Hajdú-Bihari Napló, 1981. június (38. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-25 / 147. szám
rov. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ÁRA: 1,40 FORINT (4. oldal) CSÜTÖRTÖK : I® 'Pfe Hj Miks&k AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT MÉRLEGE WJTWjTffjk M MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: HOGYAN JUTHATUNK LAKÁSHOZ? :7//r l-jm A KONYHA ÉS a „MARADÉK” DIALEKTIKÁJA IRÁNY A KEMPING XXXVIII. ÉVFOLYAM (3. oldal) POLGÁRI VÉDELEM BÁNYÁSZOK OROSZLÁNYBÓL Integráció az építőgépgyártásban FOLYamoDIK a KGST-SZEMINÁRIUM ÉS GÉPBEMUTATÓ DEBRECENBEN Június 24-én, szerdán délelőtt a KGST-tagállamok építőgépgyártó szervezeteinek képviselői ismertették a fejlesztés eredményeit, a legújabb tendenciákat. Szarvas Miklós, az Építőgépgyártó Vállalat vezérigazgató-helyettese elemezte az építőgépgyártás és -fenntartás hatodik ötéves tervi hazai feladatait Bevezetőjében utalt arra, hogy rendkívül dinamikusan fejlődött az építőipar gépesítése 1976—80. között. A korszerű építési módok elterjesztése mellett az építés iparosítása volt a fő feladat. A gépállomány rendkívüli mértékben növekedett s a 2,3-szeres mennyiségi növekedés, a 30 milliárd forintot elérő eszközállomány mellett minőségi változások is bekövetkeztek. Az ötödik ötéves terv időszakában végezték el az első házgyárak rekonstrukcióját Ekkor korszerűbb lett a panelgyártás technológiája s több építési, szerelési feladatot a házgyári gyártósorokra vittek. Ez csökkentette a helyszíni munkákat és az élőmunkaigényes ráfordítást. A rekonstrukció eredményeképpen a panelek minősége, előkészítettségi foka igen magassá vál Az épületen gyakorlatilag nincs szükség élettelő munkára, mert a közösen kialakított betonsimító gépek lehetővé tették, hogy még a házgyárban olyan minőségű betonfelületet állítsanak elő, amely közvetlenül tapétázásra is alkalmas. Előadása következő részében Szarvas Miklós a gépfejlesztési feladatait elemezte, majd a hatodik ötéves tervi elképzelésekről szólt. Az építőipari gépesítés területén sajátos helyzettel kell számolni. Magyarország kis ország, de építési feladatai ugyanolyan sokoldalúak és bonyolultak, mint bármelyik más államé. Éppen ezért a világ iparában alkalmazott építőgépek majd mindegyike megtalálható hazánkban, de nálunk csupán néhány darabra van szükség. Az elmúlt évek dinamikus fejlődése után a VI. ötéves terv szükségszerűen más jellegű lesz, mint az eddigi. Az építés technológiájának egyes területein telített szintet ért el a gépesítettség. Ebből következik, hogy a hazai építőgépgyártás feladatai is lényegesen megváltoztak. Ennek összhangban kell lennie a szocialista integrációval. Az ÉPGÉP részben a KGST Gépipari Állandó Bizottságának IX. szekciójában való közreműködéssel, részben pedig a kétoldalú államközi kapcsolatok felhasználásával igyekszik megfelelő munkamegosztást létrehozni. Részeredmények már vannak. Egyes építőgépfajták gyártásáról lemondott a vállalat, így például glettelő és vakoló gépeket Lengyelországból kapunk ezentúl. Az előadó sajnálatosnak nevezte, hogy például a vibrátorok, házgyári berendezések, különböző daruk, betongyárak és betonszivattyúk gyártásánál nem sikerült az együttműködést kialakítani. A párhuzaros gyártás nagymértékben zavarja a vállalatokat és különösen sok gondot okoznak Magyarországon, mert az építőipar gépállományának struktúráját, a viszonylag csekély darabszám mellett igen sokféle típussal kell bővíteni. Ennek súlyos következményei vannak a pótalkatrész-ellátásban és a gépek üzemeltetésénél. Beszéde befejező részében Szarvas Miklós elemezte az építőgépjavító vállalatok KGST-szervezetének munkáját, s utalt arra, hogy az előrelépés mellett továbbra is alapvető problémák vannak a csehszlovák mixergépkocsik, a lengyel, román, valamint az