Hajdú-Bihari Napló, 1999. szeptember (56. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-01 / 203. szám
1999. szeptember 1., szerda MWit AKTUÁLIS .mman_____________________| Tartós Arany Lajos Kimondani is sok: a diákok hazánkban több mint négyezerféle tankönyvből tanulhatnak. Ezek közül alig másfél száz a tartós kiadványok száma, amelyeket a rendelet értelmében az iskolai könyvtáraknak kell megvásárolniuk. Azaz egy évre kölcsönözhető könyvekről van szó. A szülők pénztárcáját kímélő kötetekről, hiszen csemetéjükkel együtt szabadon dönthetnek arról, házi könyvtáruk része lesz-e vagy sem egy-egy tartós tankönyv. Míg a szülők igen, a kiadók nem érdekeltek ezek forgalomba hozatalában. Az egyelőre kisszámú tartós tankönyvek gyarapításáról tehát tartós lehet a vita a továbbiakban is. Véleményem szerint hasznos volna a szaporodásuk. Mert választási lehetőséget nyújtana, aki számára ugyanis a beiskolázási költségek (amelyek például egy érettségiző diák közül csaknem 25 ezer forintra rúgnak) így is alig - vagy nem - tarthatók, jogot nyernének a tankönyvekre nem áldozni külön pénzt, míg akiknek anyagi lehetőségeik megengedik, megvehetnék a tartós tankönyveket. Sajnos, a tankönyvek még nem elég tartósak, ám a drogprobléma annál inkább. Döbbenetes, friss adatot olvasok: a Gallup felmérése szerint a középiskolák közül ma már minden második drogfertőzöttnek tekinthető. S a legveszélyeztetettebb a fővárosi és a vidéki nagyvárosi diákság. Ami reményteli lehet ez ügyben: a közoktatási törvény módosítása most először, pontosan tartalmazza az iskola nevelő szerepét. S alapelemként tekint a családi életre nevelésre, az iskola és család kapcsolatának szorosabbra fűzésére. Csak azt nem értem, miért csak most jöttünk rá, törvényileg is, hogy talán fontosabb az ép ész és lélek meg test, mint a diákfejek tömése elképesztő mennyiségű, emészthetetlen és az emlékezet számára tiszavirág-életű adatokkal. Mert a népszerű Nobel-díjasunk, Szent-Györgyi Albert oly rég megfogalmazta: az az igazi tudás, ha valaki tudja, hol találja meg, amit nem tud. Más nézőpontból: ideje véget vetni a „telefonkönyvek" bemagolásának, helyette tanulni kellene megtanulni. A tartós tudásért. Banktitkos nyomozás Budapest (MTI) Banktitok megsértésének alapos gyanúja miatt nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen az Országos Rendőr-főkapitányság, mivel a Postabanktól kapott közvetlen információk alapján úgy tűnik: a Világgazdaságban hétfőn megjelent VIP-lista banktitok. A napilap egyik cikkében ugyanis nyilvánosságra hozott egy jegyzéket azoknak a személyeknek a nevével, akik kedvezményes kamatozású betéteket helyeztek el a Postabanknál, illetve akik kedvezményes kamatra vettek fel hitelt a pénzintézettől. - Első körben azt fogjuk kutatni, hogy ki sértette meg a banktitkot - ismertette Garamvölgyi László. Elmondta: az a banktitok megtartására köteles személy, aki banktitoknak minősülő adatot illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, banktitkot sért. A biztos nem vizsgál Budapest (MTI) A Postabank VIP-hiteleinek nyilvánosságra kerülésével kapcsolatosan egyelőre nem érkezett indítvány az adatvédelmi biztoshoz és maga sem tervezi, hogy hivatalból vizsgálatot indít az ügyben - Majtényi László ezt kedden nyilatkozta. Emlékeztetett arra, hogy a VIP-hitelek publikálásának lehetőségéről egy indítvány nyomán már júliusban kialakította jogi álláspontját. Eszerint személyes adatnak tekinthetők az egyes személyek vagyoni helyzetére vonatkozó adatok, így a kedvezményes hitelekkel kapcsolatos információk is. Ezek közzététele csak törvényi felhatalmazás, illetve az érintettek beleegyezése alapján lehetséges. Nincs viszont olyan törvényi felhatalmazás, amely szerint a kedvezményes hitelben részesült közszereplők erre vonatkozó adatai közérdekűnek tekinthetők. 