Hajdú-Bihari Napló, 1995. július (52. évfolyam, 153-177. szám)

1995-07-01 / 153. szám

1995. JÚLIUS 1., SZOMBAT HARMADIK OLDAL Az Alkotmánybíróság részletes határozata A gyed eltörlése, a gyes és a családi pótlék új rendszere egyelőre nem lép hatályba Budapest (MTI)­­ Az Alkotmány­­bíróság határozatában több pon­ton az alaptörvénnyel ellentétes­nek minő­sítette a gazdasági sta­bilizációt szolgáló törvényt, az úgynevezett „Bokros-csomagot". Azokat az indítványokat viszont, amelyek a törvény teljes egészé­ben való megsemmisítését kér­ték, a testület elutasította. Az Alkotmánybíróság az idő rövidsége miatt ez alkalommal csak azokról az indítványokról döntött, amelyek a törvény rendel­kezései közül azokat kifogásolták, amelyek széles rétegeket érinte­nek, jelentős változásokkal járnak és azonnal hatályba lépnek. Az in­dítványok részletes tartalmi alkot­mányossági felülvizsgálatát a tes­tület ősszel folytatja. Az Alkotmánybíróság megálla­pította: a jogbiztonság a szerzett jogok védelme érdekében megkö­veteli, hogy az anyasági és gyerek­támogatási rendszer keretei között a viszonylag rövid és meghatáro­zott idejű támogatásokat (gyes, gyed, gyet, várandóssági pótlék, terhességi segély) a már megszü­letett és 1995. június 15-től számí­tott háromszáz napon belül meg­születendő gyermekek esetében a hatályosnál nem kedvezőtlenebb feltételekkel és időtartamra bizto­sítsák. A családi pótlék esetében pedig a jogalkotónak elegendő fel­készülési időt kell adnia a válto­zásokhoz való alkalmazkodáshoz azoknak is, akik elvesztik jogosult­ságukat erre a járandóságra. Mind­ezekre tekintettel az Alkotmány­­bíróság a gazdasági stabilizációt szolgáló, egyes törvénymódosítá­sokról szóló törvény és a végrehaj­tására hozott rendeletek 1995. jú­lius 1-jei hatálybalépését kimondó rendelkezéseit e tekintetben alkot­mányellenesnek minősítette és megsemmisítette, azaz a gyed el­törlése, a gyes új rendszere, vala­mint a családi pótlék új rendsze­re egyelőre nem lép hatályba. Az indokolás szerint nincs al­kotmányos akadálya annak, hogy az állampolgári jogon járó szociá­lis ellátásokat rászorultság szerint járó juttatásokká alakítsák át, fel­téve, hogy megfelelő átmeneti időt biztosítanak. Az Alkotmánybíró­ság döntése arra is rámutat, hogy az államnak a társadalom jelen­tős részét érintő szociális ellátási rendszer átalakításakor az ország pénzügyi, gazdasági helyzetére vonatkozó szempontok mellett fi­gyelembe kell vennie az alkot­mánynak az anya, a család és a gyermekek védelmét előíró ren­delkezéseit is. A stabilizációs tör­vénycsomag bevezetése azáltal, hogy a lényeges változásokat tar­talmazó szabályait 1995. július 1- jével léptette hatályba, e követel­ménynek nem felel meg, s ezért al­kotmányellenes. Alkotmányellenes annak a ren­delkezésnek az 1995. július 1-jei hatályba léptetése is, amely szerint a munkavállaló betegsége esetén csak a keresőképtelenség husza­dik napját követően jogosult táp­pénzre. Az addig terjedő időre a munkáltató által fizetett betegsza­badság jár, de az első öt napra a dolgozó semmilyen díjazást nem kap. Az alkotmányellenes rendel­kezést az Alkotmánybíróság meg­semmisítette, s az nem lép hatály­ba. A határozat megállapítja, hogy a társadalombiztosítás megnehe­züléséből adódó terhek részbeni - arányos és alkotmányos indokok melletti - áthárítása