Hajdú-Bihari Napló, 2000. szeptember (57. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-01 / 205. szám

2000. szeptember 1., péntek NAPIO flKTUflUS Adok-kapok Petneházi Attila re mikor köztisztviselők, hatósági alkalma­zottak látványosan gazdagodnak, mondjuk egy időben építenek sokmilliós házat és vásárolnak méregdrága kocsit, óhatatlanul felvetődik a kérdés: ugyan miből? Az államtól kapott java­dalmazásukból biztosan nem, családi örökség­ből talán igen, persze csak kevesen örökölnek annyi tízmilliót, amiből hirtelen kacsalábon for­gó palotára és luxusautóra is telik. A vagyon­nyilatkozatra vonatkozó elképzelés annak ide­jén hamvába holt ötlet maradt, így aztán azóta sincs senki, aki megkérdezné ezeket az embe­reket: ugyan miből? Korrupcióról, feketepénzekről, gátlástalan adok-kapokról suttognak az emberek, ezek az esetek azonban többnyire bizonyíthatatlanok. Pedig a jelenség kétségkívül létezik, hiszen ahol az ügyintéző bármiféle döntéshelyzetben van, ott előbb-utóbb próbálkoznak az ügyfelek. A médiában többnyire azok az ügyek kapnak visszhangot, ahol lebukott a vámos, a rendőr vagy éppen az önkormányzati alkalmazott. Márpedig ha ezeknek az eseteknek a gyakori­ságából indulunk ki, akkor joggal feltételezhet­jük, hogy a vesztegetésre irányuló sikertelen kí­sérletek száma jóval nagyobb.­­Nem vitatom, hogy a különböző hivatalok­ban és hatóságoknál a becsületes, bármiféle korrupciót helyből elutasító ügyintézők vannak túlnyomó többségben, akik nehezen élik meg azt, ha a közvélemény általánosít. Ezért is ért­hetetlen, hogy miért nem jelentik feletteseik­nek a velük megtörtént eseteket. A munkálta­tók ugyanis hivatalosan nem tudnak ilyen pró­bálkozásokról, miközben sokunknak van/lehet olyan ügyintéző ismerőse, aki a vasárnapi ebédnél efféle sztorikkal szórakoztatja a család­tagjait. A baj csak az, hogy miközben ők a nyolcadik emeleti panellakásukban a feddhe­tetlenségükről szóló történeteket mesélik, pó­rul járt ügyfelük már a kacsalábon forgó palota kapucsengőjét nyomja, és oda be is engedik. A gázolaj ára „továbbgyűrűzik” Debrecen (HBN - K. E. R.)­­ A gáz­olaj ára literenként 6,25 forinttal emelkedett mától, a benziné válto­zatlan maradt. „Az újabb áremelést nem fogadta sen­ki kitörő örömmel. Sőt aki éves szerződést kötött, és nem szerepel benne az üzem­anyag árváltozása miatti fuvardíjköltség­emelkedés, az nem emelhet árat. Az a fu­varozó a többletköltséget veszteségként könyveli el” - mondta Szilágyi József, a kereskedelmi és iparkamara belföldi, köz­úti árufuvarozó tagozatának vezetője. Ez­zel szemben a szabadpiacon ténykedők a fuvardíjat azonnal az emelés mértékének megfelelően tudják alakítani. „Azon túl, hogy drágul a fuvarköltség, az üzemanyag emelésének mindenkor árfelhajtó hatása van, hiszen a szállítási költségek növeke­dése miatt várhatóan emelkedik majd egyes termékek ára is” - tette hozzá Szi­lágyi József. „Az üzemanyag árának változása a nemzetközi szállítmányozásra is hatással van. A szállítmányozó cég ezeket az árvál­tozásokat nem érvényesíti minden eset­ben, így az áremelkedésből adódó több­letköltségek a szállítmányozói jutalékot csökkentik. Ez azt jelenti, hogy az addigi eredmények megtartásához több fuvart kell elvégezni” - fogalmazott Fülöp Zsolt, a kamara nemzetközi szállítmányozási ta­gozatának vezetője. Varga Sándor, a Hajdú Volán Rt. gaz­dasági vezérigazgató-helyettese úgy látja, hogy a gázolaj árának emelkedése jelen esetben nem hárítható tovább, hiszen a társaság hatósági árakkal dolgozik, amit az önkormányzat, illetve a közlekedési tár­ca határoz meg. Ez az emelés a Hajdú Vo­lánnak 15-20 millió forint többletköltséget