­sához csatlakozva tették meg javaslataikat, vállalásaikat, s ezek döntő többségét teljesí­tették az évforduló tiszteleté­re. Vállalták, hogy a vállalat összes bevételét a tervhez vi­szonyítva 0,5 százalékkal nö­velik. Az év első tíz hónap­jában, a tervhez viszonyítva 3,5 százalékkal növelték a bevételt, s ez a múlt év azo­nos időszakához képest több mint 14 százalékos növekedést jelent. Az 1,2 százalékos lét­számnövekedés a tehergép­járművek és autóbuszok szá­mának több mint 7 százalé­kos növekedése mellett a vál­lalat dolgozói, szocialista bri­gádjai jó munkájukkal járul­tak hozzá a szép eredmény­hez, hiszen a növekedés dön­tő többsége a termelékeny­ség fokozásából származik. Az üzemanyag-túlfogyasz­tás csökkenésére tett vállalá­saikat a Volán szocialista bri­gádjai teljesítették, s a múlt év első tíz hónapjához képest ez év azonos időszakában 55 százalékkal csökkentették a túlfogyasztott üzemanyag mennyiségét. A személyszállítás színvo­nalának emelése érdekében több mint 14 százalékkal, 151 ezer járattal több autóbuszt indítottak Debrecen helyi já­ratainak útvonalain, s így egyes vonalakon érezhetően csökkent a zsúfoltság. A hely­közi járatok számát 12,2 szá­zalékkal növelték, s így 23 ezer járattal több közlekedett a megye helységei között. A teherszállításban jelentős terhelést okozott a kiemelt beruházások alapanyaggal va­ló ellátása. A kábai cukor­gyár építése olyan szakaszba lépett ebben az évben, amely lényegesen több építőanyagot követelt, mint a múlt év azonos időszakában. Így Rá­bára 113 százalékkal több építőanyagot szállítottak a Volán teherautói, 23 százalék­kal növekedett a házgyárba szállított áruk mennyisége is. Közel 3 százalékkal több épí­tőanyagot szállítottak az év első tíz hónapjában a közutak építésére. Az igények kielégí­tését a Volán 6. számú Válla­lata a forgalom átgondoltabb szervezésével segítette, a szo­cialista brigádok pedig a rendkívüli műszakon és az október , 15—16-i kommunista műszakokon is dolgoztak. A munkaverseny tovább folytatódik a Volán 6. szá­mú Vállalatnál. A vállalat szocialista brigádjai, dolgozói a NOSZF 60. évfordulója tisz­teletére tett vállalásaik telje­sítését követően úgy határoz­tak, hogy a jubileumi munka­versenyben vállaltak időará­nyos részét az év végéig to­vábbra is teljesítik. Pártaktíva a nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben Pártaktívát tartottak szom­baton délelőtt Nádudvaron a Vörös Csillag Termelőszövet­kezet kultúrházában. A több mint 400 résztvevőt Gonda Sándor, a termelőszövetkezet pártbizottságának titkára üd­vözölte. Szabó István, a Központi Bizottság tagja, a termelőszö­vetkezet elnöke adott tájékoz­tatást az ország legnagyobb közös gazdaságának 1977. évi termelési eredményeiről, vá­zolta a jövő esztendő legfon­tosabb célkitűzéseit, a KITE eredményeit, ismertette a Hajdúsági Agráripari Egye­sülés munkáját. A beszámoló többek között kiemelte: A Vörös Csillag Termelőszövet­kezet tagsága — a rendkívüli időjárás ellenére — sikeresen teljesíti, sőt túlteljesíti 1977. évi tervét, s ez a növényter­melésre, állattenyésztésre, gé­pesítésre, építésre és a keres­kedelemre egyaránt vonatko­zik. Megvalósultak azok a be­ruházások, amelyeket a dina­mikus továbbfejlődés megkö­vetel. A jövő esztendő felada­tait összegezve Szabó István kiemelte: A termelés magas szinten tartása miatt egyre nagyobb figyelmet kell fordí­tani a vezetőknek, szakembe­reknek a hatékonyságra. A KITE munkájáról szólva is a tervek tejesítéséről, a lét­szám és a területnagyság nö­vekedéséről adhatott számot. A mostani belépésekkel együtt 1978-ban már 341 tag­gazdasága lesz a KITE-nek s ezek több mint félmillió hek­táron termelnek rendszeresen különböző növényeket. A nagy október és a szocialista világ címmel pénteken nyitották meg a Kos­suth Lajos Tudo­mányegyetemen a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és az Interprets fotódoku­mentációs kiállítását. A kiállítást decem­ber 18-ig naponta 10 és 18 óra között te­kinthetik meg az ér­deklődők A szabadban is dolgoznak a szerelők­nél az építőiparban Köztudott, az építők a szó szoros értelmében a bőrükön érzik az időjárást. Nyáron a nagy melegben, kánikulában, télen a hidegben, hóban dol­goznak. A Hajdú megyei Ál­lami Építőipari Vállalatnál a jelenleg alkalmazott házgyá­ri technológia lehetővé teszi egyes épületelemek iparszerű zárt üzemben, fedett helyen történő előállítását. A helyszí­ni szerelést azonban csírre a szabadban lehet végezni. A házgyári­­ technológia egyik előnye, hogy mínusz 5. Készülnek a vasbeton elemek mínusz 10 Celsius fokos hi­degben is elvégezhető az épü­letek, lakások helyszíni sze­relése. Ilyenkor — az egész évben folyó szervező munka eredményeképpen — termé­szetesen védőfelszerelésekkel ellátva, a lehető legrövidebb ideig dolgoznak a szabadban az építők. Az elmúlt évben már meg­oldották, hogy a tél folyamán ne kelljen fagyszabadságra menniük a vállalat dolgozói­nak Ácsok munka közben A tető alatt kőművesek és villanyszerelők dolgoznak

Next