Hajdú-Bihari Napló, 1988. július (45. évfolyam, 156-180. szám)

1988-07-01 / 156. szám

V/L/G 1 MDGYIR SZOCIALISTAS MUNKÁSPÁRT HOJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGDHN­K L BP IO Csütörtökön Villányi Miklós pénzügyminiszternek az 1987. évi költségvetés végrehajtásával kapcsolatban tett képviselői észrevételekre adott válaszával folytatta mun­káját az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnö­ke és Kádár János, az MSZMP elnöke. Az elnöklő Horváth Lajos üdvözölte az országos listán megválasztott két új képviselőt, Tóth Károlyt és Viczián Jánost. A pénzügyminiszter úgy ítélte meg, hogy a beter­jesztett zárszámadás hely­zetértékelése, irányvonala támogatást kapott. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy minőségi változást kell elérnünk ebben az évben. Ez vonatkozik a költségvetés tavalyi hiányának, a külke­reskedelmi mérleg, a nem rubel elszámolású fizetési mérleg hiányának lényeges csökkentésére egyaránt. Elmondta, hogy a pénz­ügyi kormányzat magáévá teszi az elhangzott javasla­tokat, így­ például a költség­­vetési és hitelkapcsolatok alaposabb elemzését, feltá­rását, s az Országgyűlés elé terjesztését. ". A pénzügypolitika irányí­tói egyetértenek a költség­­vetés újraelosztó szerepének visszaszorításával. Ez azon­ban csak hosszú folyamat lehet, s igényli a kormány egészének, a Parlamentnek és a társadalmi szerveknek a támogatását is. Alapvető­en ugyanis a jelenleg ész­szerűben kiterjedt támoga­tások csökkentéséről van szó. Ezt — összes konflik­tusával együtt — magunkra vállaljuk, de az ebből adó­dó következményeket min­denkinek a maga munkate­rületén el kell viselnie — hangsúlyozta. Ezután emlékeztetett ar­ra, hogy eddigi támogatás­­politikánknak következmé­nyei vannak, ki kell mon­dani, hogy ekkora összege­ket a vállalatok a haté­konyság javításával gyorsan nem képesek előteremteni. Így, ha radikálisabb utat választunk, az eddig elkép­zelt, tervezett alacsonyabb fogyasztói árszint nem va­lósítható meg. Villányi Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy hely­telen szemlélet pusztán a támogatások összegét vizs­gálni. Hazánk termelői és fogyasztói árrendszere alap­vetően eltér például a KGST-partnereink árrend­szereitől, így az áru- és gazdasági kapcsolatok be­ágyazása a hazai gazdaság­ba csak rendkívül sokrétű pénzügyi áthidalásokkal va­lósítható meg. Az sem hagy­ható­­figyelmen kívül, hogy mi a szocialista importból egyidejűleg 33 milliárd fo­rint bevételt is realizálunk, tehát a támogatások e szem­pontok figyelembevételével ítélhetők meg. A pénzügyminiszter elis­merte, hogy a fogyasztói ár­kiegészítések torzulásának megszüntetése, a szintek csökkentése erőteljesen érint egyes társadalmi réte­geket, ezeket az intézkedé­seket mégis indokoltnak ne­vezte. Ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben határozottab­ban alkalmazzák a felszá­molási eljárást, és szigorít­ják a szanálás feltételeit a tartósan veszteségesen gaz­dálkodókkal szemben. Egyetértett azzal a javaslat­tal, hogy a jövőben veszte­ségrendezésre, gazdaságta­lan vállalatok szanálására a kormány ne vegyen fel hi­telt, ne bocsásson ki kötvé­nyeket. Megvizsgálandónak és elfogadhatónak ítélte azokat a j­avaslatokat, ame­lyek a Legfőbb Állami Számvevőség, illetőleg a Magyar Nemzeti­ Bank új jogállásának kimunkálására