Hajdú-Bihari Napló, 1986. február (43. évfolyam, 28-50. szám)
1986-02-01 / 28. szám
ilililll & fi §2 JB a fi w mHD fii fi ■ - - H .-gjá'tih , A I n fl fik |á fifcán fi fi ?LA ^^^^BGVB^ZOCiaUSf^UHKUSPIRMmO^^IHa^iGVE^IZOTTSáCilini^PJ^I A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom fejlődéséről a VI. ötéves tervidőszakban és 1985-ben A VI. ötéves tervidőszakban tovább erősödtek a szocialista társadalom műszaki és gazdasági alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon. A lakosság jövedelme és fogyasztása emelkedett, életkörülményei javultak. A népgazdaság egyensúlyi helyzete az időszak folyamán kedvezőbb lett, ezen belül a külgazdasági egyensúly lényegesen javult. A külkereskedelmi mérleg az 1980. évi jelentős passzívummal szemben 1985-ben mind rubel, mind nem rubel elszámolásokban aktívummal zárult. Ezt a társadalmi termelés hatékonyságának némi javulása, valamint a nemzeti jövedelem növekedése mellett a belföldi felhasználás visszafogása tette lehetővé. Az ötéves terv a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos növelését irányozta elő. Az éves tervek, a külső és a belső feltételek változása miatt mérsékeltebb növekedési ütemet tűztek ki célul. 1985- ben a nemzeti jövedelem kb. 840 milliárd forint volt, volumenben 7 százalékkal több az 1980. évinél és kb. 1 százalékkal kevesebb, mint 1984-ben. Az előző évitől legnagyobb mértékben a mezőgazdaság és az építőipar termelése maradt el. A bruttó nemzeti termék volumene öt év alatt 9 százalékkal emelkedett. A külgazdasági egyensúlyt nehezebb körülmények között kellett javítani, mint amilyenek a terv jóváhagyásakor előreláthatók voltak. A tervidőszak folyamán eszközölt intézkedések és a gazdálkodó szervek erőfeszítései eredményeképpen 1982-től a külgazdasági kapcsolatok minden évben kiviteli többlettel zárultak. Az 1985. évi kiviteli többlet a tervezettnél és az előző évinél is kisebb, mintegy 22 milliárd forint lett. A belföldi felhasználás, azaz a fogyasztás és felhalmozás együttes volumene 1985- ben mintegy 4 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál és megközelítette az 1984. évi szintet. 1985-ben az egy lakosra jutó reáljövedelem 7,8 százalékkal volt magasabb az 1980. évinél. A reálbér csökkenése 1985-ben megállt és színvonala mintegy 5 százalékkal alacsonyabb volt az öt évvel korábbinál. A reáljövedelem emelkedése az egyéb munkajövedelmek és különösen a társadalmi juttatások növekedéséből származott. A lakosság fogyasztása 1980-tól 1985-ig kb. 7 százalékkal emelkedett. Mind a reáljövedelem, mind a fogyasztás növekedése lényegében megfelelt a tervezettnek. A felhalmozás 1985. évben sem emelkedett s így öt év alatt a nettó felhalmozás volumene jelentősen, a bruttó felhalmozásé kisebb mértékben csökkent. A VI. ötéves terv időszakában az aktív keresők száma folyamatosan csökkent, öt év alatt 2,7 százalékkal. Az anyagi ágakban ennél nagyobb, 4,9 százalék volt a létszámcsökkenés, míg a nem anyagi ágakban 7,2 százalékkal nőtt a keresők száma. Ezenkívül mérsékelte a munkaidőalapot a törvényes munkaidő csökkentése az ötnapos munkahétre, majd több ágazatban a 40 órás munkahétre való áttéréssel. A munkaidőalapot növelte viszont a kiegészítő tevékenység terjedése. A termelés növekedését a munkatermelékenység emelkedése biztosította, amely az anyagi ágakban öt év alatt mintegy 10 százalékkal nőtt. A beruházások csökkenése miatt a népgazdaság állóeszköz-állománya a nyolcvanas években évi átlagban mintegy 4 százalékkal nőtt, lassabban, mint az előző ötéves tervidőszakban. A termelés ennél mérsékeltebben növekedett, így az állóeszközök kihasználásának hatékonyásga egészében romlott. Emellett egyes, főleg feldolgozóipari ágazatokban — pl. a gépiparban, a vegyiparban, a könnyűiparban — javult az eszközkihasználás. A tervidőszak elején a termelés anyaghányada csökkent, 1985-ben azonban elérte az 1980. évi szintet. Az anyagfelhasználás alakulásában nagy szerepe volt az energiafelhasználásának. Az anyagi ágak energiafelhasználása 1985-ben 3,8 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál, az egységnyi termelésre jutó energiafelhasználás kb. 10 százalékkal csökkent. A népgazdaság összes energiafelhasználása, a lakosság, valamint a kommunális és egyéb nem anyagi ágazatok fogyasztásának növekedése miatt emelkedett, öt év alatt 5,1 százalékkal. Az energiaforrásokon belül a hazai termelés aránya 1984-ig fokozódott, az importtá csökkent. 