Hajdú-Bihari Napló, 1995. október (52. évfolyam, 232-256. szám)

1995-10-02 / 232. szám

1995. OKTÓBER 2., HÉTFŐ MEGYÉNKBŐL HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 9 Halmos Sándor Kenyér a porban Nyolc évtized terhével a vállán, s tompa fé­nyű szilfabottal a kezében ballag az öreg a hajdani parasztvezérről elnevezett utca sar­kán. Meg-megbotlik botja, és egy ablak alatt nagyot koppanva megáll. Mintha rajtolni akarna egy előre nem látott versenyen, hát­ravetett bal lábbal lehajol a bácsi, és egy pás­tétommal kiadósan megkent kenyérdarabot tesz az ablakpatkányra. A kiflivel is futballozó gyerekek gondta­lan hancúrozása után mélységesen emberi volt számomra az öregnek kenyeret köszön­tő mozdulata. Az ő értékrendjében meg nem történtek meg a nagy „átcsúszások". Az ő gyermekkorában még fogalom volt a pás­­tétomos kenyér. Lehet, hogy emígyen meg is pirongatták, ha nyafkán nyúlt az ételhez: „De válogatós a bendőd, tán pástétomos ke­nyeret énnél!" Neki még örömet jelentett a határból ha­zahozott és csak megvizezve ehető, madár­látta kenyér. Ő már zsenge gyermekkorában kint volt napfölkelte előtt az érdes búzame­zőn, kötelet csinálni, markot szedni, keresz­tezni. Ő már tizenévesen beállt a kaszások négyes vagy hatos bandájába, és hétszámra vágta a sokszor égig érő, sokszor folyondá­­ros,vagy dűlő kenyérgabonát. Még napeste után is a lassan hűlő mezőn maradt az éles tarlón keresztezni, kaparni, az elhullott ka­lászokat összegereblyézni. Neki nem újsághír jelentette, hogy milyen lesz a termés, mert ő cselekvő részese volt a legnagyobb nyári munkának, s az aratás után a hordás és a porfelhő cséplése is rá várt száraz kenyéren, avasodó szalonnán, bablevesen s eperpálinkán. Ő megtanulta tisztelni a verejtékezőket, megtanulta becsülni a mindennapi kenye­rünket. Ő megszenvedett a kenyérért, s ezért nem tud elmenni az eldobott kenyérdarab mellett, hogy föl ne emelné, le ne fújná ró­la az utca porát. Az ősz színei Fotó: Marosi Zoárd Éhező gyerekek az általános iskolákban Lehet, hogy a koplalástól néhányan ájultan esnek majd ki a padból D. Karádi Katalin Debrecen (HBN) - Megengedhe­tetlen, hogy Debrecenben kis­gyermekek éhezve vegyenek részt az iskolai foglalkozáson - mondja Cs. Nagy Gábor, az ön­­kormányzat oktatási és nevelési bizottságának elnöke. Szabó Gyula képviselő­társával együtt még szeptember elején fel­vetették a közgyűlésen, hogy szá­mos általános iskolai tanuló az idei tanév első félévében kimaradt a napköziből, mivel szüleik inkább a nevelési segélyt, s nem az isko­lai étkezéshez igényelhető, úgyne­vezett rászorultsági támogatást választották. Érthető, hogy a rá­szoruló családok a nevelési segély nagyobb összege mellett döntöt­tek - amely gyermekenként 2100 forint -, de már mindjárt a tanév elején kiderült, hogy ebből viszont nem fizetik be a napközit. Volt olyan iskola, ahol 60 százalékos le­morzsolódást is tapasztaltak. Három hétre előleg Mindez részint azért tragikus, mert egy általános iskolásnak - fő­ként, ha alsó tagozatos - szüksé­ge van a felügyeletre, a délutáni napközis foglalkozásra. Különö­sen, ha az otthoni körülményei olyanok, hogy a szülő nem tud ve­le foglalkozni, és gyakran