Hajdú-Bihari Napló, 1995. július (52. évfolyam, 153-177. szám)
1995-07-01 / 153. szám
1995. JÚLIUS 1., SZOMBAT HARMADIK OLDAL Az Alkotmánybíróság részletes határozata A gyed eltörlése, a gyes és a családi pótlék új rendszere egyelőre nem lép hatályba Budapest (MTI) Az Alkotmánybíróság határozatában több ponton az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette a gazdasági stabilizációt szolgáló törvényt, az úgynevezett „Bokros-csomagot". Azokat az indítványokat viszont, amelyek a törvény teljes egészében való megsemmisítését kérték, a testület elutasította. Az Alkotmánybíróság az idő rövidsége miatt ez alkalommal csak azokról az indítványokról döntött, amelyek a törvény rendelkezései közül azokat kifogásolták, amelyek széles rétegeket érintenek, jelentős változásokkal járnak és azonnal hatályba lépnek. Az indítványok részletes tartalmi alkotmányossági felülvizsgálatát a testület ősszel folytatja. Az Alkotmánybíróság megállapította: a jogbiztonság a szerzett jogok védelme érdekében megköveteli, hogy az anyasági és gyerektámogatási rendszer keretei között a viszonylag rövid és meghatározott idejű támogatásokat (gyes, gyed, gyet, várandóssági pótlék, terhességi segély) a már megszületett és 1995. június 15-től számított háromszáz napon belül megszületendő gyermekek esetében a hatályosnál nem kedvezőtlenebb feltételekkel és időtartamra biztosítsák. A családi pótlék esetében pedig a jogalkotónak elegendő felkészülési időt kell adnia a változásokhoz való alkalmazkodáshoz azoknak is, akik elvesztik jogosultságukat erre a járandóságra. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a gazdasági stabilizációt szolgáló, egyes törvénymódosításokról szóló törvény és a végrehajtására hozott rendeletek 1995. július 1-jei hatálybalépését kimondó rendelkezéseit e tekintetben alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette, azaz a gyed eltörlése, a gyes új rendszere, valamint a családi pótlék új rendszere egyelőre nem lép hatályba. Az indokolás szerint nincs alkotmányos akadálya annak, hogy az állampolgári jogon járó szociális ellátásokat rászorultság szerint járó juttatásokká alakítsák át, feltéve, hogy megfelelő átmeneti időt biztosítanak. Az Alkotmánybíróság döntése arra is rámutat, hogy az államnak a társadalom jelentős részét érintő szociális ellátási rendszer átalakításakor az ország pénzügyi, gazdasági helyzetére vonatkozó szempontok mellett figyelembe kell vennie az alkotmánynak az anya, a család és a gyermekek védelmét előíró rendelkezéseit is. A stabilizációs törvénycsomag bevezetése azáltal, hogy a lényeges változásokat tartalmazó szabályait 1995. július 1- jével léptette hatályba, e követelménynek nem felel meg, s ezért alkotmányellenes. Alkotmányellenes annak a rendelkezésnek az 1995. július 1-jei hatályba léptetése is, amely szerint a munkavállaló betegsége esetén csak a keresőképtelenség huszadik napját követően jogosult táppénzre. Az addig terjedő időre a munkáltató által fizetett betegszabadság jár, de az első öt napra a dolgozó semmilyen díjazást nem kap. Az alkotmányellenes rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette, s az nem lép hatályba. A határozat megállapítja, hogy a társadalombiztosítás megnehezüléséből adódó terhek részbeni - arányos és alkotmányos indokok melletti - áthárítása a biztosítottakra, illetőleg a munkáltatókra, önmagában nem alkotmányellenes. Az ilyen átrendezéseknél azonban alkotmányos követelmény, hogy a kockázatáthárítás terheit az érintettek időben megismerjék, a jövőbeni kockázatokkal számolhassanak, fedezésükről gondoskodhassanak. A kifogásolt rendelkezés következtében viszont a munkáltatók - és részben a munkavállalók - a megemelt kockázatot egyik napról a másikra anélkül kénytelenek viselni, hogy erre megfelelő tartalékolással felkészülhettek volna. Ezért a húsz napra emelt betegbiztosítási kockázatáthárítás azonnali hatályba léptetése az alkotmány sérelmét jelenti. Alkotmányellenesnek minősítette és ezért megsemmisítette az Alkotmánybíróság azt a rendelkezést is, amely negyvennégy százalékos társadalombiztosítási járulék fizetését