jelent. A szakember szerint az év folyamán még további áremelkedés várható. „Az üzemanyagra fordított pénzt más terüle­tekről csoportosítjuk át, így kevesebb jut majd például a minőségi fejlesztésekre is. „Szigorítottunk a normán, így cégünknél év eleje óta visszafogottabb az üzemanyag­felhasználás” - mondta Varga Sándor. Lesznek pluszmunkák és többletköltségek Előfordulhat, hogy három hétig teljesen szüneteltetni kell a villamosforgalmat Debrecen (HBN - G. I.) - A fontos, hogy úgy csináljuk meg, hogy negyven évig jó legyen, felelte Kósa Lajos pol­gármester a megjegyzésre, amely szerint úgy tűnik, mintha lélekben már ő is fel­készült volna rá, hogy esetleg mégsem készülnek el határ­időre a Piac utcai munkák. Csütörtökön délelőtt a városhá­zán a beruházásban érdekelt cé­gek képviselői részletekbe menően tájékoztatták a város vezetőit a ki­vitelezés menetéről. Túlzás nélkül állítható, hogy Debrecenben ma nincs még egy téma, ami úgy fog­lalkoztatná az embereket, mint a Piac utca elejének sétálóutcává alakítása, amelyről folyamatosan és mindenütt beszélnek. Az egyre jobban érezhető érdeklődésre rea­gálva a polgármester ezúttal is kö­szönetet mondott a város lakóinak a kitartó türelmükért. Az értekezleten a többi közt el­hangzott, hogy csütörtöktől, azaz tegnaptól kezdve végre folyamato­san érkeznek a burkolókövek, még­pedig ötféle színben. Szeptember közepéig az összes szükséges dísz­követ a helyszínre szállítják, és a hónap második felében elkészül be­lőlük a burkolat. Az is kiderült, hogy az eredeti tervhez képest na­gyobb felületre megy díszkő: a Nagytemplom melletti részen pél­dául a Perényi utcáig, a Hatvan ut­ca elején pedig a postáig, ahol egyébként ugyanúgy kandeláberek állnak majd, mint a téren. Mindeh­hez, természetesen, a csatolt részek közműveit is „átvilágítják”, és szükség esetén módosítják. A jövő hét csütörtökéig kell a közmű-kivi­telezőknek felmérniük, hogy mi­lyen határidőkkel tudják e többlet­feladatokat elvégezni, és csütörtökig kell meghatározni a pluszmunkák költségvonzatait is. Kósa Lajos vissza-visszatérően hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az eredeti­leg tervezett október 30-i határidőt tartani lehessen, de nem azért, mintha ez valami évfordulós határ­idő lenne, hiszen, mint mondta, nincsenek rigolyáik, hanem azért, mert a városüzemeltetési szempon­tok így kívánják, s mert addig vél­hetően nem lesz havazás. Az min­denesetre tény, hogy lesznek több­letköltséggel járó többletmunkák. E tekintetben a polgármester meg­nyugtató garanciának tartja a beru­házásban rejlő 20 millió forint tar­talékot és a költségvetés 100 millió forintnyi céltartalékát. Felszínre került a beruházás néhány neuralgikus pontja is. Má­ig sincs például határozott elképze­lés a Simonffy utca sarka előtt a Piac utcán álló transzformátor hi­hetetlenül csúf építményének ál­cázására. Annak ugyanis, hogy máshová helyezzék el, állítólag nincs meg a lehetősége. Más ter­mészetű, de nem kisebb jelentősé­gű gond az automata öntözőrend­ Romfelújítás, a hét elején elkezdődött a gúti erdő mé­lyén található, XVi. századi, ro­mán stílusú templom maradvá­nyainak felújítása. A munkálatok során az Országos Műemlékvédel­mi és Helyreállító Kft. szakembe­rei az időjárástól megrepedezett, és vandál kezektől összefirkált tég­lákat is kicserélik, a padlózat friss földdel történő feltöltésével párhu­zamban. A nagygáti Árpád-kori fa­lu imahelyének restaurálása több mint kétmillió forintba kerül, és várhatóan szeptember közepére fe­jeződik be Fotó: Czeglédi Zsolt Nem a határidő, hanem a minőség az, ami a legfontosabb Fotó: Iklódy János S­zinte lehetetlen