3. oldal Optimizmussal tekintenek a régió jövőjébe A különvélemények tiszteletben tartásával született meg a konszenzus Debrecen (HBN - G. I.) - Láyer József, Hajdú-Bihar közgyűlésének elnöke, Búsi Lajos, Jász-Nagykun-Szolnok közgyűlésének elnöke és Helmeczy László, Szabolcs- Szatmár-Bereg közgyűlésének alelnöke írták alá kedden az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács alapító dokumentumát. A testület alakuló ülésekor az előkészítő tárgyalások menetére és a regionális fejlesztési tanáccsal kapcsolatos személyes várakozásaikról kértünk véleményt a három vezető politikustól. Nem fognak szembe menni Búsi Lajos, Jász-Nagykun Szolnok megye önkormányzat közgyűlésének és fejlesztési tanácsának elnökeként kezdette fogva nagy odafigyeléssel kísérek minden egyes külön véleményt, hiszen azok mindig jó kontrolljai lehetnek a többség véleménynek. Úgy gondolom azonban, mostanra kialakult egy ....................................................11 olyan, hallgatólagos belső egyezség, amely által a külön véleményen levők is lehetőséget biztosítanak az új regionális fejlesztési tanácsnak, és azt mondják, mutassa meg, hogy mit tud. Tehát sem a jászok, sem a tiszazugiak nem fognak szembe menni Jász-Nagykun-Szolnok megyével s az észak-alföldi régióval, mivel nincs értelme, hogy szembe jöjjenek. Elmondtam az említett két kistérség vezetőinek: nem elég arra várni, hogy a régió fel fog emelni bennünket, hanem valamit le is kell tenni az asztalra, választ kell adni a kérdésre, hogy mi mit viszünk be a régióba, vagyis milyen programjaink vannak, amelyek képesek kistérségi, megyei, regionális szinten működni. Úgy érzem, az elmúlt hónapban ezt el is fogadták, hiszen senkinek sem érdeke ellentéteket szítani. Hogy mit várok az integrációtól? Munkát. Tisztán lehet ugyanis látni, hogy a programfianszírozás elve működik mind az Unióban, mind a Phare támogatási rendszerben. Az integráció aláírását követően tehát az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Program konkrét alpogramjait kell záros határidőn belül kidolgoznunk. A huszonnegyedik órában Helmeczy László: A megyénken belüli konszenzust az jelzi, hogy a megyei közgyűlés határozatot fogadott el, amely szerint az egymegyés régióra vonatkozó elképzelésről áttért a hárommegyésre. Kiderült ugyanis, hogy az 1996. évi huszonegyes törvény mellékleteként megjelent statisztikai régiók szerint vagyunk Brüsszelbe bejelentkezve, vagyis ahhoz, hogy európai uniós forrásokra pályázhassunk, létre kell jönnie ennek a hárommegyés régiónak, miután úgy kezelnek bennünket, mint társult országot. Amennyiben a megye szembe megy a hárommegyés régió alternatívájával, vezetőinek azt a politikai felelősséget kellett volna vállalnia, hogy milliárdos támogatásoktól esünk el, és nem csak mi, hanem a két társ megye is. Holott a felelősségünk pont az, hogy minél több támogatás érkezzen. Gazdasági mutatóink sajnos olyanok, hogy nagyon jó eséllyel pályázhatunk szinte minden európai uniós forrásra. Köztudott, hogy a jelenlegi támogatások a leghátrányosabb helyezetű régiók felzárkóztatását célozzák. A huszonnegyedik órában döntünk és írjuk alá az Észak-alföldi Regionális Területfejlesztési Tanács megalakításának dokumentumát, így már pályázhatunk a Phare 2000-res támogatásra is, amely két, legfeljebb három régiót fog érinteni a hét magyarországi régió közül. Akár több tízmilliárd Láyer József: Június 18-ig élt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács határozata az „önálló megye - önálló régió"-ról. Amikor ez megváltozott, és elfogadták az észak-alföldi régióhoz történő csatlakozást, akkor tudtuk megkezdeni azokat a tárgyalásokat, amelyek végén a létrejöhetett a regionális területfejlesztési tanács. Először a munkaszervezetek képviselői tárgyaltak, majd kétfordulós egyeztetésre került sor a területfejlesztési tanácsok elnökei és a megyei jogú városok polgármesterei között. Az ezeken született megállapodások révén jöhetett létre a regionális területfejlesztési tanács, hogy mint régió az európai uniós pénzekből létrehozott alapok pénzére pályázzon. Szóba jöhet a Phare 2000-ben induló programsorozata, valamint az Ispa és a Sapard, amelyekhez egyaránt hárommegyés terveket fogunk benyújtani. Amint az köztudott, Brüsszelben született egy döntés, amely szerint a 2000-től a Phare Magyarországon két, legfeljebb három régiót részesít támogatásban. Az, hogy ezek mely régiók lesznek, objektív mérők alapján dől el. Az észak-alföldi régiónak nagy esélye van az első kettő közé kerülni, az észak-magyarországi és az észak-alföldi ugyanis az ország két legelmaradottabb régiója. A személyes várakozásom az, hogy ebbe a régióba gyakorlatiag 2000 végétől, 2001-től fognak indulni az éves szinten több tízmilliárd forintra tehető - az eddigi Phare-keretnél