Hajdú-Bihari Napló, 1980. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-16 / 269. szám
TUDOMÁNY ÉS GYAKORLAT A KOLLÉGIUMI LEVÉLTÁR KINCSEI Ritkán történik meg, hogy ha, hogy a levéltár kutatási egy irat elvesszen a levéltár forgalma számottevő, tavalyban. Pedig csak annyi kell több mint kétszáz, az idén hozzá, hogy a levéltáros az máris több mint háromszáz iratot ne a helyére tegye, kutatási alkalmat jegyeztek mert aztán keresheti, mint be. kazalban a tűt Vagy húszon- A 2162 folyóméternyi öt évvel ezelőtt ez történhe- anyagban az első eredeti iratért a Tiszántúli Reformátusot 1567-ből találjuk, mások Egyházkerület levéltárában latban persze akad ennél ré- Ady Endre jogakadémiai bigebbi is. A levéltár megalazonyítványával. A tudósok okulása mindenesetre 1567-től, levéltár jóvoltából már is a debreceni alkotmányozó merték Ady Endre indexét, zsinattól, a helvét irányú rede maga a bizonyitvány szem formációhoz csatlakozó egyelől veszett, míg éppen a házközségek lelkészeinek Ady-centenárium előtt a jegyűlésétől“számítható — adja lenlegi levéltár-igazgató, dr. a felvilágosítást dr. Kormos Kormos László meg nem ta László. — A reformáció után látta a kerületi levéltári anyagot a A levéltárnak persze ezen püspökök őrizték az úgykívül rengeteg becses iroda nevezett levéltári ládában. Móricz Zsigmond bizonyítványa az első gimnáziumról ff/ /fiuyUM. Előmeneteli osztályzata: Debreczin, IPOS. Nyom. a város' könyvnyoldájában —2'fi lom- és kultúrtörténeti dokumentuma van. Most éppen Bethlen-levelek láthatók a tárlóban a nagy fejedelem születésének 400. évfordulója alkalmából. Fazekas Mihályra, Csokonaira, Arany Jánosra, Ady Endrére, Móricz Zsigmondra vonatkozó adatok, tőlük származó relikviák, dokumentumok nagy számban húzódnak meg a levéltár polcain. Olyanok, amelyek csakis itt érhetők el a kutatók számára. Nem csa Az első hivatásos levéltárnokat 1773-ban választották. Budai Ézsaiás püspök javaslatára 1823-tól kezdődően a kerületi levéltárat is a kollégiumba helyezték át, majd 1951-ben egyesítették a kettőt. 1969, az országos levéltári törvény megjelenése óta a levéltár szaklevéltárként működik. Mit őriznek, mit gondoznak itt? Zömmel egyházi természetű iratokat, az egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyveit, azonkívül az egyházkerület társadalmi, szellemi és anyagi életének különféle dokumentumait, az egyházigazgatási iratokat, leveleket, naplókat stb. Ezek között találhatók például Bessenyei György ágenslevelei, a kollégium híres professzorainak, például Szilágyi Sámuelnek, Budai Ézsaiásnak az iratai, vagy újabban ifjú Révész Imre püspök szolgálati naplói az 1944-es decemberi Ideiglenes Nemzetgyűlés alakulásának tárgyalásairól. 1952 után az egyházmegyék espeeresi hivatalaiban keletkezett és megmaradt levéltári anyag jelentős részben ide került. Nem nélkülözheti a történelmi és a kultúrtörténeti kutatás az egyházi intézetek és egyesületek levéltári anyagának ismeretét sem, gondoljunk csak az Országos Tanító és Tanár Egyesület, a Dóczi Leánynevelő Intézet, vagy a Szatmári Népfőiskola irataira. A kollégiumi levéltár anyaga külön szekciót alkot, a levéltár az 1579-től 1950-ig terjedő anyagot őrzi. Kimagasló forrásértékű az 1588-cal kezdődő és hiánytalanul meglevő főiskolai és középiskolai tanulók nevét tartalmazó anyakönyvek, jegyzékek sorozata. Ez teszi lehetővé többek között Fazekas, Kölcsey, Arany stb. diákéveinek kutathatóságát. Az 1709-től 1897-ig terjedő időszak törvényszéki jegyzőkönyvei között őrzik