vonatkoznak. Kifogásolta, hogy a fo­gyasztói ágazatok rendre olyan igényeket terjesztenek be, amelyek megfelelő jö­vedelemtermeléssel nincse­nek alátámasztva. Kijelen­tette: ez állandósítja az egyensúlyhiányt, az igénye­ket felvállalni közgazdasági érvekkel, meggyőződéssel nem lehet. Azt is mérlegel­ni kell, hogy a vállalatok számára milyen mozgássza­badságot adunk, mert a ki­bontakozási programot csak akkor tudjuk felgyorsítani, ha a műszaki fejlesztésre, korszerűsítésre a jelenlegi­nél nagyobb összeget ha­gyunk felhasználni. Mai helyzetünkben az ellátás színvonalát fejleszteni tud­juk a tudományos, műszaki kutatásban, az oktatásban, megőrizni vállaljuk az egész­ségügyben és nem vállalha­tunk garanciát a reálérték megőrzésére az ellátások egyéb területein. A fegyveres testületek ki­adásaival kapcsolatban el­mondta, hogy a saját gaz­dálkodásból eredő többlet­­bevételeik jogcímet adnak évközi többletfelhasználás­ra. Ilyen a hadseregnél pél­dául az őszi mezőgazdasági munkáért kapott bevétel. Ezek tehát nem eltitkolt többletkiadások. Egyetértett azzal is, hogy a fegyveres testületek, a védelmi ágaza­tok kiadásai az új helyzet­hez igazodjanak, itt is ér­vényesüljön a takarékosság. Az oktatással foglalkozó képviselői észrevételekre reagálva tájékoztatást adott arról, hogy a kormány a kö­zelmúltban felsőoktatási alapot hozott létre, az idén egyelőre 150 millió forint­tal. A pénzt pályázatok út­ján osztják el. Szeretnék, ha az alapot vállalati pénzesz­közök, sőt, lakossági adomá­nyok is bővítenék. 1989-től a kormány lehetőleg az ok­tatás egészét, de a felsőok­tatást mindenképpen kiemel­ten szeretné támogatni. Az adóreformmal kapcso­latban annak a határozott véleményének adott hangot, hogy öt hónap tapasztalatai alapján nem lehet messze­menő következtetéseket le­vonni például a személyi jövedelemadó teljesítmény­­visszatartó hatásáról. Leg­alább egy esztendő eltelte kell ahhoz, hogy a Parla­ment elé lehessen terjeszte­ni az adórendszer működé­sének átfogó tapasztalatait. Ezzel együtt a pénzügyi kormányzat vállalja, hogy a nagyobb hibákat, joghéza­gokat időközben kiigazítja, ha szükséges, a törvény korrekcióját még idén a Parlament elé terjeszti. A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy a kormányzati munkában nagy léptékű re­formintézkedések kidolgozá­sa van napirenden. Az Or­szággyűlés őszi ülésszaka elé kerül a társasági tör­vény, valamint az egységes vállalkozói adóról szóló tör­vény tervezete; meg kíván­ják valósítani az egységes társadalombiztosítási­­ járu­lékot; a támogatáspolitika több évre előretekintő irányvonalát a közeljövő­ben tárgyalják meg állami szervek, a költségvetési re­form koncepciója lényegé­ben kialakult; a tervezési reformmal az Országos Tervhivatal­­ irányításával (Folytatás a 2. oldalon) . Elfogadtál­ a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot FOLYTATTA MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS NYÁRI ÜLÉSSZAKA A Venezuelai Kommunista Párt delegációja megyénkben Június 29-én az esti órák­ban a Venezuelai Kommu­nista Párt kéttagú delegá­ciója megérkezett megyénk­be. A delegációt Trino Me­­lean, a Venezuelai Kommu­nista Párt Politikai Bizott­ságának tagja, a KEB elnö­ke vezeti, tagja Elvira de Avila, a Központi Bizott­ság tagja, a párt meridai bizottságának tagja. A ven­dégeket elkísérte Herczeg György, a Központi