Hajdú-Bihari Napló, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-06 / 235. szám
| | HAJDÚ-1 1 I I | j ■ I 1 InaJ I 11 I I I II H H ||f| , sl i jBg | fljgBHH I ii |R ...... ? ■■■„ifi..........k .. ^ N MAGYAR SZOCmilSTfl MUNKÁSPÁRT HflJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSáGflNflK LAPJA | I a? Jfl A Mk ■ JMK M HR m| jtT":-"'-’ '|nt" i j'«.fV'■ Ifink E jBBESwl Dr. Ács István átadja a Csokonai-díjat Szabó Magdának Szabó Magda Csokonai-díjat kapott „Vérem utolsó cseppjeinek kihullásáig Debrecent szolgálom” — Szabó Magda egyik drámahősének gondolata egyúttal az írónő hitvallása is lehet: dr. Ács István, a városi tanács elnöke fogalmazta így köszöntő szavaiban azon a hétfő délutáni ünnepségen, amelyet a városi tanács rendezett az írónő 70. születésnapja tiszteletére. Komoly, nagy szellemi hagyományt folytat írásművészetében Szabó Magda — mondotta a tanácselnök —, ám e hagyományokhoz minden esetben eredeti vonásokat tesz hozzá. Személyes és családi sorsokat ábrázol regényeiben, drámáiban, de ezek a sorsok szorosan kapcsolódnak a nemzet, az ország, Debrecen történetéhez. Debrecen talajából táplálkozik Szabó Magda írói, teremtő ereje, s az életmű darabjai a „holtig haza” Debrecen szolgálatáról tanúskodnak. A város, mely Szabó Magda legtöbb írásának főszereplője, a születésnapon tiszteletteljes gesztussal köszöntötte az írónőt: a megye és a város párt- és állami szerveinek, a különböző kulturális, művelődési intézményeknek képviselői, rokonok, barátok és tisztelők jelenlétében a városi tanács elnöke Csokonai-díjat nyújtott át Szabó Magdának. Aligha találhattak volna az alkalomhoz illőbb, méltóbb elismerést annak az írónak a számára, aki drámával is adózott a város talán legtragikusabb sorsú, legnagyszerűbb költőzsenije, Csokonai Vitéz Mihály emlékének. Az ünnepségen — amelyen többek között részt vett Sikula György, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Bényei Miklós, a városi pártbizottság titkára, dr. Gyarmati Kálmán, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint dr. Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke — Szathmári Andrea, a Kossuth Gyakorló Gimnázium — Szabó Magda egykori iskolája — diákja Kiss Tamás Köszöntő című versével üdvözölte az írónőt, aki a díjat a rá jellemző közvetlen, derűs szavakkal köszönte meg. Az írónő kétnapos debreceni programja újabb hétfői állomása az Alföld szerkesztősége volt: délután négy órától a debreceni írócsoport tagjaival beszélgetett. Este hét órakor a Déri Múzeum dísztermében Szelíden és szilárdan címmel irodalmi estet rendeztek. Az est bevezetőjét Simon Zoltán, a Magyar Írók Szövetsége Kelet-magyarországi Csoportjának titkára mondta, az ünnepi műsorban a Csokonai Színház művészei és a debreceni kollégiumi kántus léptek föl. A Keresztesné dr. Várhelyi Ilona szerkesztette műsor az életmű kronológiai rendje szerint interjúkból, vallomásokból, beszélgetésekből válogatott részleteket szembesített Szabó Magda irodalmi alkotásaival. A választott műrészletek a gyermekkor, a városhoz való rendíthetetlen kötődés, a felnőtté, az íróvá érés stációit mutatták be. E kronológiai rend szükségképpen a visszatérés írói megnyilatkozásaival zárult. Az ünnepi műsort Pinczés István, a Csokonai Színház főrendezője rendezte, a kántust Berkesi Sándor vezényelte. Az írónő mai programjában író-olvasó találkozók, beszélgetések szerepelnek. Délelőtt tíz órakor Szabó Magda az Ady Endre Gimnáziumba látogat, délután fél ötkor a KPVDSZ művelődési házában dr. Juhász Béla, az Alföld főszerkesztője vezeti a beszélgetést, fél hatkor pedig az Újkerti Általános Művelődési Központ könyvtárában találkozhatnak az érdeklődők Szabó Magdával. Utóbbi helyen videofelvételről