Hajdú-Bihari Napló, 1997. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-01 / 151. szám

IV. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM ÁRA: 31 FT 1997. VII. 1., KEDD | F SSiB­:­­ • Még várni kell a zöldkárok enyhítésére Debrecen (HBN) - Rendeletmódosításra lesz szükség ahhoz, hogy a Toldon és kör­nyékén május végén zöldkárt szenvedett gazdák közül ne csak a mezőgazdasági biz­tosítással rendelkezők részesüljenek kár­enyhítésben. Ennek mértéke és a fizetés ideje azonban még ismeretlen, a megoldá­son tárcaközi bizottság dolgozik. A károk nagyságáról való első becslés már a jégverést követő napokban elkészült: a szak­emberek felmérése szerint 11 településen, 14 ezer hektáron mintegy 1,1 milliárd forint­nyi kár keletkezett. A károk enyhítéséről ezután hosszabb ideig nem esett szó, majd a gazdák türelmetlenkedésének hatására a Földművelésügyi Minisztérium (FM) egy újabb felmérés elkészítésére kérte fel a me­gyei agrárkamarát, de ekkor már csak a 70 és 100 százalék közötti kárt szenvedett föl­dek számba vételét határozták meg felada­tul. Az ilyen mértékben károsodott terület a korábban felmértnek az egynegyede, s a kár értéke 225 millió forintra tehető. Az FM hétfőn arról tájékoztatta a megyei agrárkamarát, hogy egy - a Földművelés­­ügyi­ és a Pénzügyminisztérium, a mezőgaz­dasági érdekképviseletek, valamint a Ma­gyar Agrárkamara szakembereiből álló­­ tár­caközi bizottság foglalkozik a szükséges ren­deletmódosítás előkészítésével, s a káreny­hítés metódusának kidolgozásával. Arra azonban nem utal a levél, hogy ezzel a mun­kával mikor végez a bizottság, mekkora lesz a kárenyhítés mértéke, valamint hogy kizá­rólag a 70 és 100 százalékban zöldkárt szen­vedettek részesülnek-e kárenyhítésben vagy pedig a 70 százalék alatt károsultak is kap­nak valamit. A szabadság napja Hajdúböszörmény (HBN) - Hat éve ünnep­ük - a szovjet csapatok kivonulásának évfor­dulójához kapcsolódva - a hajdúsági városban a szabadság napját. Június 30-án - hétfőn­­ es­te a Sillye Gábor Művelődési Központban Nya­kas Miklós, a Hajdúsági Múzeum igazgatója - kulturális műsor keretében - mondott beszé­dében hangsúlyozta: a szabadság olyan, mint a levegő, akkor érezzük a hiányát, ha nincs­ hazánk, amelyik 1944. március 19. óta meg­szállt ország volt, a rendszerváltozás előtti év­tizedekben is - legalább lélekben - tartotta magát a haza bölcsének, Deák Ferencnek a gondolatához: „amit erőszak erővel elvett, de a nemzet lélekben nem mondott le róla, az­­ mindig visszavehető, amiről azonban lélekben is lemondott, annak visszaszerzése mindig két­séges." Nyakas Miklós jelezte: a város a továb­biakban is szeretné hagyományként vállalni ezt a június végi ünnepet, a kivonulás évfor­dulóját, remélve, hogy országosan is minden­­ önkormányzat megemlékezik róla. Jár-e támogatás? Ha két debreceni fiatal házasságkötése után vidéken akar lakást vásárolni, jár-e számuk­ra önkormányzati támogatás, s honnan igé­nyelhetik azt? - kérdi egyik olvasónk. A vá­laszt Mályi Zoltánnétól, a Cívis Ház Rt. elő­adójától kértük. - Az első lakáshoz jutó debreceni fiatal házasok, illetve a szintén első lakásba köl­töző, gyermekeit egyedül nevelő szülők nem kaphatnak támogatást a debreceni önkor­mányzattól, amennyiben más városba köl­töznek. Ezt a támogatást annál az önkor­mányzatnál kell igényelniük, ahol új lakást akarnak vásárolni. Hongkong: Felvonták a Kí­rai Népköztársaság nemzeti lobogóját az anyaországhoz visszatért városállamban (Beszámolónk a 2. oldalon)­­ Fotó: AP Önkormányzati biztos a repülőtéri ügyekhez Debrecen (HBN­­­SZ. K.)