Hajdú-Bihari Napló, 1980. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-16 / 269. szám

TUDOMÁNY ÉS GYAKORLAT A KOLLÉGIUMI LEVÉLTÁR KINCSEI Ritkán történik meg, hogy ha, hogy a levéltár kutatási egy irat elvesszen a levéltár­ forgalma számottevő, tavaly­ban. Pedig csak annyi kell több mint kétszáz, az idén hozzá, hogy a levéltáros az máris több mint háromszáz iratot ne a helyére tegye, kutatási alkalmat jegyeztek mert aztán keresheti, mint be. kazalban a tűt Vagy húszon- A 2162 folyóméternyi öt évvel ezelőtt ez történhe- anyagban az első eredeti ira­tért a Tiszántúli Református­­ot 1567-ből találjuk, mások Egyházkerület levéltárában latban persze akad ennél ré- Ady Endre jogakadémiai bi­­gebbi is. A levéltár megala­­zonyítványával. A tudósok o­kulása mindenesetre 1567-től, levéltár jóvoltából már is­ a debreceni alkotmányozó merték Ady Endre indexét, zsinattól, a helvét irányú re­de maga a bizonyitvány szem formációhoz csatlakozó egy­elől veszett, míg éppen a­ házközségek lelkészeinek Ady-centenárium előtt a je­­gyűlésétől“számítható — adja lenlegi levéltár-igazgató, dr. a felvilágosítást dr. Kormos Kormos László meg nem ta­ László. — A reformáció után látta­ a kerületi levéltári anyagot a A levéltárnak persze ezen­ püspökök őrizték az úgy­­­kívül rengeteg becses iroda­ nevezett levéltári ládában. Móricz Zsigmond bizonyítványa az első gimnáziumról ff/ /fiuyUM. Előmeneteli osztályzata: Debreczin, IPOS. Nyom. a város' könyvnyol­d­ájáb­an —2'fi­­ lom- és kultúrtörténeti doku­mentuma van. Most éppen Bethlen-levelek láthatók a tárlóban a nagy fejedelem születésének 400. évfordulója alkalmából. Fazekas Mihály­­ra, Csokonaira, Arany Já­nosra, Ady Endrére, Móricz Zsigmondra vonatkozó ada­tok, tőlük származó relikvi­ák, dokumentumok nagy számban húzódnak meg a le­véltár polcain. Olyanok, amelyek csakis itt érhetők el a kutatók számára. Nem csa Az első hivatásos levéltárno­­kat 1773-ban választották. Budai Ézsaiás püspök­­ javas­latára 1823-tól kezdődően a kerületi levéltárat is a kollé­giumba helyezték át, majd 1951-ben egyesítették a ket­tőt. 1969, az országos levéltári törvény megjelenése óta a levéltár szaklevéltárként mű­ködik. Mit őriznek, mit gondoz­nak itt? Zömmel egyházi ter­mészetű iratokat, az egyház­kerületi közgyűlés jegyző­könyveit, azonkívül az egy­házkerület társadalmi, szelle­mi és anyagi életének külön­féle dokumentumait, az egy­házigazgatási iratokat, leve­leket, naplókat stb. Ezek kö­zött találhatók például Bes­senyei György ágenslevelei, a kollégium híres professzo­rainak, például Szilágyi Sá­muelnek, Budai Ézsaiásnak az iratai, vagy újabban ifjú Révész Imre püspök szolgálati naplói az 1944-es decemberi Ideig­lenes Nemzetgyűlés alakulá­sának tárgyalásairól. 1952 után az egyházmegyék espe­­e­resi hivatalaiban keletkezett és megmaradt levéltári anyag jelentős részben ide került. Nem nélkülözheti a történel­mi és a kultúrtörténeti kuta­tás az egyházi intézetek és egyesületek levéltári anyagá­nak ismeretét sem, gondol­junk csak az Országos Taní­tó és Tanár Egyesület, a Dó­­czi Leánynevelő Intézet, vagy a Szatmári Népfőiskola ira­taira. A kollégiumi levéltár anyaga külön szekciót alkot, a levéltár az 1579-től 1950-ig terjedő anyagot őrzi. Kima­gasló forrásértékű az 1588-cal kezdődő és hiánytalanul meg­levő főiskolai és középisko­lai tanulók nevét tartalmazó anyakönyvek, jegyzékek so­rozata. Ez teszi lehetővé töb­bek között Fazekas, Kölcsey, Arany stb. diákéveinek ku­tathatóságát. Az 1709-től 1897-ig terjedő időszak tör­vényszéki jegyzőkönyvei