NDK kotrógépek pótalkatrész-ellátásában. Ezt követően szovjet, csehszlovák, román, NDK-beli, lengyel szakemberek ismertették az építőgépgyártás különböző területeinek fejlesztési elképzeléseit. Délután gépbemutatón vettek részt a KGST-szeminárium vendégei. Ma, csütörtökön tovább folytatja munkáját a szeminárium, délután kerül sor a záró plenáris ülésre. A BALKANCAR targoncák bemutatója Aratják a repcét a Hortobágyo Jóllehet napról napra változó időjárással köszöntött be a nyár, az időszerű mezőgazdasági munkákban nincs különösebb fennakadás, megkezdődött ,vagy a napokban kezdődik, több gazdaságban pedig be is fejeződött az őszi árpa aratása. Utóbbiak közé tartozik a Hortobágyi Állami Gazdaság, ahol a 144 hektáron termesztett őszi árpa a tervezettet meghaladó hozammal fizetett. Aratják már a repcét is, tegnap hat kombájnnal láttak munkához az aratók az ohati kerületben. A több mint 700 hektáron termesztett repce betakarítására hat napot szántak a szakvezetők, a kérdés itt is az, hogy mit szól majd ehhez az időjárás. A Hortobágyon a repcék várhatóan a tervezett termésátlagot fogják adni, kaptuk a tájékoztatást dr. Csillik József növénytermesztési osztályvezetőtől, aki ezt elsősorban az idejében való vetéssel hozza összefüggésbe. Kevesebb derűlátással tekintenek a gazdaságban az őszi búzára, ami igen megsínylette a tél hidegét és a kora tavaszi belvizeket. Mindezt hosszan tartó aszály tetézte. Igaz, március 19-e és június 4-e között tizenhárom alkalommal volt eső, de egyetlen alkalommal sem esett több két-két és fél milliméternél Az átmeneti lehűlést nagy megkönnyebbüléssel fogadták a szakvezetők, lassult az érés, így a búza aratásával körülbelül tíz nap múlva indulhatnak. A műszaki feltételek egyébként az idén szinte kifogástalanok , zavartalanabb volt az alkatrészellátás, így az előző évekhez képest a Hortobágyi Állami Gazdaságban is jobban elő tudták készíteni a betakarító gépeket és a szállító járműveket. Természetes, a Hortobágyon is igyekszenek kihasználni az öntözési lehetőségeket. 1200 hektár gyep kapott öntözővizet s most a második növedéket öntözik. Elepen a cukorrépára, Ohaton és Borsóson a kukoricára permetezik az éltető vizet az öntöző berendezések. Kiegészítették a kutatási, fejlesztési tervet ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Marjai József miniszterelnök-helyettes beszámolóját a közelmúltban a Szovjetunióban tett hivatalos látogatásáról, valamint a magyarszovjet gazdasági és műszakitudományos együttműködési kormányközi bizottság budapesti ülésszakáról. Megbízta a gazdasági bizottságot, hogy dolgozzon ki intézkedési tervet az ülésszak határozatainak végrehajtására. A Minisztertanács áttekintette a vállalati jóléti és kulturális alapok képzésének és felhasználásának tapasztalatait. Megállapította, hogy az 1976 óta működő rendszer bevált, az alapokban rendelkezésre álló összeg évről évre dinamikusannövekedett, s tavaly elérte a 7,3 milliárd forintot. Az érvényben levő szabályokat a rendszer alapjainak érintetlenül hagyása mellett, a Minisztertanács állásfoglalása szerint úgy kell továbbfejleszteni, hogy több lehetőség nyíljon a jóléti ellátásra fordítható összegek ésszerűbb elosztására és felhasználására. A kormány — a tudománypolitikai bizottság javaslata alapján — az országos középtávú kutatási-fejlesztési tervet „Az egységes szociálpolitikai koncepció fejlesztését szolgáló kutatások” című programmal egészítette ki, a kutatások irányítására a Magyar Tudományos Akadémiát kérte fel. