Hajdú-Bihari Napló, 1983. március (40. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-30 / 75. szám
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemére Az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága az 1983/84- es tanévre felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus- Leninizmus Esti Egyetemének alábbi tagozataira: HÁROMÉVES ÁLTALÁNOS TAGOZAT A hároméves általános tagozatelméleti képzést, világnézeti nevelést, a gyakorlati munkához hatékony felkészítést nyújt, és középfokú politikai végzettséget biztosít. A hallgatók a filozófiát, a politikai gazdaságtant és a munkásmozgalom történetét tanulják. Félévenként vizsgáznak. A tagozatra való jelentkezés feltétele: középiskolai vagy marxizmus—leninizmus esti középiskolai végzettség. A tagozatnak Debrecenben, Hajdúnánáson, Hajdúböszörményben, Hajdúszoboszlón, Berettyóújfaluban, Derecskén, Vámospércsen, Balmazújvároson, Egyeken és Téglás, HIM-ben indul első évfolyama. HÁROMÉVES SZAKOSÍTOTT TAGOZAT 1. Filozófia Indul: Debrecenben, Berettyóújfaluban, Püspökladányban. 2. Politikai gazdaságtan Indul: Debrecenben, Hajdúnánáson, Balmazújvároson, Nyírábrányban. 3. Magyar munkásmozgalom története Indul: Debrecenben, Nyíracsádon. 4. Nemzetközi munkásmozgalom története Indul: Debrecenben. A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem szakosított tagozatain a marxizmus—leninizmus három alkotórészének egyikét tanulják a hallgatók. Azok jelentkezhetnek, akik egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkeznek, vagy a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemének általános tagozatát, illetve az 1 éves pártiskolát elvégezték. A szakosított tagozatokon a tanulmányi idő három év. A hallgatók az első két évben a fő tárgyat, a harmadik évben a szakághoz kapcsolódó témakörök egyikét tanulmányozzák. A szakosított tagozat három évének sikeres befejezésekor a hallgatók felsőfokú politikai végzettséget igazoló bizonyítványt kapnak. [10/ 1979. (III. 2.) Mt. rendelet] SPECIÁLIS TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAMOK Pedagógia, módszertan 1. A pártoktatás pedagógiája (1 éves) Debrecenben. Pártépítés 2. Vezetési ismeretek (1 éves) Debrecenben, Hajdúszoboszlón. 3. Pártirányítás és időszerű pártpolitikai kérdések (1 éves) Debrecenben, Hajdúböszörményben, Berettyóújfaluban. 4. Pártépítés és vezetéselmélet (2 éves) Püspökladányban. 5. A szocialista állam fejlődése és működése (1 éves) Debrecenben. 6. Nőpolitikai tanfolyam (1 éves) Debrecenben. 7. Információs felelősök tanfolyama (1 éves) Debrecenben, Hajdúnánáson. 8. Ifjúságpolitikai tanfolyam (1 éves) Debrecenben, Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson. 9. Személyzeti vezetők tanfolyama (1 éves) Hajdúszoboszlón. 10. Szakszervezet-politikai ismeretek (1 éves) Debrecenben. 11. Munkáspolitikai Akadémia (1 éves) Debrecenben: MGM, könnyűipari üzemek, Téglás: HIM. Filozófia 12. Politikai szociológia (1 éves) Debrecenben. 13. Az ideológiai harc időszerű kérdései (1 éves) Debrecenben. 14. Művelődéspolitika (1 éves) Debrecenben, Létavértesen. 15. Esztétika (1 éves) Debrecenben. 16. Etika (1 éves) Debrecenben. 17. Valláskritika (1 éves) Debrecenben. 18. Valláskritika (2 éves) Debrecenben. 19. Művészetpolitika (1 éves) Debrecenben. 20. A természettudományok filozófiai problémái (1 éves) Debrecenben. 