a biztosítot­takra, illetőleg a munkáltatókra, önmagában nem alkotmányelle­nes. Az ilyen átrendezéseknél azonban alkotmányos követel­mény, hogy a kockázatáthárítás terheit az érintettek időben meg­ismerjék, a jövőbeni kockázatok­kal számolhassanak, fedezésükről gondoskodhassanak. A kifogásolt rendelkezés következtében vi­szont a munkáltatók - és részben a munkavállalók - a megemelt kockázatot egyik napról a másik­ra anélkül kénytelenek viselni, hogy erre megfelelő tartalékolás­sal felkészülhettek volna. Ezért a húsz napra emelt betegbiztosítási kockázatáthárítás azonnali hatály­ba léptetése az alkotmány sérel­mét jelenti. Alkotmányellenesnek minősí­tette és ezért megsemmisítette az Alkotmánybírósá­g azt a rendel­kezést is, amely negyvennégy szá­zalékos társadalombiztosítási járu­lék fizetését írta elő a szerzői ho­noráriumok és más szellemi alko­tások díjának kifizetése után. A határozat rámutat arra, hogy a já­rulék befizetése nem alapoz meg semmiféle társadalombiztosítási ellátást. Az ellenszolgáltatás nél­küli fizetési kötelezettség a meg­bízó vagyoni jogát aránytalanul korlátozza, ezért alkotmányelle­nes. Hátrányos megkülönböztetés­nek számít az is, hogy a törvény a kiegészítő tevékenységet végző vállalkozókat terhelő baleseti járu­lékot több mint háromszorosára, a más vállalkozók társadalombizto­sítási járulékával azonos mérvűre emelte, mert a kiegészítő tevé­kenységet végzők változatlanul csupán az ellátások szűkebb köré­re lennének jogosultak. Alkotmányellenesnek minősí­tette és megsemmisítette a testü­let azt a rendelkezést is, amely az 1995. december 31-ig alkalmazha­tó személyi szám használatát 1999. december 31-ig meghosszabbítja. Az Alkotmánybíróság 1991-ben kimondta, hogy a korlátozás nél­kül használható, általános és egy­séges személyazonosító jel ellen­tétes az információs önrendelke­zési joggal, ezért alkotmányelle­nes. Az Alkotmánybíróság elutasí­totta azokat az indítványokat, amelyek a törvény szerkesztésé­nek és előkészítésének fogyatékos­ságai miatt a törvénycsomag egé­szének megsemmisítését kérték. A határozat rámutat: az a jogtech­nikai megoldás, hogy­ a stabilizá­ciós törvény törvénymódosítások laza halmazából áll, bár nem kívá­natos, de nem ellentétes az alkot­mánnyal. Pillanatnyi fellélegzés? Fotó: Napló-archívum „A kormány áttekinti az előállott Budapest (MTI)­­ A miniszterel­nöki kabinet nyilatkozatot adott ki pénteken délután az Alkotmány­­bíróságnak a gazdasági stabilizá­ciót szolgáló törvényekkel foglal­kozó határozataival kapcsolato­san. „A miniszterelnökség tudomást szerezve az Alkotmánybíróság 1995. június 30-i határozatairól -amelyek a gazdasági stabilizációt szolgáló törvényekkel és végrehaj­tási rendeleteikkel foglalkoznak - megelégedéssel fogadta, hogy a testület a törvénycsomag egészét alkotmányosnak ítélte. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a határozatok a törvények néhány rendelkezését megsem­misítették, és indoklásaik szerte­ágazó jogi és társadalompolitikai kérdéseket érintenek, kellő idő­re van szükség ahhoz, hogy a kormány azokat alaposan ele­mezze. A miniszterelnök döntésének megfelelően a kormány július 6-i ülésén áttekinti az előállott hely­zetet és megteszi azokat a lépése­ket, amelyek az ország pénzügyi­ helyzetet, gazdasági stabilizációjának bizto­sítása és az államháztartás