Hajdú-Bihari Napló, 1998. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-14 / 62. szám

„Élni a szabadsággal” Budapest (MTI) - Az 1848-as márciusi for­radalom arra kötelez bennünket, hogy ta­nuljunk meg élni a szabadsággal, a demok­ráciával, és ebben eredményeket felmutatva foglaljuk el a minket megillető helyet az európai nemzetek közösségében - mondta Kuncze Gábor belügyminiszter pénteken a tárca márciusi 15-i központi ünnepségén, amelyen első ízben részt vett Keleti György, a honvédelmi tárca vezetője is. A 150 év­vel ezelőtti események korszakos jelentősé­gét méltatva a miniszter kijelentette: e nap számunkra együtt jelenti a haza és a hala­dás eszméjét, a nemzeti önállóság és az­­ európaiság gondolatát, s ezért tartottuk min­dig is kiemelkedően fontos nemzeti ünne­pünknek. Az ünnepségen Kuncze Gábortól 136-an, főként a települések polgármesteri hivata­laiban és a tárca rendvédelmi szolgálatai­nál eredményes munkát végzők vehettek át különböző kitüntetéseket, jutalmakat, elis­meréseket. Megyénkből a Magyar Köztársa­sági Arany Érdemkereszt polgári tagozatá­val Béres Lászlót, Hajdúhadház polgármes­terét, a Magyar Köztársasági Ezüst Érdem­kereszt polgári tagozatával Csoknyay Lász­lót,­a Hortobágyi Polgármesteri Hivatal mű-­­­szaki főtanácsosát, Illés Tóth Józsefet, Gá­­l I­I borján-Szentpéterszeg körjegyzőjét, Szörnyű Sándornét,­Zsáka-Vekerd körjegyzőjét, a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt polgári tagozatával Müske Eszter asszonyt, a Debreceni Polgármesteri Hivatal irodave­zető-helyettesét tüntették ki. A szakma legjobbjai Debrecen (HBN)­­ A Beregszászi Pál Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző In­tézet rendezte csütörtökön és pénteken ha­zánk legjobb telefon- és hálózatszerelő di­ákjai számára a szakma kiváló tanulóinak országos döntőjét. A regionális döntőből továbbjutott 12 ver­senyző a Matáv Rt. regionális oktatási igaz­gatóságának tanműhelybázisán, a Galamb utca 16. szám alatt mérte össze elméleti és gyakorlati tudását, a debreceni szakközépis­kola, a Nemzeti Szakképzési Intézet és a Ma­táv Rt. rendezésében. Az első három helyezés mindegyikét a Be­regszászi-szakközépiskola diákjai szerezték meg. A szakma legkiválóbb tanulója Sós Ti­bor, 2. Buti Zoltán, 3. Kovács Andor. Mind a tizenkét versenyző elérte a szamunkásní­­­­vót, ezért mindannyian szakmunkás-bizo­­­­nyítványt kapnak.­­ Pillanatkép a gyakorlati megmérettetésről Fotó: Iklódy János . Hmiwy—ifi hím 'BiwiiwiurBBHw—w ‘iii­'iw SHIMMMBBfk­ IV ÉVFOLYAM, 62. SZÁM ÁRA: 34 Ft 1998. III. 14., SZOMBAT Nincs pénz a Ro-La-vonatra Budapest (HBN - N. G. M.)­­ Az előzetes felmérések szerint mintegy 7 ezer mozgó vagonegy­ség forgalmára lehetne számítani a Berettyóújfalu-München vona­lon, s a Ro-La-szerelvények irán­ti piaci igények nagyságát jelzi, hogy a román, német és török fu­varozócégek már írásban előre je­lezték igényüket e forgalom 80 százalékára - tudta meg a Napló Németh Lajostól, a Ro-La-szerel­­vényeket üzemeltető Dunakom­bi Fuvarozási Rt. vezérigazgató­jától. „Annak, hogy a Berettyóúj­falu-München vonalon még nem közlekednek Ro-La vonatok, az az oka, hogy nincsen elég szerel­vény" - mondta el Németh Lajos. Az országban jelenleg 96 darab Ro-La vasúti kocsi közlekedik, a vagonok közül 50 állami tulajdo­nú. A szerelvények magyar rész­ről Kiskundorozsmáról indulnak Nyugatra. Ahhoz, hogy végre a megyéből is indulhassanak szerel­­vények, a Dunakombi Rt.