Hajdú-Bihari Napló, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-01 / 77. szám

1998. ÁPRILIS 1., SZERDA HARMADIK OLDAL HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 3 Egyelőre nyugdíjasok vesznek üdülési csekket A munkáltató által magánszemély részére vásárolt csekk költségként elszámolható Nagy Gábor Miklós Debrecen (HBN) - Jelentősen változott ettől az évtől kezdve a polgárok üdültetésének a tá­mogatása, a korábbi közvetlen juttatást - amely az elmúlt év­ben 800 millió forintos költ­séggel mintegy 140 ezer em­bert segített pihenéshez - köz­vetett támogatás váltotta fel. Ez évről névre szóló üdülési csekket vásárolhatnak az álta­luk megjelölt kedvezménye­zettek részére a munkáltatók. A rendszer bevezetéséhez 1 milliárd forint költségvetési támogatást adott a kormány. A Hunguest Travel képvise­leti irodáiban rendelhetők meg a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. által kiadott, 1000, 5000, il­letve 10 ezer forintos névérté­kű, névre szóló (tehát másra át nem ruházható), készpénzre át nem váltható, a kiadástól szá­mítva egy évig érvényes üdü­lési csekkek. A csekkel belföl­di szálláshelyeken legalább 4 éjszakai tartózkodás, az ahhoz kapcsolódó étkezés, illetve gyógykúra fizethető. A csekk felhasználói lehetnek alkalma­zottak, köztisztviselők, közal­kalmazottak, vállalkozók, a szülő jogán a gyermekek, illet­ve a házastárs. Olcsó(bb) pihenés Az üdülési csekkek vásárlá­sára jogosultak (különböző ala­pítványok, részvénytársaságok, kft.-k és bt.-k, magánvállalko­zók, költségvetési intézmények, önkormányzatok) az éves mun­kavállalói, állományi vagy tag­sági létszámuknak kétszeresét kitevő személy részére adhat­nak fel megrendeléseket oly módon, hogy az egy személy részére megvásárolt üdülési csekkek névértéke nem halad­hatja meg az 50 ezer forintot. Az adó- és a tb-törvények szerint a munkáltató által ma­gánszemély részére vásárolt üdülési csekk költségként el­számolható. A csekk a névér­ték 50 százalékáig, évente és személyenként legfeljebb 10 ezer forintig személyijövede­lemadó- és tb-járulék-mentes, afölött adó- és járulékköteles, amit a munkáltató, valamint a kedvezményezett magánsze­mély egyaránt viselhet. Üdülési csekket vásárolhat­nak továbbá az úgynevezett inaktív rétegek, így a nyugdíja­sok, a munkanélküliek, az ösz­töndíjasok, a szövetkezeti járu­lékban, baleseti járulékban, gyesben és gyedben részesülők. Ők az előző havi nettó kerese­tük, illetve nyugdíjuk függvé­nyében jogosultak a támogatás­ra. 25 ezer forint alatt évente, fe­jenként 10 ezer forintban, afö­lötti jövedelemszinteknél ötezer forintonként ezer forinttal keve­sebben, 45 ezer forintos nettó kereset felett pedig egységesen 5 ezer forintban állapították meg a támogatás mértékét. Adókedvezmény A Hunguest Travel Nemzeti Üdülési és Utazási Iroda Kft. debreceni irodájának vezetője úgy tapasztalta, hogy különö­sen a nyugdíjasok érdeklődé­se fokozott az üdülési csekkek iránt. Kormosné Szűcs Andrea ér­deklődésünkre elmondta: az igénybe vehető adókedvez­mény ellenére a hajdú-bihari vállalatok, vállalkozások eddig csupán mintegy 800-900 ezer forint értékben rendeltek a csekkből. A viszonylag kis érdeklődés persze nem feltétlenül az ala­csony vállalati jóléti kiadások­nak tudható be. Több nagyvál­lalat ugyanis saját üdülővel rendelkezik, és inkább azokat igyekszik gazdaságosan ki­használni. A Hajdú Hajdúsági Iparmű­vek Rt.