egyen­súlyának javítása érdekében szük­ségesek. A kormányfő utasította az ille­tékes minisztereket, hogy haladék­talanul tájékoztassák az állampol­gárokat az Alkotmánybíróság ha­tározataival összefüggő, őket érin­tő konkrét kérdésekről. Az ellenzék bizonyítva látja érveit Budapest (MTI) - A kormánynak a parlamenti vita során meg kel­lett volna fontolnia az ellenzék­nek a Bokros-csomaggal kapcso­latos érveit és kifogásait, s akkor talán elkerülhette volna, hogy al­kotmányellenes törvényt hozzon - hangzott el a Magyar Demok­rata Fórum, a Kereszténydemok­rata Néppárt és a Fidesz Magyar Polgári Párt pénteki közös sajtó­­tájékoztatóján. Szabó Iván, az MDF-frakció ve­zetője szerint a bírák döntése azt bizonyítja, hogy hazánk stabil jog­állam, ahol működnek a polgári demokrácia eszközei. Úgy értékel­te, hogy e döntés nyomán a stabi­lizációs csomag és az arra épülő pótköltségvetés gyakorlatilag megbukott. Arra is felhívta a fi­gyelmet: ha Göncz Árpád köztár­sasági elnök aláírás előtt norma­­kontrollra küldte volna a törvényt az Alkotmánybíróságnak, akkor az Országgyűlés talán már a pén­teki ülésnapon elvégezhette volna a szükséges korrekciókat. Kónya Imre úgy vélte: a bírák méltó bi­zonyítványát állították ki a koalí­ció egyéves működésének. Isépy Tamás, a KDNP-frakció vezetője azt javasolta, hogy a koa­líciós pártok időnként olvasgas­sák saját pártjuk programját és az alaptörvényt, így talán elkerülhe­tik az ehhez hasonló hibákat. El­mondta azt is: lehet, hogy az ál­tala többször gőzhengerhez ha­sonlított koalíció hatástalaníthatja az ellenzéki tányéraknákat, de vannak olyan „csapdák", amelyek egy tankot is megállítanának; ilyen csapda az Alkotmánybíróság is. A kereszténydemokrata politi­kus saját felelősségét abban látja, hogy a köztársasági elnöknek nem a csomag aláírása előtt, hanem csak azt követően kívánt nagyobb alkotmányos érzékenységet. Hányszor kell még megbuknia a gazdaságpolitikának, hogy a mi­niszterelnök levonja a szükséges személyi konzekvenciákat - tette fel a kérdést Orbán Viktor, a Fi­desz Magyar Polgári párt elnöke. A kabinet elmúlt egyévi működé­sét a kudarc és a botrányok éve­ként értékelte, amelyben a kor­mány az „alkotmányosság lopako­dó felszámolásának útját" járta. Példaértékűnek tartotta, hogy az alkotmánybírák - miközben né­­hányuk mandátuma hamarosan lejár - személyes érdekeik fölé tudtak emelkedni, miközben a köztársasági elnök - aki megvá­lasztása előtt néhány nappal alá­írta a Bokros-csomagot - az MSZP-SZDSZ-kormány partnere lett a nyugtalanság és bizalmatlan­ság kialakításában. Arra a kérdésre, honnan kelle­ne pótolni az alkotmánybírák dön­tése nyomán kieső összegeket, az ellenzéki pártok képviselői szerint nem nekik, hanem a kormánynak kell válaszolnia. Szabó Iván (MDF) azonban leszögezte: megfelelő gaz­daságpolitikai lépésekkel nem 40 milliárdot, de annál jóval többet meg lehetne takarítani. A Független Kisgazdapárt or­szággyűlési képviselőcsoportja a Bokros-csomag alkotmányosságá­nak felülvizsgálatát tartalmazó al­kotmánybírósági határozatot meg­elégedéssel vette tudomásul, mert az megállapítja, hogy az ellenzéki pártok és a társadalom által felve­tett szociális, társadalmi problé­mák alkotmányozási szempontból kifogásolhatók. Egyebek mellett ez áll abban a nyilatkozatban, ame­lyet az FKGP frakciója juttatott