Hajdú-Bihari Napló, 1994. december (51. évfolyam, 284-310. szám)
1994-12-31 / 310. szám
6 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ KULTÚRA 1994. DECEMBER 31., SZOMBAT NÉPTÁNC Hagyományápolók Diószeg (HBN - V. F.) - A határ menti nagyközségben karácsony előtt járt a debreceni Hajdú táncegyüttes felnőttcsoportja. Lelkes újjáélesztői vannak ott a néptánchagyományoknak, három gyermekcsoport is működik Szömörce néptáncegyüttes néven. - Négy évvel ezelőtt alakult az együttes, de, sajnos, semmiféle előzményt nem vehettünk alapul - mondja Miklós János, az együttes vezetője. - A helyi néptánc szinte meghalt, ide csak visszacsempészni lehet a már korábban elfeledett hagyományokat. Nem ismerik a szokásokat, a viseletét, a táncokat. A névnek - Szömörce - szimbolikus jelentése is van az adott viszonyok között. Régen ebből főzték a cserlevet, amivel a bőrt cserzették. Amit mi csinálunk, gondolok itt a magyar kultúra ápolására, kimondottan vagy elhallgatottan is „büdös munka" az itteni nem-magyarság számára. Ugyanakkor tartósít is a cserzés... Miklós János a debreceni Kölcsey művelődési központ által szervezett C kategóriás néptánctanfolyamot végezte el. Erdélyben kevés a képzett néptáncoktató. Kezdetben tizenöten voltak a csoportban, de csak ketten fejezték be a tanfolyamot. - A három diószegi csoportba hatvanöt gyerek jár. A szülők örültek a kezdeményezésnek. Nehéz munka állt és áll előttünk, a gyerekekben újra el kellett ültetni azt a magot, ami valahol már kifogyott belőlük s családjaikból. Rendszeresen fel szoktunk lépni, téli és tavaszi ünnepek köré felépített műsorokat mutattunk be, felidéztük az év jeles napjait, s a hozzájuk kapcsolódó szokásokat is a színpadra vittük. Talán már a szülők is tanultak valamit a gyerekek által. Az a fordított helyzet alakulhat ki, hogy a gyerekeken keresztül kell megpróbálni a szülőket is újra a hagyományokra nevelni. Az itteni példa azonban a tánccsoportvezető véleménye szerint nem általánosítható. A Mezőségben, Széken, Sóvidéken még élnek a szokások, a Partiumban Diószegen kívül még Érmihályfalván működik egy másik tánccsoport. Nem is tud más együttes létezéséről egészen Szatmárig. A Szömörce együttes volt már Nagyváradon egy vendégfellépésen, Debrecenben kétszer vettek részt a Szomszédolás gyermeknéptáncfórumon, s remélik, hogy ennek az együttműködésnek a továbbiakban is lesz folytatása. A gyerekeknek ugyanis nagyon fontos, hogy élő s ösztönző kapcsolatokat teremthessenek. SEMMIFÉLE • SZÍNIKRITIKA-íróink Tolerancia-díjban kívánják részesíteni a színház művészeit és igazgatóságát. A színház Tolerancia-díjban kívánja részesíteni lapunk színikritika-íróit. • SÁRKÁNYI LÁSZLÓ grafikusművész kiállítása nyílik a Szent György közben ma 24 órakor és '95. január 1-jén 0 óráig tekinthető meg. • KÉRJÜK, a jövőben kíméljék rovatunkat a meg nem értett zsenik. József Attilától, Pilinszkytől és Weöres Sándortól viszont régen olvastunk újat. Várjuk jelentkezésüket. • AZ ÚJ NEMZETI SZÍNHÁZ felépítését 2127-re ütemezték át. „Ez is azt bizonyítja - tette közé a bizottság -, hogy hiszünk nemzeti kultúránk feltámadásában." • KELEMEN ELEMÉR képzőművész az alkotás új módszerét találta fel: nem csak beszél a tervezett művekről, azok zsenialitásáról, de el is készíti azokat. • ZSAROLÁSI BOTRÁNY színesítette az év utolsó napjait. Egy poszteklektikus avantgárd csoport egy meg nem rendezett kiállításért félmillió forint hálapénzt követelt az Énkormányzat