megtekinthetik az írónő Az a szép, fényes nap című történelmi drámáját, s a vetítés után dr. Bakó Endre, a Hajdú-bihari Napló főmunkatársa vezetésével ankéton vehetnek részt. „Szabó Magda számára Debrecen, ez a város és ez a táj, szellemiségével, történelmi hagyományaival, az életben megállás módjával, a személyes élmény forróságával, gyermek- és ifjúkorának fantáziával dúsított szubjektív teljességével: kötés... Ez a kötés szárnyaltatja igazán. Ez az a szükséges »teher« az ő számára, amely az ívelés biztonságához kell... Nem lehet szólni Szabó Magdáról e különös kötés és mégis szabad szárnyalás érzékeny dialektikájának megértése nélkül” — egyik kritikusa vélekedik így Szabó Magda életművéről. Joggal és okkal vélhetjük úgy, hogy ez a „kötés” kölcsönös, s a születésnapi megemlékezések, ha lehet, még szilárdabbá, még erőteljesebbé tették. Élelmiszer-szaküzlet közös vállalkozással A főváros egyik legkorszerűbb élelmiszer-mintaboltja és kis étterme nyílott meg hétfőn a Dohány utca 43. szám. alatt. Az Agrocorp Kereskedelmi Közös Vállalat a Debreceni Baromfi-feldolgozó Vállalattal közös beruházásban alakította ki a korszerű létesítményt. Az évente ötmilliárd forint árbevételű nagyüzem ezúttal arra vállalkozott, hogy közvetlenül lássa el a fogyasztókat saját termékeivel, amelyeknek száma immár jóval meghaladja a százat. A boltot a közös vállalat üzemelteti, a Baromfi-feldolgozó Vállalat pedig azon túl, hogy nyolcmillió forintos tőkével járult hozzá a beruházáshoz, az árukészletet biztosítja. A debreceni vállalatnak ez az első ilyen jellegű szakboltja, ám a kiskereskedéssel másutt is megpróbálkoznak majd. A tervek szerint Debrecenben nyílik a következő szaküzlet, ahol kis éttermet is berendeznek hasonlóan a Dohány utcai részleghez. Az új boltban a teljes baromfiipari választékot kínálják a vásárlóknak. Közöttük BNV-nagydíjas újdonságok vannak, mint például a pulykakolbász vagy a rollsonka. További 16-féle felvágottat is árusítanak, ezek mindegyike baromfihúsból készül. A debreceni vállalat és az Agrocorp kapcsolata ezzel kiteljesedett, eddig ugyanis a közös vállalat csak a gyár termékeinek értékesítésével foglalkozott, évente mintegy 100 millió forint értékben. A közös érdekeltséggel megnyitott üzlet a vállalkozás új irányát jelzi. (MTI) Kádár János Kínába látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Csao Ce- jangnak, a Kínai Kommunista Párt KB megbízott főtitkárának meghívására október első felében hivatalos baráti látogatást tesz Kínában — jelentette be hétfőn tartott pekingi nemzetközi sajtóértekezletén Vu Hszin-tang, a Központi Bizottság nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályának szóvivője. A szóvivő elmondotta, hogy az utóbbi években gyorsan fejlődtek a kapcsolatok Kína és Magyarország között. Emlékeztetett arra, hogy a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága 1985 márciusában üdvözlő üzenetet küldött a magyar pártnak az MSZMP XIII. kongresszusa alkalmából. 1987 januárjában Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára látogatást tett Pekingben a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására. Ezzel befejeződött a kapcsolatok normalizálása a Kínai Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt között. Ez év júniusában Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának megbízott főtitkára, miniszterelnök tett látogatást Magyarországon. Csao Ce-jang magyarországi és Kádár János közelgő kínai látogatása új szakasz kezdetét jelenti a két párt és a két ország kapcsolatainak történetében. Az MTI pekingi tudósítójának kérdésére válaszolva a kínai szóvivő fontosnak minősítette a tapasztalatcserét a kínai és a magyar pártvezetők között. A két párt vezetői Pekingben