Hajdú-Bihari Napló, 1980. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-05 / 130. szám

­JETEK! VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! HAJDÚ­BIHARI XXXVII. ÉVFOLYAM 130. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1980. VI. 5., CSÜTÖRTÖK II MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Néhány napig még Bajkonurban SAJTÓKONFERENCIA A FÖLDET ÉRÉS UTÁN K­itűnő hangulatú sajtókon­ferencián számoltak be nyolc­napos űrutazásukról — alig 18 órával a földet érés után a szovjet—magyar nemzetközi űrexpedíció tagjai, Valerij Kubaszov és Farkas Bertalan. A két űrhajós nagyszerű ál­lapotban van, orvosaik egy­értelmű véleménye szerint szervezetükben semmiféle kó­ros elváltozás nincs, a kisebb változások — például a súly­veszteség, ami Farkas Berta­lan esetében mintegy három kilogramm — az előre várt határokon belül vannak, és rendkívül gyorsan helyre áll a normális állapot. Egyéb­ként, mint ahogy azt dr. Hi­deg János orvosalezredes el­mondotta, az első alaposabb vizsgálatot a magyar „Diag­­noszt” berendezés segítségé­vel alig egy-másfél órával a földet érés után, Dzsezkazgan és Bajkonur között a repülő­gépen végezték el. A sajtókonferencián ter­mészetesen arról kérdezték a legtöbbet a magyar űrhajóst, mi volt a legnagyobb élmé­nye. — Ne haragudjanak meg szovjet barátaim, ha azzal kezdem: a legnagyobb él­ményt az adta, hogy meglát­hattam Magyarországot a vi­lágűrből. Igaz, többnyire éj­jel haladtunk át az ország felett, de a fényeket, így Budapest fényeit is jól lehe­tett látni. U­gyancsak nagy élmény volt űrhajósunk számára a Föld más részeinek megfigye­lése, a napfelkelte és a nap­nyugta a világűrben, a koz­mikus éjszaka a ragyogó csil­lagképekkel.­­ A súlytalanságot hamar megszoktam. Mintegy más­fél-két órával a rajt után jelentkezett ugyan kisebb vértolulás a fejemben, de pa­rancsnokom megnyugtatott, ez nem jelent bajt és elmúlik Így is történt, és ezután már nem volt ezzel különösebb bajom. Az űrállomáson so­kak szerint bizonyos érzéke­lési zavarok jelentkeznek, orientációs problémák mu­tatkoznak. Nálam ez nem volt így — igaz, meg kellett tanulni, hogy megszűnik a fönt és a lent, a jobbra és a balra. A legfontosabb, hogy mndvégig­­ megőriztem a munkaképességet, a munka nem fárasztott el, bár a súly­talansággal nem lehet tréfál­ni, ez nem egyszerű megszo­­r­kás kérdése csupán. A visz­­szatérés tűnt számomra a leg­nehezebbnek, itt egy pillanat­ra úgy éreztem, hogy vízre szálltunk le, de ez csak érzé­ki csalódás volt. F­arkas Bertalan meghatott szavakkal mondott köszöne­tet mindazoknak, akiknek tá­mogatását a világűrben is érezte, tudta, hogy sokan fi­gyelnek rá és sokan küldik el hozzá bátorító, biztató üzene­­­­tüket. — Igyekeztünk a legjobb tudásunk szerint végezni a munkát. Parancsnokom és az állandó személyzet tagjai, Leonyid Popov és Valerij Rjumin segítségével ez sike­rült. Úgy érzem, becsülettel helyt álltunk — mondotta. A­z MTI tudósítójának kér­­­désére válaszolva a magyar űrhajós elmondta: parancs­nokával, Valerij Kubászov­­val már az előkészület idején szoros barátságot kötött, most azonban úgy érzi, az úton „kozmikus testvérek” lettek. „Nagyon sokat segített, min­dig megnyugtatott. A világ­űrben is úgy dolgozott, mint a Földön, nagy nyugalommal, és ez igen jó hatást tett rám is” — mondotta. Kubászov véleménye sem változott ku­tató űrhajósáról: kitűnő