Hajdú-Bihari Napló, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)
1995-11-01 / 257. szám
1995. NOVEMBER 1., SZERDA MEGYÉNKBŐL jelöltek is, nem is Hajdú-Bihar (HBN - T. É.) Csak Debrecenben és Berettyóújfaluban lesz helyi kisebbségi önkormányzati választás, noha ezt négy településen kezdeményezték. Debrecenben az örmény, Berettyóújfaluban, Újlétán és Újszentmargitán a cigány kisebbség kezdeményezte a választást, melyet a törvény szerint november 19-én tarthatnak (tarthattak volna). A jelöltajánlást október 15-től október 30-án 16 óráig lehetett eljuttatni a választási bizottságokhoz. A határidő lejárta után a jegyzőktől kértünk tájékoztatást. Ökrös Zoltán (Berettyóújfalu) elmondta, hogy a jelöltajánlás alapján hat személy indulhat a választáson. Ez előzetes adat, a jelöltek neveit szerdán a választási bizottság szentesíti. Harcsa János (Debrecen) arról tájékoztatta lapunkat, hogy hat ajánlóívet vittek el az örmény kisebbségi jelöltajánláshoz, s mind a hat visszaérkezett. A választási bizottság november 2-án hozza meg döntését, s névvel együtt 3-án teszi közzé, kik azok, akik jelöltként indulhatnak a választáson. Barna Andrásné (Újszentmargita) arról adott hírt, hogy nem lesz kisebbségi önkormányzati választás a községben, hiszen összesen két ajánlóívet vittek el, és azt sem hozták vissza október 30-án 16 óráig. A törvény értelmében pedig a kisebbségi önkormányzatnak három tagúnak kell lenni. A választási bizottság feltehetően visszavonja a választásra vonatkozó határozatát. Papp László (Újléta) szintén arról számolt be, hogy összesen öt ajánlóívet vittek el, de ebből mindössze egyet kapott meg a választási bizottság, amely bizonyára meg fogja állapítani, hogy érvényes ajánlás nem történt, és visszavonja a választásra kiírt határozatát. KÖZÉRDEKŰ • DIVATBEMUTATÓ. A Pro Museo Déri Alapítvány november 3-án 17 órától a muzeális ruhák megmentésére szervezett divatbemutatót rendez a Déri Múzeum előadótermében. A rendezvényt Gáli Ákos, a megyei közgyűlés alelnöke nyitja meg. • MSZP: Takács Imre országgyűlési képviselő november 2-án 17-től 18 óráig fogadóórát tart Hajdúszoboszlón, a polgármesteri hivatalban. • MAGYAR PARASZTSZÖVETSÉG. A megyei szervezet november 1-jén és 2-án 8-tól 14 óráig fogadónapot tart Debrecenben, a Bem tér 10. szám alatt. Ugyanitt 2-án 10-12 óra között jogi tanácsadás is lesz. • FKGP: A megyei szervezet november 2-án 8 és 13 óra között fogadóórát tart Debrecenben, a Bem tér 10. szám alatt. • TÉLI NYITVA TARTÁS. A Déri Múzeum november 1-jétől áttér a téli nyitva tartásra, vagyis 10-től 16 óráig fogadja a látogatókat. Szombati és vasárnapi napokon viszont a Munkácsy terem változatlanul 10 . és 18 óra között látogatható. Ez a múzeum többi kiállítására nem vonatkozik. • ORVOS-BETEG TALÁLKOZÓ. A Magyar Szív Egyesület kardiológiai előadást tart háziorvosok és betegek részére november 1-jén 12.30 órától a DAB-székházban (Debrecen, Thomas Mann utca). Lesz orvos-beteg találkozó és szívbetegeknek ételbemutató is. • KERÁMIASZAKKÖR indul a Gyermek- és Ifjúsági Házban (Debrecen, Piac utca 26/a). Az első foglalkozás november 2-án 15 és 17 óra között lesz. • MEGEMLÉKEZÉS. A hajdúszoboszlói városszépítő egyesület november 1-jén 18 órától halottak napi megemlékezést tart - a helyi egyházak képviselőinek közreműködésével - az első és második világháborúk hajdúszoboszlói áldozatainak emlékműveinek Gyülekezés: 18 órakor a református templomkertben lévő első világháborús emlékműnél. • VÖRÖSKERESZT. A megyei szervezet november 1-jén 8-tól 15 óráig Hajdúszováton, a művelődési házban, 8-tól 16 óráig pedig Berettyóújfaluban, a Gabona és Hajnal termelőszövetkezeteknél, illetve a vérellátó állomáson tart kiszállásos véradó napot. A gyógyászati segédeszközöket kölcsönző szolgálat november 1-jén 12-től 15 óráig tart nyitva. Kölcsönözhető: szobai rokkant- és babakocsi, csecsemőmérleg, járókeret, mankó stb. I • ÁLLATORVOSI ÜGYELET. A Kisállategészségügyi Centrum éjszakai állatorvosi baleseti, sürgősségi ügyelet tart november 1-jétől mindennap 21 órától reggel 7 óráig