-nek például - amint azt Zsoldos István, humánpolitikai és igazgatásvezetőtől megtud­tuk - a 72 férőhelyes balatoni üdülője mellett 6 darab lakóko­csija van, amelyeket a dolgo­zók igényei szerint telepítenek a hegyekben, vagy éppen a Ti­­sza-parton. Zsoldos István úgy látja: a cég dolgozói már megszokták ezt a családias üdülési formát. Az iparművekhez hasonlóan saját üdülővel rendelkezik a Daewoo Magyar Gördülő­csapágy Művek Rt. is, szám szerint öttel. A társaság elnök­­helyettese, Szűcs István úgy látja, hogy a május elejétől augusztusig tartó szezonban ezzel ki tudják elégíteni a dol­gozók igényeit. A Biogal Gyógyszergyár Részvénytársaság ugyan bérel üdülőket, de már szóba került az üdülési csekkek vásárlásá­nak ügye. Forgácsné Papp Zsu­zsától, a Vegyipari Dolgozók Biogal Szakszervezete titkárá­tól azt az információt kaptuk, hogy a vállalat ez évi jóléti ki­adásairól, köztük az üdülési csekkekre fordítható össze­gekről jelenleg is tárgyalnak a munkáltatóval, ám minden va­lószínűség szerint valamilyen mértékben még ebben az évben bevezetik a Biogalban az üdü­lési csekkek rendszerét. Az EU-csatlakozás nem sokkolja a gazdaságot Debrecen (HBN - P. Cs.) - Mi­vel a kilencvenes években már szabadon áramolhattak a termékek Nyugat-Európa álla­mai és Magyarország között, így az európai uniós csatlako­zás nemhogy sokkhatást nem fog kiváltani a magyar gazda­ságban, hanem igazán gyöke­res változást sem fog hozni - vélekedett lapunk kérdésére válaszolva Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegen­­forgalmi miniszter, aki ked­den járt Debrecenben. A miniszter szerint az ipari beruházások az elmúlt három évben a hazai gazdasági növe­kedés fontos mozgatóerejének bizonyultak. E beruházások re­gionális, valamint a kis- és kö­zépvállalatokat érintő eloszlá­sa azonban nem egyértelműen jó. Olyan programokat kell ki­dolgozni országos és regionális szinten egyaránt, amelyek a vállalkozókat beruházásra ösz­tönzik. A gazdaság szerkeze­tének átalakítása megtörtént, a stabilizációs program többé-ke­­vésbé megvalósult, s - a mi­niszter szavai szerint - ma már bizonyos eszközök is rendelke­zésre állnak ahhoz, hogy eze­ket a programokat ne csak szó­ban, hanem gyakorlatilag is tá­mogatni tudja a kormányzat. Mindemellett az egyik legfon­tosabb célkitűzés az, hogy a ke­let-magyarországi régiót állít­sák a befektetők érdeklődésé­nek középpontjába. A befekte­tésösztönzés mellett a magyar gazdaság nemzetközi verseny­­képességét fokozó - például a kutatási-fejlesztési, a beszállítói tevékenységet elősegítő, az inf­rastrukturális helyzetet javító­­ programokra is szükség van. Az európai uniós csatlakozá­si tárgyalások megkezdése kapcsán a miniszter elmondta, hogy a kilencvenes évek elejé­től gyakorlatilag integrációs körülmények között működik a magyar gazdaság, ezért a majdani csatlakozás e téren nemhogy sokkhatást nem fog kiváltani, de gyökeres válto­zást sem fog hozni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyes ágazatokban vagy egyes szabá­lyozók esetében nincs szükség átmeneti feltételrendszerre. Az energiagazdálkodásban vagy a vámpolitika terén vannak ilyen igényeink, de a könnyítések konkretizálása a tovább folyó átvilágítási folyamat és a tár­gyalások menetének függvé­nyében még hónapok múlva válik aktuálissá. A kormányzat álláspontja az, hogy minél gyorsabban és minél eredmé­nyesebben kell majd lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, te­hát csak azokon a pontokon kell könnyítési igényeket meg­fogalmazni - azokért viszont kőkeményen kiállni -, ahol ezt a magyar érdekek szükséges­sé teszik, s ez a tárgyalások menetét nem lassítja. Halat telepítenek a Tisza-tóba Tiszafüred (MTI)­­ Megkezd­te tavaszi haltelepítési akcióját kedden Tiszafürednél, a Tisza­­tavon a Magyar Országos