Hajdú-Bihari Napló, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-06 / 235. szám

| | HAJDÚ-1 1 I I | j ■ I 1 InaJ I 11 I I I II H H ||f| , sl i jBg | fljgBHH I ii |R ...... ? ■■■„ifi..........k .. ^ N­ MAGYAR SZOCmilSTfl MUNKÁSPÁRT HflJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSáGflNflK LAPJA | I a? Jfl A Mk ■ JMK M HR m| jtT":-"'-’ '|nt" i j'«.fV'■ Ifink E jBBESwl Dr. Ács István átadja a Csokonai-díjat Szabó Magdának Szabó Magda Csokonai-díjat kapott „Vérem utolsó cseppjei­­nek kihullásáig Debrecent szolgálom” — Szabó Magda egyik drámahősének gondo­lata egyúttal az írónő hit­vallása is lehet: dr. Ács István, a városi tanács el­nöke fogalmazta így köszön­tő szavaiban azon a hétfő délutáni ünnepségen, ame­lyet a városi tanács rende­zett az írónő 70. születés­napja tiszteletére. Komoly, nagy szellemi hagyományt folytat írásművészetében Szabó Magda — mondotta a tanácselnök —, ám e ha­gyományokhoz minden eset­ben eredeti vonásokat tesz hozzá. Személyes és családi sorsokat ábrázol regényei­ben, drámáiban, de ezek a sorsok szorosan kapcsolód­nak a nemzet, az ország, Debrecen történetéhez. Deb­recen talajából táplálkozik Szabó Magda írói, teremtő ereje, s az életmű darabjai a „holtig haza” Debrecen szolgálatáról tanúskodnak. A város, mely Szabó Mag­da legtöbb írásának fősze­replője, a születésnapon tiszteletteljes gesztussal kö­szöntötte az írónőt: a megye és a város párt- és állami szerveinek, a különböző kulturális, művelődési intéz­ményeknek képviselői, roko­nok, barátok és tisztelők jelenlétében a városi tanács elnöke Csokonai-díjat nyúj­tott át Szabó Magdának. Aligha találhattak volna az alkalomhoz illőbb, méltóbb elismerést annak az írónak a számára, aki drámával is adózott a város talán leg­tragikusabb sorsú, legnagy­szerűbb költőzsenije, Csoko­nai Vitéz Mihály emlékének. Az ünnepségen — ame­lyen többek között részt vett Sikula György, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Bényei Miklós, a városi pártbizottság titkára, dr. Gyarmati Kálmán, a megyei tanács elnökhelyettese, vala­mint dr. Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egy­házkerület püspöke — Szathmári Andrea, a Kos­suth Gyakorló Gimnázium — Szabó Magda egykori iskolája — diákja Kiss Ta­más Köszöntő című versével üdvözölte az írónőt, aki a díjat a rá jellemző közvet­len, derűs szavakkal köszön­te meg. Az írónő kétnapos debre­ceni programja újabb hétfői állomása az Alföld szerkesz­tősége volt: délután négy órától a debreceni írócso­­port tagjaival beszélgetett. Este hét órakor a Déri Mú­zeum dísztermében Szelíden és szilárdan címmel irodal­mi estet rendeztek. Az est bevezetőjét Simon Zoltán, a Magyar Írók Szövetsége Kelet-magyarországi Cso­portjának titkára mondta, az ünnepi műsorban a Cso­konai Színház művészei és a debreceni kollégiumi kán­tus léptek föl. A Keresztes­­né dr. Várhelyi Ilona szer­kesztette műsor az életmű kronológiai rendje szerint interjúkból, vallomásokból, beszélgetésekből válogatott részleteket szembesített Sza­bó Magda irodalmi alkotá­saival. A választott műrész­letek a gyermekkor, a vá­roshoz­­ való rendíthetetlen kötődés, a felnőtté, az íróvá érés stációit mutatták be. E kronológiai rend szükség­képpen a visszatérés írói megnyilatkozásaival zárult. Az ünnepi műsort Pinczés István, a Csokonai Színház főrendezője rendezte, a kán­tust Berkesi Sándor vezé­nyelte. Az írónő mai programjá­ban író-olvasó találkozók, beszélgetések szerepelnek. Délelőtt tíz órakor Szabó Magda az Ady Endre Gim­náziumba látogat, délután fél ötkor a KPVDSZ műve­lődési házában dr. Juhász Béla, az Alföld főszerkesztő­je vezeti a beszélgetést, fél hatkor pedig az Újkerti Ál­talános Művelődési Központ könyvtárában találkozhat­nak az érdeklődők Szabó Magdával. Utóbbi helyen vi­deofelvételről megtekinthe­tik