Bizott­ság külügyi osztályának munkatársa. A venezuelai testvérpárt delegációját június 30-án a reggeli órákban fogadta dr. Postás Sándor, az MSZMP KEB tagja, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titkára. A találkozón jelen volt Magyar József, a me­gyei pártbizottság titkára, Kerezsi János, a megyei pártbizottság gazdasági osz­tályának vezetője és Hüse Péter, a megyei fegyelmi bizottság referense. A vendégeket dr. Postás Sándor tájékoztatta me­gyénk társadalmi, politikai, gazdasági életéről. Szólt azokról a feladatokról is, amelyeket a megyei pártér­­tekezlet szellemében a me­gyében el kell végezni. Be­szélt a pártszervezetek munkájáról, a megye párt­tagságának fegyelmi helyze­téről és a pártfegyelmi munka rendjéről. Ezt követően a vendégek ellátogattak az Alföldi Nyomdába, ahol Benkő Ist­ván vezérigazgató fogadta a delegáció tagjait és bemu­tatta a Cameron könyv­gyártó gépet. Ezután a deb­receni Medicor Műszeripari Részvénytársaságot keresték fel, ahol Pallai József igaz­gató, dr. Soós Imre, a párt­­bizottság titkárhelyettese és Csépke Kálmán, a fegyelmi bizottság elnöke kísérte a vendégeket a gyárlátogatá­son. Ezt követően videofil­met tekintettek meg a gyá­rak tevékenységéről. A ta­lálkozó baráti eszmecseré­vel fejeződött be. A delegáció tagjait dr. Juhász György városi főor­vos fogadta programjuk kö­vetkező állomásán, a Debre­cen Városi Rendelőintézet belgyógyászati szakrendelő­jében, ahol megismerked­hettek a város egészség­ügyének helyzetével. A venezuelai testvérpárt delegációja délután Hajdú­­szovátra, a Lenin Tsz-be tett látogatást, ahol dr. Ju­hász István, a termelőszö­vetkezet elnöke tájékoztatta őket a termelőszövetkezet gazdálkodásáról, eredmé­nyeiről, majd üzemlátogatá­son vettek részt. A vendé­geket mindvégig elkísérte Kerezsi János. A delegáció az esti órák­ban visszautazott Budapest­re. Üzemlátogatás a Medicorban Dr. Petrovszki István előadása A Debreceni Akadémiai Bizottság társadalomtudományi szakbizottságának politikai munkabizottsága június 30-án megtartotta soron következő ülését az MSZMP Hajdú- Bihar Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán. Az ülé­sen jelen volt dr. Postás Sándor, a KEB tagja, a Hajdú- Bihar megyei pártbizottság első titkára, valamint a köz­vetlen irányítású pártbizottságok titkárai. Az országos pártértekezlettel összefüggő időszerű fel­adatokról dr. Petrovszki István, az MSZMP KB tagja, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője tar­tott előadást. Debrecenben összehívják a városi pártértekezletet ÜLÉST TARTOTT A PÁRTBIZOTTSÁG Június 30-án délután dr. Bényei Miklósnak, az MSZMP Debrecen Városi Bizottsága titkárának elnök­letével megtartotta soron következő ülését a városi pártbizottság. A testület első napirendi pontként jelentést fogadott el a két pártbizottsági ülés között végzett munkáról, a lakosság, a párttagság poli­tikai hangulatáról. A témá­hoz Sziklási Béla, a pártbi­zottság osztályvezetője tett szóbeli kiegészítést és ja­vaslatot, mely szerint a pártbizottságot ezentúl az írásos jelentés helyett szó­ban tájékoztassák e témá­ról. A testület a javaslattal egyetértett. Ezután dr. Menyhárt La­josnak, az MSZMP Debre­cen Városi Bizottsága első titkárának előterjesztésében és szóbeli kiegészítésében a pártbizottság megvitatta az országos pártértekezlet ha­tározatainak