Hajdú-Bihari Napló, 1995. május (52. évfolyam, 102-127. szám)
1995-05-17 / 115. szám
1995. MÁJUS 17., SZERDA MŰEMLÉK VÉDELEM HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 13 MŰEMLÉKI KATALÓGUS Nagykereki Középkori falu. A XVI. századtól erdélyi fejedelmi birtok (Báthory, Bocskai, Bethlen). Vára egyike Bocskai erősségeinek. 1604-ben innen indult a Bocskai-féle szabadságharc. Egy ideig itt élt Báthory Anna, többször megfordult a várban Báthory Gábor, Bethlen Gábor és még több fejedelem. A várat a XVIII. században élt örökösök kastéllyá formálták. A várfalak 1945-ig megmaradtak, akkor a helybeliek szétverték, s kis házakat építettek belőle. A kastély mai formáját a Csanádiak alatt a XIX. század első felében kapta. Kereki előbb görbe egyutcás falu és a vár körül alakult egy kisebb tömb. Lakói, akik részt vettek a vár védelmében, hajdú szabadságlevelet kaptak. Talán köleséri hajdúk is telepedtek be. Kiváltságukat azonban elvesztik, s a XVIII. században nyolc-tíz kisnemesi család osztozkodik a településen. Ezek egy része önállóan gazdálkodik, száz-ötszáz holdas birtokaikkal betagolódnak a falu rendjébe, néhány esetben kisebb majorságok, majd bérlőgazdaságok alakulnak. (Ádám-puszta, Evasárja, Kis Adám, Kerezsi-tag, Bügler-tanya stb.) A XX. századra a legtöbb volt középbirtok felbomlik, s a földeket a falusiak szerzik meg. (Ez a sorsa például a Csanády-, a Hódossy-, a Bucsay- és a Menszáros-féle birtokok nagyobb részének). Az Ádám-pusztát, az Évasárját 1937- ben a kismarjaiak szerzik meg. A népesség 1870-ben 1519 fő, mind református. A határ ekkor 5340 hold, melyből 1958 hold úrbéres, tehát paraszti föld. 1930-ban már 2026 főt tartanak számon, de ekkor már 105 katolikus és 39 görögkeleti is van, bizonyára a pusztákon. A határ 5798 hold, de ennek már ekkor több mint fele, 3386 hold a kisgazdák kezén van. Jelenlegi temploma 1760-ban, a torony 1837-ben épült. Épületei elsősorban a bihari síkság építészetére emlékeztettek, vagyis jellemzőek az utcára épített kőlábas górék, a felcsapott végű nádas, tornácos házak, kőlábas kerítések. A megyében legszebb barokkos oromzatú házaikat a közelmúltban sajnos lebontották. (Történetüket Komoróczy György megírta, munkája kéziratban van). Itt született K. Nagy Sándor, Bihar megye egyik monográfusa. V. Gy. A református templom egyik részlete Fotó: Rácz Zoltán Pusztuló tanyavilág Budapest (MTI) A mártélyi Tisza-vidék pusztuló tanyavilágát idézi fel Szatyor Győző, Kós Károly-díjas faműves-szobrász-grafikus rajzainak pécsi kiállítása. A baranyai Ormánság egyik kis falujában született művész már két évtizede rendszeresen ellátogat nyaranta Mártélyba, hogy fotókon és népballadai hangulatú rajzain örökítse meg az alföldi tanyák elvándorolt, elűzött népének hajdan létfontosságú, ma már egyre fogyatkozó földműveseszközeit. Az elárvult tanyaudvarok, a temetetlen holtak csontvázaiként meredező lefogyott épületgerendák, korhadt, rozsdamarta szekerek, ekék, boronák fehér lapokra rótt fekete vonalaival az egykori szorgos földműveseknek is emléket állít a krónikát rajzaival író grafikus. Szatyor Győző képeinek pécsi kiállítását Tüskés Tibor író nyitotta meg a nevelők házának galériájában. Műemlékvédelmi konferencia Erdélyben Beszámoló a közelmúltban lezajlott IV. tusnádi nemzetközi tudományos ülésszakról Angyal László Immár negyedik alkalommal rendezték meg 1995-ben az erdélyi, gyógyfürdőjéről ismert Tusnádon a nemzetközi tudományos műemlékvédelmi konferenciát. A hétnapos ülésszaknak kettős célja volt. Egyrészt a műemlékek rehabilitálása, elméleti és gyakorlati kérdéseinek tárgyalása, másrészt a műemlékvédelmi szemlélet alakulásának értékelése a velencei chartától (alapokmány, 1964) az ezredfordulóig. A konferencia szervezését az Erdélyi Múzeum Egyesület, a Kolozsvári Műszaki Egyetem, Románia, Magyarország, Németország nemzeti bizottságai, Sepsiszentgyörgy és Kolozsvár műemlékvédő