Hajdú-Bihari Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 206-230. szám)

1987-09-02 / 206. szám

t­ z^e.iui'r ■ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! HAJDÚ­BIHARI XLIV. ÉVFOLYAM 206. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1987. IX. 2* SZERDA A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHA­R MEGYEI BIZOTTSÁGÁNjjKLIjPJij ÚJ SZAK: ÉPÜLETGÉPÉSZET Tanévnyitó az Ybl Miklós Főiskolán Tegnap, szeptember else­jén tartották a tanévnyitó ünnepséget az Ybl Miklós Építőipari-Műszaki Főiskola debreceni területi egységé­ben. Az ünnepélyen dr. Husi Géza intézeti igazgató elnö­költ. Köszöntötte a felsora­kozott elsőéveseket, az in­tézmény oktatóit, dolgozóit, s az elnökségben helyet fog­laló vendégeket: Jantner Antalt, az Építési és Város­­fejlesztési Minisztérium mi­niszterhelyettesét, dr. Kocsis Ferencet, az ÉVM oktatási osztályának vezetőjét, dr. Ónosi Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát, Zágo­­nyi Imrét, a debreceni váro­si pártbizottság titkárát, Ko­csis Imrét, a debreceni vá­rosi KISZ-bizottság titkárát s a szakágazat képviselőit. Ünnepi beszédet dr. Papp Péter főigazgató-helyettes mondott: üdvözölte a száz­tíz nappali és a százhárom levelező tagozatos elsős hall­gatót. Szólt a jelentősebb személyi változásokról, s ar­ról, hogy az elmúlt évben gazdagodtak a főiskola sze­mélyi és tárgyi lehetőségei. 1986 őszén új szárnyat ka­pott az épület. Az idei tan­évben új szakkal bővült a képzési profil: harmincnyolc levelező hallgatót vettek fel épületgépész szakra, a kö­vetkező tanévben pedig e szak nappali tagozatára hu­szonöt hallgatót lehet föl­venni. Jantner Antal miniszter­­helyettes is köszöntötte a hallgatókat, majd értékelte az egység korábbi munká­ját. Felhívta a figyelmet építőiparunk soron követke­ző feladataira, hangsúlyoz­va : a műszaki-technikai megújulásban, a minőségi té­nyezők ütemes javításában a legújabb nemzedékeknek is jelentékeny részt kell vállal­niuk. Hangsúlyozta a kibon­takozási programra való fi­gyelést is. Dr. Pozsgai Lajos főigaz­gató különböző kinevezése­ket ismertetett, majd az el­sőévesek fogadalomtétele után Skultéti Éva, a főisko­lai KISZ-bizottság titkára kívánt tanulmányi sikereket az új hallgatóknak. Elsőévesek fogadalomtétele (Iklódy János felvétele) Ipari találmányok Kedden az Ipari Miniszté­riumban sajtótájékoztatón értékelték a minisztérium találmányi konzultatív testü­letének csaknem egyeszten­­dős munkáját. Szentgyörgyi Zsuzsa főosztályvezető-he­lyettes elmondta: eddig több mint 260 innovációs javasla­tot nyújtottak be a testület­hez az iparvállalatok kollek­tívái, illetve dolgozói. A munkáknak mintegy felét értékelték úgy, hogy szak­mailag kellően kidolgozott, megalapozott és szabadal­maztatható. Tizenegy javas­lat, ötlet már a gyakorlatban is megvalósult, több mint 40-et pedig különböző válla­latoknak adtak át, javasolva helyi bevezetésüket. Az érté­kelésekbe és a szakvélemé­nyezésbe bevonták a tudo­mányos intézmények, kutató szervezetek, valamint a mi­nisztérium fejlesztési bankjá­nak szakembereit. Az Ipari Minisztérium ja­vasolta több, menedzseléssel is foglalkozó szervezetnek, kisszövetkezetnek, sőt