Hajdú-Bihari Napló, 1986. június (43. évfolyam, 128-150. szám)
1986-06-13 / 138. szám
I I HAJDÚ-I II I | 1 ■ Ti | BIHARI II , I I I I I H^nMBGYn^70CinUSf^MBNK*SP#«^tflIDU-BIHft^MBG1fE^IZ0nSaBBNI«l^«PJ^^ Befejeződött Gyenes András megyei látogatása Június 12-én, csütörtökön a megyei pártbizottság székházában folytatódott Gyenes András hajdú-bihari látogatása. Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnökét Sikula György, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta. A megbeszélésen ott volt dr. Szabó Imre, a megyei tanács elnöke, dr. Onosi László, és Tóth Imre, a megyei pártbizottság titkárai. Részt vett a megye életéről, munkájáról szóló tájékoztató megbeszélésen Rubik László, a Központi Bizottság instruktora, dr. Postás Sándor, az MSZMP KEB tagja, a Debrecen városi pártbizottság első titkára, Nagy Károlyné, a megyei pártbizottság mellett működő fegyelmi bizottság elnöke és Hűse Péter, a megyei pártbizottság fegyelmi referense. A megyei pártbizottság első titkára először az 1986. évi tervekről, a megye üzemeinek munkájáról, majd a párttagság, a lakosság hangulatáról tájékoztatta a Központi Ellenőrző Bizottság elnökét. Végezetül a pártfegyelmi helyzetet vitatták meg. A program délelőtt az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál folytatódott. A Központi Ellenőrző Bizottság elnökét elkísérte Sikula György, dr. Postás Sándor és Rubik László. A vendégeket dr. Jakab Tamás igazgató, Pető Sándor, a pártvezetőség szervezőtitkára, Baksai István, a szakszervezeti bizottság titkára, Bodoki Nóra, a KISZ- szervezet titkára fogadták. Kötetlen beszélgetés keretében megvitatták a termeltetés, az értékesítés aktuális kérdéseit. Elemezték a vállalaton belül működő géemkák tapasztalatait, az export növelésének lehetőségeit. Üzemlátogatást követően rögtönzött árubemutatón ismertették meg a vendégeket a vállalat termékeivel. Ezt követően Gyenes András városnézésre indult. Előbb a Debreceni Tartósítóipari Kombinát egyik üzletét, majd a Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet újkerti Csillag csemegéjét, végezetül az Újkerti Általános Művelődési Központot kereste fel. A program délután Nádudvaron, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet székházában folytatódott. A kiemelkedő termelési eredményeket produkáló mezőgazdasági nagyüzembe Sikula György és dr. Szabó Imre kísérték el a KEB elnökét. A termelőszövetkezet munkájáról Mészáros Sándor elnökhelyettes és Gonda Sándor, a pártbizottság titkára tájékoztatták Gyenes Andrást. Az üzemlátogatást követően a KEB elnöke elutazott megyénkből. Tájékoztató a megyei pártbizottságon Tudományos tanácskozás a DIB-ban Huszonöt éves a Debreceni Gyermekszemgondozó Pénteken fél 11-kor ünnepi tudományos ülés kezdődik a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában. A téma: a korszerű gyermekszemgondozás aktuális szervezési és szakellátási problémái. A szakmaközi tanácskozásra a Debreceni Városi Gyermekszemgondozó Intézet huszonöt éves fenn-állása alkalmából kerül sor. Gyermekorvosok, szemorvosok, egészségügyi szervezők és pedagógusok vesznek részt az ülésen. A szakemberek az ország különböző részeiből jönnek el és mondják el tapasztalataikat: hogyan áll a gyermekszemgondozás helyzete az ő területükön. Pénteken délután több szekcióban kezdődik meg az eszmecsere a gyermekszemészeti szűrővizsgálatokról, a gyermekgondozás szakmai és szervezési kérdéseiről. A rendezvény szombat délelőtt tovább folytatódik, amikor is a gyermekszemgondozás Hajdú-Bihar megyei szakmaközi munkacsoportja tart plenáris ülést. Ez alkalomból vitatják meg a szekcióüléseken elhangzott főbb javaslatokat. Pénteken kiállítás is nyílik a DAB-ban agyermekszemészeti szakgondozás munkáját segítő irodalmi és eszközanyagból. Lázár György fogadta a finn külkereskedelmi minisztert Lázár György, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Jerni Laine finn külkereskedelmi minisztert. A szívélyes légkörű megbeszélésen jelen volt Veress Péter külkereskedelmi miniszter, továbbá Arto Mansala, a Finn Köztársaság budapesti, és Hargita Árpád, hazánk helsinki nagykövete is. (MTI) Magyar-finn gazdasági tárgyalások Veress Péter külkereskedelmi miniszter meghívására június 9—12. között tárgyalásokat folytatott