Hajdú-Bihari Napló, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-01 / 282. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ^ ffjiJiM XLIII. ÉVFOLYAM MM HM DH BMH !^| A MAGYAR SZOCIflLISTfl MUNKÁSPÁRT HAJ­DÚ-BIHfjR MEGYEI BIZOTTSÁG­ÁNOK LAPJA HHBHS Bn BH BUH HBaBBh W| ..'•' a hazában és a megyében Záró plenáris üléssel fe­jezte be munkáját a De­mokratikus Ifjúsági Világ­­szövetség XII. közgyűlése szombaton este, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Az ülésen Cser­vény Vilmos, a DÍVSZ fő­titkára elnökölt. A DÍVSZ legfelsőbb fóru­mán részt vett 136 ifjúsági tagszervezet küldöttei záró tanácskozásukon nyilatko­zatot fogadtak el november 29-e, a palesztin néppel va­ló nemzetközi szolidaritás napja alkalmából. A doku­mentum a világ haladó if­júságának támogatásáról biztosítja a palesztin nép nemzeti jogaiért , az ön­­rendelkezésért és a függet­len állam alapításának jo­gáért­­ folytatott harcát. A felhívás hangoztatja: a palesztin kérdés átfogó ren­dezésére nemzetközi konfe­renciát kell összehívni az ENSZ égisze alatt, minden érintett félnek, köztük a Palesztinai Felszabadítási Szervezetnek, mint a pa­lesztin nép egyedüli törvé­nyes képviselőjének közre­működésével. Ezután a DIVSZ szakosí­tott szervezeteinek vezetői számlltak be a SZVSAJ, a Nemzetközi önkéntes Szol­gálat az Ifjúsági Szolidari­tásért és Barátságért, a BI­­TEJ, az Ifjúsági Turizmus és Cserék Nemzetközi Iro­dája, valamint a CIMEA, a Gyermek- és Serdülőkori Mozgalmak Nemzetközi Bi­zottsága tanácskozásáról. A közgyűlés meghallgat­ta a számvizsgáló és pénz­ügyi bizottság beszámoló­ját, majd tagfelvételekről döntött: 17, a világ külön­böző tájain élő fiatalokat tömörítő, új ifjúsági szer­vezet kapcsolódott be a DÍVSZ munkájába. A XII. közgyűlés része­ként megtartott regionális és tematikus tanácskozáso­kon megvitatták és kimun­kálták a DÍVSZ legfelső fó­rumának határozatát, s a következő esztendőkre kör­vonalazott munkaprogram­ját rögzítő dokumentumo­kat, amelyeket a záró ple­náris ülésen terjesztettek a küldöttek elé. Az eszmecserék tapaszta­latait összegző előterjeszté­sekben megfogalmazódott: ma az emberiség előtt álló legfontosabb feladat a nuk­leáris háború veszélyének elhárítása. Ezzel összefüg­gésben a résztvevők egy­hangúlag támogatták a DÍVSZ kezdeményezését az ifjúsági szervezetek széles körét tömörítő antinukleá­­ris koalíció létrehozására, s szorgalmazták atomfegy­vermentes békeövezetek lé­tesítését a világ nagy térsé­geiben. A békeharc jegyében ki­alakított akcióprogram ke­retében a DIVSZ tagszerve­zetei részt vesznek az Egyesült Államokban meg­rendezendő Népek csúcsta­lálkozója elnevezésű ren­dezvénysorozaton, amely a nukleáris leszerelés ügyét szolgálja. Ugyancsak ott lesznek képviselőik a dán ifjúsági békemozgalom kez­deményezésére létrehozni tervezett nemzetközi béke­­őrség tagjai között is, akik az Egyesült Államokban az atomfegyver-kísérletek el­leni tiltakozó akciókon vesznek részt. A közgyűlés tanácskozásainak fontos témája volt a különböző po­litikai erőkkel folytatott együttműködés erősítése. Ennek részeként az európai ifjúsági együttműködés fej­lesztésével összefüggésben számos kezdeményezés szü­letett. Így például a DIVSZ tervei között szerepel, hogy a helsinki folyamat kereté­ben most zajló bécsi talál­kozó eredményeihez kap­csolódva össz-európai ifjú­sági rendezvényt szervezzen Lengyelországban, amelyen részt