vál­lalkozás, hisz alapjai­ban romlott meg minden az országban. Sokan ügyesek voltak a privati­zációnál, mások hoppon maradtak. Nagyon nagy lett a különbség az em­berek megélhetési lehe­tőségei között. Vannak, akik dúskálnak a javak­ban, mások egyik napról a másikra élnek. Az adó­zási politika is gondot okoz. Nem tudom, ho­gyan lehet ezt megolda­ni. Szét kellene nézni más országokban, ők ho­gyan szorítják vissza a korrupciót. Sárosi József TANÁR N­ehéz kérdés. Talán több fizetést kellene adni azoknak, akik kor­rumpálható helyzetben vannak. Gondolom, ha megfelelő fizetést kapná­nak, kisebb lenne a va­lószínűsége annak, hogy a tilosban járjanak. Per­sze így sem lehetne telje­sen kizárrni a megveszte­getés veszélyét. Az em­berek gyarlók, és van­nak, akik mindent meg­tesznek annak érdeké­ben, hogy elérjék a cél­jukat, akár törvénytelen eszközökkel is. Erre mondják, hogy kéz kezet mos. Erdei András TANÁR jWJ­­JJjJj /JJJJJJU^aÚ VJÉJiD&CÉsiátt A korrupció visszaszo­rítására komoly esz­közöket használnék, bün­tetném azokat, akik elfo­gadják a pénzt. Ellenőriz­ném a megvásárolható emberek jövedelemét, na­gyobb szigorúsággal fog­nám őket, csak akkor mehetnénk valamire. Rendet teremtenék a Bi­ka előtti téren a nagy fel­fordulásban és az ország­ban is. El van engedve minden. A miniszterelnö­künk szórja a pénzt, és ugyanazt csinálja Debre­cen vezetősége is. Várat­hatott volna még magára a Kossuth tér átépítése. Cselle József nyugdíjas A probléma gyökerét kellene feltárni. Azt, hogy miért fordulnak az emberek korrupcióhoz. A megvesztegetés az, ami­kor az emberek fizetnek azért, hogy elérjenek va­lamit, amit a többség nem támogat. Lehet, azért nem támogatja, mert nem jó az elgondo­lás. De ha ennek ellenére az illető mégis a megvesz­tegetéshez folyamodik, azért teszi, mert énköz­pontú. Az emberek gon­dolkodását kellene meg­változtatni. Nem lóellen­zővel kell járni, hanem mások felé kell fordulni. Tóth Szilvia EGYETEMI HALLGATÓ A korrupció évek óta virágzik, és ez nem is lesz másképp. Nem is azzal kell foglalkozni, aki adja a pénzt, hanem az­zal, aki elfogadja. Az em­berek gondolkodásán kel­lene változtatni. Az nem megoldás, hogy több fize­tést kapjanak a megvesz­tegethetők, mert akinek több van, az még többet akar. Nem tudom, hogy mi ennek az ügynek a megoldása, szerintem nincs kiút. Mindig voltak és mindig is lesznek olyanok, akik bármilyen módon is, de megszerzik maguknak az előnyöket. Szakály József nyugdíjas szer öntözőfejeinek majdani haté­kony védelme. A polgármester műszaki megoldási javaslatot kért a megvédésükre. A kivitelezés ha­táridejét is érintő problémával jár­hat továbbá a villamos felső veze­tékeinek szerelése, különösen a vezetéktartó oszlopok cseréje is. Előfordulhat, hangzott el, hogy egy háromhetes teljes villamosfor­galom-korlátozás beiktatásával le­het a munkát elvégezni. 3. oldal Kávéház, cukrászda, terasz A kivitelezés helyszíni megtekin­tésekor a polgármester elisme­rően tett említést arról az együtt­működési készségről, amellyel a városi önkormányzatnak a sétá­lóutcával kapcsolatos kívánsá­gait a Cívis Hotels Rt. részéről fogadták. A Napló érdeklődésére Hu­­puczi László elnök-vezérigazga­tó elmondta, hogy a jövőben a főtérhez alkalmazkodó vendég­lői, cukrászdái kínálatot akar­nak nyújtani. A teraszt az Aranybika teljes hosszában sze­retnék működtetni, a volt Ibusz-iroda helyén cukrászda, illetve presszó lesz, az Arany­bika Gössert kávéházzá alakít­ják. Terveik megvalósítása ér­dekében kezdeményezik, hogy a bérlő külföldi tulajdonosok­kal kötött szerződés lejártakor visszaállíthassák a főtér új arcu­latához illő vendéglátói szolgál­tatást.

Next