mun­katársnak, jól képzett űrha­jósnak, jó barátnak tartja. A visszatérés után eltelt időről szólva az űrhajósok elmondták: közérzetük pom­pás, jól pihentek, kitűnően aludtak. „Farkasnak farkas­étvágya van” — tréfálkozott a magyar űrhajós, amikor ar­ról kérdezték, jól evett-e a visszatérés után. „Mélyen aludtam, nem álmodtam, nem éreztem a különbséget, — igaz, amikor felébredtem, először néztem, miért nem a mennyezeten vagyok, és el akartam rugaszkodni az ágy­tól” — mondotta. Mint kö­zölte, még a visszatérést és az orvosi vizsgálatokat köve­tően szaunában is voltak. A­z űrállomásról szólva, mindkét űrhajós azt emelte ki, hogy rendkívül tágas, ké­nyelmes tartózkodási és mun­kahely. Az ott dolgozó állan­dó expedíció nagy szeretettel fogadta őket, tökéletes volt a hangulat és az együttműkö­dés. Házigazdájuk Rjumin volt, aki maga gondoskodott minden étkezésről. Az állan­dó személyzet nagy örömmel fogadta a Földről érkezett küldeményeket. Rjuminnak kedves ajándék volt, hogy el­ső űrutazásának naplója minikönyv formájában meg­jelent Magyarországon, s na­gyon örültek az Izvesztyija és a Magyar Hírlap külön­kiadásának is.­­ (Folytatás a 2. oldalon)­­ V­alerij Kubászov és Farkas Bertalan sajtóértekezleten számolt be űrutazásáról A sajtóértekezlet végén Kubászov felolvasott néhányat az üdvözlő táviratok közül. Mellette Farkas Bertalan O­N Elutazott Bloh­in Nikoláj Blohin akadé­mikus, a Szovjetunió or­vostudományi akadémiá­jának elnöke, a moszkvai onkológiai tudományos központ főigazgatója szerdán elutazott Buda­pestről. Magyarországi tartózkodása során fo­gadta őt Aczél György, a Minisztertanács elnök­­helyettese, Schultheisz Emil egészségügyi mi­niszter, Szentágothai Já­nos akadémikus, a Ma­gyar Tudományos Aka­démia elnöke, és talál­kozott Polinszky Ká­roly oktatási minisz­terrel. A Semmelweis­rvostudományi Egye­­ tem díszdoktorává avat­ ta. Látogatást tett a SOTE I-es számú kór­bonctani intézetében, va­lamint az Országos On­kológiai Intézetben. Nagy érdeklődéssel kísért elő­adást tartott a magyar szakemberek számára a rákos megbetegedések­ kérdéseiről és sajtókonfe­rencián találkozott a magyar sajtó, rádió és te­levízió képviselőivel. A vendéget a repülőté­­ ren Schultheisz Emil bú­ csúztatta. Jelen volt Pjotr Bucskov, a Szov­jetunió budapesti nagy­­követségének tanácsosa is. (MTI) K­ilencedik alkalommal rendezi meg Debrecen a Bartók Béla nevét viselő nemzetközi kórusversenyt. A verseny egyedülálló sajá­tossága, hogy kortárs kórus­muzsikát szólaltat meg, a legújabb zeneszerzői törek­vések kapnak fórumot. Ez a karakter, valamint a verse­nyek színvonala nagy ran­got szerzett a debreceni kó­rusversenyeknek a nemzet­közi versenyek­ között. A XX. századi kórusmuzsika mel­lett a folklórversenyeken és bemutatókon a részt vevők népművészetük értékeit is megszólaltatják. M­ost a közelgő Bartók-év­­forduló indokolttá tette, hogy a különböző kategóriákban Bartók-alkotásokat jelöltek ki kötelező műként. 