nem is biztatja a rendszeres tanulásra. A másik, ebből származó gond, hogy a gyerekek egy része a csa­lád anyagi körülményei miatt va­lóban éhezik. Esetleg reggeli nél­kül indul iskolába, s amíg a társai a napköziben ebédelnek, őt nem biztos, hogy meleg étel várja ott­hon. - Jó néhány oktatási intézmény­ben, ahol a tanulók egy része fo­kozottan hátrányos helyzetű, aggasztóan sok az étkezésből ki­maradó gyermekek száma - tud­tuk meg Cs. Nagy Gábortól. - Az intézményigazgatók ezekben a na­pokban készítik a felméréseket, s nem kétséges: sürgősen tenni kell valamit. A várható következményeket egyébként már sejteni lehetett má­jusban is, amikor a közgyűlés úgy döntött: nem vehető igénybe egy­szerre a kétfajta támogatás, tehát a családoknak el kell dönteniük, hogy a nevelési segélyt, vagy pe­dig az étkezési hozzájárulást vá­lasztják. Szabó Gyula önkormány­zati képviselő, aki maga is peda­gógus, a Fazekas Általános Iskola igazgatóhelyettese, már ekkor je­lezte a közgyűlésnek, hogy a dön­tés utóhatásaként szeptembertől bizonyosan súlyos problémákkal kell majd számolni. - A sejtések beigazolódtak - jegyzi meg a képviselő, a tanév elején tapasztalt tortúrára pedig így emlékszik vissza: - valósággal reszkettünk az igazgatónővel, hogy legyen elég napközis, ne le­gyen szükség csoportok összevo­nására, és a gyerekek ne marad­janak ellátatlanul. Ahogyan várha­tó volt, sok szülő nem fizette be az étkezési díjat. Különféle szemér­mes módon jelezték, hogy inkább a nevelési segélyt választották. A gyerek ugyan nem jön napközi­be, de egy szelet zsíros kenyér azért jut majd neki otthon. Szabó Gyula felvette a kapcso­latot néhány másik intézménnyel, belvárosi, külsőségi, illetve lakó­telepi iskolákkal. Mint kiderült, náluk is hasonló volt a helyzet. A képviselő ekkor határozta el, hogy interpellál a közgyűlésen. Nem csak a Fazekas általános iskolában morzsolódott le a tava­lyi napközisek jelentős része. Hogy hol, milyen megoldást vá­lasztottak? - Tudomásom szerint - kény­szerből - más iskolák is a miénk­hez hasonló megoldást választot­tak - mondja Petőné Horváth Mária, a Fazekas általános iskola igazgatója. - Mi ugyanis három hétre megelőlegeztük az étkezési díjat, mert nem akartuk, hogy éppen a délutáni tanulásra legjob­ban rászoruló tanulók maradjanak ki a napköziből, s jól tudtuk azt is, hogy nekik valóban szükségük van az ellátásra. Krízistámogatással Ebben az iskolában a családok jelentős része nem fizetett térítési díjat. Amikor az intézmény veze­tői külön-külön, írásban hívták fel a figyelmet a befizetés pótlására, megindult a szülők áradata. Volt, aki haladékot kért, mások őszin­tén elmondták, hogy egyszerűen nem tudnak fizetni.­­ A napközi nevelési szempont­ból is rendkívül fontos - szögezi le az igazgatónő. - Nagy vívmány, hogy nálunk a felső tagozatosok is napközisek lehetnek, így délutá­nonként pedagógusok foglalkoz­nak a gyerekekkel, szakkörökre járhatnak, programokat kaphat­nak. Ha a napköziből kimarad­nak, félő, hogy a délutáni fejlesz­tő foglalkozásra már nem jönnek vissza. Az iskola vezetői nyugtalanok: tovább már nem tudják megelő­legezni a napközis díjakat, hiszen több tízezer forintról van szó. A megoldás tehát a gyors krízisse­gély, csakhogy ennek az odaítélé­séről leghamarabb 16-án dönthet a közgyűlés.