Debrecenben, a Kossuth utca 58. szám alatt. Telefonszám: 06 (60) 481-993. Tervek vannak, pénz és határidő már kevésbé Horváth Magdolna Budapest (HBN, ISB) - Debrecen város átkelési szakaszai (a 4-es, a 33-as, a 35-ös, és a 47-es utak) gyakorlatilag a közeljövően elérik a forgalmi telítettséget, ezért a város vezetésével közösen az elmúlt években fejlesztési koncepciót dolgoztunk ki- nyilatkozta kérdésünkre a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium közlekedési irodavezetője. Szalai Béla részletezte azt a tervet, amely a városon keresztülfutó utak kapacitását átépítéssel, korszerűsítéssel bővítené, illetve elkerülő szakaszokkal tehermentesítené Debrecent. Az elmúlt 3-4 évben a 47-es utat a megye teljes hosszában átépítettük, az átkelési szakaszokat korszerűsítettük. Hátra van még a debreceni bevezető szakasz négy kilométere, amely négy sávos lesz. A 4-es út kivezetése Debrecenből a tervek szerint egy, a várostól nyugati irányban megépülő körgyűrűvel valósulhatna meg. A Berettyóújfalu felől érkező 47-es út kikerülné Debrecent a 4-es útig, majd innen az új 4-es úton lehetne eljutni Debrecentől északra a „régi" 4-es útra. Ezzel félgyűrű vehetné körbe a várost. A Hajdúság fővárosában még egy égető gondot oldana meg a Hortobágy felől beérkező 33-as és a Polgár felől érkező 35-ös utak városon belül haladó közös nyomvonalának megosztása, a forgalom két irányba terelése. - Ezekre a fejlesztésekre mikor kerülhet sor? - Annyi biztos, hogy az említett beruházások 1996-ban még nem kezdődhetnek el. Abban reménykedünk, hogy az országgyűlés a költségvetési törvény meghozatala során olyan mértékű útalapot szavaz meg, hogy a Hajdú-Bihar megyei, de az ország más területein is legalább ennyire fontos beruházásokat, fejlesztéseket el tudjuk kezdeni. Igen nagy költségekről van szó, hiszen csak az imént említett debreceni infrastrukturális beruházások több milliárd forintot emésztenének fel. Ami nemcsak Debrecent, de az egész megyét érinti, az az ártándi határátkelőhely magyar oldalának teljes átépítése. Ezzel párhuzamosan már a jövő év kora tavaszán elkezdődik a határátkelő előtt a harmadik sáv építése is, mintegy 60 millió forintért, így a várakozó kamionok félre tudnak húzódni, a személyforgalom zavartalanul használhatja az átépített határátkelőhelyet. Biharkeresztes számára bizonyára a települést elkerülő szakasz megépítése jelentené a legjobb megoldást, ám anyagi okok miatt erre a közeljövőben nem kerülhet sor. A nagy állami beruházásokon kívül a megye önerőből, és különféle pályázatokon nyert pénzekből is igyekszik fejleszteni úthálózatát. Az Útalapból eddig mennyi pénz jutott Hajdú-Bihar közlekedésének fejlesztésére? Az elmúlt három évben 36 hajdú-bihari település összesen közel 300 millió forint támogatást kapott az alapból, így a helyi forrásokkal együtt mintegy félmilliárd értékű önkormányzati infrastruktúra fejlesztés valósulhatott meg. Például több mint 10 kilométernyi járda, illetve csomópontok, hidak épültek. Legfrissebb pályázati eredményként említhetem, hogy 80 millió forint támogatást nyert az egész megye szempontjából igen fontos Kaba és Derecske közötti földút kiépítése. Itt, a munkálatok jövőre meg is kezdődhetnek. A további fejlesztések segítésére éppen a napokban jelenik meg egy újabb pályázati felhívás, amelyre az amúgy is gyakran pályázó Hajdú-Bihar megyei települések bizton számíthatnak. A 33-as és a 35-ös felől érkező forgalom Debrecenben a Böszörményi és a Bartók Béla út kereszteződésében „tör be” a városba. A terv szerint ezt két irányba kell terelni Fotó: F. Szilágyi Imre Hagyományőrző gyerekek Püspökladány (HBN - H. S.) - Nagy érdeklődés övezte október 28-án a püspökladányi művelődési központban a helyi Csimpolya és Tádé gyermekjáték baráti kör szervezésében rendezett I. Sárrét menti népzene- és népitánc-fesztivált. A már említett házigazdák, a szintén helyi Kispaszuly népzenei együttes és a gyermek citerazenekar mellett fellépett a Sárréti népi együttes, a biharnagybajomi Karafitty citerazenekar, a szerepi Nefelejcs népi tánccsoport, a