­­ Szath­­mári Károlyt, az MSZP-frakció tagját, a gazdasági bizottság elnö­két bízta meg az önkormányzat azzal, hogy a következő egy év­ben tágyalásokat folytasson a re­pülőtér iránt érdeklődő befekte­tői csoportokkal a fejlesztésről és üzemeltetésről. A képviselő e munkát önkor­mányzati biztosként végzi, amihez havonta bruttó 100 ezer forint dí­jazást állapított meg a testület. Az erről szóló javaslattal a szavazás­kor 31-en értettek egyet, volt 1 nem szavazat, 6-an pedig tartóz­kodtak a véleménynyilvánítástól. Előzőleg azonban alapos vita folyt a képviselők között arról, kell-e egyáltalán önkormányzati biztos, illetve, helyes-e Szathmári Károlyt választani. Ellenzéki felszólalók emlékeztet­tek arra, hogy az előző közgyűlés­ben a repülőtérrel kapcsolatos fel­adatokat Kollár József alpolgár­mester díjazás nélkül végezte. Emellett nem tartották helyesnek, hogy a megbízást egyetlen képvi­selő kapja, ahelyett, hogy a repü­lőtéri munkabizottság folytatná a tárgyalásokat. Fenntartásuknak az az oka, hogy - vélekedésük szerint - így az információk szűk körben maradnak. Hangsúlyozták ugyan­akkor, hogy nem személy szerint Szathmári Károly ellen van kifogá­suk. A képviselő tisztességét és hozzáértését nem kérdőjelezték meg. Más képviselők szerint nem helyes e feladattal a közgyűlés tag­ját bízni meg, hanem külső szakér­tő felkérését támogatnák. Az eredeti javaslat mellett szó­lók hangsúlyozták: külső szakér­tőtől nem várható el, hogy meg­felelően képviselje a tulajdonosi érdekeket, másrészt Szathmári Ká­roly munkájának eredménye, hogy a Szer­bon Rt. vezetőjének előzetes letartóztatását követően nem volt komoly fennakadás a re­pülőtér üzemeltetésében, továbbá, hogy a repülőtér jövőjét illetően a gazdasági bizottság elnökeként mindenképpen feladat hárul rá. Szathmári Károly maga is szót kért, s elmondta, hogy a munkát díjazás nélkül, vagy lényegesen kev­esebb összegért is elvégezné. A havi 100 ezer forint bruttó összegre a polgármester és egy el­lenzéki képviselő tett javaslatot. Egyelőre csak a déli területeken aratnak Debrecen, Gáborján, Mikepércs­­ (HBN - N. G. M.)­­ Noha Pé­­ter-Pál napját már túllapoztuk a kalendáriumban, kevés he­lyen lehet kombájnokat látni a földeken. A hét elején csak a megye déli területein, s ott is csak helyenként kezdődtek meg az őszi árpa betakarítási munkálatai. Az idei aratás a szakemberek szerint mintegy tíz napot késik. - Jó közepes termés várható az idén - vélekedett Pethő Lász­ló, a megyei agrárkamara főgaz­dajegyzője. A szakember kérdé­sünkre elmondta, hogy a szél­sőséges időjárás, a sok csapadék, a májusi nagy hőmérsékleti kü­lönbségek, valamint a mostani kánikula nem kedvez a termés­nek. Az aratáshoz mintegy tíz­napos késéssel kezdhetnek idén a gazdák, bár a bihari térség földjein több helyütt végeztek már próbavágásokat, s néhány szövetkezetben már aratják is az őszi árpát. A Gáborjáni Új Élet Mezőgaz­dasági Szövetkezet volt talán az első szövetkezet a megyében, amely 62 hektáros árpaterületén megkezdte az aratást. A Tóth Já­nos elnök szerint e gabonafajta esetében hektáronként