Abkulturális Csoportjától. • MESEPÁLYÁZATOT hirdet az Öntevékenyektől Is Független Öntevékenyen Artikuláris És Partikulárisan Függtelen Katarzisban Függetlenül Szabadszavú Szótlan-Sótlan Független Kör (ÖIFÖRÉPFKFSzSzSFK). A művek nem haladhatják meg az egy szó terjedelmet, igyekezzenek tükröt tartani ezred végi társadalmunk ezredvégiségéről s árnyalt módon közvetítsék a közvetíthetetlent. • ÉVSZAKKÖZI képzőművészeti tárlatot rendez amatőr művészek alkotásaiból a megyei műveletlenségi középpont. A beadási határidő folyamatos, végső határidő nincs, az alkotások fölött öttagú zsűri fog fintorogni. Rántás Gyurka, Mátyás király és a többiek Ujváry Zoltán új könyve: huncut adomák, viccek, falucsúfolók, történetek Gömörből Erdei Sándor Debrecen (HBN) - Új könyve jelent meg Ujváry Zoltán néprajzkutató egyetemi tanárnak, a KLTE néprajzi tanszéke vezetőjének, címe: Huncut adomák Gömörből. Nagy hibája, hogy mindössze ötszáz példányban látott napvilágot (ebből száz számozva s a szerző-gyűjtő, valamint a kitűnő illusztrátor, Szilágyi Imre grafikusművész aláírásával). A kötetet a tanszék Ethnika Kiadás-sorozatának darabjaként tették közzé, párját ritkítóan esztétikus kiállításban, talán nem túlzunk nagyot, ha már-már könyvészeti remekműnek nevezzük. Mintegy három és fél száz adomát tartalmaz a kötet, falusi közösségekben, népi előadóktól jegyezte le a folklorista nagy szeretettel és törődéssel. A nép szellemi hagyományának pikáns részére régóta szegeződik Ujváry Zoltán figyelme, hazánkban ő számít e tradíciók talán legszorgalmasabb megmentőjének. S nemcsak ebben szerzett el nem évülő érdemeket, hanem a folkór más területeinek feltérképezésében is. Szülőföldje, Gömör lakossága (s nemcsak a történet megye magyarországi része) alighanem mindörökre szívébe zárja őt, olyan sokat köszönhet neki. Létrehozta Putnokon a város múzeumát (odaadva az intézménynek sok száz, nagy értéket képező tárgyát), majd galériát alapított a városban, amely Holló László nevét viseli, megint csak hét számjeggyel mérhető forintokat érő műalkotáskincset adományozva a településnek. Ez idő tájt is gömöri hagyományt dolgoz sajtó alá, ebben a majdani könyvben az azon a tájon élt élő közmondások gazdag világával ismertet meg bennünket. Nem csak adomákat, más műfajú történeteket is lelünk a „huncut" kötet negyedfélszáz „írása" között: tréfás esetet, viccet, kitalált és megtörtént „sztorit". A gazdag anyagból már kaptunk egy szép válogatást az Európa Könyvkiadótól 1986-ban Menyecske a kemencében címmel. A közönség körében népszerűnek bizonyult munkában a gyűjtő az általánosabb jellegű, a helyismeret nélkül is érthető és élvezhető darabokat tette közzé, s hogy valóban fűszeresen olvasmányos könyv volt, bizonyítja az a tény is, hogy e sorok írójától - mit kerülgessük a szót - ellopták a Menyecske...-t. Sebaj, itt van most nemcsak az anyag kétharmada, hanem egésze. Az anekdota (vagy adoma) tréfás történet, amely szájról szájra terjed és hagyományozódik nemzedékről nemzedékre. Közöttük sok a vándortéma, a vándormotívum, nem egy történetnek a magva ismerős Bocaccióból vagy még régebbi szerző munkáiból. A magyar anekdotaszerető, adomázó nép s különösen az a felső-magyarországi tájak embere (nem véletlen, hogy ott született az anekdotikus realizmus legnagyobb szépírója, Mikszáth Kálmán), monoton munkáját gyakran színesítette a nevettető történetek mesélésével. Természetesen nem az esetek valósághű visszaadása volt a cél, hanem a