Hajdú-Bihari Napló, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-01 / 127. szám

X­L■ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK.­ HAJDÚ­BIHARI XLII. ÉVFOLYAM 127. SZÁM ÁRA: 2,20 FORINT IVCS. VI. 1., SZOMBAT II MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A könyv a kultúra iránti elkötelezettség legnagyobb múltú jelképe Az ünnepi könyvhét országos megnyitója Debrecenben Már kora délelőtt néző- és vásárlóközönség figyelte az ünnepi könyvhét országos megnyitójának előkészületeit, lapozta, vásárolta a könyv­sátrak kínálatát. A Kölcsey Művelődési Központ előtti könyvtéren a debreceni út­törő fúvószenekar adott tér­zenét Lobotka Pál vezényle­tével az egyre nagyobb számban gyülekező közön­ségnek. Délben harsonaszó­val vette kezdetét az 1985-ös könyvhét országos megnyi­tója. Kofi Árpád színművész Vörösmarty-verset tolmá­csolt, majd a Kodály Kórus köszöntötte dallal az ünnep­ség debreceni, budapesti és külföldi vendégeit. A töb­b száz hazai és külföldi írót, kritikust, nyomdai, kiadói szakembert és látogatót dr. Ács István, a Debrecen vá­rosi Tanács elnöke köszön­tötte. A többi között üdvö­zölte Knopp Andrást, a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tő helyettesét, Tóth Dezső művelődési miniszterhelyet­test, Fekete Gyulát, a Ma­gyar Írók Szövetsége alelnö­­két. Részt vett a megnyitón Sikula György, a megyei pártbizottság első titkára, dr Bényei Miklós, a városi pártbizottság titkára, dr. Szabó Imre, a megyei tanács elnöke. Dr. Ács István üd­vözlő szavai után Csehák Judit, a Minisztertanács el­nökhelyettese kapott szót: " Az ünnepi könyvhét eseményeinek immár hagyo­mányosan kitüntetett helye, szerepe van az országos je­lentőségű kulturális rendez­vényeink sorában — mon­dotta. — Többek között azért is, mert a könyv a ci­vilizáció hosszú fejlődésében a művelődés, a kulturális értékek, a tudás iránti elkö­telezettség egyik legnagyobb múltú, sokak számára a leg­szemléletesebb jelképe: a humánus örökség minden eddigi fenyegetettségén fö­lülemelkedő­ folytonosságá­nak, az emberi szellem ma­radandó teljesítményeinek, alkotóképességének közis­mert szimbóluma. Tudjuk, időről időre megjelennek olyan nézetek, amelyek a könyvkultúra máig tartó ki­vételes jelentőségének gyors csökkenését jósolják, melyek szerint más műveltségbeli forrásoké lesz a jövő , s az írott szó előbb-utóbb úgy­mond muzeális értékközve­títővé válik. Efféle véleke­dések föl-fölbukkantak pél­dául a film, majd a televí­ziózás, most pedig a videó­­készülékek terjedésekor. A tények azonban azt mutat­ják, hogy a különféle új for­mák nem annyira vetélytár­­sai, hanem inkább kiegészí­tői a hagyományosabb mű­velődési ágaknak, közöttük az olvasásnak, melynek kü­lönleges, önfeledtséget adó varázsát nem helyettesítheti egyik újabb kultúraközvetí­tő eszköz, műfaj sem. — Az igaz eszményeket hirdető könyvek — folytatta Csehák Judit —, az írott szavak hatalmas birodalma önmagában, közvetlenül nem alakíthatja át a társadalom és az egyén életét, a ki­nyomtatott ideálok — le­gyenek bármennyire hitele­sek — nem válnak mintegy spontán módon valóra: a ti­zennyolcadik századi felvi­lágosodás reményei ennyi­ben vonzó illúziók csupán. De közvetve, tendenciasze­rűen, a cselekvő emberre tett hatásai révén mégis el­választhatatlan kapcsolat van a könyvek, a művelődés közösségi becsülete és az élet minősége, a társadalom humanizáltságának foka kö­zött. A megnyitó után Horányi László és Dánielffy Zsolt mondott verset, a Kodály Kórus és a Kaláka együttes énekelt-muzsikált a közön­ségnek. A kórust Strausz Kálmán vezényelte. A könyvtéren felállított sátrak környékét ezalatt szinte ellepte a közönség, akiket többek között az Al­földi Nyomda ez alkalomra felállított Gutenberg-prése is vonzott, amely Józsa Já­nos Dürer-metszetét, Debre­cen középkori címerét, a könyvhét emblémáját, Mata