-nek vagy bérelnie, vagy vásárolnia kel­lene Ro-La-kocsikat. Előbbire azért nincs lehetőség, mert az Európá­ban ma üzemképes vagonok gya­korlatilag teljes leterheltséggel fut­nak. A vásárlás pedig azért problé­más, mert egyetlen vagon mintegy 35 millió forintba kerülne, egy 22 vagonos szerelvény ára pedig, vá­moltatással együtt megközelítené az 1 milliárd forintot. „Ennek a finanszírozására még egy ilyen tő­keerős társaság sem képes önma­ga" - véli a Dunakombi Rt. ve­zérigazgatója. Német részről, Münchenben egyébként minden feltétel biztosí­tott a Berettyóújfaluból indítandó Ro-La-vonatok fogadására. Ráadá­sul idehaza a Romániából, Ukraj­nából és Szlovákiából belépő te­herautók, ha a Ro-La-szerelvényt választanák a továbbhaladásra, je­lentős állami támogatottságra szá­míthatnának, például mentesülné­nek a hét végi korlátozások alól. „Itt az idő, most vagy soha!” (Petőfi Sándor) A szabadságharc egyik (valószínűleg debreceni) ezredének zász­laja a Déri Múzeum gyűjteményéből Fotó: Horváth Katalin (Ünnepi összeállításunk a Vasárnap című - ezúttal tízoldalas - hét végi magazinban) Fényesebb a láncnál a kard -­üzenet a mának Budapest (MTI) - Ezeréves törté­nelmünket ünnepeljük, de ennél többet is: az új Magyarország születése napját. A tisztelgő ren­dezvénysorozatnak ez az első eseménye talán a legfontosabb - jelentette ki Göncz Áprád köztár­sasági elnök az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc ünnnepségsorozatának nyitányát jelentő, a Fényesebb a láncnál a kard című kiállítás pénteki meg­nyitóján, a Hadtörténeti Mú­zeumban. Az eseményen jelen volt Horn Gyula miniszterelnök, a kormány több tagja, részt vettek a főváros vezetői, valamint külföldi meghí­vottak is. A vendégeket huszár tiszteletadással fogadták a Ka­pisztrán téren, ahol elhangzott a Himnusz is. Az államfő elmond­ta: a reprezentatív kiállítás a ma­gyar forradalom és szabadságharc eddigi legteljesebb áttekintését ad­ja. Érzékelteti a szabadságharc nemzetközi hátterét, nyomon kö­veti a történéseket a békés forra­dalmi napoktól kezdődően a fegy­veres védekezés időszakáig. Göncz Árpád utalt arra is, hogy a nemzet mindig is megemlékezett az eseményekről, de az ünnepsé­gbe többségében megnyilvánultak az előítéletek is. Mint mondta, ez az első alkalom, amikor úgy ünnepel az ország, hogy joga van mindegyik résztvevőjét szeretni. A köztársasági elnök abbeli meg­győződésének is hangot adott, hogy a sokszínű, soknemzetiségű forradalom és szabadságharc nemcsak Magyarország, hanem a Kárpát-medence ünnepe is. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter beszédében kiemelte: az 1848-as események a magyar nemzet felnőtté válásának pillanatait jelentették. Az értékek­nek olyan rendszerét alkották meg, amelyekhez azóta is méri magát a nemzet. A kultusztárca vezetője rámutatott: ezekhez pró­bált igazodni az 1918-as őszirózsás forradalomban, a II. világháborút követő esztendőkben, az 1956-os forradalomban, majd az 1989-90- es békés rendszerváltás során is. Magyar Bálint leszögezte: azóta egyszerre lehetünk szabad euró­pai polgárok és magyar