21. Közoktatás-politika (1 éves) Debrecenben. Politikai gazdaságtan 22. Gazdaságpolitika (1 éves) Debrecenben. 23. Világgazdaság fejlődésének kérdései (1 éves) Debrecenben. 24. Gazdasági hatékonyság (1 éves) Debrecenben. 25. Életszínvonal és szociálpolitika (1 éves) Debrecenben. Munkásmozgalom-történet 26. A szocialista társadalom gazdasága. A párt gazdaságpolitikájának néhány kérdése. A szocialista társadalom ideológiai és kulturális élete (1 éves) Debrecenben. 27. A nemzetközi politika időszerű kérdései (1 éves) Debrecenben. 28. A szocializmus fejlődésének időszerű kérdései, különös tekintettel a magyar népi demokratikus fejlődés folyamatára 1944/45-től napjainkig (1 éves) Debrecenben. 29. A párt szövetségi politikája (1 éves) Debrecenben. A speciális továbbképző tanfolyamok feladata, hogy a káderfejlesztés érdekében, valamint a már funkcióban levő elvtársak részére — akik filozófia, politikai gazdaságtan és munkásmozgalom (tudományos szocializmus) című tárgyakból közép- és felsőszintű képzettséggel rendelkeznek — magas szintű továbbképzést biztosítson a szaktudományokhoz kapcsolódó tárgykörökben és időszerű kérdésekben. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A tanév minden tagozaton szeptember 1-től június 30- ig tart. A hároméves általános tagozaton, a szakosított tagozaton és a speciális továbbképző tanfolyamon hetenként egyszer — meghatározott napon és időpontban — háromórás kötelező előadás, illetve osztályfoglalkozás van. A tandíj egy iskolai évre általános tagozaton 170 Ft, a szakosított tagozaton és a speciális továbbképző tanfolyamon 250 Ft, melyet a tanév kezdetéig be kell fizetni. Valamennyi tagozatra párttagok és pártonkívüliek is jelentkezhetnek. A jelentkezési lapot a munkahely szerint illetékes járási, városi pártbizottságoknak kell beküldeni (debreceni lakosoknak az MSZMP Hajdú- Bihar megyei Bizottság Oktatási Igazgatósága, 4027 Debrecen, Böszörményi út 25—27.). Kérjük, hogy a jelentkezési lapon a munkahely- és a lakáscím előtt ,a postai irányítószámot tüntessék fel. A jelentkezési laphoz mellékelni kell 2 db megcímzett válaszborítékot, bélyeggel. Jelentkezési határidő: 1983. április 15. A jelentkezéshez szükséges kérdőíveket, valamint a szakosított tagozat felvételi kérdéseit a járási, városi pártbizottságokon, illetve az Oktatási Igazgatóságon kell beszerezni. A jelentkezők a meghirdetett szakokon felvételi vizsgán vesznek részt. A felvételi vizsgákra általános és szakosító tagozaton 1983. május 2—13., speciális tanfolyamon 1983. május 6.—június 1. között kerül sor. A felvételi vizsga követelményei : — Általános tagozaton a kétéves ML középiskola tananyaga és a legfontosabb aktuális párthatározatok, — Szakosított tagozaton és a speciális továbbképző tanfolyamon az MLEE hároméves általános tagozatának a választott szakra vonatkozó tananyag ismerete és a legfontosabb aktuális párthatározatok. Felvételt nyerhet, aki a felvételi vizsgán megfelel és egyidejűleg más egyetemre, tanfolyamra nem jelentkezett. A munkaügyi miniszter 6/1981. (XII. 29.) ÁBMH sz. rendelete és a 60 001/1982. (ÁBMH/MEK 1982/3. kiegészítő rendelkezése alapján a hároméves általános tagozaton 15 nap, a szakosított tagozaton és a speciális továbbképző tanfolyamokon tanuló hallgatókat 10 nap tanulmányi szabadság illeti meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú- Bihar megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága GRANDPIERRE LAJOS: HA MEGVADUL AZ EGER II. Realista fantasztikus regény 4. Miután Szántó imbolyogva elindult a motorkerékpárján, megkönnyebbültem. Nyomasztott az érzéketlensége. Elhatároztam, hogy a rendőrség megérkeztéig tisztázom magam előtt, hogyan történhetett a gyilkosság. Azokban a percekben szilárdan meg voltam győződve, hogy Karcsit valaki megölte. Fogtam egy széket, kiültem a tornácra. Jóformán bele sem mélyedhettem gondolataimba, meghallottam egy közeledő autó zúgását. Csaknem bizonyos voltam abban, hogy a rendőrség. Elébe mentem a kapuba, ott vártam meg, míg kiszállt a helyszínelő csoport. Vezetője egyenesen hozzám sietett. — Jó napot! Mi már ismerjük egymást — mondotta, s barátságosan kezet nyújtott. Megszorítottam. — Rábai elvtárs telefonált? Zelenka Mihály volt. Egy éve. együtt fejeztük be az esti egyetemet. Egy csoportban tanultunk. — Én. — Miről van szó? — Barátomat, rokonomat, dr. Csornai Károlyt körülbelül másfél órája halva találtam. Gyilkosságra gyanakszom. Nem akartam elhagyni a házat. Mihelyt lehetett, azonnal telefonáltam önöknek. — Hol van az elhunyt? — A szobájában, ahol rátaláltam. — Kérem, vezessen oda. Zelenka körülnézett, de legfeljebb két percig nézelődött. Nem nyúlt semmihez. Körbejárta Karcsit, szótlanul, minden oldalról megszemlélte, aztán visszatért az ajtóhoz, s intett a fényképésznek, aki nyolc vagy tíz felvételt készített Karcsiról, majd a szoba állapotáról. Zelenka figyelte munkáját. Kimondatlan kérdésére néha intett neki. Szavak nélkül is megértették egymást. Miután a fényképezés befejeződött, Zelenka az ajtóban várakozó doktorhoz fordult. — Kérem ... Az orvos előrelépett. — Hagyjuk magára — fordult felém Zelenka, s kifelé indult. Követtem. Kissé megborzongtam, amikor megcsapott az időközben feltámadt szél, amely esőcseppeket sodort a tornácra. Ennek ellenére az ottlevőkhöz kivittem még egy széket. Leültünk. — Mikor érkezett ide? — kérdezte. — Ha jól emlékszem, a Csapókertben lakik. Beszámoltam a reggeli eseményekről, de elhallgattam, hogy Szántó is ott volt. Érzéketlenségéért nehezteltem rá, örültem, hogy megszabadultam tőle, s nem akadékoskodhatik. — Milyen állapotban volt Csornai, amikor beszélt vele? — Jókedvű volt, boldog, diadalmas. Elgondolkozott, aztán élesen rám pillantott. — S egy órára rá halott. Furcsa ... — Én is furcsállom. — Bizonyos abban, hogy a telefonáló Csornai volt? — Teljesen. Gyermekkorom óta ismerem. Együtt nőttünk fel. — Csornai személyi adatai? — Harminckét éves, nőtlen, mikrobiológus, tanársegéd az egyetemen. Itt lakott. — Köszönöm, ön hány órakor indult el otthonról? — Fél kilenc körül. Lekéstem a 8:30-as buszt. — Mikor érkezett ide? — Lehetett fél tíz. — Miért hívta ide? — Azt állította, hogy valamilyen nagy felfedezésre bukkant. Meg akarta mutatni. Ugyanis most itthon kísérletezett. Szabadságon volt. — Mi a véleménye, hogyan történt a haláleset? — Ismétlem, gyilkosságra gyanakszom. Nem gondolhatok másra, hiszen unokatestvérem ma reggel egészséges volt, jókedvű. Nem hinném, hogy lenne ilyen gyorsan lefolyó betegség. Tudtommal nem szívbajos. Nem panaszkodott az egészségére. Valaki leütötte, és megfojtotta. Miért? ... Erre nem tudok felelni. — Ellenségei voltak? — Nem hinném. * (Folytatjuk) KÉPERNYŐ | A Csillagűzött szerető Akik ismerik a Csillagűzött szerető alapanyagát — márpedig gondolom sokan ismerik a