társasága vállalta. A rendező bizottság Kolozsvár és Sepsiszentgyörgy illetékeseiből alakult, Szabó Bálintnak, a Kolozsvári Műszaki Egyetem matematikaprofeszszorának elnökletével. Hatvannégy előadás A tudományos ülésen részt vettek Anglia, Ausztria, Németország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia küldöttei. A tudományos kutatók között építészek, régészek, történészek, néprajzosok, restaurátorok, a műemlékvédelem szakemberei voltak jelen. A konferencián 64 előadás hangzott el: a magyarok harminc, a románok huszonhét, a németek kettő, az angolok három, a szlovákok egy, az osztrákok egy előadást tartottak. A konferenciának szinkrontolmácsolással biztosított hivatalos nyelve az angol, a német, a magyar és a román volt. A sokirányú, tartalmas előadásokból a teljesség igénye nélkül csupán a legfontosabbnak ítélt összefoglalásom: Románia 1990-ben csatlakozott az International Council On Monuments And Sites , Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsához, az ICOMOS-hoz. Műemlékvédelmi hivatalt 1994- ben hoztak létre, területileg pedig műemlékvédelmi igazgatóságokat. Műemlékvédelmi törvény - mivel a korábbit 1974-ben eltörölték - még nincs. Az új törvény kimunkálás alatt van. Műemléki jegyzék 1992-ben készült. A jegyzékben: 20 800 műemlék, 400 védett terület szerepel. A védelem anyagi fedezetéről az állami költségvetésben nem gondoskodtak. 1977. és 1990. között 127 restaurálás alatti műemléki munkát állítottak le. A műemlékek zöme tönkre is ment. Ez idő alatt szünetelt a műemlékek védelme. Nyolcszáz szakember kivándorolt, vagy szakmát változtatott. Jelenleg érdemi szakképzés nincs. Javasolják a világörökségbe felvenni a moldvai, a szász településeket, tizenkét műtárgyat, fából épített templomokat, dák erődítményeket, Kolozsvár, Segesvár, Gyulafehérvár történeti városközpontjait. Előnyös a műemlékvédelem decentralizálása. Az anyagi segítséget több értékszinten, állami támogatással, helyi és egyéb központi hozzájárulással, piacgazdaságba illesztéssel javasolják. A műemlékeknek legyen hozadéka, bevétele önmaga fenntartására. Szlovákiában már 1846-ban, Kassán műemlékvédő testület alakult. 1920. október 20-án műemlékvédő törvényt hoztak a műemléki épületek és kulturális értékek védelmére. Ettől kezdve: 250 kastély, 308 római katolikus, 138 görög katolikus, 89 görögkeleti templom, továbbá 12 000 építmény van nyilvántartva. 1951-ben a tizenkét helyen működő műemléki intézményben 250 fő dolgozik. Az 1987-ben hozott 27. sz. törvény szerint a műemlékvédelem a tulajdonos feladata. 1987-1989 között a műemlékek meghatározóan magántulajdonba kerültek. A konferencia ismét megerősítette, hogy a természeti és művi érték, így a műemlékek védelme egyetemes. Érdeke, egyben kötelessége minden országnak. A következetesebb védelem érdekében meg kell teremteni a jogszabályi, törvényi, szervezeti, képzési, oktatási, anyagi feltételeket, egyben gondoskodni praktikusabb hasznosításukról, népszerűsítésükről, országon belül és a határokon kívül. A konferencia sürgette, hogy ahol műemléki törvény még nincs, ott meg kell alkotni. A központi és a helyi feladatot egyértelműen tisztázni kell, a hosszú távú programban a kiemelt műemlékek védelme nyerjen elsőbbséget, a rövid távú programban a megőrzés, a kutatás. Egyöntetű állásfoglalás Megállapították, hogy a hitelesség a restaurálás során körültekintő előtanulmányozást követel. Ahol lehet, az eredetit kell elfogadni hitelesnek. Az 1964-es velencei charta is az egyedi műemlékek, létesítmények védelmének fontosságát hangsúlyozza. Az 1993. évi lausanne-i ICOMOS-charta, mely világalapokmány, mégis a helyi döntésre utal. A Srí Lankai charta a nemzeti sajátosságok védelmét hangsúlyozza. Az 1987. évi ICOMOS-charta VIII. közgyűlése a történeti városok, városnegyedek, jellegzetességek megvédését írja elő, a hitelesség megtartásával. Ezen előírásnak a városrendezési tervekben