­­ Felelősek vagyunk érte, hogy az igazán rászoruló gyerekek az ellátást megkapják. A szociális bi­zottság és a szociális iroda az ok­tatási bizottság egyetértésével elő­terjesztést készít, hogy az úgyne­vezett általános tartalék terhére az önkormányzat biztosítson többlet­­forrást az intézmények részére - tudtuk meg Cs. Nagy Gábortól. A szociális bizottság azt javasol­ja, hogy az intézményeken keresz­tül az önkormányzat továbbra is biztosítsa a rászoruló családok dif­ferenciált támogatását. A bizottság szerint a segítségnyújtás járható útja az volna, ha az általános vagy céltartalék terhére a közgyűlés át­csoportosítana hatmillió forintot az egyes intézmények költségve­tésébe. Az előkészítés már megkezdő­dött. A hatmillió forint erre a nap­tári évre talán elegendő is volna. De egy egész tanévre? Nem tehetnek róla, ha nem ehetnek holnap... Fotó: Napló-archívum Folynak a szükséges erdőmentési munkálatok Debrecen (HBN - P. Cs.) - A nyár folyamán lapunkban is közöltük (Napló, július 20., 9. oldal) a deb­receni Nagyerdő sorsával foglal­kozó szakértői bizottságnak azt a javaslatát, hogy az erdőben mely területeken és milyen munkála­tokat lehet, illetve kell elvégez­ni az állagmegóvás és -felújítás érdekében. Az anyaggal kapcso­latban várták a város lakóinak észrevételeit, javaslatait is. A napokban újra ülésezett a bi­zottság. Sajnálattal állapították meg, hogy egy nyugdíjas erdész javaslatán kívül semmiféle lakos­sági visszajelzés nem érkezett. Sor­ra vették és értékelték hát azokat a munkálatokat, melyeket július óta kellett az erdőgazdaságnak el­végeznie. A 229 F jelű erdőrészben augusztus 1-jén megindult a faki­termelés, s mára 2 hektáron előké­szítették a területet az őszi makk­vetéshez. Az egészségügyi gyérí­téseket a meghatározott módon hajtotta végre az erdészet. A jövő évben kitermelendő erdőrészletek­ben a visszahagyandó facsopor­tok, fák kijelölése megnyugtató módon megtörtént. Új feladatot adott a 224 A jelű erdőrész. Az ott végrehajtott egészségügyi gyérítés nyomán ugyanis jelentősen megritkult a fa­állomány. Mivel abban az erdő­részben egy 1,1 hektáros területen egyébként is folyik erdőfelújítás, a gyérítés nyomán kiligetesedett mintegy 1,5 hektáros területet is bevonják e munkába. A nyugdíjas erdész javaslata az volt, hogy pró­bálkozzanak a természetes felújí­tással is. A bizottság megkérte őt, keressen olyan erdőrészletet, ahol ez a módszer reménykeltőnek lát­szik. Persze a természetes újulatot ez esetben is gondozni, a fácskák megerősödését cserje- és bozótir­tással segíteni kell. A munkálatokhoz természete­sen megfelelő anyagi háttér is szükségeltetik. Ígéret volt arra, hogy a Területfejlesztési és Kör­nyezetvédelmi Minisztérium a debreceni Nagyerdő értékeinek megmentése érdekében folytatott tevékenység támogatására a Hor­tobágyi Nemzeti Park (HNP) 1995-ös beruházási keretében sze­repeltet 2 millió forintot. Ebből azonban sajnos nem lett semmi. A Nyírerdő Rt. debreceni erdészete az Erdészeti Alaphoz nyújtott be pályázatot, egy másik pályázattal pedig a Központi Környezetvédel­mi Alapot