Galaktika tudományos-fantasztikus folyóiratunk jóvoltából — bizonyíthatják, hogy Verebes István — szövegíró — és Bartha Attila — rendező — szinte szóról szóra filmre fordították William W. Stuart novelláját. Amolyan magyaros leleménnyel. Azaz a lehető legtakarékosabban, éppen csak annyi költséggel, hogy még oda lehessen rá montírozni: Sci-fi vígjáték. Hát hogy sci-finek mennyiben volt sci-fi, én azt nem nagyon tudom megítélni, mindenesetre abban már bizonyosabb vagyok, vígjátéknak nem volt klasszikus. Bár ott, amikor az a két kis egypetéjű iker eltáncolta a lírai atomkeringőt, enyhén szólva elröhögtem magam, de aztán átérezve a helyzet csodaszép meghittségét, mindjárt mondtam is esedezve: mea culpa, mea culpa. Szóval nehéz azt a laikusnak megértenie ,hogy miért kell nekünk ilyen „nem is tudom, hogy hívják őt” csinálni. Csak azért hogy legyen , aligha lehet meggyőző érv. Ti. szórakoztatni nem szórakoztat, gondolkodni nem gondolkodtat, legfeljebb az időnket pocsékoljuk, holott abból van a legkevesebb. De, ha nem is vagyunk ilyen szigorúak, akkor is látnunk kell: a mi próbálkozásainknak gátat szab a lehetőség. Az anyagi, s annál nincs illúziótlanabb, mint látni, hogy például egy fantasztikusnak is felfogható történetből miként lesz amolyan suta, darabos vaskosság. Pedig hát ha valahol akkor az ilyen típusú történeteknél szükség van a fantáziára. A remekül és féktelenül működő ábrándokra, amelyek a hol volt, hol nem volt mesék tündéri folytatását ígérik. Meggyőződésem, hogy a sci-fi is tulajdonképpen mese. A kor lehetetlen idillje, mert ebben sincs másról szó, mint a jó meg a rossz ellentétéről. Csak mai fantáziánk másképp vetíti ki látomásait. Gigantikus torzókat is képes megidézni, a rettenet Gorgóját is életre tudja kelteni. A Csillagűzött szerelő a fantázia szelídebb terméke. De hát ez is csak a mesék motívumára támaszkodik. Ugye jön egy nőnemű lény az űrből, megszeret egy férfit, aztán annyi és olyan alakban tud az övé lenni, ahány csak a másik vágyában létezik. Aztán, mikor teherbe esik, távoznia kell, mert sorsa beteljesedett. A mesemotívum meg a gyönyörű királylány, csikó vagy éppen varangyos béka. De ha a kedvese becézi, máris megtörténik a csoda. És még abban is hasonlatosak, hogy igazukat senki sem hajlandó elhinni. Mindenki kételkedik, mindenki gyanakszik, pedig mi tudjuk: hőseink csak az igazat mondják. " Egy kis tündéri bevonat nem ártott volna a Csillagűzött szeretőnek sem. Akkor lett volna bája, s jobban méltányoljuk Kern András fanyar humorát, Inke László sűrű detektívfelügyelőjét, Pártos Erzsi és Bordán Irén átváltozásait, így kénytelenek voltunk megelégedni csak a valóval, vagy hogy a szemnek is jusson valami, a tájak fotóival, makettjeivel és képzeletünkkel, hogy az egyensúly helyrebillenjen. 2. Elmebajnokság Egri János legújabb vetélkedőjének, az Elmebajnokságnak van némi debreceni vonzata, Varga György szereplése okán. A második fordulóban ő is beszállt a ringbe, s bár szereplését nem kísérte siker, vállalkozó kedvét elismerés illeti. Pláne akkor ha tudjuk, hogy ő már egy régebbi tévémérkőzésen is ott volt, s ha emlékezetem nem csal, eredményesen. Persze, azt hiszem, az ilyen fellépésekre is — leszámítva a jó értelemben vett hiúságot — igaz: nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos. A bátorság, a vállalkozás, a siker vagy a kudarc elviselése a nyilvánosság