vennének különböző partnerszervezetei is. Ez a találkozó jelentősen hozzá­járulna az európai ifjúsági szervezetek kontaktusainak erősítéséhez. Igen élénk érdeklődés kí­sérte az ifjúság jogaival és a globális problémákkal foglalkozó tanácskozáso­kat, amelynek napirendjén olyan átfogó kérdések sze­repeltek, mint a fejlődő or­szágokat sújtó éhezés, az eladósodás, a környezetvé­delem és a kapitalista vi­lág fiataljait érintő munka­­nélküliség. A felszólalók felhívták a figyelmet arra, hogy a fegyverkezési ver­seny megfékezésével jelen­tős pénzösszegeket lehetne megtakarítani, és átcsopor­tosítani a gazdaság fejlesz­tésére. A küldöttek foglal­koztak az imperializmus neokolonialista törekvései­vel, s a fejlődő országok törekvéseit támogatva új nemzetközi gazdasági rend kialakítását szorgalmazták. E kérdésekről — ugyancsak más ifjúsági szervezetekkel közösen — rendeznek esz­mecseréket. Béke, globális problémák — a forradalmi ifjúsági szervezetek új fel­adatai címmel az NSZK- ban tartanak nemzetközi konferenciát, Svédország pedig egy közös környezet­­védelmi szemináriumnak ad otthont. Az ifjúság jogainak érvé­nyesülését értékelve több küldött rámutatott: a (Folytatás a 2. oldalon)­ ­ Befejeződött Budapesten a DÍVSZ XII. közgyűlése Rizstermesztési mérleg Ebben az évben jó ered­ményt értek el a hazai rizs­termesztő gazdaságok a Nádudvari Kukorica- és Iparinövény-termelési Együttműködés keretében. A több mint 11 ezer hektáron termesztett rizs átlagosan csaknem 4 mázsát hozott hektáronként. Jó volt a ter­més minősége is. Az idei rizstermesztés mérlegét megvonva a szak­emberek megállapították, hogy a telepek műszaki álla­potának javulásával, a kor­szerűbb technológia beveze­tésével egyre inkább csök­ken az időjárás meghatáro­zó szerepe. Különösen ér­vényes ez a nyolcvanas évek eleje óta, amikor meg­kezdték a rizstermesztés fel­tételeinek gyors ütemű javí­tását. Nagy teljesítményű lézerrel vezérelt talajvíz­szintező gépeket állítottak munkába, s az elmúlt évek­ben a hazai rizstermő terü­leteknek már mintegy a háromnegyedét felújítot­ták. Ennek eredményeként mindenütt egyenletes a víz­borítás, ha nagy a ma­gassága, gyorsan el lehet ve­zetni, ha kevés a víz, hamar tudják pótolni. A KITE-gazdaságok 1986- ban 3000 hektáron végeztek rizstelepépítést, illetve kar­bantartást, s a kedvező idő­járás lehetővé tette, hogy a szokottnál rövidebb idő alatt betakarítsák a terítést. A jövő évre nézve biztató, hogy az ideihez hasonló nagyságú rizsterület felszán­tása a rendszerközpont szak­embereinek irányításával már csaknem teljes egészé­ben megtörtént. Az üzemek többségében elvégezték az alapműtrágyázást is, és meg­húzták vagy jelenleg készí­tik a téli csapadék elvezeté­séhez szükséges barázdákat. Nyílt közlekedésbiztonsági nap Debrecenben Ráthonyi Sándor sötétkék 125-ös Polskija nem mond­ható éppen a legújabb tí­pusúnak. Talán ezért is ke­reste fel szombaton dél­előtt a közlekedési felügye­let Szabadság útján lévő gépjármű műszaki megvizs­gáló állomását. — Először vagyok itt — mondja —, de nem utoljára. A lelkiismeretem nyugodt, úgy érzem, teljesen rend­ben van műszakilag a ko­csim, így ki is használom ezt a kedvező alkalmat, s egyúttal le is vizsgáztatom itt a helyszínen. — Az idén negyedik alka­lommal rendezzük meg a közlekedésbiztonsági tanács­csal közösen a nyílt napot, mikor is bárki ingyen és bérmentve meggyőződhet ar­ról, rendben van-e