Hajdú-Bihari Napló, 1984. június (41. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-01 / 127. szám
A párt-végrehajtóbizottság tárgyalta meg a párt- és tömegszervezeti oktatás tapasztalatairól Hajdúnánás üzemeinél, vállalatainál, intézményeinél dolgozók közül közel kétezren vesznek részt a most befejeződő oktatási évben különböző párt- és tömegszervezeti oktatásokban. A hallgatók többsége párttag, hiszen ezek az oktatási és továbbképzési formák és kevesebb jelentkező A vitában sok hozzászóló mondta el tapasztalatát a rövidesen záruló oktatási évről. A véleményt mondók nemcsak az alapos és részletes, példákkal szemléltetett anyagból ismerik a helyzetet, hanem személyes tapasztalatokból is. A végrehajtó bizottság tagjai rendszeresen tartanak előadásokat vitafórumokon, szakosítókon, vitakörökön és vezetnek csoportokat speciális továbbképző tanfolyamokon munkahelyükön vagy más vállalatnál, intézménynél, iskolában. Az elkövetkező időben ilyen irányú munkájuk nem fog csökkenni, hanem inkább növekedni. A bevezetőben említettem, hogy közel kétezren vesznek részt az 1983—84-es oktatási tanévben Hajdúnánáson a párt- és tömegszervezeti oktatás különböző formáiban. Sok ez a szám vagy kevés? Kevesebb, mint a korábbi években, hiszen míg néhány éve az esti egyetemeken egyegy osztály létszáma jóval meghaladta a harmincat, most 15-en, 20-an alkotnak egy-egy csoportot Az alacsonyabb számnak több oka van, például a pedagógusoknál egyfajta túlképzés jelentkezik, más szakmáknál pedig az, hogy hosszabb idesősorban a kommunisták politikai képzettségének növelésére, tökéletesítésére szolgálnak. Egy év tapasztalatait május 30-án tárgyalta meg a hajdúnánási városi pártbizottság végrehajtó bizottsága és határozatot fogadott el a további tennivalókról. jó tanulásra — három évre — kevesebb ember vállalkozik most, mint évekkel ezelőtt. De az oktatásban most nem a nagy létszámú csoportok létrejötte a cél, hanem az, hogy a hallgatók kapjanak új ismereteket, hasznos információkat a különböző pártoktatási formákon, és azokkal a kérdésekkel foglalkozzanak, melyek minden résztvevőt érdekelnek. Nem kevés a sokakat érintő és érdeklői téma, s a nánási üzemek, intézmények dolgozói megbeszélik, megvitatják ezeket. Főleg gazdasági fejlődésünk, életszínvonalpolitikánk, az élet- és munkakörülmények alakulása, a nemzetközi feszültség éleződése, jövedelem- és bérpolitikánk, a különböző gazdálkodási, vállalkozási formák működése, a gyors változások adta kérdések foglalkoztatják a legtöbb embert. A politikai oktatásokon szinte kivétel nélkül mindenhol megbeszélik a televízió békés külpolitikai műsoraiban — A Hétben, a Hírháttérben, a Panorámában — látottakat és hallottakat, nem kötelező „órarendként,” hanem mert sokakból kikívánkoznak az utólagos megjegyzések. mozik, köztük mindössze 18- an nők. Ezen az arányon is van mit változtatni. A propagandisták védelmében elhangzott, hogy informálásukra — a helyi és a megyei ismeretek gyorsabb megszerzésére — a jövőben nagyobb gondot kell fordítani. A propagandamunkában övéké a kulcsszerep, s mivel nőttek a velük szemben támasztott politikai, szakmai követelmények, nagyobb támogatást érdemelnek, a legjobbak pedig megfelelőbb anyagi és erkölcsi elismerést. Gondolat- és tapasztalatcseréjükre, jó információszerzésre hasznos lenne a propagandisták klubját létrehozni a városban, mert erre van igény. Most a megvalósításon van a sor. A hajdúnánási városi pártbizottság területén hét pártvezetőségnél és 48 alapszervezetnél 65 tanfolyamforma működött, illetve még működik az oktatási év végéig A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gondok ellenére — ezek között szerepel: egyes tanfolyamokon sok a hiányzó, nem volt mindig folyamatos és megfelelő a tananyagellátás, nem mindenhol vannak meg az oktatás tárgyi feltételei — sikeresen fejeződik be az idei oktatási év. Az eredmények jók, s további feladat, hogy felszabadulásunk 40. évfordulójára készülve a pártoktatás különböző tanfolyamain emlékeznek meg az országépítésben elért eredményeinkről. Speciális tennivalót ad a XIII. kongresszusra való készülődés is. Minden alapszervezet, pártvezetőség vegyen részt aktívan a következő oktatási év előkészítésében, saját munkájukban hasznosítsák a tapasztalatokat. Balogh Júlia Külső-belső előadók A gyakorlati tapasztalatok megbeszélése — legyen az szakosítói foglalkozáson, marxista középiskolán, speciális továbbképző tanfolyamokon — elmaradhatatlan. Ha bármilyen elméleti anyaggal foglalkoznak a hallgatók, előbb-utóbb mindig a mához érkeznek el a vitatkozók, a mai gyakorlathoz hasonlítják az elméletben leírtakat. Az egyik hozzászóló elmondta, amikor például a szocialista vezetőkkel szembeni követelményeket tanulták, látszott a hallgatók arcán, hogy a legtöbben saját vezetőjükre gondoltak. De sok hasonló példát lehetne említeni, köztük a kereslet-kínálat piaci szabályozó hatását, az érdekviszonyok alakulását stb. Ha a témák érdekesek és jó előadókra, vitakörvezetőkre bízzák megvitatásukat, nagy az aktivitás a politikai oktatásokon. Jobb a vita és bátrabb is, ha belső — az adott vállalatoknál dolgozó — előadók tartják a foglalkozásokat. Mire észreveszik magukat, bármiről legyen szó, az üzemi gondoknál kötnek ki az emberek — mondta a Hajdú-Bihar megyei Textilfeldolgozó Vállalat pártvezetőségének titkára a vb-ülésen. Ezt többen megerősítették, s a Béke Termelőszövetkezet főagronómusa elmondta: náluk munkaágazatonként szerveztek politikai oktatást. Ez bevált, ajánlják máshová is. Propagandistáké a kulcsszerep Vajon máshol hogy csinálják? — kérdezik egy-egy üzem propagandistái jobb híján maguktól, amikor nehezebben birkóznak meg egy-egy feladattal. A tapasztalatcsere nagyon fontos lenne és az, hogy a friss diplomás, politikai végzettségű fiatalokat mielőbb bevonják a propagandamunkába. Még melegében, amikor az üzemekhez kerülnek, mert nem árt a stafétabotot mielőbb többeknek átadni. Hajdúnánáson 120 propagandista dal Gazdaságosabb terményszárítás i, gazdaságos terményszárítási módszert dolgoztak ki a keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdaság-tudományi karán. Egy ott tervezett adapter beépítésével lényegesen kevesebb energiával lehet működtetni a gazdaságokban használt szárítóberendezéseket, s ugyanakkor az adapter felhasználásával szárított termény kevesebbet veszít beltartalmi értékéből. Az új megoldás azon a felismerésen alapul, hogy a szárítóberendezések döntő többségénél a terményen átáramló meleg levegő sebessége az egész szárítási folyamat alatt változatlan. A szárítás utolsó szakaszában, amikor már kevesebb vizet kell elvonni, ugyanazon erősségű, mint kezdetben, s így az energiafogyasztás a végén már nincs arányban a szárítási eredménnyel. Az adapter a szárítás első szakaszában növeli, az utolsó szakaszában pedig csökkenti a szárító levegő sebességét. Ezzel megszünteti az utolsó szakasz energiapazarlását és megakadályozza, hogy a kívánatosnál magasabb hő csökkentse a — mintegy elégesse — a termény fehérjetartalmát. Az új módszert elsősorban a kukorica szárításánál lehet eredményesen alkalmazni, de alkalmas a búza és más szemes termények felesleges nedvességének eltávolítására is. Az Alkotó Ifjúság pályázaton díjat nyert berendezés gyártására pályázatot hirdettek, s ezt egy fiatal mérnökökből és