Horgászszövetség (Mohosz). Az ország egyik legkedveltebb horgászvizébe 20 millió forint értékben juttatnak halakat. A haltelepítés során száz­száz mázsa háromnyaras és egynyaras ponty kerül a víz­be: a háromnyarasok 13 kio­­gramm, míg az egynyarasok 2,5 dekagramm átlagsúlyban. A ponty mellett kétnyaras com­­pókkal is gyarapítják a tó hal­állományát. Ez a halfaj első­sorban azért hasznos, mert a turisták és horgászok szórako­zását megkeserítő csípőszú­nyogok lárváit kedvenc táplá­lékként fogyasztják. A szak­emberek folyamatosan vég­zik a ragadozó halak - balin, süllő, csuka és harcsa - tele­pítését is a jövőbeli fogási esé­lyek javítása és a halállomány frissítése érdekében. A Mo­hosz felelősséget érezve a tó­ért igyekszik erejéhez mérten részt vállalni partjának tisztán tartásában. Április elsejétől négy hónapon át foglalkoztat négy közhasznú munkást, akik a Jász-Nagykun-Szolnok megyei települések partszaka­szain gyűjtik össze az elszórt szemetet és a hulladékot. Ötezer diákotthoni hely felújítása Budapest (MTI)­­ A művelő­dési minisztérium 2010-ig összesen ötezer diákotthoni hely felújítását tervezi, és a célok között szerepel ugyan­ennyi létrehozása is. Minder­re összesen 12,5 milliárd fo­rintot fordítanak. Erről Magyar Bálint, a tárca vezetője beszélt kedden a par­lamentben a középiskolai kol­légiumok fejlesztéséről rende­zett tanácskozáson. A konferencián - amelyen részt vett az államfő is - a je­lenlévők egyetértettek a közok­tatási tárca középiskolai kollé­giumfejlesztési programjában megfogalmazott célkitűzések­kel. Göncz Árpád beszédében úgy fogalmazott, hogy most a konkrét intézkedési terv ki­dolgozására kell helyezni a hangsúlyt. Leszögezte, hogy elsősorban a kollégiumok fejlesztésének ütemezését kell megoldani, és csak ezután lehet például a fel­zárkóztató kollégiumok kiala­kításáról beszélni. Álláspontja szerint tisztázni kellene a diákotthonokkal szemben megfogalmazható követelmé­nyeket. Magyar Bálint szólt arról is, hogy a minisztérium a jövő év­ben a címzett támogatások kö­rében kiemelt fejlesztési cél­ként jelölte meg a közoktatás területén a középfokú oktatás feltételeit szolgáló diákottho­nok bővítésének, építésének és felújításának támogatását. Arany Lajos Agresszív gyerekek .. V­ettétek-e valaha komolyan a gyermeket? Be­­leképzeltétek-e magatokat az ő helyébe? Tudjá­tok-e, hogy az, amit ti kicsinyes dolognak láttok, amin ti mosolyogtok: neki rettenetes rémek és lé­­lekesemények? ... Láttátok a romlottat, aki da­cos, kétségbeesett, mert nem tud megjavulni, s nem éreztek lelkifurdalást? Nektek kellett volna őt megjavítanotok. Ti hattok lelkére legtöbbet, de mit tettetek, hogy hatásotok mindig jó és biztos legyen?" Nem gyermekpszichológus írta e soro­kat, s nem napjainkban. Hanem Babits Mihály, 1908-ban, a szülőkhöz és tanárokhoz szólván. E kérdések újra feltevését indokolják az aggasz­tó hírek, amelyek a gyermekek agresszivitásáról számolnak be egyre sűrűbben. Szinte mindegy, hol történt a legutóbbi eset (bárhol történhetne, sajnos!): általános iskolás gyerekek útját állják társuknak, megverik, s megzsarolják: hozz ötszáz forintot! Ha nem hozol, nagyon eltángálunk. Ugyanott korábban egy ötödikes fiú az utcán a földre teper egy másikat, s elveszi pénzét. Má­sutt egy tíz év körüli srác kettétöri egy zsenge fa­csemete derekát, lányok bántanak lányokat, fiúk ráncigálnak lányokat és folytathatnánk. Ott még nem tartunk, ami Arkansasban tör­tént (egy 11 és 13 éves iskolás srác lelőtte né­gy társát és egy tanárát, tizenegyet súlyosan megsebesített). De a rendkívüli odafigyelésre, arra, hogy ez