sokkal jelentősebb - uniós támogatások. Senkinek sem érdeke ellentéteket szítani. Búsi Lajos 11.................................................... Létre kellett jönnie a régiónak. Helmeczy László Két, legfeljebb három régiót támogatnak. Láyer József ............................................................11 VIP-kedvezmény: „félszürke” megoldás Debrecen (HBN - P. Cs.) A Postabank VIP-listás ügyfeleinek nyújtotthoz hasonló kedvezmények nem igazán férnek bele a bankok egy részénél a kiemelt ügyfelek kapcsán folytatott gyakorlatba. A pénzügyi világban elfogadott dolog, hogy egyes bankok bizonyos ügyfeleiknek kedvezményeket adnak. Ez azonban nem általános, az ilyen döntések a bankok menedzsmentjének hozzáállásától függenek. Sok olyan pénzintézet van, amelyek - a verseny tisztasága jegyében - eleve elzárkóznak a VIP-kedvezményektől - tudtuk meg Szabó Leventétől, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Közgazdasági és Üzleti Tudományok Intézetének banküzemtannal foglalkozó oktatójától. Valamit valamiért A szakember szerint ezek a kedvezmények leginkább cégekhez kötődnek. A gyakorlat az, hogy ha egy nagy forgalmat lebonyolító cég számláinak vezetésével egy bankot bíz meg, a bank az adott cég vezetőjének kedvezményes hitelt nyújt, betéteire az átlagosnál kedvezőbb kamatot fizet, illetve egy kisebb betétet egy nagyobbnak kijáró kategória alapján kamatoztat. Ez a megoldás „félszürke" módon arra motiválja a gazdasági élet szereplőit, hogy számlájukat a kedvezményeket nyújtó bankokban vezessék, sőt gyakran maguk a cégek, cégvezetők kezdeményezik a számukra kedvező banki magatartást. Hazánkban nem jellemző az, hogy az itteni bankok VIP- kedvezményeket nyújtsanak ügyfeleiknek. Ugyanez a helyzet az angolszász világban is, azonban például Olaszországban a kedvezményadás sokkal inkább bevett gyakorlat. Ezek a kedvezmények összességükben viszont csak odáig mehetnek el, hogy az egyes ügyletek a bankok számára még profitot hozzanak. Érdekérvényesítés A mostani magyar VIP-listás ügy kapcsán szóba került személyek mögött többnyire nem állnak nagy cégek, így kedvezményezettségük kapcsán felmerülhet a kérdés, miért részesültek mégis kivételes elbánásban. A szakember szerint ebben az esetben sok olyan - esetleg fontos közéleti szerepet betöltő - személyiségről is szó van, akiknek érdekérvényesítő befolyása esetleg az adott bank számára is kedvezőnek tűnhetett. Ha én is rajta lennék a listán, biztosan nem örülnék neki, hogy közzétették a Világgazdaságban a Postabank kedvezményezettjeinek nevét. Nem ítélem el őket, a helyükben én is felvettem volna azokat a pénzeket. Abban szerintem van valami, hogy azt a pénzt a mienkből is adták, de tudomásul kell venni, hogy amióta az ember lejött a fáról, nincs egyenlőség. Vincze Erzsébet VÁLLALKOZÓ Ha engem is érintett volna az ügy, biztosan nem örülnék neki, hogy ott a nevem az újságban. Az jó, hogy az emberek megtudták: vannak ilyen pénzügyi manőverek, de úgy is megtudhatták volna, hogy nem szerepelnek ott nevek. Itt szerintem sérült a személyi és a banki adatvédelem. Másik dolog: nem csak ez a háromszáz-valahány ember részesedik a mi pénzünkből. Tamási Csaba PIACMENEDZSER Nem jó tudni, hogy vannak ilyen kedvezményezettek, mert nincs esélyegyenlőség. Jó, hogy világossá vált, kiket tart a bank a maga számára „fontos embereknek", mert megtudtuk, kiket akartak és kiket sikerült megvenni. Szerencsére ma már ott tart az ország, hogy az ilyen ügyekre fény derül, megtudhatjuk, milyen mahinációk zajlanak a háttérben. Halász Gabriella Judit tanuló Az a véleményem: az újság jól tette, hogy megjelentette ezt a listát, mert nem jut mindenki olyan feltételekkel pénzhez. Ez olyan ország, ahol az kaphat a bankból pénzt, akinek van, akinek nincs, az nem kaphat. Azt gondolom, hogy ez az ügy nagy gazemberség. Aki rajta van a listán, ezután biztosan nem fogom tisztelni. Sokakat eddig se tiszteltem. Nagy Sándor Volán-dolgozó Ha titokban maradt volna a lista, az emberek találgatnának, fantáziálnának, a nyilvánosságra hozatallal viszont tisztult a kép. Akiről azt hittük, hogy érintett, az nem szerepel a névsorban, akiről meg nem feltételeztünk volna ilyesmit, az pedig ott van. Az érintettek anyagi hasznot csináltak abból, hogy közismertek. Kiderült, hogy megvehetők. Papp Gábor EGYETEMISTA