példának okáért a Csokonai Vitéz Mihály perét tartalmazó iratokat A családi és személyi iratgyűjtemények közül Kormos László megkülönböztetett jelentőségűnek véli Sinai Miklós professzor módfelett értékes történeti gyűjteményét, amely több kötetre rúgó ok levélmásolatokat őriz 1209- től 1782-ig. Értékesek a debreceni templomtervek eredeti példányai, így az Ybl Miklósé, a Péchy Mihályé. A levéltár ismertetője egyébként már elkészült, jövőre meg is jelenik. Ez a levéltári kalauz teljes részletességgel próbálja bemutatni az anyagot, megkönnyebbítvén a kutatók dolgát. Kutatni itt is úgy lehet, ahogy azt a levéltárak ügyviteli szabályzata előírja. Az anyag igen jól van rendezve, a kutató könnyen boldogul, habár a helynek itt is szűkében vannak, mint az ország csaknem minden levéltárában. B. E. i/iiy-t . Kv/.»i //x- //y'A/rix'Lf*.. . ** * &. vp - C 1;■ .*n* • - *4 .. /c’ .fV L /rro - rtwe - „hr.-.. . C /Si/f/i/y* aXyyynj, /«i*. j /fi/S ,i v ■Cii-co. Ji.t/i*.. HtfdyCS fyt/iMt é-exk+s ZVy //jr ~2‚rt*4r*_ f.’e/.u '/.iSp*. éíXó ~"y V ■< Syr/.t »* \zir-h. cZl/£jÍ**S Í /£* yt^yyre&Zy., /iAo. .rí* , ..■ //o «*/a /sy.j'íi.vCí'C- f < :d jf Esküit Fazekas Mihály számadása vallásu, — született az 18 évben, . bón, 'h.-. -tl.\.£k.'t£.L._ az iskolai évben, a reformátusok debreczeni fögymnasiuma osztályába járt. ij as 1-ső időszakban a 2-dik időszakban ! osztályzata az egész évről Vallástan j l fijd Magyartelej__________________ ________ if!““!!!!_____ i ufHjf______f jdd_______I Görög nyelv I I ’ ^ Németnyelv Történelem Ii/tA | yju . yj/i______ Természetrajz Természettan Mathematik. \ ^ ________| | yftUj_____! yly_____ yfa_____ ! Bölcsészeti előtan TMlw‘korltt jJÍhÍua I j’&'yíy j ÉIMíkU*________yr -_______________________________! *** ' /*&* jito_________y&f | írásbeli dolgozat küláS */ * _______alakja___________________________I________,_______________________________ ,/jAi y/„f2/iTL Magaviselete j ^ j * j ^ I Elmulasztott jlgRoit________________________________________I____________________ i órák száma ! jp910' \ I________ i latlan ___________________jj___________________?_____________________ | Tandijmentea-e? jj f I I Jótéteményea-e ? ! Ösztöndijaa-e? i! ;! A levéltár egyik részlete Rdy Endre Reviczky Gyula Költemények című kötetét nem adta vissza a kollégiumi könyvtárnak, ezért a Jogakadémia visszatartotta a leckekönyvét 10 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 19. NOVEMBER 16. Az adatok azt bizonyítják, hogy Hajdú-Bihar megye vízi világának térképét az elmúlt századok során többen elkészítették. Nevüket, emléküket azok a kéziratos térképek őrzik, amelyek különböző közgyűjteményekben maradtak fenn. A Magyar Országos Levéltár, a Széchényi Könyvtár, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, valamint Hajdú-Bihar megye múzeuma és levéltára őrzője azoknak a kéziratos térképeknek, amelyek a XVIII—XIX. század során azzal a céllal keletkeztek, hogy feltérképezzék a megye vízi világát. A megye vízi világának térképezői között elsősorban Mikoviny Sámuel nevét kell megemlítenünk. De készítettek térképet a különböző katonai felmérések során is. A II. József idején öszszeállított Országleírással egybekapcsolt térképezés máig is komoly értéket jelent a helytörténetírással foglalkozók részére. A térképkészítők között kell említenünk Nagy Antal, Zichermann Mihály, Plansmid Kálmán, Keresztszeghi Antal, Liszkay Sámuel, Szabó János, Kováts György, Reisz Keresztély, Stein Henrik, Csapó Ferenc, Hudatsik Pál, Sartory