kell érvényesülni szabályok alkotásával. Nem az alapelveket, hanem a módszereket kell módosítani. Igen fontos a konzerválás, a romvédés, az objektumok eredetiben való megtartása, melyek olyan igényt elégítenek ki, amit az amszterdami és a nairobi charta is megerősített. Egyöntetű volt az állásfoglalás, hogy az igényes művelődéstörténeti helyreállítás a lakóházak esetében igen nehéz. Azonban az erdélyi lakóházak 60-64 fokos fedélszéki dőlésszögét a felújításnál tartani kell. Külön figyelmet kell fordítani a gyimesi népi építészet értékeinek megtartására. Egyetértés jött létre Gyimes Hidegségen a szabadtéri múzeum létrehozására. Az itt élő csángó székelyek, a foglalkozás, az öltözködés, az életmód szempontjából egyedülállóak. Nyáron a kaszáló melletti faházban, télen ritkán települt faluban laknak Állattartással, fakitermeléssel foglalkoznak A ház teljesen fából készül, az 1800-as évek végéig még a szeg is. Kötőanyagot nem használnak. A háznak kéménye nincs, a füstöt a tetőtéren keresztül vezetik el. Vízfolyásokra malmot, keretes fűrészt telepítenek. Fontosnak és sürgősnek ítélték meg a sokirányú képzés megteremtését. A rekonstrukció sajnos nélkülözi a kézműipar szakembereit. Kőműveseket, akik boltozni, falazást, gipszstukkókat tudnak készíteni. Ácsokat, akik tudnak rominátokat készíteni kőfaragókat, akik ablak-, ajtókőkereteket, párkányokat tudnak faragni. Vissza kell állítani a klasszikus szakmunkának a becsületét. Szász evangélikus templomvár Homoróddarócon Fotó: Napló-reprodukció Tubusmagtár Monostorpályiban Vágó András Monostorpályi (HBN) A Ferenc József-korabeli barokk stílusú magtár épületegyüttes 1826-ban épült Monostorpályiban. A terményszárító céljára épült tubusmagtár-együttesből kettő tubus alakú (galambdúc formájú), a harmadik fekvő, háromszintes. A tubus alakú magtárakba csigaköteles megoldással - lóvontatással - zsákokban juttatták fel a gabonát. Szellőzése - sajátos, egyedi eltolt szintű szellőzőrendszer - kereszthuzat-technológiájú. Egy zsák gabona kivételekor, mely alól sípon történik, megmozdul az egész takarmánymennyiség. A fekvő épületet terménykiadásra és szárításra használták. Gyermekkoromban futárának, lisztcserélőnek is hívták. A harmadik szintet deszkával választották le. Ezek az épületek szerves részei voltak egy uradalmi udvarnak, ahol szerfás dohányhodályok voltak még ezenkívül. A háború után (1945) bontotta le a lakosság. Az épületek faanyagának összefogására facsapokat használtak. Az ajtó és a lécek rögzítése kovácsoltvas szegekkel történt. Az önkormányzat 1992-ben megvásárolta az épületegyüttest és az Országos Műemléki Hivatallal közösen felújította. A további hasznosításról még nem döntött a testület. Javaslat, hogy alakítsanak ki benne egy helytörténeti múzeumot és házasságkötő termet. Az elhatározásig bárki megtekintheti, szívesen látják az idelátogatókat. Az épület környezetének kialakítása, rendbetétele most folyik. Hírek a világból Szentélyrombolás Kasmírban. Benazir Bhutto pakisztáni miniszterelnök szentségtörésnek nevezte azt, hogy az indiai Kasmírban elpusztítottak egy muzulmán szentélyt. Szavai szerint honfitársaiban iszonyatot és felháborodást keltett az önkényes rombolás, ami ismét megmutatta, hogy India bármire képes a kasmíri muzulmánok leigázása érdekében. Indiai katonák elfoglalták a kasmíri szakadároktól Csarar-i-Sarief kisvárost, és a harcokban porig égett Nuruddin Vali sejk, muzulmán szúfi 535 éves mauzóleuma és a tőszomszédságában lévő mecset, amelyben több gerilla elsáncolta magát. Tórát raboltak Szentpétervárott. A szentpétervári zsidó főtemplomból ismeretlen tettesek elvittek öt igen értékes tóra tekercset - közölte moszkvai sajtójelentés nyomán az AFP. A rablók egy hátsó szellőzőablakon át hatoltak a szent könyvek őrzésére szolgáló kis terembe, miközben az őr a főbejárat előtt posztolt. Az eltűnt könyvek értékét a hatóságok 50 ezer dollárra becsülik.