Budapesten Jermy Laine finn külkereskedelmi miniszter, akit útjára több finn nagyvállalati vezető is elkísért. A miniszterek megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország közötti kereskedelempolitikai kapcsolatok teljes mértékben rendezettek. Mindkét fél szükségesnek tartja a magyar—finn áruforgalom bővítését, és egyetértenek abban, hogy ehhez új, korszerű gazdasági együttműködési formák szükségesek. Ebből a szempontból is üdvözölték, hogy rövidesen megkezdi működését az első magyar—finn vegyes vállalat, amely tejipari berendezéseket fog gyártani magyar és külföldi piacokra. A kapcsolatok bővítését elő fogja segíteni az 1987-re Helsinkiben tervezett magyar gazdasági napok rendezvénysorozata is. A minisztert elkísérő finn üzletemberek tárgyalásokat folytattak magyar partnereikkel a kooperációs kapcsolatok bővítéséről. A miniszter és kísérete a Magyar Kereskedelmi Kamarában megbeszélést folytatott a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében érdekelt magyar vállalatok képviselőivel. Jermy Lainét fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettes. (MTI) Képzőművészek tisztújító közgyűlése A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Kelet-magyarországi Területi Szervezete június 12-én tartotta tisztújító közgyűlését a Pedagógus Művelődési Házban. Tóth Sándor, a területi szervezet titkára köszöntötte a jelen levő tizenöt alkotót, valamint dr. Tar Károlyt, a Debrecen Városi Tanács művelődési osztályának vezetőjét és dr. Péli Árpádnét, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetőjét. Bejelentette, hogy a szövetségi közgyűlés után a területi szervezetek mindenütt megválasztják az új vezetőséget. Művészeti titkárt, területi tanácstagot, aki egyben titkárhelyettes, valamint három vezetőségi tagot kell választani. Elmondotta, hogy a területi szervezetnek tizenkilenc tagja van, közülük tizennégy Hajdú-Bihar megyében, öt pedig Szabolcs-Szatmárban tevékenykedik. Ezután titkos szavazással megválasztották az új vezetőséget. A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Kelet-magyarországi Területi Szervezetének titkára Szabó László lett. Területi tanácstaggá, egyben titkárhelyettessé Bodó Károlyt választotta a kollektíva. Az ügyvezető titkári teendők ellátására B. Szabó László kapott megbízást. A vezetőség tagjai pedig: Bényi Árpád, Balogh Géza és Kapcsa János lettek. Budapesti felhívás Joggal előzte meg felfokozott várakozás a Varsói Szerződés tagállamainak kétnapos budapesti csúcsértekezletét. A világ ma veszélyes feszültségekkel terhes, jogos a félelem, hogy a fegyverkezési hajsza új, beláthatatlan következményekkel járó szakasza előtt állunk. Elég csak arra emlékeztetni, hogy intenzíven folyik az Egyesült Államokban az űrfegyverkezés előkészítése, s Reagan elnök nagyon határozottan szólt a SALT-2. szerződés felrúgásáról is. De nem csupán ez okoz nyugtalanságot. Az emberiség megannyi átfogó problémával küzd, amire az Egyesült Államok a neoglobalizmus politikájával, vagyis oly módon válaszol, hogy csak növeli a feszültséget a különböző kontinenseken, a lokális háborúk kirobbantását kockáztatva ezzel. Milyen választ lehet adni e kihívásra? A szocialista országok a feszültség feloldását tárgyalások útján tartják lehetségesnek, a fegyverek felhalmozása helyett a korlátozást és leszerelést, a konfrontáció helyett az együttműködést ajánlják. Ezt hangsúlyozzák a budapesti dokumentumokban is. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének mostani ülésén két okmányt fogadtak el. A közlemény összefoglalta azokat a lépéseket, amelyek a szocialista politikai-védelmi közösség szerint elengedhetetlenek ahhoz, hogy a világ kikerüljön a mai helyzetből; a másik dokumentum, a felhívás pedig konkrét tervezet, javaslat. A szocialista külpolitika realista. Országaink tudják, hogy terveink megvalósítása nem megy, nem mehet egyik napról a másikra, a megfelelő nemzetközi feltételek biztosítása nélkül. Nemcsak a szélsőséges, imperialista körök ellenállása gátolja ezt. A leszerelés megkezdéséhez át kell törni a bizalmatlanság még meglévő magas és erős falait. Ezért is határoztak úgy, hogy egy újabb területen, az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentése érdekében új, nagyszabású