1980- ban a résztvevő énekkarok gyermek-, ifjúsági női, női, férfi-, vegyes és kamarakó­rus kategóriában mérik ösz­­sze tudásukat. Ebben az év­ben a korábbi folklórverse­nyek helyett bemutatókra kerül sor, s ezekre bármi­lyen nemű kórus benevezhe­tett. A kórusverseny iránti érdeklődés, a jelentkező kül­földi kórusok létszáma az idén a legmagasabb: 10—12 külföldi kórus jelentkezését kellett visszautasítani, mert 20 külföldi énekkar fogadá­sára van lehetőség. Debre­cen 16 országból 20 külföl­di és 34 hazai kórust, vala­mint 20 nemzetközi hírű szakembert lát vendégül ez év nyarán. Az 1976-os ver­senyhez hasonlóan most is három földrészről érkeznek énekesek: Európán kívül Egyesült Államokból és a Fülöp-szigetekről. Norvégiá­ból először vesz részt énekkar a debreceni versenyen, s 1970 után vendég érkezik Kubá­ból. A Debrecen megyei városi Tanács nemcsak a kórusver­seny megrendezését vállalja, hanem neves zeneszerzők felkérésével új művek szüle­tését is segíti. Ez a koncep­ció és hagyomány 1972 óta érvényesül. Ez alatt 14 kom­pozíció készült a városi ta­nács felkérésére. Ez a sor eb­ben az évben héttel gyarapo­dott Balázs Árpád, Kocsár Miklós, Lendvay Kamilló, Orbán György, Szokolay Sándor, Soproni­­József és Vajda János új a capella kó­rusműveivel, amelyeket ki­váló hazai kórusok tolmá­csolnak a verseny két esti hangversenyén. Megjelenik a kórusverseny első hangle­meze, amely az 1978-ban díjazott énekkarok legjobb produkcióit tartalmazza. A kórusverseny július 7- én 17.30 órakor a résztvevő kórusok felvonulásával kez­dődik. A köszöntő után a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ előtti téren közö­sen éneklik a kórusverseny jeligéjét, Bárdos Lajos: Cantemus! című alkotását. Július 7-én 20 órakor a Bar­tók Teremben Bartók Béla: Cantata profana és Concer­ to című műveinek előadásá­val a magyar zene világhírű mesterének emléke előtt tisz­teleg a megnyitó díszhang­verseny. Július 8-án a gyer­mek-, férfi- és az ifjúsági női kari kategóriában, 9-én a női kari és kamarakórus kategóriában, 10-én a vegyes­kari kategóriában folynak a versenyek. A folklórbemuta­tókra július 11-én kerül sor. Mindezeken kívül esti hang­versenyek gazdagítják a programot. H­ajdú-Bihar megye hét településén, továbbá Egerben és Balkányban népek barát­sága hangversenyek, üzemi hangverseny, szerenádestek, kiállítások, dedikálások, nép­­művészeti vásár teszik teljes­sé az egyhetes találkozót. A művelődési központban pe­dig az interklub-rendezvé­­nyek keretében nyílik lehe­tőség az ismerkedésre, a ba­­rátkozásra, a kötetlen szóra­kozásra. A Bartók Béla IX. nemzetközi kórusverseny jú­lius 12-én 20 órakor a Bar­tók Teremben a díjkiosztás­sal és az elsődíjasok hang­versenyével zárul. ÖTVENNÉGY KÓRUS, HÁROMEZER ÉNEKES Bartók Béla IX. NEMZETKÖZI KÓRUSVERSENY Debrecen 1980. július 7-12. SZOCIÁLPOLITIKÁNK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI FURTÁN ÉS ZSÁKÁN JOBB AZ ELLÁTÁS (3. oldal) MÁSFÉL SZOBA ÖSSZKOMFORT (folytatásos regény) (4. oldal) ISKOLA ÉS ÉLET KÖNYVHÉT — KÖNYVEK NÉLKÜL? (5. oldal) MI SZÁMUNK TA­RTALMÁBÓL: Kádár János fogadta Jorge Kollét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán a KB székházában fo­gadta Jorge Kollét, a Bolíviai Kommunista Párt első titká­rát, aki az MSZMP KB meghívására tartózkodik hazánk­ban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást országuk helyzetéről, pártjuk tevékenységéről. Vé­leményt cseréltek a nemzetközi kommunista mozgalom idő­szerű kérdéseiről, a két testvérpárt kapcsolatainak erősítésé­ről. Áttekintették a nemzetközi élet fontosabb eseményeit, különös tekintettel a latin-amerikai helyzetre. A találkozón részt vett Simon Reyes, a Bolíviai Kommu­nista Párt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Gyenes András, az MSZMP KB titkára. (MTI)

Next