tollfosztó, tengerihántó vagy éppen disznótorozó közösség mulattatása, így aztán folyton színesedtek, változtak a történetek, cserélődtek a szereplők, viszont a mondanivaló többnyire ugyanaz maradt. A furfangos cigány előbb-utóbb túljárt a gazdag eszén, a szegény valahogy fölébe kerekedett a hatalom képviselőjének, a rettenetes őrmester nevetségessé vált a közlegények előtt és így tovább. Az anekdoták, adomák eredője az, hogy kifejeződjön a nép csalhatatlan igazságérzete, „demokráciaigénye", tehát ha úgy tetszik, van ezeknek egyfajta osztálytartalmuk is. Olyan szavak tömkelege szerepel a nép nyelvén szóló anyagban, amely szavak más helyütt nemigen kapnának nyomdafestéket, hacsak nem trágárnak ismert szépírók műveiben nem. Vagy szociográfiákban. Ilyen módon a gyűjtő nem akarja ezt a hagyományt szépirodalommá hazudni, meghagyja a szöveget nyersességében, csinálatlanságában. A bevezető tanulmány eligazít bennünket műfaji kérdésekben, megismerkedünk e hagyománykincs jelentésével, tartalmával, társadalmi hátterével, történeti alakulásával. Megtudjuk, kik a történetek leggyakoribb szereplői. Ezek: papok, katonák, rendőrök, fináncok, Mátyás király, a „cigány", diákok, kelekótyák, urak, nagyságok, csalfa asszonyok, Amerikát járt szegényemberek. Az egyik leggazdagabb témakör természetesen az, amelyik „a pendely és a gatya körül" forog. Ebben az anyagban megmutatkozik a parasztember kendőzetlen, misztifikálatlan szemlélete, az erotikához való egészséges viszonyulása. (Debrecen, 1994) Ízelítőül ide másolunk a könyvből három adomát a „szolidabbakból". Két juhász Amerikában Sokan kimentek a mi vidékünkről Amerikába, mert nagy volt itthon a szegénység. Varga Jánosnak nem volt semmije, csak a rossz háza, másoknak járt aratni, kaszálni. Egy év múlva az öccse is kiment, de nem egy városban dolgoztak. Már jó idő eltelt, amikor találkoztak. Beültek egy vendéglőbe és a helyzetükről beszélgettek. Dicsekedtek egymásnak, hogy milyen jól megy a soruk. Mondja János: - Ahol én dolgozok, a juhnyájat behajtják a gyár kapuján, a másik végén meg jön ki a paprikás. Lajos se adta alább. - Ahol meg én dolgozok, a gyárkapun bemegy a juhnyáj, a másik végén meg jön ki a bekecs. - Nohát, kedves testvér, pedig szentül azt hittem, hogy azt a bekecset, ami rajtad van, még odahaza láttam a nagyapánkon - vágta el a lódításaikat finoman János, hogy ne ámítsák tovább egymást. Numera Pistike anyjának a húga külföldi útjáról egy szép bundát hozott haza. Pistike éppen játszott, amikor kérdezi az anyja a húgát. - Mennyibe került ez a csodaszép bunda? A fiatalasszony a bundát simogatva válaszolt. - Egy numerába. Másnap az iskolában a tanító néni kérdezi a gyerekektől: - Na, gyerekek, ki tudja megmondani, melyik a legjobb pénz a világon? Az egyik mondja a dollárt, a másik a rubelt, a harmadik a márkát. Pistike felállt: - Tanító néni! Legjobb a numera. Az én néném egy numeráért kapott egy bundát. A pap magyarázza a világot A pap egy almát tett a zsebébe, hogy majd arról magyarázza meg a híveinek, milyen a világ. A gyülekezet áhítattal hallgatta, amikor elkezdett beszélni. - Keresztény testvéreim! Olyan a világ, mint... mint... Nem tudja folytatni, mert mutatni akarja az almát, de az lecsúszott a bokájáig, mert a nadrág zsebe el volt szakadva. Nyúlkál könyökig, de nem éri el. - Egyszóval olyan a világ, mint ami a nadrágomban van... A hívek mosolyogva mentek ki a templomból. Az asszonyok sajnálkoztak maguk közt, hogy a tiszteletes úr nem mutatta meg nekik a világot. Szilágyi Imre illusztrációja Napló-reprodukció A Csokonai Színház előadásai januárban Csokonai Színház 3., kedd, 18 óra: Sok hűhó semmiért - Hevesi Sándor-bérlet. 