kezdeményezést tesznek. Ez már önmagában nagy jelentőségű lépés. De túl ezen, cáfolja azokat a nyugati állításokat is, hogy a szocialista országok e téren hallani sem akarnak a csökkentésről. Emlékezetes, hogy néhány évvel ezelőtt a nyugati képes hetilapokban sorra jelentek meg olyan „forgatókönyvek”, amelyek szerint a Kelet — kihasználva a NATO és az Egyesült Államok félelmét az atomfegyverek bevetésétől — arra készül, hogy nagyarányú harckocsitámadással törjön rá az NSZK-ra és más atlanti országokra. Mit tartalmaz ez a dokumentum? Röviden: tervet arra, hogy a Varsói Szerződés, valamint a NATO országai egy két éven belül hajtsanak végre 100—150 ezer fős csapatcsökentést, és semmisítsenek meg nagy mennyiségű fegyvert. A csapatokat felosztanák, a fegyvereket ellenőrzés mellett megsemmisítenék, vagy nemzeti területen tárolnák. A tervezet szerint a jövő évtized elejére fokozatosan elérhető lenne, hogy a két katonai tömb fegyveres erőinek létszáma 25 százalékkal csökkenjen. A megállapodáshoz csatlakozhatnának a tömbön kívüli országok is. A részvétel nemcsak azért lenne előnyös ezeknek az államoknak, mert csökkenne a hadikiadásoknak nemzetgazdaságukra nehezedő terhe. Az egyezmény aláíróiként maguk is részt vehetnének a csapatcsökkentés ellenőrzésében. A szocialista országok azt is javasolják, hogy a csapatok és fegyverzetek leszerelését nemzetközi bizottság ellenőrizze. Ez a testület felhatalmazást kapna arra, hogy nagy vasúti csomópontokon, kikötőkben, repülőtereken ellenőrző állomásokat létesítsen. Nem igaz tehát az a nyugati állítás sem, miszerint a szocialista országok valamiféle „zárt társadalmak” lennének, amelyek kivonják magukat a világközvélemény ellenőrzése alól. A helyszíni ellenőrzés persze csak egy — igaz nagyon fontos — eleme a bizalomerősítő intézkedések javasolt sorozatának. A hadgyakorlatok méretének és számának csökkentése, a csapatmozgásokról, más katonai intézkedésekről való kölcsönös tájékoztatás mind része a javasolt egységes rendszernek. A bizalom felépítése nagyon fontos világunk számára. Ezért a Varsói Szerződés tagállamai felhívják a figyelmet a katonai doktrínák kérdésére. A bizalmatlanság, a globális gyanú eloszlatásához szükség van arra, hogy a katonai koncepciók védelmi jellegűek legyenek.Hogy ez lehetséges, azt számos nyugati kísérlet is bizonyítja. Ez olyan hatásos fegyverrendszerek kiépítését jelenti, amelyek alkalmasak a támadó viszszaverésére, de kifejezetten védekező jellegűek — nem keltenek félelmet a másik oldalon.) Felmerül a kérdés: miért van szükség erre a felhívásra, amikor ezeket a kérdéseket vagy másfél évtizede vitatják Bécsben, s hosszabb ideje tart már az európai országos leszerelési és bizalomerősítési konferenciája Stockholmban? a szocialista országok nem akarnak átlépni ezeken a fórumokon. Meg akarják azonban gyorsítani ezek tevékenységét, ki akarják hozni az elhúzódó tárgyalásokat a zsákutcából. Radikális javaslataik ezért születtek, s ezért fogalmaztak úgy a felhívás zárószakaszában, hogy készek elfogadni a NATO és a semleges országok bármely más e tárgykörű indítványait. Azt jelenti-e a budapesti felhívás, hogy a szocialista országok „prioritást váltottak” biztonsági politikájukban? Nem. Amint azt a közlemény és a felhívás egybehangzóan kimondja: az emberiség fennmaradására továbbra is a nukleáris pusztító eszközök felhalmozása, az új típusú tömegpusztító fegyverek kifejlesztése, az űrfegyverkezés, a vegyi fegyverkezés beígért fordulója jelenti a legfőbb veszélyt. Miért foglalkozik akkor ez a dokumentum mégis a „sokkalta ártalmatlanabb” hagyományos fegyverekkel, csapatokkal? A budapesti ülés résztvevői ezt a felhívást olyan konkrét, bizalomépítő üzenetnek szánják, amely jól kiegészíthetné a már ismert nukleáris fegyverzetkorlátozási és leszerelési programokat, s egy újabb területen világítja meg — kölcsönös akarat esetén — az érdemi megegyezés lehetőségét. 1969-ben a budapesti PTT-ülés az európai biztonsági és együttműködési értekezlet megtartására szólította fel a kontinens államait. Az eredmény — a helsinki értekezlet, a történelmi jelentőségű záróokmány — tény. Talán nem hiú remény abban bizakodni, hogy a mostani felhívás is hasonló fogadtatásra talál. Európa, az emberiség járna vele jól. (RS)