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a felsőoktatási intézmények kutató-fejlesztő munkájának helyzetéről szóló jelentést. Megállapította, hogy a tapasztalatok kedvezőek, ezért helyeselte és jóváhagyta a kutatási feltételek javítására előterjesztett javaslatokat. Az ülésen megtárgyalták és elfogadták a Minisztertanács, a kormánybizottságok, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1981 második félévi munkatervét. (MTI) A textil- és ruházati ipar helyzete ÜLÉST TARTOTT AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA Szerdán ,székházának nagy tanácstermében tartotta soron következő ülését a Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar megyei Bizottsága. A tanácskozáson, amelyen dr. Szabó Imre, a megyei tanács elnöke, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja elnökölt, meghívottként részt vettek a járási és városi pártbizottságok első titkárai is. A testület első napirendi pontként meghallgatta Sikula Györgynek, a KB tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának tájékoztatóját a Központi Bizottság június 18-i üléséről. Ezt követően a megyei pártbizottság Tóth Imkre megyei titkár szóbeli kiegészítésével és előterjesztésében jelentést tárgyalt meg és fogadott el a megye textil- és ruházati iparának helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól. E napirend tárgyalására meghívták a ruhaipari vállalatok vezetőit és párttitkárait is. A vita során dr. Alberth Béláné, a Hazafias Népfront megyei titkára tett fel kérdést, Elek Imre, a Hajdú-Bihar megyei Textilfeldolgozó Vállalat igazgatója, Farkas Anna, a BFK debreceni gyárának művezetője, Sikula Györgyné, a Háziipari Szövetkezet elnöke, valamint Dede László, a BFK debreceni gyárának igazgatója mondta el észrevételeit, véleményét a tárgyalt napirenddel kapcsolatban. A megyei pártbizottság — tanácskozásának harmadik napirendi pontjaként — szóbeli kiegészítés és írásos előterjesztés alapján jelentést tárgyalt meg és fogadott el a társadalmi tulajdon védelmének helyzetéről, a népgazdaságot károsító bűncselekmények megyén belüli alakulásáról és az ezzel kapcsolatos feladatokról. A napirend előterjesztője Kollár János ezredes, megyei rendőrfőkapitány volt. A vitában Grandpierre Lajos nyugdíjas, Seres György, a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat vezérigazgatója, Szilágyi Gábor, a Postaigazgatóság vezetője, dr. Kozma Tibor, a Megyei Bíróság elnöke, dr. Alberth Béláné megyei népfronttitkár, dr. Kereszti Csaba főügyész, Béres József, a MESZÖV elnöke, valamint Fülöp János, a megyei pártbizottság titkára szólalt fel. Negyedik napirendi pontként a megyei pártbizottság Fülöp János megyei titkár előterjesztésében elfogadta a megyei pártbizottság és a vb ezévi második félévi üléstervét. Ennek tárgyalásakor dr. Onosi László, a megyei pártoktatási igazgatóság vezetője és Elkán Károly ezredes, helyőrségparancsnok szólalt fel. ORVOSTUDOMÁNYI KONGRESSZUS KEZDŐDÖTT DEBRECENBEN Tegnap, június 24-én a Debreceni Orvostudományi Egyetem elméleti tömbjében nyitották meg a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság XI. vándorgyűlését. A társaság tagjain kívül a vándorgyűlésen többek között részt vett Pántya György, a megyei pártbizottság politikai munkatársa és dr. Tarczali Dezső városi főorvos is. A kongresszust dr. Karmazsin László, a Debreceni Orvostudományi Egyetem rektora nyitotta meg, elnöki köszöntőt pedig dr. Leövey András egyetemi tanár mondott. A programban három referátumra és tizenöt előadásra került sor. Elsőként D. R. Stanworth birminghami professzor tartotta meg referátumát a Különböző sejtstruktúrák és az allergiás reakciók kapcsolata címmel. G. N. Beall Los Angeles-i professzor, valamint dr. Leövey András, a Debreceni Orvostudományi Egyetem I. számú Belklinikájának igazgatója a pajzsmirigybetegségek immunológiai problémáiról számolt be. A referátumok mellett az előadások is — melyeket az ország orvostudományi egyetemeiről érkezett tudósok tartottak — az allergiás betegségek kutatási eredményeit foglalták össze. A tanácskozás ma folytatódik.