4., szerda, 19 óra: Bánk bán - Erkel Ferenc-bérlet. 5., csütörtök, 19 óra: Sok hűhó semmiért - Jászai Mari-bérlet. 6., péntek, 19 óra: Bánk bán - Ady Endre-bérlet. 7., szombat, 19 óra: Chicago - bérletszünet. 10., kedd, 19 óra: Galilei - bérletszünet. 11., szerda, 19 óra: Galilei Rubányi Vilmos-bérlet. (Az utolsó bérletes előadás!) 12., csütörtök, 19 óra: Sok hűhó semmiért - Sulyok Mária-bérlet. 13., péntek, 19 óra: Bánk bán - Arany János-bérlet. 14., szombat, 19 óra: Chicago - Latinovics Zoltán-bérlet. 17., kedd, 19 óra: Sok hűhó semmiért - Kodály Zoltán-bérlet. 18., szerda, 19 óra: Bánk Bán - Csokonai Vitéz Mihály-bérlet. 19., csütörtök, 19 óra: Chicago - Hegedűs Erzsi-bérlet. 20., péntek, 19 óra: Bánk Bán - bérletszünet. 21., szombat, 19 óra: Chicago - bérletszünet. 24., kedd, 19 óra: Sok hűhó semmiért - Ady Endre-bérlet. 25., szerda, 19 óra: Bánk Bán - bérletszünet. 26., csütörtök, 19 óra: Sok hűhó semmiért - Csokonai Vitéz Mihály-bérlet. 27., péntek, 19 óra: Bánk Bán - Sulyok Mária-bérlet. 28., szombat, 19 óra: Sok hűhó semmiért - Rubányi Vilmos- bérlet. IJI 31., kedd, 19 óra: Bánk Bán - IT* Jászai Mari-bérlet. | Kölcsey Ferenc Művelődésügyi Központ Kamaraszínháza 14., szerda, 19 óra: Csalóka szi- fi| vanany - Lontay Margit-bérlet Bm 5., csütörtök, 19 óra: Csalalóka szivárvány - Márkus László-bérlet. ■L.vl 7., szombat, 11 óra: Diótörő - bérletszünet. 11., szerda, 15 óra: Diótörő - bérletszünet. 12., csütörtök, 19 óra: Csalóka szivárvány - * Mensáros László-bér Iet 13., péntek, 19 óra: * Y, Csalóka szivárvány -Téri Árpád-bérlet ■ * 1 14., szombat, 19 '-«■ óra: Csalóka szi- M várvány - bérlet- || szünet. 17., kedd, 19 óra: % Csalóka szivárvány - bérletszünet. f mi 18., szerda, 15 óra: | , milliótörő - bérletszü-1*1 net. gMf&e 20., péntek, 19 óra: A ~ kJ pénz komédiája - |_____F , bérletszünet. 21., szombat, 19 óra: A pénz komédiája - bérletszünet. 24., kedd, 15 óra: Diótörő - bérletszünet. Szántó Valéria (mint Zsuzsanna) a Csalóka szivárvány című Tamási Áron-darabban Fotó: Iklódy János 26., csütörtök, 15 . óra: Diótörő - bérletszünet. 27., péntek, 19 óra:Csav ■ lokaszivarvány - bérletszünet. HP1**'' 28., számfli hat, 19 óra: Csa- WjF fóka szivárvány ! - Móricz Zsigmond-bérlet. 31., kedd, 19 óra: Csalóka szivárvány - bérletszünet. Horváth Árpád stúdiószínház 4., szerda, 20 óra: Az utolsó jenki - bérletszünet. 5., csütörtök, 20 óra: Az utolsó jenki - bérletszünet. 6., péntek, 20 óra: Szerelem, ó! - bérletszünet. 13., péntek, 20 óra: Szerelem, ó! - bérletszünet. 17., kedd, 20 óra: Az utolsó jenki - bérletszünet. 18., szerda, 20 óra: Az utolsó jenki - bérletszünet. 20., péntek, 20 óra: Szerelem, ó! - bérletszünet. 25., szerda, 20 óra: Szerelem, ó! - bérletszünet. Jegyek válthatók - vasárnap és hétfő kivételével - mindennap a Csokonai Színház jegy- és bérletpénztárában 11-től 13 óráig és 15.30-tól 19 óráig - telefon: (52) 417-811; a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ pénztárában - vasárnap és hétfő kivételével - mindennap 16-tól 19 óráig - telefon: (52) 417-848. Jegyek elővétele minden hónap huszadikától. Jegyek korlátozott számban a bérletes előadásokra is válthatók. Információ és csoportos jegyek megrendelése: (52) 417-811, 413-565, szervezési osztály.