célozták meg. Egyik pá­lyázatról sincs még döntés - erre október végén, november elején kerül sor. A Nagyerdő-bizottság novem­ber közepén tartja következő meg­beszélését. Ekkor fogják meghatá­rozni azt, hogy a Nagyerdő öreg tölgyeseinek - ezek összterülete mintegy 200 hektár - melyek azok a részletei, amelyeket az elkövet­kezendő 3 esztendő folyamán mindenképpen fel kell újítani. VÁM­­­HATÁR Cigi, alkohol, színesfém, ágynemű-garnitúra... Debrecen (HBN) - A vám- és pénzügyőrség Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vám- és nyomozó hivatalai az el­múlt héten az alábbi jogszabály­­sértő cselekményeket derítették fel. Az ukrán határszakaszon a zá­honyi vámhivatal 67 személy el­len kezdeményezett eljárást, két esetben intézkedett csempészet bűncselekmény, egy esetben visszaélés jövedékkel bűncselek­mény, 64 esetben vámszabálysér­tés elkövetése miatt, amelyek összes elkövetési értéke 2 millió 74 ezer 864 forint. Az elkövetők 99 százaléka külföldi. A lefoglalt áruk köre széles: 498 ezer 200 darab cigaretta, 60 liter vodka, két má­zsa színesfém, valamint gázolaj. A beregsurányi vámhivatal ki­­rendeltségein szolgálatot teljesítők 80 esetben intézkedtek jogellenes cselekmények elkövetői ellen. Az eljárások alkalmával 17 vámsza­bálysértés, 60 visszaélés a rendel­kezési jog korlátozásával vámke­zelt árukkal szabálysértés, 3 csem­pészet bűncselekmény elkövetését derítették fel, melynek során 1 millió 237 ezer 90 forint érték­ben vodkát, cigarettát, gázolajat és személygépkocsit foglaltak le. A román határszakaszon a csengersimai vámhivatalnál szol­gálatot teljesítők vámszabálysértés elkövetése miatt folytattak eljárást. Román állampolgárok beutazásuk során, az autóbusz tetején, illetve annak különböző helyein elrejtve kíséreltek meg az országba behoz­ni 1080 liter vodkát és 85 liter ve­gyes pálinkát. Honfitársuk gépko­csija kárpitjában elrejtve kísérelt meg a vámellenőrzés alól elvon­tan 20 darab ágynemű-garnitúrát behozni. Az elkövetési érték összesen 480 ezer forint. A nyírábrányi vámhivatal mun­katársai egyszer intézkedtek de­viza-szabálysértő ellen. Román állampolgár a devizahatóság engedélye nélkül kísérelt meg az országból kivinni 13 ezer forin­tot. A biharkeresztesi vámhivatal munkatársai két csempészet bűn­­cselekményt, egy vámszabálysér­tést derítettek fel, amikor Törökor­szágból hazatérők a vámellenőr­zés alól elvontan kívántak becsem­pészni az országba 791 ezer 960 forint értékben ruhaneműt, 49 ezer 500 forint értékben bőr derékszí­ját, valamint 101 liter szeszes italt és csokoládét 168 ezer 180 fo­rint értékben. A lefoglalt áruk összes értéke 1 millió 9 ezer 640 forint. A belterületi vám- és nyomozó hivataloknál az elmúlt héten egy deviza-szabálysértést, egy ma­gánokirat-hamisítás bűncselek­mény elkövetését derítették fel. A lefoglalt áruk értéke 200 ezer fo­rint. Jövedéki ellenőrzés alól elvont dohányterméket, szeszes italt, sört, kávét, benzint és gázolajat 2 millió 671 ezer 763 forint érték­ben foglaltak le. A piacok ellen­őrzése folyamatos volt. A jövedé­ki ellenőrzés alól elvont jövedéki termékek után 24 esetben a jöve­déki bírságként kiszabott összeg 3 millió 643 ezer 643 forint.

Next