el pénteken az MTI-hez. Az Alkot­mánybíróság határozata további vizsgálódást tesz szükségessé - szögezi le az FKGP közleménye. Ugyanakkor felvetődik a kér­dés, hogy a köztársasági elnök az adott törvény aláírásakor milyen kontrollt alkalmazott. Az Alkot­mánybíróság határozatának költ­ségvetési visszahatását ma még nem lehet meghatározni. Nem az ellenzék feladata a kompenzálásra javaslatot tenni. Egyébként a jelen­legi kormányzati koncepció szűkí­ti be az ország gazdasági mozgás­terét. A Független Kisgazdapárt fontosnak tartja, hogy a kormány gazdaságpolitikusai vonják le a kö­vetkeztetést. A megfogalmazott al­kotmányos kifogások is megerő­sítik, hogy a kormány rövid távú gazdaságpolitikai érdekei nem lép­hetik át az alkotmányban rögzí­tett állampolgári jogokat. Bokros Lajos nem nyilatkozott Budapest (MTI)­­ Bokros Lajos pénzügyminiszter a parlament pénteki ülését követően az utolsók között vonult ki az ülésteremből. A rá várakozó népes „újságíró­had" előtt az Alkotmánybíróság stabilizációs csomagról szóló dön­téséről kijelentette: „Először elol­vasom, azután nyilatkozom". A nyilatkozattétel időpontját sem volt hajlandó elárulni, majd elsie­tett az MSZP-frakció ülésére. Elmaradhat a nyári szünet Budapest (MTI) - Az Alkotmány­­bíróság határozatát tiszteletben kell tartani, és tudomásul kell ven­ni - jelentette ki Gál Zoltán, az Or­szággyűlés elnöke pénteken dél­után megtartott sajtótájékoztató­ján. A parlament elnöke azonban hozzátette: a mostani határozat semmiképpen nem jelenti azt, hogy a kormány meghátrál a re­form végrehajtásától. Jelezte: ha szükséges, a parlamentnek nyá­ron is üléseznie kell. A kormány elemezni fogja az Alkotmánybí­róság határozatát, számba veszi, hogy az mennyi bevételkiesést je­lent, illetve hogy a stabilizáció ér­dekében milyen gyorsan kell elő­teremteni máshonnan ezeket az összegeket. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 3 KOMMENTÁR______________ Arany Lajos Vakációs döntések A debreceni közgyűlés hétfői döntésével újabb fejezete zárul le az egyre szövevénye­sebb, az egyházi ingatlanok visszaadási köte­lezettségétől bonyolított, s lassan követhetet­lenné váló komplex debreceni iskolaépület-ügy­nek. Az oktatási és nevelési bizottság a dön­tést előkészítő szerdai határozatában támogat­ja, hogy - a Jókai-gimnázium Újkertbe költö­zése nyomán megüresedett helyen - a Tóth Árpád utcai épületben kapjon termeket a refor­mátus általános iskola, de azt nem, hogy ez az egész intézmény ott helyezkedjen el. S az­zal sem értenek egyet, hogy a Füvészkerti Általános Iskola által használt épület egészé­ben a református iskola rendelkezésére áll­jon. Ekképp sem a Fazekas Mihály Gimná­zium hat osztályának, sem a Füvészkerti Általános Iskola felső tagozatának nem kell el­költöznie a Békessy Béla Általános Iskola épü­letébe (a Fazekas továbbra is kap termeket a Tóth Árpád utcában). Hosszú távú, megnyugtató megoldást keres a város, de egyelőre ideiglenest sikerül talál­nia. Amennyiben a közgyűlés elfogadja a bi­zottság javaslatait, a következő tanévben va­lamennyire megnyugodhatnak a kedélyek. Va­lamennyire. Hiszen a kérdés jövőre tovább éleződik, mert akkor meg már az arra követ­kező esztendőre kell(ene) koncentrálni. Újra indul a körhinta. Annyi bizonyos: a Füvész­kerti Általános Iskolát kiváltó új épület felhúzá­sára