az írónő Az a szép, fé­nyes nap című történelmi drámáját, s a vetítés után dr. Bakó Endre, a Hajdú-bi­hari Napló főmunkatársa vezetésével ankéton vehet­nek részt. „Szabó Magda számára Debrecen, ez a város és ez a táj, szellemiségével, törté­nelmi hagyományaival, az életben megállás módjával, a személyes élmény forrósá­gával, gyermek- és ifjúkorá­nak fantáziával dúsított szubjektív teljességével: kö­tés... Ez a kötés szárnyal­tatja igazán. Ez az a szük­séges »teher« az ő számára, amely az ívelés biztonságá­hoz kell... Nem lehet szól­ni Szabó Magdáról e külö­nös kötés és mégis szabad szárnyalás érzékeny dialek­tikájának megértése nél­kül” — egyik kritikusa véle­kedik így Szabó Magda élet­művéről. Joggal és okkal vélhetjük úgy, hogy ez a „kötés” kölcsönös, s a szü­letésnapi megemlékezések, ha lehet, még szilárdabbá, még erőteljesebbé tették. Élelmiszer-szakü­zlet közös vállalkozással A főváros egyik legkor­szerűbb élelmiszer-minta­boltja és kis étterme nyílott meg hétfőn a Dohány utca 43. szám. alatt. Az Agrocorp Kereskedelmi Közös Vállalat a Debreceni Baromfi-feldol­gozó Vállalattal közös beru­házásban alakította ki a korszerű létesítményt. Az évente ötmilliárd forint ár­bevételű nagyüzem ezúttal arra vállalkozott, hogy köz­vetlenül lássa el a fogyasztó­kat saját termékeivel, ame­lyeknek száma immár jóval meghaladja a százat. A bol­tot a közös vállalat üzemel­teti, a Baromfi-feldolgozó Vállalat pedig azon túl, hogy nyolcmillió forintos tőkével járult hozzá a beruházáshoz, az árukészletet biztosítja. A debreceni vállalatnak ez az első ilyen jellegű szak­boltja, ám a kiskereskedéssel másutt is megpróbálkoznak majd. A tervek szerint Deb­recenben nyílik a következő szaküzlet, ahol kis éttermet is berendeznek hasonlóan a Dohány utcai részleghez. Az új boltban a teljes ba­romfiipari választékot kínál­ják a vásárlóknak. Közöttük BNV-nagydíjas újdonságok vannak, mint például a puly­kakolbász vagy a rollsonka. További 16-féle felvágottat is árusítanak, ezek mindegyike baromfihúsból készül. A debreceni vállalat és az Agrocorp kapcsolata ezzel kiteljesedett, eddig ugyanis a közös vállalat csak a gyár termékeinek értékesítésével foglalkozott, évente mintegy 100 millió forint értékben. A közös érdekeltséggel meg­nyitott üzlet a vállalkozás új irányát jelzi. (MTI) Kádár János Kínába látogat Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt főtitkára Csao Ce- jangnak, a Kínai Kom­munista Párt KB meg­bízott főtitkárának meg­hívására október első fe­lében hivatalos baráti látogatást tesz Kínában — jelentette be hétfőn tartott pekingi nemzetkö­zi sajtóértekezletén Vu Hszin-tang, a Központi Bizottság nemzetközi kapcsolatokkal foglalko­zó osztályának szóvivő­je. A szóvivő elmondotta, hogy az utóbbi években gyorsan fejlődtek a kap­csolatok Kína és Magyar­­ország között. Emlékez­tetett arra, hogy a Kí­nai Kommunista Párt Központi Bizottsága 1985 márciusában üdvözlő üzenetet küldött a ma­gyar pártnak az MSZMP XIII. kongresszusa al­kalmából. 1987 január­jában Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára látogatást tett Pekingben a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának meghívására. Ez­zel befejeződött a kap­csolatok normalizálása a Kínai Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt között. Ez év júniusában Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának meg­bízott főtitkára, minisz­terelnök tett látogatást Magyarországon. Csao Ce-jang magyarországi és Kádár János közelgő kí­nai látogatása új sza­kasz kezdetét jelenti a két párt és a két or­szág kapcsolatainak tör­ténetében. Az MTI pekingi tudó­sítójának kérdésére vá­laszolva a kínai szóvivő fontosnak minősítette a tapasztalatcserét a kínai és a magyar pártvezetők között. A két párt ve­zetői Pekingben megvi­tatják majd a