írta elő a szerzői honoráriumok és más szellemi alkotások díjának kifizetése után. A határozat rámutat arra, hogy a járulék befizetése nem alapoz meg semmiféle társadalombiztosítási ellátást. Az ellenszolgáltatás nélküli fizetési kötelezettség a megbízó vagyoni jogát aránytalanul korlátozza, ezért alkotmányellenes. Hátrányos megkülönböztetésnek számít az is, hogy a törvény a kiegészítő tevékenységet végző vállalkozókat terhelő baleseti járulékot több mint háromszorosára, a más vállalkozók társadalombiztosítási járulékával azonos mérvűre emelte, mert a kiegészítő tevékenységet végzők változatlanul csupán az ellátások szűkebb körére lennének jogosultak. Alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette a testület azt a rendelkezést is, amely az 1995. december 31-ig alkalmazható személyi szám használatát 1999. december 31-ig meghosszabbítja. Az Alkotmánybíróság 1991-ben kimondta, hogy a korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel ellentétes az információs önrendelkezési joggal, ezért alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság elutasította azokat az indítványokat, amelyek a törvény szerkesztésének és előkészítésének fogyatékosságai miatt a törvénycsomag egészének megsemmisítését kérték. A határozat rámutat: az a jogtechnikai megoldás, hogy a stabilizációs törvény törvénymódosítások laza halmazából áll, bár nem kívánatos, de nem ellentétes az alkotmánnyal. Pillanatnyi fellélegzés? Fotó: Napló-archívum „A kormány áttekinti az előállott Budapest (MTI) A miniszterelnöki kabinet nyilatkozatot adott ki pénteken délután az Alkotmánybíróságnak a gazdasági stabilizációt szolgáló törvényekkel foglalkozó határozataival kapcsolatosan. „A miniszterelnökség tudomást szerezve az Alkotmánybíróság 1995. június 30-i határozatairól -amelyek a gazdasági stabilizációt szolgáló törvényekkel és végrehajtási rendeleteikkel foglalkoznak - megelégedéssel fogadta, hogy a testület a törvénycsomag egészét alkotmányosnak ítélte. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a határozatok a törvények néhány rendelkezését megsemmisítették, és indoklásaik szerteágazó jogi és társadalompolitikai kérdéseket érintenek, kellő időre van szükség ahhoz, hogy a kormány azokat alaposan elemezze. A miniszterelnök döntésének megfelelően a kormány július 6-i ülésén áttekinti az előállott helyzetet és megteszi azokat a lépéseket, amelyek az ország pénzügyi helyzetet, gazdasági stabilizációjának biztosítása és az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében szükségesek. A kormányfő utasította az illetékes minisztereket, hogy haladéktalanul tájékoztassák az állampolgárokat az Alkotmánybíróság határozataival összefüggő, őket érintő konkrét kérdésekről. Az ellenzék bizonyítva látja érveit Budapest (MTI) - A kormánynak a parlamenti vita során meg kellett volna fontolnia az ellenzéknek a Bokros-csomaggal kapcsolatos érveit és kifogásait, s akkor talán elkerülhette volna, hogy alkotmányellenes törvényt hozzon - hangzott el a Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Fidesz Magyar Polgári Párt pénteki közös sajtótájékoztatóján. Szabó Iván, az MDF-frakció vezetője szerint a bírák döntése azt bizonyítja, hogy hazánk stabil jogállam, ahol működnek a polgári demokrácia eszközei. Úgy értékelte, hogy e döntés nyomán a stabilizációs csomag és az arra épülő pótköltségvetés gyakorlatilag megbukott. Arra is felhívta a figyelmet: ha Göncz Árpád köztársasági elnök aláírás előtt normakontrollra küldte volna a törvényt az Alkotmánybíróságnak, akkor az Országgyűlés talán már a pénteki ülésnapon elvégezhette volna a szükséges korrekciókat. Kónya Imre úgy vélte: a bírák méltó bizonyítványát állították ki a koalíció egyéves működésének. Isépy Tamás, a KDNP-frakció vezetője azt javasolta, hogy a koalíciós pártok időnként olvasgassák saját pártjuk programját és az alaptörvényt, így talán elkerülhetik az ehhez hasonló hibákat. Elmondta azt is: lehet, hogy az általa többször gőzhengerhez hasonlított koalíció hatástalaníthatja az ellenzéki tányéraknákat, de vannak olyan „csapdák", amelyek egy tankot is