kö­zött őrzik példának okáért a Csokonai Vitéz Mihály perét tartalmazó iratokat A családi és személyi irat­gyűjtemények közül Kormos László megkülönböztetett je­lentőségűnek véli Sinai Mik­lós professzor módfelett ér­tékes történeti gyűjteményét, amely több kötetre rúgó ok­­ levélmásolatokat őriz 1209- től 1782-ig. Értékesek a deb­receni templomtervek erede­ti példányai, így az Ybl Mik­lósé, a Péchy Mihályé. A levéltár ismertetője egyébként már elkészült, jö­vőre meg is jelenik. Ez a le­véltári kalauz teljes részle­tességgel próbálja bemutatni az anyagot, megkönnyebbít­vén a kutatók dolgát. Kutat­ni itt is úgy lehet, ahogy azt a levéltárak ügyviteli sza­bályzata előírja. Az anyag ig­en jól van rendezve, a ku­tató könnyen boldogul, habár a helynek itt is szűkében vannak, mint az ország csak­nem minden levéltárában. B. E. i/ii­y-t . Kv/.»i //x- //y'A/rix'Lf*.. . ** * &. vp - C 1­­;■ .*n* • - *4 .. /c’ .fV L /rro - rtwe - „hr.-.. . C /Si/f/i/y* aXyyynj, /«i*. j /fi/S ,i v ■Cii-co. Ji.t/i*.. HtfdyCS fyt/iMt é-exk+s ZVy //jr ~2‚rt*4r*_ f.’e/.u '/.iSp*. éíXó ~"y V ■< Syr/.t »* \zir-h. cZl/£jÍ**S Í /£* yt^yyre&Zy., /iAo. .rí* , ..■ //o «*/a /sy.j'íi.vCí'C- f < :d jf Esküit Fazekas Mihály számadása vallásu, — született az 18 évben, . bó­n, 'h.-. -tl.­­\.£k.'t£.L._ az iskolai évben, a reformátusok debreczeni fögymnasiuma osztályába járt. ij as 1-ső időszakban a 2-dik időszakban ! osztályzata az egész évről Vallástan j l fijd­ Magyartele­­­j__________________ ________ if!““!!!!_____ i ufHjf______f jdd_______I Görög nyelv I I ’ ^ Németnyelv Történelem Ii/tA | yju . yj/i______ Természetrajz Természettan Mathematik. \ ^ ________| | yftUj_____! yly_____ yfa_____ ! Bölcsészeti előtan TMlw‘korltt jJÍhÍua I j’&'yíy j ÉIMíkU*________yr -_______________________________! *** ' /*&* jito_________y&f | írásbeli dolgozat küláS */ * _______alakja___________________________I________,_______________________________ ,/jAi y/„f2/iTL Magaviselete j ^ j * j ^ I Elmulasztott jlgR­oit________________________________________I____________________ i órák száma ! jp910' \ I________ i latlan ___________________jj___________________?_____________________ | Tandijmentea-e? jj f I I Jótéteményea-e ? ! Ösztöndijaa-e? i! ;! A levéltár egyik részlete Rdy Endre Reviczky Gyula Költemények című kötetét nem adta vissza a kollégiumi könyvtárnak, ezért a Jog­­akadémia visszatartotta a leckekönyvét 10 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 19­. NOVEMBER 16. Az adatok azt bizonyítják, hogy Hajdú-Bihar megye vízi világának térképét az elmúlt századok során többen elkészítették. Nevüket, emléküket azok a kéziratos térképek őrzik, amelyek külön­böző közgyűjteményekben maradtak fenn. A Ma­gyar Országos Levéltár, a Széchényi Könyvtár, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, va­lamint Hajdú-Bihar megye múzeuma és levéltára őrzője azoknak a kéziratos térképeknek, amelyek a XVIII—XIX. század során azzal a céllal kelet­keztek, hogy feltérképezzék a megye vízi vilá­­­gát. A megye vízi világának térképezői között első­sorban Mikoviny Sámuel nevét kell megemlíte­nünk. De készítettek térképet a különböző kato­nai felmérések során is. A II. József idején ösz­­szeállított Országleírással egybekapcsolt térképe­zés máig is komoly értéket jelent a helytörténet­írással foglalkozók részére. A térképkészítők kö­zött kell említenünk Nagy Antal, Zichermann Mihály, Plansmid Kálmán, Keresztszeghi Antal, Liszkay Sámuel, Szabó János, Kováts György, Reisz Keresztély, Stein Henrik, Csapó Ferenc, Hudatsik Pál, Sartory