más szakemberekből szerveződött budapesti gmk nyerte meg. TAVASZI BNV Napenergia a családi házakban A dráguló energia egyre nagyobb összegeket húz ki a családok pénztárcájából. Így nem csoda, hogy napjainkban mind jobban előtérbe kerül az energiák takarékosabb felhasználásának vagy helyettesítésének igénye. Az idei tavaszi vásáron mutatja be először a THERMOSOL hőtechnikai gazdasági munkaközösség azt a napkollektorrendszerét, amely kiválóan alkalmas háztartások, kempingek használati meleg vizének olcsóbb előállítására. A családi házakra könnyen felszerelhető, egy négyzetméter felületű, 16 kilogramm súlyú kollektor ingyen energiával, a nap sugárzásának hatására melegíti fel a benne keringő vizet. Családtagaként egy kollektor nyáron teljes egészében, télen 30 százalékban fedezi a fürdésre, mosogatásra, mosásra használt háztartási melegvíz-szükségletet. A rendszert több változatban is készíti a gmk. Olcsóbb változatát, ami szivattyú nélkül működik, 20 ezer, drágább változatát 40 ezer forintért gyártja és szereli fel a munkaközösség. A kollektorok élettartama több mint tíz év. (Egy kollektor egy évben 500 kilowatt villamosáram, 50 liter gázolaj, 60 köbméter gáz megtakarítását teszi lehetővé.) A családi házakon kívül nyaralók, üzemi fürdők, sportcsarnokok vizének melegítésére is jól hasznosíthatók a kollektorok. A gmk eddig két helyen, a miskolctapolcai Éden és a velencei Panoráma kempingben készített ilyen rendszereket, több mint 500 napelem felhasználásával. Mint Csiha András közös képviselő elmondta, ebben az évben még közel 2000 kollektor tervezését, gyártását, szerelését tudja elvégezni munkaközösségük. Természetesen nemcsak magánszemélyek, hanem üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek megrendelését is teljesíteni tudják. A kollektorok sikerére utal, hogy a FERMION Külkereskedelmi Vállalat felajánlotta, hogy külföldön piackutatást végez, s érdeklődés esetén forgalmazza is ezeket a termékeket. R. S. (Fotó: Ráthy Sándor) HASONLÓAK, DE NEM EGYFORMÁK DR. „IKREK” - ARANYGYŰRŰVEL Doktoravató tanácsülésre kaptunk a napokban meghívót Tegnap, május 31-én az Agrártudományi Egyetemen „sub auspiciis rei publicae popularis” kitüntetéssel doktorrá avatták Pepó Péter és Pepó Pál agrármérnököket. Ikertestvérek. Iskolai tanulmányaik során mindvégig valamennyi tantárgyból jeles osztályzatot kaptak. Az Agrártudományi Egyetem Növénytermesztési és ökonómiai Intézetében tanársegédek. Péter néhány perccel idősebb Pálnál. Hasonlítanak egymásra, de nem egyformák. Életpályájuk eddig párhuzamosan haladt.Gyulán születtünk 1955. május 4-én. Édesapánk agrármérnök, édesanyánk könyvelő volt. Az általános és a középiskolában egy osztályba jártunk és egy padban ültünk. Minden érdekelt bennünket. Amikor nyolcadikosok voltunk, a Pajtás újság egy irodalmi pályázatot hirdetett. Be kellett fejezni Mark Twainnek egy félbemaradt indiánregényét. Persze hogy pályáztunk, és mi lettünk az elsők. Nem kellett bennünket a tanulásra biztatni, inkább arra, hogy hagyjuk már abba. Édesapa gyakran kivitt bennünket a határba, és gyermekkorunkban megszerettük a természetet. Láttuk, hogy az övé szép szakma. Amikor negyedik gimnáziumba jártunk, akkor már nem is volt vita azon, hogy hova jelentkezünk. Ritka az olyan diák, aki minden tantárgyból képes a jeles szint elérésére. Az ember hajlamos arra, hogy az ilyen fiatalokat szemüveges, hajlott hátú, sápadt, magológépeknek képzelje el. Olyanoknak, akik elsősorban szorgalmuk révén emelkednek az átlag fölé. Nos, a Pepó testvérek nem ilyenek. Életerős, nyílt tekintetű, mosolygós fiatalemberek. (Olyan családban nevelkedtünk, ahonnan magunkkal hoztuk a