szelleméből adódó városi feladatterveze­tet, valamint bejelentette a városi párt-végrehajtó bizott­ság javaslatát a pártértekez­let összehívására. E napirend tárgyalása fö­lötti vitában szót kért dr. Gergely István, az egészség­­ügyi pártbizottság titkára, Mihály János, a Magyar Gördülőcsapágy Művek párt­­bizottságának titkára, dr. Hornyák András, a Debre­cen hetilap főszerkesztője és Bényei Sándor, a Debre­cen városi KISZ-bizottság első titkára. Valamennyien egyetértettek a pártértekez­let összehívásával. Dr. Menyhárt Lajos vita­összefoglalója után a testü­let egyhangúlag elfogadja, hogy Debrecenben hívják össze a városi pártértekez­letet. A pártértekezleten a feladatok meghatározásához pedig bocsássa vitára a vá­rosi pártbizottság feladat­tervezetét, s kérje a párt­tagság véleményét. Egyhan­gúlag elfogadta azt is, hogy a Debrecen városi pártbi­zottság javasolja a megyei pártbizottság testületének, hívja össze a megyei párt­értekezletet. A testület ezután különfé­léket tárgyalt. Parancsnoki értekezlet a munkásőrség megyei parancsnokságán Felmentés és kinevezés Június 30-án — a kikép­zési programnak megfele­lően — parancsnoki érte­kezletet tartottak a mun­kásőrség megyei parancs­nokságán. Az értekezleten részt vet­tek: Dósa István munkásőr Vezérőrnagy, a munkásőr­ség országos parancsnoká­nak első helyettese, Magyar József, a megyei pártbizott­ság titkára, dr. Menyhárt Lajos, a városi pártbizott­ság első titkára, valamint Hajdú-Bihar megye mun­­kásőregységeinek vezető be­osztású parancsnokai. Első napirendként érté­kelték a megyei munkásőr­ség első féléves munkáját, valamint az időszerű és so­ron következő feladatokat. Ezt követően Borbély Sándornak, a munkásőrség országos parancsnokának parancsait ismertették, mely szerint Szűcs­ Imrét, a deb­receni Vörös Csillag Ér­demrenddel kitüntetett Tóthfalusi Sándor Munkás­­őregység parancsnokát — saját kérésére — elöljárói­nak és a hatáskörileg ille­tékes pártszervek egyetérté­sével június 30-ával beosz­tásából felmentette és ér­demei elismerése mellett szolgálati nyugállományba helyezte. A munkásőrség or­szágos parancsnoka Szűcs Imre munkásőr alezredest, nyugállományba helyezése alkalmából a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntette ki. A felmentést követően — parancskihirdetés alapján — kinevezték a debreceni munkásőregység új parancs­nokát, Lukáts Józsefet, aki előtte a munkásőrség me­gyei parancsnokságán ki­képzési főelőadóként tevé­kenykedett. A munkásőrség országos parancsnoka Lu­káts Józsefet egységparancs­noki kinevezése alkalmából, soron kívül, munkásőr őr­naggyá léptette elő. Cél: a nemzetközi színvonal elérése ti - M­. AI-G­­ Június 30-án, délelőtt, ün­nepélyes keretek között ad­ták át Debrecenben, a Bio­­gal Gyógyszergyárban a gyár legújabb fermentáló kísérleti üzemét. Kéri Tibor vezérigazgató elmondta, hogy egy 1975- ben elkezdett beruházás va­lósult meg ezzel, megelőzve az akkor kitűzött határidőt (1990), és nem haladva meg a 25 milliós költségkeretet. Az új kísérleti berende­zés segítségével — ami egyébként egyedülálló ma­gas színvonalat képvisel ha­zánkban —, négy három­száz literes készülékből és számítógépes vezérlésből áll, melyekben antibiotikumokat állítanak elő. A kísérleti üzem célja a technológiai folyamatok korszerűsítése és az antibiotikumok választé­kának szélesítése.

Next