kisipa­rosnak is, hogy kapcsolódja­nak be az értékes, jó ötletek megvalósításába és elterjesz­tésébe. Eddig csupán a NO­­VIKI jelentkezett, anyagi eszközökkel is részt vesz a munkában. Az elfogadott és megvaló­sított ötletek között szerepel egyebek között mechanikai vízszűrő berendezés, az eddi­gi fizikai munkát felváltó kalapácsnyél-gyártó készü­lék, elektronikus nyomás­szint- és térfogatérzékelő. Si­keresen alkalmazzák azt a hajlító eljárást is, amely a saválló acélcsövekből úgy készít csöveket, hogy azok nem vékonyodnak el. (MTI) MIRE JÓ EGY SZAKMAI NAP? 3. oldal MUNKAERŐIGÉNY ÉS FOGLALKOZTATÁS 4. oldal KULTURÁLIS JEGYZETEK KÉPERNYŐ 5. oldal MN­ SZÍMDN­ TARTAIMÉBÓL Alapvető az eredményes gazdálkodás A dolgozók érdekei a A Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság feladatainak meg­valósítása során alapvető­nek tartja a gazdálkodási és társadalompolitikai kérdések megoldását. A dolgozók mi­nél magasabb szintű műve­lődési, egészségügyi, szociá­lis ellátásához, jövedelmük fokozatos emeléséhez csak az eredményes gazdálkodás teremthet alapot. Kiemelten kezelik az alapképzettség megszerzését, illetve a korábbi ismeretek felújítását. A vállalat ab­ban a szerencsés helyzetben van, hogy már 1976-ban Ebesen létrehozta üzemi is­koláját, ahol a munkások továbbképzése egységes rendszerben történik. Az ok­tatásra szánt összeg évente egymillió forint, ami a meg­szerezhető szakképesítéstől, illetve a továbbképzéstől függően 150—200 dolgozó ta­nulását teszi lehetővé. Ma már mindenféle szakkép­zettség megszerzésének alap­ját a nyolc általános isko­lai bizonyítvány megléte je­lenti. Sajnos a gazdaságban a 30 év alatti dolgozók kö­zül tizenheten nem rendel­­­­keznek általános iskolai végzettséggel. Az oktatási munkához szorosan kapcso­lódik az ösztöndíjasokkal történő tervszerű foglalko­zás. Évente 10—12 ösztöndí­jas van, szakmunkástanuló­tól egyetemi hallgatóig. A művelődési munkát az 1977. december 29-én megalakult művelődési bizottság irá­nyítja és koordinálja az éves közművelődési terv alapján. Az egészségügyi tevékeny­séget a kiadott, miniszteri utasításnak megfelelően vég­zik. A megelőző és gyógyító munkát Hajdúszoboszlón, napi rendeléssel, részmun­kaidős orvos és két közép­fokú végzettségű, főállású egészségügyi nővér látja el. 1987-ben adták át az új, korszerű, váróval, öltözővel ellátott orvosi rendelőt. Ebe­sen szintén rendelkeznek or­vosi rendelővel. A gazdaság munkavédelmi, egészség­­ügyi hálózata nagyon ko­moly megelőző munkát vé­gez. Fontos ezt megemlíteni azért is, mivel a sertésállo­mány 87 százalékát Ebesen helyezték el. Az utóbbi öt évben foglalkozási megbete­gedés nem történt. Az étkeztetést két üzemi konyha biztosítja. A külső munkaterületekre, valamint a kampánymunkákat vég­zők részére a meleg ételt zárt járművekben szállítják. A szociálpolitikai intézke­dések egyik központi fel­adata a lakásépítkezések tá­mogatása. A korszerűtlen vállalati lakásokat egy 1976- ban megjelent rendelkezés alapján felszámolták. Né­hány — elsősorban tanyai területen lévő — lakás le­bontására is sor kerül a jö­vő évben. A munkaügyi jogszabá­lyokat a gazdaság igyekszik betartani, így a munkavi­szony létesítésének előfelté­teleit is. Ezek közül a leg­fontosabb a munkaköri al­kalmassági vizsgálat. Ebben az évben 28 esetben folytat­tak le fegyelmi eljárást dol­gozóikkal szemben. Ebből 19 alkalommal a fegyelmi vétség az italozással függött össze. A büntetés sok eset­ben az év végi kiegészítő munkadíj megvonása, egyes esetekben munkabércsök­kentés, de két esetben az el­bocsátástól sem tudtak elte­kinteni. Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságban Extenzív körülmények között Hagyomány a juhtartás Görbeházán A görbeházai határban 8500 anyajuhot tartanak nyilván az idén, ennyi állat felett rendelkezik a helyi Béke Termelőszövetkezet. A juhtartásnak emberemléke­zet óta nagy hagyománya van itt, a Hortobágy szélén. A régi időkben az egri káp­talannak is nagy nyája volt ezen a vidéken — mondta Gajdán Sándor, a termelő­­szövetkezet elnöke, miköz­ben a néhány napja a tarló­ra kihajtott egyik ezres lét­számú merinócsapatot must­ráltuk. Csupán hagyomány­­tiszteletből persze ők sem tartanák a birkákat, mint ahogy más gazdaságokban sem voltak tekintettel a múltra. Az ágazat pozíciójá­nak,­­ jövedelmezőségének romlásával párhuzamosan sok helyen felszámolták a juhászatot, országosan az anyaállatok száma rohamo­san csökkent. A szövetkezetben is ma 1500-zal kevesebb anyajuh legel, mint 1983-ban. A csökkenés hátterében az idő­közben végrehajtott erőteljes szelekció, illetve az állomány nagyságának és a termelési háttérnek (takarmánybázis, legelő, épületek stb.) opti­malizálása állt. Így alakult ki a mai, még mindig te­kintélyes nagyságú ágazat, ahol évközben folyamatosan ellenek. A szaporulati muta­tó (120 százalék, azaz egy anyára 1,2 bárány jut) nem kedvezőbb a hagyományos, évenként egyszeri elletésnél, az épületek kihasználtsága azonban így jobb. A hármas hasznosítás (hús, gyapjú, tej) során a legtöbb bevétel a bárányhiz­lalásból származik. Idén 7000, átlagosan 30 kilo­gramm súlyú bárányt érté­kesített a szövetkezet. Emel­lett anyánként harminc li­ter tejet fejnek, zsíros gyap­júból pedig 4,8 kilogrammot nyírtak a tavasszal. Az ex­tenzív, több mint kétezer hektár csak a juhok tartásá­ra alkalmas legelőre alapo­zott termelés a szövetkezet árbevételének közel 10 szá­zalékát (mintegy 20 millió forintot) adja. Az ágazat az utóbbi három évben nyere­séges volt, 1987-ben 1,2—1,3 millió forint eredményre számítanak a szövetkezet vezetői. Kell is a pénz, hisz a nö­vénytermesztésben nagyok a veszteségek, őszi búzából hektáronként majd’ két ton­nával termett kevesebb az idén a tervezettnél, és a ku­korica is megsínylette a szá­razságot. A kedvezőtlen ter­mőhelyi adottságú Béke Tsz ennek következtében nyere­ség helyett várhatóan vesz­teséggel zárja majd az idei gazdasági évet. A juhászatot mindettől függetlenül azon­ban nem fenyegeti veszély. A hagyományok, az elmúlt évi eredmények, a foglalkoz­tatási szempontok és a vál­toztathatatlan adottságok egyaránt arra késztetik a vezetőket, hogy a jövőben is súlyának megfelelően foglal­kozzanak az ágazattal. A Béke Tsz bagotai körzetében az anyajuhok a tarlón legelnek Az őszt idéző napsütésben is nagy a tolongás a rajtkocsik körül (Fotó: Szekeres Tibor)

Next