nincs pénz, így ez az intézmény várha­tóan a saját eddigi helyén dolgozik majd, a „Jol­ly Jokerré” lett Tóth Árpád utcai épületben pe­dig továbbra is két iskola diákjainak zsivaja töl­ti majd a tantermeket, csak éppen helycserés változatban. Joggal - s többek nevében, illet­ve helyett - fogalmazta meg a napokban a füvészkerti iskolaszék elnöke egy értekezleten, hogy miért nyáron döntenek ilyen súlyú kér­désekről. A vakációs döntések ezúttal - eddig arra utalnak a jelek - nem forgatják fel nagyon a korábbi „rendet”. Szerencsére. Mert szüle­thetett volna­ több olyan határozat is, amely­nek „értelmében” vakarhatná a fejét némelyik szülő, hogy gyermekét végül is hová küldje év­nyitóra. De hagyjuk az évnyitót: most adták ki a szü­nidőt. Mindenesetre egyszer majd jó lenne tar­talmi kérdésekről írni. Mert ez azt jelentené: végre lenne elég idő, lehetőség az iskolákban a lényeggel foglalkozni, a személyiségformá­lással, a tudás növelésével, a tanulni tanítás­sal, s az iskolák és iskolaszékek meg az ön­­kormányzatok nem épületgondok fölötti vir­rasztással töltenék összes drága idejüket egy egész nemzedék teljes tanulóévei során. Mert egy épület lehet „Jolly”, de a gyerekből ne vál­jék „tök felső”. JEGYZET T. Szűcs JÓZSEF Közérzetjavítás kizárva Talán sokan emlékeznek még a szocialista idők úgynevezett közérzetjavító intézkedései­re. Ezek jó része nem került a költségvetés­nek túl sokba, a polgárban mégis azt az illú­ziót keltette, hogy „állambácsi” törődik vele. Az említett „úriember” mostanság is foglalkozik persze népével, bár az utóbbi időben kizáró­lag közérzetünk „rosszabbítása” van napiren­den. Megértjük persze, hogy kényszerhelyzet­ben van, üres a kassza, ráncolja szemöldökét a nemzetközi pénzvilág, ki kellett valamit talál­ni - szóval sok mindent megértünk. Azt azon­ban aligha, hogy miért kellett az amúgy is sú­lyos megszorító intézkedéseket így, ilyen elő­készületlenül, kapkodva, egymásnak ellen­tmondó nyilatkozatok kíséretében bevezetni. Itt van például a fogászati kezelés mától esedékes változása, amely már önmagában is problematikus. Az pedig végképp elfogadha­tatlan, hogy a változások előtt néhány nappal a fogorvosok még semmi konkrétumot sem kö­zölhettek (ők sem tudtak) a páciensekkel. A „népet” még e hét közepén is úgy tájékoztat­ták, hogy júliusban és augusztusban még vál­tozatlan, vagyis támogatott lesz a kezelések ára. Ám mire ez megjelent az újságokban, az illetékes a reggeli tévéműsorban már cáfolta, mondván, az ingyenesség csak a megkezdett kezelésekre érvényes. Utóbbiról egyik illetékes másnap azt nyilatkozta, hogy kizárólag az ef­fektív beavatkozás számít annak, egy másik minisztériumi ember ugyanaznap viszont azt állította, hogy szerinte már a diagnózis meg­állapítása is. S még csak ezután számolták ki a két nap múlva esedékes új árakat... Pedig néhány hét vagy hónap „csúszás” árán átgon­dolhattak volna mindent. Az állampolgárnak vi­lágosan, egyértelműen, jó előre megmondhat­ták volna, mikortól mire számíthat. Urambocsá’ még a figyelmét is felhívhatták volna, hogy bi­zonyos határidőig különösen érdemes felke­resnie a fogorvost - de nem ilyen pánikszerű rohamot gerjesztve, mint ahogy történt. Szóval lehetett volna másként is. Ha nem is javítva közérzetünket, de legalább nem ront­va az elkerülhetetlennél jobban rajta.

Next