ügyben a 12. órában vagyunk, a hazai esetek is elég intő példák. Sem ott, sem itt nem szükség, nem az éhség vezérelte a gye­rekeket. Az arkansasiak állítólag intőt akartak megtorolni. Itthon nem tudni, mi volt a cél - hisz a zsarolók iskolába tisztán, rendesen járó diá­kok voltak ám a motiváció ismeretlen köde még inkább odafigyelésre int. Amerikában van­nak, akik a tévében látott erőszaknak tudják be a fiatalok agresszivitását, mondván, mire egy gyerek felnő, minim­um 100 ezer gyilkosságot lát a tévében. De ez csak az egyik ok. A neveltség, nevelés hiánya nyomósabb ok lehet. Szülők és iskola jó hatása s őszinte, tartalmas együttműködése meg­előzhetné, csökkenthetné az agressziót. Ám e jó hatás talán még inkább hiányzik, mint a szá­zadelőn. Babits ezt is írta: azért marad el e fo­kozott figyelem, mert „a szülőknek egyéb dolguk van, a tanárokat pedig korlátozza a fegyelem.” De „nem a szív fegyelme, hanem a katedráé és az osztálykönyvé, így kényelmesebb." Az aggó­dó­ ironikus szavak sugallják: a szív fegyelme a megoldás kulcsa. Az empátia, az őszinteség, az odafigyelés, a megértés. „A gyerek lelke alapjá­ban nemes, nemesebb, mint az átlag felnőtté”. De érteni kellene hozzá, leereszkedni mélysé­geibe. Ki teszi manapság? Mikor? A gyakran szin­tén gyerekszoba nélkül felcseperedett (s úgy ma­radt, vagyis hasonlóképpen nevelésre szoruló) szülő rohan a pénze után, sok csemetét az utca nevel (nem feltétlenül jóra). De (szintén tisztelet a kivételnek) az iskola feszített tempója, pénzte­lensége, a pedagóguspálya alacsony presztízse, s az, hogy az erkölcsi normák olykor intézmé­nyen belül is eltérnek - sem nagy garancia a szív fegyelmére. Nagy Zsuzsa A mai napon A szerkesztőségek napi munkája lapindító értekez­lettel kezdődik. Ezen szerbe-számba veszik, mi­lyen események várhatók reggeltől estig, közülük melyek érdemesek a megjelentetésre. Íme egy kis ízelítő: A mai napon Horn Gyula előzetes normakontrolt kér az Alkotmánybíróságtól az ügyben, amennyi­ben törvény születik a közintézményekben beveze­tendő dohányzási tilalomról, élvezhet-e alóla kivételt a miniszterelnök. Torgyán József négy vidéki nagy­gyűlés között a parlamenti házszabály módosításá­ra vonatkozó javaslatát készül beterjeszteni arra vo­natkozóan, hogy az érdemi munka gyorsítása vé­gett egy képviselő egy ülésnapon csak egyszer kap­hasson szót. A Magyarországon megtelepedett mul­tinacionális cégek társasága délelőtt tizenegy óra­kor összejövetelt tart és ünnepélyes keretek között tiszteletbeli tagjává választja Csurka Istvánt, a MIÉP elnökét. Várható, hogy végre sikerül dűlőre jut­ni a nagy kérdésben: legyen vagy ne legyen gát a Dunán. Mivel minden más próbálkozás csődöt mon­dott, délben Nemcsók János államtitkár Vargha Já­nossal, a Duna Kör vezetőjével egy egri pincében találkozik és közjegyző jelenlétében bikavérivásban méri össze erejét. A bukmékerek százszoros össze­get fizetnek, ha nem a gátépítés marad talpon a ver­sengésben. Délután három órakor a Műkincsekre Szakosodott Tolvajok Szövetségének vezérkara ta­lálkozik Bálint András megbízott igazgatóval és át­nyújtják az okiratot, amelyben védnökséget vállal­nak a Nemzeti Színház alapkövébe ünnepélyesen elhelyezett, majd ünnepélytelenül kivett acélhenger tartalma fölött. Tizenhat órakor az MLSZ székházá­ban hites tanúk jelenlétében írják alá a szerződést a Ferencváros futballcsapatának eladásáról, a pá­lyázatot fölényesen megnyert nigériai cég apport­ként egy teljes csapatnyi játékossal száll be az üz­letbe. Néhány jelentéktelen eseményen kívül ezek vár­hatók ma, azaz 1998. április elsején.

Next