János-fametszetet nyomott a lapokra. Az ünnepi könyvhét író vendégei ezek után a műve­lődési központ előtt álló Kölcsey-szoborhoz mentek, ahol a Magyar Írók Szövet­sége, a megyei, valamint a városi tanács és a Hazafias Népfront képviselői megko­szorúzták a művelődési ház névadójának szobrát. Az országos megnyitó egyik reprezentatív kiállítá­sa, egyúttal látványos, szép eseménye a Szép magyar könyv 1984 című bemutató volt. Egy órakor a művelő­dési központ előcsarnokában dr. Tarnóc Márton, a Kiadói Főigazgatóság főigazgatója méltatta a kiállítást, majd átadta a díjakat. Az idei esztendőben is több kategó­riában díjazták a ’84-es esz­tendő legszebb magyar köny­veit. A politikai és tudomá­nyos könyvek, a szakkönyvek, az ismeretterjesztő könyvek, a szépirodalom, a tankönyvek és gyermekkönyvek, va­lamint a művészeti és bib­liofil kiadványok között 24 díjra érdemes könyvet ta­lált a zsűri. A díjazott köny­veken kívül számos kiad­ványt dicsérő oklevéllel mi­nősítettek. Ugyancsak most osztották ki a könyvilluszt­rációs versenyben eredményt elért szerzők részére a Mű­velődési Minisztérium kép­zőművészeti osztályának kü­­löndíjait, a Képző- és Ipar­­művészeti Lektorátus külön­­d­íjait. A Művelődési Minisz­térium képzőművészeti osz­tályának oklevelét, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus különdíját a könyvborítók versenyében legrangosabb munkával szereplők vehet­ték át. Ugyancsak különdíj­­jal jutalmazta a legjobb kö­tetfotókat a Magyar Fotó­művészek Szövetsége. A Ma­gyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a legjobb tipográfusnak já­ró különdíját adta át. A szép magyar könyv verse­nyében Malonyai Dezső A magyar nép művészete című reprint kiadásának első kö­tete (Helikon Kiadó) a leg­szebb könyvnek járó közön­ségdíjat kapta. A díjkiosztás után az író vendégek közül többen a könyvsátrak előtt dedikálták műveiket. A sátrak könyv­készlete már az első nap ko­ra délutánján is jelezte, me­lyek lesznek az idei könyv­hét slágerkönyvei. Nagyon sokan keresték és vásárol­ták a most induló Labirin­tus sorozat köteteit, az ugyancsak friss sorozatként jelentkező Femina-könyve­­ket, a Németh László életét végigkísérő képeskönyvet, a három­ lemezt kínáló Nagy László lemezalbumot. Szép számú érdeklődő böngészett a szomszédos szocialista or­szágok kiadóinak — sajnos — viszonylag kevés kötetet kínáló sátra előtt. A külföl­di kiadóktól érkező könyv­konténerek késése miatt ugyanis legfeljebb a könyv­hét második felében számít­hatunk arra, hogy a sátor­ban a csehszlovákiai, kár­pát­aljai és újvidéki kiadók legfrissebb termékei közül is válogathatunk. Az író vendégek délután 2­­órakor az Arany Bika üvegtermében álló fogadáson vettek részt, majd a külföl­di írók, kritikusok a nádud­vari művelődési házba láto­gattak. Csehák Judit megnyitja az ünnepi könyvhetet Szép magyar könyv: kiállítás a Kölcsey Művelődési Központban Csehák Judit látogatása Debrecenben Május 31-én, pénteken délelőtt az ünnepi könyvhét országos megnyitója alkalmából Debrecenbe érkezett Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese. Dél­előtt 10 órakor a megyei pártbizottság székházában fo­gadta őt Sikula György, az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első titkára és tájékoztatta a megye életének aktuális kérdéseiről. A beszélgetésen jelen volt Knopp András, az MSZMP KB kulturális és tudomá­nyos osztályának osztályvezető-helyettese, dr. Bényei Miklós, a Debrecen városi pártbizottság titkára, Pataki­ György,­a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Sza­bó Imre, a megyei tanács elnöke, dr. Gyarmati Kálmán, a megyei­ tanács elnökhelyettese és dr. Ács István, a Debrecen városi Tanács elnöke. A megyei pártbizottság első titkára ismertette,az or­szággyűlési és tanácsi választásokkal kapcsolatos me­gyei helyzetképet, hangsúlyozta, hogy kedvező légkör­ben