1985-ben a rendkívül hideg tél miatt ismét nagyobb import vált szükségessé. A termelés importigényessége mérséklődött, a termelés 1 százalékos növekedésére jutó importnövekedés a VI. ötéves tervidőszakban kisebb volt, mint az előző évben. Az elmúlt öt évben a termelés szervezetében és a gazdálkodó szervezetek tevékenységében jelentős átalakulás ment végbe a rugalmasabb alkalmazkodó képesség érdekében. A valós igények kielégítésére emelkedett a kisvállalatok és egyéb kisebb termelő szervezetek száma, részben a meglévő nagy vállalatok egyes részlegeinek önállósulása útján. Új típusú gazdasági szervezetek is létrejöttek és növekedett a magánkisiparosok száma. Ezzel egyidejűleg a gazdálkodó szervezetek tevékenysége sokrétűbbé vált. Főleg a mezőgazdasági és az építőipari szervezetek végeztek növekvő arányban az alaptevékenység mellett más munkát. A népgazdaságban létrehozott összes jövedelem öt év alatt folyó áron több mint 40 százalékkal emelkedett. A jövedelemnövekmény 4/5-e az árszínvonal emelkedéséből származott. A külkereskedelmi cserearányok romlása csökkentette a jövedelmeket. A bruttó munkajövedelmek növekedése egyenletesebb volt mint a tisztajövedelemé. A gazdasági szféra egészéből a költségvetésbe központosított jövedelem hányada emelkedett. Az állami költségvetés egyensúlya 1984- ig javult, ez azonban 1985- ben nem folytatódott. A tervidőszak folyamán az állami szektor aránya valamelyest csökkent, a szövetkezeti szektoré emelkedett. Az időszak végén a nemzeti jövedelem 94—95 százalékát a szocialista szektor állította elő, ahol az aktív keresők mintegy 95 százaléka dolgozott. A gazdasági fejlődés főbb mutatói Szocialista szervek beruhá-zzása, milliárd Ft 190—191 kb. 935 Lakásépítés, 1000 db 72,5 370 a 1981—1985. évek átlaga az 1976—1980. évek átlagának százalékában. 1985. év 1985. év 1984. év százalékában 1980. év százalékában Nemzeti jövedelem kb. 99 kb. 107 Belföldi felhasználás 99,5—100 96— 97 Ipari termelés 101 112 Országos építési-szerelési tevékenység 95 88 Mezőgazdasági termékek termelése 94 112 a Egy lakosra jutó reáljövedelem 101—101,5 107—108 Lakosság fogyasztása 101—101,5 107 1985. év 1981—1985. év összesen A termelés és a ráfordítások alakulása Az ipari termelés öt év alatt 12 százalékkal, az utolsó évben 1 százalékkal nőtt. A VI. ötéves terv 19—22 százalékos növekedést irányzott elő. Az ipar nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása öt év alatt a bruttó termelésnél valamivel gyorsabban nőtt, de 1985-ben ez a cél nem valósult meg. Az ötéves terv céljainak megfelelően az ipari termékek értékesítésében emelkedettaz export aránya. 1985-ben rubel viszonylatban 38 százalékkal, nem rubel elszámolásokba 14 százalékkal több ipari terméket exportáltak, mint 1980-ban. 1985-ben azonban a rubelben elszámolt kivitel gyors növekedése mellett a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel csökkent. Ebben jelentős szerepe volt az élelmiszeripari termékkivitel visszaesésének. Belföldre az ipar öt év alatt 4 százalékkal növelte értékesítését. Ezen belül a lakosságnak eladott termékek mennyisége 11—12 százalékkal, a beruházási célú és a termelőfelhasználást szolgáló értékesítés 4, illetve 1 százalékkal nőtt. Az ipar anyagellátása az ötéves tervidőszak folyamán — az egyensúlyi követelmények elsőbbsége miatt — változó volt. 1985-ben a fokozódó import a korábbiaknál jobb feltételeket biztosított a termelők számára. Energiagondok a szokatlanul hideg 1984—85-ös tél folyamán akadályozták a termelést. Az egyes ipari ágazatok, szakágazatok fejlődése differenciált volt. Az ipari termelés kb. kétharmadát képviselő szakágazatok termelése öt év alatt kisebb-nagyobb mértékben bővült, egyharmaduké nem változott vagy csökkent. A központi fejlesztési programok által felölelt területek többségénél a termelés fejlődési üteme meghaladta az ipari átlagot. A terv előirányzatától eltérően a termékmegújítás lassú volt. Az iparban foglalkoztatottak száma öt év alatt több, mint 100 ezerrel, 7 százalékkal csökkent. 