átlagosan 4-4,2 tonnás terméseredménnyel számolnak. Az elnök úgy látja: a korai búza betakarítása július 10. környékén kezdődhet el. Mikepércs határában hétfőn egy magángazda földjén álltak munkába a kombájnok­Fotó: Czeglédi Zsolt Őstermelői „roham” Debrecen (HBN) - Óriási „ro­hamot" éltek át a megye gazdajegy­zői az elmúlt napokban. Június 30. volt ugyanis a határideje az őster­melői igazolványok kiváltásának. Az országban eleddig körülbelül 300 ezer, a megyében mintegy 36 ezer őstermelői igazolványt ad­tak ki.­ ­ A meggy­szezon beköszöntével, valamint a gabona, a búza hamaro­san megkezdődő aratásával sürgős­sé vált az igazolványok kiváltása, és nagyon sokan ezt az utolsó pillanat­ra hagyták - tudtuk meg Pethő Lászlótól, a megyei agrárkamara fő­­gazdajegyzőjétől. Június utolsó nap­jáig ugyanis a termékek értékesíté­sekor a felvásárló nem vont le adó­előleget, ám július 1-jétől, ha a ter­melő az őstermelői igazolványt nem mutatja fel, akkor a felvásárló a ter­mények árából 12, az állatok, illetve az állati termékek árából 4 százalé­kos adóelőleg levonására kötelezett. Egyes híresztelésekkel ellentétben ezután is ingyenesen lehet kiváltani a gazdajegyzőknél az őstermelői igazolványt, s a hozzá kapcsolódó kedvezmények is járnak ez év ja­nuár 1-jéig visszamenőleg. Az igazol­ványt azonban ezután már ajánlott az őstermelői körbe tartozó termé­kek értékesítésének megkezdése előtt kiváltani, ugyanis akkor nincs szükség a fentebb említett adóelő­leg-levonási procedúrára. Hat produkció, harminckilenc előadás Július 1. és augusztus 17. között láthatók a városháza udvarán a Nyári Színház programjai Debrecen (HBN) - Negyedik éve kínálnak színházi látnivalót a kö­zönségnek a városháza udvarán, az elkövetkező hetekben minden eddiginél több előadásra várják a nagyérdeműt. Erről tartottak tegnap­­ június­­ 30-án sajtótá­jékoztatót az önkormányzat mun­katársai és a darabok rendezői. Az önkormányzat mintegy 600- 700 ezer forinttal támogatja a pro­dukciók létrejöttét, s bizonyos jel­mezek és díszlet átengedésével hasznosítja magát az ügyben a Cso­konai Színház is. A sorozat ma - kedden - a Jámbor József rendezte Komámasszony, hol a stukker? cí­mű Görgey Gábor-darabbal kezdő­dik, ezt a Horváth Árpád stúdió­­színházban már többször lehetett látni. Új produkciók viszont a Szi­­novál Gyula által írt és rendezett Panni és az álommanók című zenés mesejáték, a Ludas Matyi, valamint a Jámbor József-Szinovál Gyula- Takács Krisztián alkotta Csizmás Kandúr, amely mesemusical két részben. Ez utóbbi három darabban leginkább a Csokonai Színház fiatal színművészei kaptak feladatokat. Az Egyetemi Színpad Shakespeare Tévedések vígjátéka című komédiá­ját játssza majd hat ízben Tóth Csa­ba rendezésében. Várhidi Attila (négy éve az ő nevéhez fűződött a Nyári Színház kezdeményezése) két egyfelvonásost rendezett: Labiche­­tól a Gyilkosság a Maxime utcában című „rémbohózatot", Courtline-től az Első vizit című „őrületet". A két művet megjeleníteni szerepet vállalt a budapesti Új Színházból Magyar Attila, a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színházból pedig Hetei László is. (Rossz idő esetén a fedett előtérben, illetve az Ifjúsági Centrum színháztermében - Kos­suth utca 1. - tartják meg az elő­adásokat.) Hangulatos színházi esték várhatók Fotó: Horváth Katalin

Next