hazafiak. Keleti György honvédelmi minisz­ter a kiállítást minden korosztály figyelmébe ajánlotta. Az ünnepségen történelmi csa­ládok képviselőit is köszöntötték, így a vendégek között Erika Ga­ribaldit, az itáliai szabadsághős Giuseppe Garibaldi leszárma­zottját. Erika Garibaldi asszony Olaszország üdvözletét is tolmá­csolta válaszköszöntőjében. Az al­kalomra megszépülhettek a pótol­hatatlan nemzeti kincsek közül 1848-as honvédzászlók és egyen­ruhák, valamint zászlószalagok is. A restaurált műkincseket első íz­ben tekintheti meg a nagyközön­ség. A legsérülékenyebb műtár­gyakat - ezek sorában is elsőül a selyemből készült zászlókat, - lég­kondicionált vitrinek védik. A ki­állítás 1999 decemberéig látható. Debrecen (HBN - K. B.) - Islym 43 éves, női fodrász, Egyiptom­ból érkezett a debreceni befoga­dóállomásra. Eredeti úti célja Németország volt, ahol munkát szeretett volna vállalni. Azon­ban amikor át kívánt menni Ausztriába, a határon elfogták, így került Magyarországra. Jelen­leg 28 európán kívüli társá­val együtt a befogadóállomás la­kója. A kairói férfi - saját bevallása szerint - eddig jól érzi magát ná­lunk, s ha itt megfelelő munkát ta­lálna nem szeretne tovább menni. Egyébként elvált, így egyedül vá­gott neki az útnak. A március elsején életbe lépett menedékjogi törvény lehetővé te­szi, hogy Magyarország Európán kívüli menedékeseket is fogadjon. Azóta a mostani az első alkalom, hogy a debreceni befogadóállo­másra ilyen emberek érkeztek - tájékoztatta a Naplót Szilágyi Zol­tánná, az állomás igazgatója. Az ellátásuk természetesen ugyanúgy történik, mint korábban Európá­ból érkezett társaiké. Jelenleg a debreceni állomáson - a most érkezetteken kívül - 226, többségében bosnyák menedékes él. A huszonkilenc Európán kívü­li személy csütörtökön este érke­zett meg a hajdú-bihari megye­­székhelyre, Libanonból, Pakisztán­ból, Bangladesből, Algériából és Egyiptomból. Egyelőre még nem tudni, ki mi­lyen okból került hazánkba, s az sem tisztázott, hogy meddig tar­tózkodnak majd itt. Szilágyi Zol­­tánnétól továbbá megtudtuk, hogy a most érkezettek mindegyike fér­fi, többségében a fiatal korosztály­hoz tartoznak. Egészségügyi álla­potuk jónak mondható, bár egy­előre még elkülönített épületben, karanténban vannak, addig amíg a szűrővizsgálataik eredménye nem érkezik meg. Mindezek mellett az is kiderült, hogy a debreceni befogadóállomás a győri idegenrendészettől vette át a most érkezetteket, s korábban az ottani közösségi szálláson voltak. A 29 férfin kívül hamarosan egy kismama is érkezik majd Debre­cenbe. Az országban megyén­ken kívül kisebb létszámban Bics­kén és Békéscsabán is tartóz­kodnak Európán kívüli menedé­kesek. Az igazgatónő kifejtette: termé­szetesen az új lakóknál is figye­lembe veszik a vallási szokásaikat, hagyományaikat (többségében muzulmánok), s ehhez igazítják az ellátásukat is.­ ­ Új menedékesek érkeztek Afrikából és Ázsiából Várnak sorsukra... Fotó: Iklódy János Debrecen - A 2004-es labdarúgó Európa-bajnokság megren­­dezésésére hazánk Ausztriával közösen pályázik. Debrecen is kandidál azért, hogy EB-színhely lehessen. Ennek esélyeiről tár­gyaltak pénteken a városházán. A képen a Nagyerdő szívébe megálmodott stadion (A témáról részletesebben a 9. oldalon olvashatnak.)

Next