megállítanának; ilyen csapda az Alkotmánybíróság is. A kereszténydemokrata politikus saját felelősségét abban látja, hogy a köztársasági elnöknek nem a csomag aláírása előtt, hanem csak azt követően kívánt nagyobb alkotmányos érzékenységet. Hányszor kell még megbuknia a gazdaságpolitikának, hogy a miniszterelnök levonja a szükséges személyi konzekvenciákat - tette fel a kérdést Orbán Viktor, a Fidesz Magyar Polgári párt elnöke. A kabinet elmúlt egyévi működését a kudarc és a botrányok éveként értékelte, amelyben a kormány az „alkotmányosság lopakodó felszámolásának útját" járta. Példaértékűnek tartotta, hogy az alkotmánybírák - miközben néhányuk mandátuma hamarosan lejár - személyes érdekeik fölé tudtak emelkedni, miközben a köztársasági elnök - aki megválasztása előtt néhány nappal aláírta a Bokros-csomagot - az MSZP-SZDSZ-kormány partnere lett a nyugtalanság és bizalmatlanság kialakításában. Arra a kérdésre, honnan kellene pótolni az alkotmánybírák döntése nyomán kieső összegeket, az ellenzéki pártok képviselői szerint nem nekik, hanem a kormánynak kell válaszolnia. Szabó Iván (MDF) azonban leszögezte: megfelelő gazdaságpolitikai lépésekkel nem 40 milliárdot, de annál jóval többet meg lehetne takarítani. A Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja a Bokros-csomag alkotmányosságának felülvizsgálatát tartalmazó alkotmánybírósági határozatot megelégedéssel vette tudomásul, mert az megállapítja, hogy az ellenzéki pártok és a társadalom által felvetett szociális, társadalmi problémák alkotmányozási szempontból kifogásolhatók. Egyebek mellett ez áll abban a nyilatkozatban, amelyet az FKGP frakciója juttatott el pénteken az MTI-hez. Az Alkotmánybíróság határozata további vizsgálódást tesz szükségessé - szögezi le az FKGP közleménye. Ugyanakkor felvetődik a kérdés, hogy a köztársasági elnök az adott törvény aláírásakor milyen kontrollt alkalmazott. Az Alkotmánybíróság határozatának költségvetési visszahatását ma még nem lehet meghatározni. Nem az ellenzék feladata a kompenzálásra javaslatot tenni. Egyébként a jelenlegi kormányzati koncepció szűkíti be az ország gazdasági mozgásterét. A Független Kisgazdapárt fontosnak tartja, hogy a kormány gazdaságpolitikusai vonják le a következtetést. A megfogalmazott alkotmányos kifogások is megerősítik, hogy a kormány rövid távú gazdaságpolitikai érdekei nem léphetik át az alkotmányban rögzített állampolgári jogokat. Bokros Lajos nem nyilatkozott Budapest (MTI) Bokros Lajos pénzügyminiszter a parlament pénteki ülését követően az utolsók között vonult ki az ülésteremből. A rá várakozó népes „újságíróhad" előtt az Alkotmánybíróság stabilizációs csomagról szóló döntéséről kijelentette: „Először elolvasom, azután nyilatkozom". A nyilatkozattétel időpontját sem volt hajlandó elárulni, majd elsietett az MSZP-frakció ülésére. Elmaradhat a nyári szünet Budapest (MTI) - Az Alkotmánybíróság határozatát tiszteletben kell tartani, és tudomásul kell venni - jelentette ki Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke pénteken délután megtartott sajtótájékoztatóján. A parlament elnöke azonban hozzátette: a mostani határozat semmiképpen nem jelenti azt, hogy a kormány meghátrál a reform végrehajtásától. Jelezte: ha szükséges, a parlamentnek nyáron is üléseznie kell. A kormány elemezni fogja az Alkotmánybíróság határozatát, számba veszi, hogy az mennyi bevételkiesést jelent, illetve hogy a stabilizáció érdekében milyen gyorsan kell előteremteni máshonnan ezeket az összegeket. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 3 KOMMENTÁR______________ Arany Lajos Vakációs döntések A debreceni közgyűlés hétfői döntésével újabb fejezete zárul le az egyre szövevényesebb, az egyházi ingatlanok visszaadási kötelezettségétől bonyolított, s lassan követhetetlenné váló komplex debreceni iskolaépület-ügynek. Az oktatási és nevelési bizottság a döntést előkészítő szerdai határozatában támogatja, hogy - a Jókai-gimnázium Újkertbe költözése nyomán megüresedett helyen - a Tóth Árpád utcai épületben kapjon termeket a református általános iskola, de azt nem, hogy ez az egész intézmény ott helyezkedjen el. S azzal sem értenek egyet, hogy a Füvészkerti Általános Iskola által használt épület egészében a református iskola rendelkezésére álljon. Ekképp sem a Fazekas Mihály Gimnázium hat osztályának, sem a Füvészkerti Általános Iskola felső tagozatának nem kell elköltöznie a Békessy Béla Általános Iskola épületébe (a Fazekas továbbra is kap termeket a Tóth Árpád utcában). Hosszú távú, megnyugtató megoldást keres a város, de egyelőre ideiglenest sikerül találnia. Amennyiben a közgyűlés elfogadja a bizottság javaslatait, a következő tanévben valamennyire megnyugodhatnak a kedélyek. Valamennyire. Hiszen a kérdés jövőre tovább éleződik, mert akkor meg már az arra következő esztendőre kell(ene) koncentrálni. Újra indul a körhinta. Annyi bizonyos: a Füvészkerti Általános Iskolát kiváltó új épület felhúzására nincs pénz, így ez az intézmény várhatóan a saját eddigi helyén dolgozik majd, a „Jolly Jokerré” lett Tóth Árpád utcai épületben pedig továbbra is két iskola diákjainak zsivaja tölti majd a tantermeket, csak éppen helycserés változatban. Joggal - s többek nevében, illetve helyett - fogalmazta meg a napokban a füvészkerti iskolaszék elnöke egy értekezleten, hogy miért nyáron döntenek ilyen súlyú kérdésekről. A vakációs döntések ezúttal - eddig arra utalnak a jelek - nem forgatják fel nagyon a korábbi „rendet”. Szerencsére. Mert születhetett volna több olyan határozat is, amelynek „értelmében” vakarhatná a fejét némelyik szülő, hogy gyermekét végül is hová küldje évnyitóra. De hagyjuk az évnyitót: most adták ki a szünidőt. Mindenesetre egyszer majd jó lenne tartalmi kérdésekről írni. Mert ez azt jelentené: végre lenne elég idő, lehetőség az iskolákban a lényeggel foglalkozni, a személyiségformálással, a tudás növelésével, a tanulni tanítással, s az iskolák és iskolaszékek meg az önkormányzatok nem épületgondok fölötti virrasztással töltenék összes drága idejüket egy egész nemzedék teljes tanulóévei során. Mert egy épület lehet „Jolly”, de a gyerekből ne váljék „tök felső”. JEGYZET T. Szűcs JÓZSEF Közérzetjavítás kizárva Talán sokan emlékeznek még a szocialista idők úgynevezett közérzetjavító intézkedéseire. Ezek jó része nem került a költségvetésnek túl sokba, a polgárban mégis azt az illúziót keltette, hogy „állambácsi” törődik vele. Az említett „úriember” mostanság is foglalkozik persze népével, bár az utóbbi időben kizárólag közérzetünk „rosszabbítása” van napirenden. Megértjük persze, hogy kényszerhelyzetben van, üres a kassza, ráncolja szemöldökét a nemzetközi pénzvilág, ki kellett valamit találni - szóval sok mindent megértünk. Azt azonban aligha, hogy miért kellett az amúgy is súlyos megszorító intézkedéseket így, ilyen előkészületlenül, kapkodva, egymásnak ellentmondó nyilatkozatok kíséretében bevezetni. Itt van például a fogászati kezelés mától esedékes változása, amely már önmagában is problematikus. Az pedig végképp elfogadhatatlan, hogy a változások előtt néhány nappal a fogorvosok még semmi konkrétumot sem közölhettek (ők sem tudtak) a páciensekkel. A „népet” még e hét közepén is úgy tájékoztatták, hogy júliusban és augusztusban még változatlan, vagyis támogatott lesz a kezelések ára. Ám mire ez megjelent az újságokban, az illetékes a reggeli tévéműsorban már cáfolta, mondván, az ingyenesség csak a megkezdett kezelésekre érvényes. Utóbbiról egyik illetékes másnap azt nyilatkozta, hogy kizárólag az effektív beavatkozás számít annak, egy másik minisztériumi ember ugyanaznap viszont azt állította, hogy szerinte már a diagnózis megállapítása is. S még csak ezután számolták ki a két nap múlva esedékes új árakat... Pedig néhány hét vagy hónap „csúszás” árán átgondolhattak volna mindent. Az állampolgárnak világosan, egyértelműen, jó előre megmondhatták volna, mikortól mire számíthat. Urambocsá’ még a figyelmét is felhívhatták volna, hogy bizonyos határidőig különösen érdemes felkeresnie a fogorvost - de nem ilyen pánikszerű rohamot gerjesztve, mint ahogy történt. Szóval lehetett volna másként is. Ha nem is javítva közérzetünket, de legalább nem rontva az elkerülhetetlennél jobban rajta.