megvitatják majd a kapcsolatok további gyarapításának lehetőségeit — mondotta a kínai szóvivő. Műszerek az állami gazdaságból Magyar szabadalom alapján egyszer használatos kohászati hőérzékelő szonda gyártását kezdte meg a Mátraaljai Állami Gazdaság. A termék mintapéldányai már kiállták a próbát a Kőolajipari Gépgyár orosházi öntödéjében, valamint több más öntödében. A pásztói székhelyű gazdaság ipari ágazata évi négyszázezer darab szonda előállítására készült fel. Ezeket a készülékeket eddig importálta a magyar kohászat, részben Belgiumból, részben Lengyelországból. Hétfőn délután vette kezdetét a környezet- és természetvédelmi hetek rendezvénysorozata, melyet a TIT Debreceni Területi Szervezete, a Megyei Tanács V. B. Környezet- és Természetvédelmi Bizottsága, a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága, a Kölcsey Művelődési Központ, valamint a megye északkeleti területén öt község helyi tanácsa szervezett. A megnyitó színhelye Nyíradony volt, ahol ebből az alkalomból Borbély Miklós, a TIT megyei szervezetének titkára mondott beszédet. Ezután dr. Jakucs Pál egyetemi tanár megnyitotta a Környezetvédelem ökológiai alapjai című kiállítást, mellyel az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal szakemberei a természetvédelemnek a környezeti háttér megóvásával kapcsolatos feladataira hívják fel a figyelmet. A kiállítás megnyitása után Benő János, a nyíradonyi községi tanács vb-titkára ismertette a település környezetvédelmi tanácsi rendeletét. A következő napokban Nyíracsádon, Nyírmártonfalván, Nyírábrányban, Fülöpön kerül sor hasonló programokra. I környezetés természetvédelmi hetek megnyitója EMELŐGÉP-JAVÍTÓK Szakcsoporttá/ kisszövetkezet Kétségtelen, a Tiszántúlon jóval kevesebben foglalkoznak emelőgép-javítással, mint arra szükség lenne. Ezt felismerve vált ki július 1-jén a Trapéz Építőipari Kisszövetkezetből az egyik szakcsoport, s alapította meg az Emelőgépjavító Kisszövetkezetet. Mint megtudtuk, a válás egyik oka gazdasági jellegű — miszerint a kisszövetkezetekre érvényes szabályozók kedvezőbbek, mint a szakcsoportra vonatkozók —, míg az elszakadás másik előidézője emberi nézetkülönbség volt. A 25 fős kisszövetkezet a Diószegi úton 500 ezer forintos vagyonnal kezdte meg munkáját; a bérelt épületekben elsősorban dízel- és elektromos targoncák felújításával, javításával, szervizelésével és vizsgáztatásával foglalkoznak. Vásárolnak használt emelőszerkezeteket , ezeket szétszedik, s ha a bennük lévő alkatrész még használható, akkor azokat más gépekbe építik be, vagy értékesítik. Legfőbb problémájuk az alkatrészek hiányából fakad, így csak hosszas utánjárással tudnak beszerezni olyan munkahengereket, dugattyúkat, gyűrűket, gumitömítéseket, üzemanyag-adagolókat, amelyek a leggyakrabban romlanak el egyegy targoncában. A kisszövetkezet vállalkozik helyszíni hibaelhárításra is. Elsősorban olyan vállalatokat igyekeznek megnyerni maguknak, amelyek csak 5-7 emelőgéppel dolgoznak, s így ezen cégek gazdasági megfontolásból nem hoznak létre külön targoncajavító műhelyt. A konkurenciától nem tartanak, mondván munkájuk van bőven. Fontos azonban az is, hogy megbízásaiknak határidőre, jól és olcsón tegyenek eleget. Az utóbbiakat látszik bizonyítani az is, hogy egyre több megrendelő fordul hozzájuk, meglehet a 170 forintos, viszonylag olcsó rezsi óradíj is csábítja őket. A kisszövetkezet árbevétele, létének első félévében több mint ötmillió forint lesz, s eredményük is meghaladja a tervezettet. Jövőre, elérve a 30 fős létszámot, mai áron számolva 15—18 millió forintra szeretnék feltornászni árbevételüket, és ehhez hasonlóan nyereségüket is. Az alkatrészek hiánya gyakran hátráltatja munkájukat (Fotó: Iklódy János) *