József, Jakabffy Alajos, Koffler János, Herman Miksa, Szász József, Gass­ier Lőrinc és Paulovics András nevét, ők számos olyan térképet készítettek, amelynek nagy hasz­nát veszi ma a vízügyi történeti kutatás. Emlékek az Országos Levéltárban Ha csak néhány sorban is, de bemutatjuk azo­kat a kéziratos térképeket, amelyek a Magyar Országos Levéltárban találhatók Hajdú-Bihar megye XVIII. századi vízi világára vonatkozóan. Csak ízelítőt tudunk adni abból a gazdag kincs­ből, amely itt fogadja a megye múltja, vízi vilá­gának kutatása iránt érdeklődőket. Az 1770-es években Kneidinger András készítette Püspökla­dány határának felmérési térképét, s ugyanekkor az ősi vízrajz egyik legelső ábrázolását. A térkép számos, ma már ismeretlen erőt, tavat, mocsarat tüntet fel és igen gazdag, a helytörténetírásban jól használható vízrajzi névanyaggal rendelkezik. 1773-ban Szervánszky Ádám készítette azt a tér­képet, amely ugyancsak Püspökladány környékét ábrázolja értékes ősvízrajzi adatokkal, főleg a Hortobágy folyó egykori, gazdag és vad vízrajzá­nak bemutatásával. 1778-ból való Rózsás Ferenc kéziratos térképe, amely a Bihar megyei Oláh­­szentmiklós külső területét ábrázolja. Gazdag ős­vízrajzi anyaggal rendelkezik, de névrajza hiány­zik. Meg kell még említenünk azokat a térképeket is, amelyek a XVIII. század végén keletkezhet­tek. Köztük a Körösszeg község Sebes Körös menti ártéri erdőségeit bemutatót, amely ugyan­csak nagy értéket jelent a Hajdú-Bihar megye vízi világát kutatók részére. A XIX. században, 1811—1812-ben készült Reisz Keresztély térképe. Ez a Bihar megyében fekvő Komádi községnek és pusztáinak részletes felvételi lapja. A Sárrét peremén fekvő terület vízrajza rendkívül gazdagon került a kéziratos térképre. „Rajzolatja a Sebes Kerös és Berettyó folyó vizek kikötéseinek” 1789-ben született a Karcag környékének vízi világát bemutató térkép. Ezt, és az alább követke­zőket a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban őrzik. 1815-ből származik a Sebes Körös Vízszabályozási és Ármentesítő Társulat árterületének a szabá­lyozás előtti időből való térképe. Segítségével pon­tosan lemérhető az a munka, amelyet a társulat végzett. Az árvizek történeti feltárásánál jól hasz­nálható Szász József földmérő 1827-ben készített „rajzolatja a Sebes Körös és Berettyó folyó vizek kiöntéseinek”. A Hajdú-Bihar megyei vízi világ térképeinek feltárása közben több olyan térképet is találtunk, amelyek rögzítették a csatornák tervét, vagy azok vonalát. Ezek közé tartozik Csapó Ferenc 1878-ban készített kéziratos térképe, amely „A közalapítványi püspökladányi uradalom birtokán átvonuló Hortobágy régi és új csatornameder tervrajza”. 1864-ben Nagy Antal „A Hortobágy megöntözéséért a Tiszától az árkosig lejtmérete­­zett vonalnak hosszszelvényé”-ről adott közre raj­zot. 1876-ban Zichermann Mihály készítette Deb­recen város csatornázási tervezetét. 1821-ben Sza­bó János „hites vizsenel és városi erdőmester” kéziratos térképe a „Vízmérték és a hossza sze­rint való metszése Debrecen városa minden ut­cáinak és azon fő csatornának, amely a Tócói őr­lőmalomig vagyon húzva”. A térképek segítik felvázolni a megye egykori arculatát, és minél több térképet találunk a kü­lönböző gyűjtemények anyagában, annál gazda­gabb és sokrétűbb lesz az a kép, amelyet a megye XVIII—XIX. századi vízi világáról rajzolhatunk. A nagy vízszabályozási munkák értéke csak akkor mérhető le igazán, ha ismerjük a régi idők mo­csarakkal, posványokkal borított vidékét. Szilvágyi Irén Országos Vízügyi Levéltár

Next