kapcso­latok további gyarapítá­sának lehetőségeit — mondotta a kínai szóvivő. Műszerek az állami gazdaságból Magyar szabadalom alap­ján egyszer használatos ko­hászati hőérzékelő szonda gyártását kezdte meg a Mátraaljai Állami Gazda­ság. A termék mintapéldá­nyai már kiállták a próbát a Kőolajipari Gépgyár oros­házi öntödéjében, valamint több más öntödében. A pásztói székhelyű gazdaság ipari ágazata évi négyszáz­­ezer darab szonda előállítá­sára készült fel. Ezeket a készülékeket eddig impor­tálta a magyar kohászat, részben Belgiumból, rész­ben Lengyelországból. Hétfőn délután vette kez­detét a környezet- és ter­mészetvédelmi hetek ren­dezvénysorozata, melyet a TIT Debreceni Területi Szervezete, a Megyei Ta­nács V. B. Környezet- és Természetvédelmi Bizottsá­ga, a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar Megyei Bizott­sága, a Kölcsey Művelődési Központ, valamint a megye északkeleti területén öt község helyi tanácsa szerve­zett. A megnyitó színhelye Nyíradony volt, ahol ebből az alkalomból Borbély Mik­lós, a TIT megyei szerveze­tének titkára mondott be­szédet. Ezután dr. Jakucs Pál egyetemi tanár megnyi­totta a Környezetvédelem ökológiai alapjai című kiál­lítást, mellyel az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal szakemberei a természetvédelemnek a környezeti háttér megóvásá­val kapcsolatos feladataira hívják fel a figyelmet. A kiállítás megnyitása után Benő János, a nyírado­­nyi községi tanács vb-titká­­ra ismertette a település környezetvédelmi tanácsi rendeletét. A következő napokban Nyíracsádon, Nyírmárton­­falván, Nyírábrányban, Fü­­löpön kerül sor hasonló programokra. I­ környezet­és természetvédelmi hetek megnyitója EMELŐGÉP-JAVÍTÓK Szakcsoporttá/ kisszö­vetkezet Kétségtelen, a Tiszántúlon jóval kevesebben foglalkoz­nak emelőgép-javítással, mint arra szükség lenne. Ezt felismerve vált ki július 1-jén a Trapéz Építőipari Kisszövetkezetből az egyik szakcsoport, s alapította meg az Emelőgépjavító Kis­szövetkezetet. Mint megtud­tuk, a válás egyik oka gaz­dasági jellegű — miszerint a kisszövetkezetekre érvé­nyes szabályozók kedvezőb­bek, mint a szakcsoportra vonatkozók —, míg az el­szakadás másik előidézője emberi nézetkülönbség volt. A 25 fős kisszövetkezet a Diószegi úton 500 ezer fo­rintos vagyonnal kezdte meg munkáját; a bérelt épületekben elsősorban dí­zel- és elektromos targon­cák felújításával, javításá­val, szervizelésével és vizs­gáztatásával foglalkoznak. Vásárolnak használt emelő­­szerkezeteket , ezeket szét­szedik, s ha a bennük lévő alkatrész még használható, akkor azokat más gépekbe építik be, vagy értékesítik. Legfőbb problémájuk az al­katrészek hiányából fakad, így csak hosszas utánjárás­sal tudnak beszerezni olyan munkahengereket, dugat­­tyúkat, gyűrűket, gumitö­mítéseket, üzemanyag-ada­golókat, amelyek a leggyak­rabban romlanak el egy­­egy targoncában. A kisszö­vetkezet vállalkozik helyszí­ni hibaelhárításra is. Elsősorban olyan vállala­tokat igyekeznek megnyer­ni maguknak, amelyek csak 5-7 emelőgéppel dolgoznak, s így ezen cégek gazdasági megfontolásból nem hoznak létre külön targoncajavító műhelyt. A konkurenciától nem tartanak, mondván munká­juk van bőven. Fontos azon­ban az is, hogy megbízá­saiknak határidőre, jól és olcsón tegyenek eleget. Az utóbbiakat látszik bizonyíta­ni az is, hogy egyre több megrendelő fordul hozzá­juk, meglehet a 170 forin­tos, viszonylag olcsó rezsi óradíj is csábítja őket. A kisszövetkezet árbevé­tele, létének első félévében több mint ötmillió forint lesz, s eredményük is meg­haladja a tervezettet. Jövő­re, elérve a 30 fős létszá­mot, mai áron számolva 15—18 millió forintra sze­retnék feltornászni árbevé­telüket, és ehhez hasonlóan nyereségüket is. Az alkatrészek hiánya gyakran hátráltatja munkájukat (Fotó: Iklódy János) *

Next