József, Jakabffy Alajos, Koffler János, Herman Miksa, Szász József, Gassier Lőrinc és Paulovics András nevét, ők számos olyan térképet készítettek, amelynek nagy hasznát veszi ma a vízügyi történeti kutatás. Emlékek az Országos Levéltárban Ha csak néhány sorban is, de bemutatjuk azokat a kéziratos térképeket, amelyek a Magyar Országos Levéltárban találhatók Hajdú-Bihar megye XVIII. századi vízi világára vonatkozóan. Csak ízelítőt tudunk adni abból a gazdag kincsből, amely itt fogadja a megye múltja, vízi világának kutatása iránt érdeklődőket. Az 1770-es években Kneidinger András készítette Püspökladány határának felmérési térképét, s ugyanekkor az ősi vízrajz egyik legelső ábrázolását. A térkép számos, ma már ismeretlen erőt, tavat, mocsarat tüntet fel és igen gazdag, a helytörténetírásban jól használható vízrajzi névanyaggal rendelkezik. 1773-ban Szervánszky Ádám készítette azt a térképet, amely ugyancsak Püspökladány környékét ábrázolja értékes ősvízrajzi adatokkal, főleg a Hortobágy folyó egykori, gazdag és vad vízrajzának bemutatásával. 1778-ból való Rózsás Ferenc kéziratos térképe, amely a Bihar megyei Oláhszentmiklós külső területét ábrázolja. Gazdag ősvízrajzi anyaggal rendelkezik, de névrajza hiányzik. Meg kell még említenünk azokat a térképeket is, amelyek a XVIII. század végén keletkezhettek. Köztük a Körösszeg község Sebes Körös menti ártéri erdőségeit bemutatót, amely ugyancsak nagy értéket jelent a Hajdú-Bihar megye vízi világát kutatók részére. A XIX. században, 1811—1812-ben készült Reisz Keresztély térképe. Ez a Bihar megyében fekvő Komádi községnek és pusztáinak részletes felvételi lapja. A Sárrét peremén fekvő terület vízrajza rendkívül gazdagon került a kéziratos térképre. „Rajzolatja a Sebes Kerös és Berettyó folyó vizek kikötéseinek” 1789-ben született a Karcag környékének vízi világát bemutató térkép. Ezt, és az alább következőket a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban őrzik. 1815-ből származik a Sebes Körös Vízszabályozási és Ármentesítő Társulat árterületének a szabályozás előtti időből való térképe. Segítségével pontosan lemérhető az a munka, amelyet a társulat végzett. Az árvizek történeti feltárásánál jól használható Szász József földmérő 1827-ben készített „rajzolatja a Sebes Körös és Berettyó folyó vizek kiöntéseinek”. A Hajdú-Bihar megyei vízi világ térképeinek feltárása közben több olyan térképet is találtunk, amelyek rögzítették a csatornák tervét, vagy azok vonalát. Ezek közé tartozik Csapó Ferenc 1878-ban készített kéziratos térképe, amely „A közalapítványi püspökladányi uradalom birtokán átvonuló Hortobágy régi és új csatornameder tervrajza”. 1864-ben Nagy Antal „A Hortobágy megöntözéséért a Tiszától az árkosig lejtméretezett vonalnak hosszszelvényé”-ről adott közre rajzot. 1876-ban Zichermann Mihály készítette Debrecen város csatornázási tervezetét. 1821-ben Szabó János „hites vizsenel és városi erdőmester” kéziratos térképe a „Vízmérték és a hossza szerint való metszése Debrecen városa minden utcáinak és azon fő csatornának, amely a Tócói őrlőmalomig vagyon húzva”. A térképek segítik felvázolni a megye egykori arculatát, és minél több térképet találunk a különböző gyűjtemények anyagában, annál gazdagabb és sokrétűbb lesz az a kép, amelyet a megye XVIII—XIX. századi vízi világáról rajzolhatunk. A nagy vízszabályozási munkák értéke csak akkor mérhető le igazán, ha ismerjük a régi idők mocsarakkal, posványokkal borított vidékét. Szilvágyi Irén Országos Vízügyi Levéltár