dolgok iránti érdeklődés szenvedélyét. Édesanyánk és édesapánk hamar kezünkbe adták a könyveket, folyóiratokat. Tőlük örököltük a nyitottságot. Nagyon szerettük az irodalmat, kisebb munkákkal jelentkeztünk a diáknapok pályázatain. Péter szeretett kirándulni, Pált az orvosi problémák vonzották. Középiskolában aztán elsősorban a biológia foglalkoztatott bennünket. Végül is ez motiválta pályaválasztásunkat is.) Minden tantárgyból jeles eredményt elérni csak úgy lehet, ha a diák napról napra, óráról órára precízen felkészül. Ebből egyenesen következik, hogy kevesebb idő jut játékra, diszkóra, szórakozásra. Ezért van aztán az, hogy sok gyerek megelégszik olykor-olykor gyengébb jegyekkel is, és inkább zenét hallgat, tévét néz, mérkőzésekre jár. (Nem mondhatnám, hogy nem játszottunk, szórakoztunk volna eleget. Soha nem éreztük, hogy veszítünk valamit az élet örömeiből. Most, doktorrá avatásunkkor veszteségnek csak azt érezzük, hogy édesanyánk nem lehet itt, 1978-ban meghalt, őtőle nagyon sokat kaptunk. Nemcsak úgy, hogy gondoskodott rólunk, hanem tőle örököltük a szellemi igényességet. Az ő emlékének ajánlottuk a doktori disszertációnkat.) (Péter és Pál 1979-ben fejezték be egyetemi tanulmányaikat. Amikor utolsó évesek voltak, akkor hívta őket intézetébe tanársegédnek dr. Bocz Ernő egyetemi tanár. Életpályájuk tehát párhuzamosan fut tovább, noha kutatási témáik különbözőek. Pál a kukoricanemesítés mutációs lehetőségeinek alkalmazását vizsgálja, Péter pedig a talajerő-utánpótlás és vízgazdálkodás kérdésével foglalkozik. Vezetnek gyakorlati foglalkozásokat, esetenként tartanak előadásokat.Amikor az agrárra kerültünk, nem számítottunk rá, hogy bennmaradunk az egyetemen. Mindkettőnket a gyakorlati kérdések érdekelték. Magyarország kis ország lévén, természetesen kevés pénzt tud alapkutatásokra fordítani. Olyan kutatásoknak van létjogosultsága a mi szakmánkban, amelyeknek megvan a gyakorlati hasznuk. Kapcsolódnak termelési rendszerekhez, a gazdaságok konkrét munkájához. Ez határozza meg a mi további terveinket is. Kandidátusi disszertáció? Persze, hogy akarjuk, de csakis akkor, ha témáink gyakorlati hasznosságáról is meggyőződtünk. Sokat beszélgetünk nap mint nap a szakmáról. Egy szobában vagyunk az egyetemen, vagy korábban bejövünk, vagy délutánonként konzultálunk. Minden vonatkozásban sikeres embereknek mondhatjuk őket. Mindkettőjüknek van lakása, autója. Tavaly nősültek Pedig a pályakezdés nehézségeivel nekik is szembe kellett nézni. Amikor 1979-ben tudományos gyakornokként dolgozni kezdtek, 2200 forint volt a fizetésük, 1981-ben mint tanársegédek, 2600 forintot kaptak. Jelenlegi illetményük 4600 forint.Meg kell mondanunk, hogy a szülők támogatása nélkül ma egzisztenciális vonatkozásban sok nehézséggel kell szembenéznie egy pályakezdő értelmiséginek. Két út közül lehet választani. Vagy rámegy az ember a pénzre, és elmarad a szakmájában. Vagy kevésbé motiválják az anyagiak, és a kutatások, a munka eredményében bízik. Mi az utóbbit választottuk, kaptunk segítséget is és most úgy érezzük, elértük azt, amiben reménykedtünk. Amikor a jövőről beszélgetünk, példamutatóan szerények és megfontoltak. Nem vázolnak fel grandiózus terveket. Dolgozni akarnak, ugyanolyan lelkiismeretesen, mint ahogyan tanultak. Nem rendkívüli emberek. Egyvallami mindkettőjük egyéniségének meghatározó vonása, a Szakma és a munka szeretete. (Persze, ez sok fiatal diplomásból hiányzik.) Hasonlóak, de nem egyformák. A beszélgetés során mégis mindig úgy kezdik a mondatot: mi... és ez is sok mindent elárul róluk a doktor Ikrekről. Fzep Tibor Pepó Pál Pepó Péter HAJDÚ.BIHARI NAPLÓ - 1994. JÚNIUS 1. 3