sárrétudvari általános és zeneiskola népi tánccsoportja és a Petri-telepi Általános Iskola népi tánccsoportja. A hagyományteremtő program - mert ezentúl évente megismétlik - csaknem három órán át tartott. Tóth Ferenc Farsangolóját a Tádé népi tánccsoport mutatta be Fotó: Halmos Sándor MUNKAERŐPIAC Minden napra 397 forint jut Debrecen (HBN) Immár folyamatosnak tekinthető a megyében a regisztrált munkanélküliek létszámának csökkenése. Augusztusban az előző havinál 637-tel, szeptemberben az augusztusihoz képest már 1184-gyel volt kevesebb a számuk. Itt - akárcsak országosan - a csökkenést a nem pályakezdő munkanélküliek számának nagyarányú visszaesése okozza - tartalmazza a megyei munkaügyi központ szeptemberi összefoglalója. Az említett hónap 20-án nyilvántartásukban 32 ezer 835 munkanélküli szerepelt. Megyénkben most a munkanélküliségi ráta 13,5 százalék, az országos adat 10,3 százalék. Szeptemberben Hajdú-Biharban összesen 11 ezer 939 embernek fizettek ki munkanélküli-járadékot (segélyt), jövedelempótló támogatásban 14 ezer 394-en részesültek. 7160-an - az augusztusinál 280-cal többen nem voltak jogultak ellátásra. Az egy főre jutó átlagos havi segély az év kilencedik hónapjában 11 ezer 914 forint volt, ami napi 397 forintos ellátásnak felel meg. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 9 Az egyházak szerepéről Debrecen (HBN) A Hajdú-Bihari Megyei Önkormányzat közgyűlésének elnöke, Szilaj Pál kezdeményezésére november 1-jén 9 órától a megyeháza Árpád termében Platthy Ivánnak,a Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkárának részvételével fórumot rendeznek az egyházak szerepéről a helyi társadalomban. A programra meghívták a települési önkormányzatok polgármestereit, jegyzőit, de várják a téma iránt érdeklődő egyházak képviselőit, lelkipásztorait és minden érdeklődőt is. A bevezető előadás után lehetőség lesz kérdések, észrevételek megfogalmazására. Tart-e országos sztrájkhullám kibontakozásától? Patai Gyula nyugdíjas pedagógus: - Nem. A magyar nép ehhez túlságosan passzív, és a nemzeti összetartás is hiányzik hozzá. Az emberek nem állnak ki önmagukért és a gyermekeikért, nem tudják, milyen a valódi demokrácia. Hiányoznak az egységes társadalmi rétegek (elsősorban a pedagógusokra gondolok), s a jogvédő szervezetek. A törvényeket máról holnapra vezetik be, s az állampolgárok nem ismerik a saját intaikat. Terjéki Ferencné óvodavezető: - Tartok, de egyben félek is tőle. Az embereknek minden eszközzel harcolniuk kell, ha azt akarják, hogy a helyzetük javuljon. Nem feltétlenül ez a megoldás, a jogos tiltakozást azonban kifejezésre kell juttatni. Ha egyes rétegek követeléseit teljesítik, várható, hogy mások is sztájkolnak, ha pedig nem, akkor éppen azért lesznek újabb próbálkozások, hogy figyeljen végre oda a kormány. Pazár István karnagy: - Ha a kormány egyáltalán nem hajlandó a jogos követeléseket akceptálni, reálisnak tartom a sztrájkhullám elharapódzását, a következményei azonban sajnos, a kiszolgáltatott és agyonsanyargatott lakosságra üthetnek vissza. Vannak erős, tekintélyes szakszervezetek, de mellettük olyanok is, amelyek lepaktálnak a kormánnyal, illetve egyszerűen képtelenek volnának a sztrájkok „vezénylésére". Uhelszky Péter felszolgáló: - Erre nehéz konkrétan válaszolni. Megvan rá ugyan az esély, jóslásokba azonban egyelőre nem érdemes bocsátkozni. Nem hiszem, hogy számíthatunk ilyesmire, megoldásként azonban szóba jöhet, ha az ország a jelenlegi nehéz helyzetből ki akar lábalni. Egy biztos: ha bekövetkezik, csakis országos méretű sztrájknak van értelme. A tiltakozásnak így volna igazán komoly, figyelmeztető ereje. W/ J Herczeg István egyetemi hallgató: - Jogos volna az országos méretű sztrájk, mert valóban szörnyű a jelenlegi helyzet Magyarországon. Megszervezésére és lebonyolítására a MIÉP vagy a kisgazdák volnának alkalmasak, őket azonban sokan túlságosan szélsőségesnek tartják. A diákság minden esetre eljátszotta a lehetőségeit tandíjügyben, noha komoly erőt képviselhetnének, amelyre már számos példa volt a történelemben.