mű­szakilag az autója — mond­ja Bíró Miklós, a közleke­dési felügyelet igazgatóhe­lyettese. — A megyéből közel kétszázan keresnek fel bennünket egy-egy nyílt napon. A forgalmat bír­juk, valamennyi szakem­berünk készenlétben van ilyenkor. Elvégezzük a gépkocsik szénmonoxidszint­­jének beállítását, ellen­őrizzük a fényszórók, a fé­kek és a futóművek álla­potát. Valamennyi jelent­kező a helyszínen megkap­ja a „diagnózist”, s ha az megnyugtató, azonnal le is vizsgáztathatja a kocsiját. Előfordul azonban, hogy komoly hibákat észlelünk a kocsin, olyat, amit nem tu­dunk — és nem is felada­tunk ilyenkor — kijavítani, ekkor felhívjuk a tulajdonos figyelmét arra, hogy sürgő­sen vigye szerelőhöz a ko­csiját. A nyílt közbiztonsági na­pok egyre növekvő for­galma azt mutatja, hogy autóstársaink fokozottab­ban törődnek járművük jó állapotával, a közlekedés biztonságával. Ellenőrzik a poharas tejföl csomagolását Jövőre: féltartós tej A DEBRECENI TEJÜZEMBEN Fiatal üzem. Négy esztendeje létesült, hogy az évtizede ugrásszerűen megnőtt tejfogyasztás szolgálatába álljon. Az eltelt időszakban megizmosodott, ez idő szerint 700 millió forintos termelési értéket állít elő, s 16 milliós nyereség­re tesz szert az itt dolgozó 290 ember. Az alapanyagot megyénk északi részéből kapják elsősorban, 75 százalék­ban téeszektől s állami gazdaságokból, a többit a háztájik­ból. Naponta hozzávetőlegesen 200 ezer liter tejet dolgoz­nak föl, s emellett nagykereskedelmi tevékenységet is folytatnak. Ez a megyei tejipari vállalat debreceni üze­me. A műszak itt is folyamatos, a több mint 30-féle termék egy részét (pasztőrtejet, karamellás tejet, kakaót, habtejszínt és tejszínhabot, ízesített joghurtokat) azonnal szállítják, hiszen ún. friss termékek, s rögtön elkél abban az 1500 egységben (ABC-áruházban, boltban, oktatási intézmény­ben, büfékben), ahová viszik. A 120 nagyobb egységbe na­ponta kétszer fordulnak a kocsik. A termékek más, hosz­­szabb ideig eltartható részét (sajtot, vajat) 2-3 napon­ként szállítják a megrendelőknek. Az üzem a fél megyét meghaladó területet lát el, tehát a jó színvonalú munka elengedhetetlen. Miként a fejlesz­tés is. Ennek jegyében kezdték meg tavaly a vajkrém­­gyártást, natúr és magyaros változatából jelenleg 70-75 mázsát állítanak elő naponta, és Hajdú-Biharon kívül Bor­sodban, Szabolcsban, Hevesben és Szolnok megyében is keresett tejtermék. Mint azt Vanger Sándor üzemigazgató elmondotta, a jövő év első felében — világbanki hitel ré­vén — egy féltartós tejet gyártó, finn s holland import­ból származó gépsort szerelnek föl a termelést bővítendő. (sztt) Rekeszekbe rakják a zacskós tejet (Fotó: Szekeres Tibor) Javuló raktározási feltételek 1982 óta nagykereskedel­mi tevékenységet és a vidé­ki oktatási intézmények tan­könyvellátását is­ végzi a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat. Az ország területén kö­zel 200 könyvesboltban és 5000 munkahelyi terjesztő­höz évente mintegy 20 mil­lió példányban szállítanak könyvet. A tankönyvellátás megszervezése pedig évi 30 millió példány tankönyv raktározását jelenti. A rak­tározási feladataik megoldá­sára többéves fejlesztési prograamot dolgoztak ki. A teljes raktárkapacitás­bővítési program befejezése — amelynek tervezett idő­pontja 1987. július 30. — úgy vélik, hosszú távra meg­teremti a feltételeket a tan­könyvellátás feladatainak magasabb színvonalú elvég­zéséhez.

Next