1984-ben és 1985-ben a létszámcsökkenés lassulásában szerepe volt, a vállalati gazdasági munkaközösségek megjelenésének. Az 1981—85 években az ipari termelés hatékonysága javult. A javulás főként a tervidőszak első négy évét jellemezte, és lényegében a munkatermelékenység növekedéséből származott. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1985-ben 18 százalékkal magasabb volt az 1980. évinél. Az egy órára számított termelés öt év alatt 33 százalékkal nőtt. Az energiaforrások között a szénhidrogének aránya az 1980. évi 63,6 százalékról 1985-ben 59,9 százalékra csökkent úgy, hogy a kőolaj (Folytatás a 2. oldalon) Gondolkodva gazdálkodni és gazdálkodva termelni MEGNYÍLT A 29. MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAP Ünnep volt tegnap Nádudvaron. Az agrár szakirodalom írói, közreadói, terjesztői és olvasói gyűltek egybe, hogy kinyilvánítsák a mezőgazdasági kultúra iránti elkötelezettségüket, e kultúra teremtésében való aktív közreműködésüket. Az Ady Endre Művelődési Központ színháztermében a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet, a HAGE, a KITE és a nagyközség nevében dr. Balogh Csaba, a KITE igazgatója köszöntötte a megjelenteket, köztük a házigazdaként is jelen lévő Szabó Istvánt, a Politikai Bizottság tagját, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnökét, dr. Csehák Judit miniszterelnök-helyettest, dr. Onosi Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Szabó Imrét, a megyei tanács elnökét, valamint Vajda György művelődési és dr. Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyetteseket. Dr. Balogh Csaba köszöntő szavai után dr. Csehák Judit mondott beszédet. A mezőgazdasági könyvhónapokat útjukra indító Erdei Ferencet idézve a miniszterelnök-helyettes azzal a szép és időálló gondolattal kezdte mondandóját, hogy „könyvből nem lehet megtanulni gazdálkodni, de könyv nélkül nem lehet jól gazdálkodni”. Az agrár szakirodalom létrehozói, terjesztői és olvasói olyan helyen jöttek össze, ahol ennek a gondolatnak mindig is foganatja volt, s ahol az elmúlt évtizedekben is példáját adták, hogyan kell gondolkodva gazdálkodni és gazdálkodva termelni. — Nádudvar — az itt gazdálkodó Vörös Csillag Termelőszövetkezet, a KITE, a Hajdúsági Agráripari Egyesülés — eredményei jól tükrözik azt az utat, amelyet a párt agrárpolitikáját követve a magyar falu, az egész magyar mezőgazdaság megtett az elmúlt négy évtizedben — mondta a miniszterelnök-helyettes. Nádudvarnak, miként az egész magyar parasztságnak a „titka” az, hogy szorgalmával, tudásával jól hasznosította hazánk legfőbb természeti kincsét, a földet. A miniszterelnök-helyettes ezt követően a mezőgazdaságban is lejátszódó tudományos-technikai forradalom hatására gyorsan bővülő és egyre fontosabb szerepet betöltő szakismeret jelentőségéről szólt. Mint mondta, a szaktudás értékes, semmi mással nem helyettesíthető termelőeszköz, amely lehetővé teszi, hogy meglevő adottságainkkal többet és jobbat produkál (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Csehák Judit nyitotta meg a rendezvénysorozatot Szakkönyváruház nyílt Debrecenben December végén ugyan megszűnt a sokak által kedvelt Idegennyelvű Könyvesbolt, de január 31-én új üzlettel gyarapodott Debrecen könyvhálózata: a Hunyadi u. 8. szám alatt megnyílt a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat új könyváruháza. A mezőgazdasági könyvhónap nyitásához kapcsolódó avatás eddig szokatlan színfolttal gyarapította a szakkönyvellátás lehetőségeit: ezentúl Debrecenben lesz az országos szakkönyvterjesztés hazai bázisa. Az avató ünnepségen megjelent Vajda György, a művelődési miniszter helyettese, Pataki György, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Bényei Miklós, a városi pártbizottság titkára, dr. Alberth Béláné, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Tarnócz Márton, a Művelődési Minisztérium kiadó főigazgatója, Zöld Ferenc, az MKKE igazgatója és Borbély Miklós, a városi tanács elnökhelyettese. Kozár Lajos, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat boltcsoportvezetője köszöntőjében méltatta az új könyvüzlet létrehozásában közreműködők segítségét. Az új debreceni könyváruházát Tarnócz Márton adta át Balogh Gábor boltvezetőnek. Az első érdeklődők