előtt. Mondanom se kell, az utóbbihoz kell nagyobb lelkierő. Visszatérve a műsorhoz: a Magyar Televízióban mindenképpen Egri János neve fémjelzi az utóbbi idők legszínvonalasabb tévévetélkedőit. A Lehet egy kérdéssel több? például hosszú ideig kötötte le a nézők figyelmét. A jelentkezőkét is, amiben gondolom közrejátszott a nem kis értékű jutalom. A nyertesek ugyanis minden esetben egy színes televíziót tudhattak magukénak. Sőt, a GELKA ingyen és bérmentve üzembe is helyezte a szerencsés tulajdonos lakásán. Aztán a Lehet egy kérdéssel több? is befutotta a maga pályáját, újat kellett helyette kitalálni. Nos, örökébe lépett az Elmebajnokság, ez a vasárnap délután kéthetenként jelentkező játék, amely formájában is, s talán szerkezetében is eltér az eddigiektől. Lehet, hogy a későbbiekben, hozzáhangolódom, eddig azonban — s minek titkoltam — még nem nagyon nyerte meg a tetszésemet. Nem látom a végkifejletet. Meg aztán az egész olyan kimódoltnak, művinek tűnik. Legnagyobb baj persze az, hogy túlságosan „tudás”centrikus. Alig van hely benne a talpraesettségnek, a gyors észváltásnak, a helyzetfelismerésnek, szóval annak, amitől játék a játék. Van két témakör: egyiket a versenyző szabja meg, a másikat a szakzsűri. S ha jelez az óra, indul az időmérő és peregnek a kérdések sorban, egymás után. Egyhangúan, érdektelenül, hiszen csak két lehetőség van: igen, nem. Hogy végül is mi jön ki ebből az egészből, most még nehéz megmondani. Mindenesetre a selejtezők már lezajlottak, sőt, kezdetét vette a középdöntő. Még leginkább a szignál szokott lázba hozni, akkor tényleg kerülget az elmebaj. Olyankor úgy érzem magamat, mint a mostanság divatos slágereknél: ezerszer elmondja ugyanazt, holott ha csak egyszer hallom, már akkor is tudom, miről van szó. Elme bajnokságról, bár nekem a keresztkérdés sokkal izgalmasabb. 3. Összhang A televízió legemlékezetesebb műsorai mindig beleférnek öt-tíz percbe. Például a Vers mindenkinek, vagy Kocsis Zoltán sorozata Kodály magyar népzenéjéről. Csodálatos vállalkozás, illő a mester s az utód zsenijéhez. Elöljáróban s eligazítóként: „1924-től 1932-ig — tíz füzetben — Kodály folyamatosan jelenteti meg magyar népdalfeldolgozásait, számszerint ötvenhetet, Magyar népzene gyűjtőcím alatt. A maga nemében egyedülálló munka, amely — ha nem főműve is — kiemelkedő helyet foglal el Kodály életművében. Megtalálható benne a magyar népdalkincsnek szinte valamennyi rétege, általában népzenekultúránk jellemző, sajátságos terméseinek a legértékesebbje”. Nos, ezek közül szólalnak meg a Kocsis Zoltán válogatta népdalok, sőt a zongorakíséretet is ő látja el. Izgalmas találkozás, többszörös a nyereség. Maga a népdal, Kodály, Kocsis, majd az énekesek. Közülük eddig Gregor Józsefet és Hamari Júliát hallhattuk. Az együttműködésből bárki megsejtheti, mi is a zenei anyanyelv. A művészet kifejezőeszközei páratlanok. A hang, a szín, a nyelv sajátságos lehetőséget adnak azok számára, akik képesek a mulandóban is létrehozni a maradandót. És van, aki mással hódítja el a mindenséget. Mint Kocsis Zoltán. A billentyűk gyönyörű világa a teljességet zengi ki az ő ujjai alatt. Magunkról, s arról a reményről, amit a szépség fakaszt. Vagyis, ahogy a költő mondja: „egybe álltunk általad — s az is, ki nem dalol, — érzi a Lét, a Rend szabad — összhangját valahol.” Boda István HAJDÚ-BIHARI NAPlO — 1981. MÁRCIUS 30. 5