folytak a képviselő- és tanácstagi jelölőgyűlések. Ezt követően a gazdasági kérdésekről tartott tájékozta­tót, majd szólt az új vállalati vezetési formák beveze­tésével kapcsolatos tapasztalatokról. Sikula György tájékoztatója után Csehák Judit meg­tekintette a Medgyessy Múzeumot, majd ünnepi beszé­det mondott a könyvhét megnyitóján, és részt vett az Aranybika üvegtermében rendezett fogadáson, és a dél­utáni órákban elutazott Debrecenből. hétf :ett I. lél -I.1r! „Köszönet a harcokért...” A Nemzeti Bizottságok tagjainak találkozója Bensőséges hangulatú ün­nepségnek adott helyet má­jus 31-én az Arany Bika Szálloda konferenciaterme. A negyven évvel ezelőtti, egykori Nemzeti Bizottságok elnökei, tagjai számára ren­dezett a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei Bizott­sága találkozót, melyre száznál több idős ember jött el, megyénk több településé­ről is. Dr. Alberth Béláné, a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának titkára köszön­tötte a megjelent egykori nemzeti bizottsági tagokat, s az elnökségben helyet fogla­lókat: Kálmán Mihályt, az MSZMP megyei bizottságá­nak osztályvezetőjét, Szénás Sándort, a Szakszervezetek megyei Tanácsának vezető titkárát, dr. Kolozsvári La­jost, a HNF megyei bizott­ságának elnökét, Fazekas Károlyt, a megyei téesz-szö­­vetség titkárát, dr. Virágh Pált, a megyei tanács vb­­titkárát, dr. Varga Pálnét, a Hazafias Népfront debreceni városi bizottságának elnö­két, dr. Kahler Frigyesnét, a Debrecen városi Tanács vb­­titkárát. Taar Ferenc író (aki maga is az Újgazdák és Földhöz­­jutottak Országos Szövetsé­ge megyei irodájának volt vezetője akkor), részben em­lékezett a nehéz politikai­­közéleti harcokra, részben nagyobb összefüggésekbe, távlatokba helyezte a nem­zeti bizottságok működését, értékelve és megadva azt a rangot e testületnek, amik­re különösen az utóbbi évek hazai fejlődése világított rá. A 82 éves H. Nagy Gábor (Balmazújváros), kezdte a visszaemlékezések sorát, me­lyekben azután hallhattak a találkozó résztvevői röviden Zsákáról, a hosszúpályi kez­detekről, a 87 éves B. Szabó József (Hajdúsámson) az el­ső világháború, a Tanácsköz­társaság harcait a II. világ­háború fejleményeivel, s az azutáni felszabadult politikai élettel vonta egy ívbe emlé­keiben. Ezután az egykori nemze­ti bizottsági tagok erről a találkozóról emléklapot vet­tek át, melyben Kádár János szavai álltak mottóként: „Köszönet a harcokért, mely elvezetett bennünket, né­pünket idáig, a mai napig. Érdemes volt küzdeni.” A Vénkerti Általános Iskola kisdoboskórusa és úttörői dallal, dokumentumokból összeállított műsorral kö­szöntötték a találkozó részt­vevőit, majd nemzetiszín szalagocskával­ átkötött vö­rös szegfűvel. Az ezt követő ebéd során Kálmán Mihály mondott pohárköszöntőt. ELŐTÉRBEN AZ IFJÚSÁG VÖRÖSKERESZTES MUNKÁJA A Vöröskereszt megyei vezetőségének ülése Pénteken délelőtt tartotta soron következő ülését a Ma­gyar Vöröskereszt Hajdú-Bi­har megyei vezetősége. Az eseményre a szervezet Vörös Hadsereg útjai központjában került sor. Ez alkalomból adták át a Hazafias Népfront Kiváló Társadalmi Munkás kitünte­tését dr. Laurencsik Máriá­nak, a Vöröskereszt megyei vezetősége környezetvédelmi felelősének, a megyei köz­egészségügyi munkabizottság elnökének. A Magyar Vöröskereszt Hajdú-Bihar megyei vezető­ségének VI. kongresszus óta végzett munkájáról készült írásbeli beszámolót Herczku Józsefné megyei titkár egé­szítette ki, majd kérdések és hozzászólások következtek. A vita során tízen mondták el véleményüket. Szó esett az ifjúság vörös­keresztes munkájáról, a falu­si nehézségekről, a vérellátó állomás fejlesztésének prob­lémájáról, a nyugdíjasok helyzetéről, a káros szenve­délyek elleni harcról. A vitát Herczku Józsefné foglalta össze és válaszolt a felmerült kérdésekre. Az ülés különfélék tárgyalásá­val ért véget.

Next