Hajdú-Bihari Napló, 2001. február (58. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-03 / 29. szám
2001. február 3., szombat Jajgatás helyett - Mi mást is ajánlhatnék, mint a fiam, Cserhalmi György legújabb CD-jét, amelynek a szövegírója is ő? A zenét, amely ebben az esetben kiszolgálja, vagy ha úgy tetszik, megerősíti a mondani Varga Magda valót, Novák Péter szeoperaénekes tette. Nem vagyok elfogult anya, mindig is kritikusan szemléltem Gyurit, de ez a lemez őszintén megfogott, mert tükröt tart az egész társadalom elé. Nem egy ötvenkét éves ember fennhéjázásával, de mindazzal a tapasztalattal, ami csak az ötvenesek sajátja. Nem sír, nem jajgat, tényeket közöl, visszataszító jelenségeket karikíroz: a kultúrkacat „porcukrát”, az álságosan ringó médiahajót, a klónozott showműsorokat és műsorvezetőket és így tovább. Van benne természetesen személyes érzelem, szerelem, tehát romantika és poétika is, de nem válik érzelgőssé. Ugyanakkor megfogalmazódnak az ember mindenkori félelmei, kétségei is. Az Eklektikon című lemez zenei és tartalmi eklektikájában is egységes egész, hiszen a dalokban minden mindennel összefügg, miként a versben általában. A vers ugyanis nem más, mint pillanatfelvétel, és ha jó a „fotós”, képes megtalálni a legsokatmondóbb, legjellemzőbb pillanatot. A pesti lemezbemutatót a Thália Színházban tartották, ahol táncosok is közreműködtek Novák Ferenc koreográfiájára. A CD egyébként a Partisan Records gondozásában jelent meg, s számos alkotója között szerepel Csomós Mari és Marozsán Erika is. Élő elektronikusok Az EAR együttes, mely nevében hordozza az elektroakusztikai kutatás angol szavait, évek óta keresi a hagyományos értelemben vett zene és az elektronikusan előállított, vagy új módon modulált hangok szintézisét. A Sugár Miklós vezette társaság, mely stilárisan semmiképp, legfeljebb céljaiban, eszközeiben közös, a Magyar Rádió stúdiójával karöltve készíti és terjeszti a kortárs kifejezésmódok egyik lehetséges változatát. A mostani lemezükön, melynek címe Live Electronic Works, hét szerző egy-egy műve hallható (Olsvay Endre: Allegória, Faragó Béla: Lux perpetua, Hollós Máté: L'EAR-A, Madarász Iván: J. J. játékai, Tihanyi László: Nereida, Szigeti István: ChambEAR Music, Sugár Miklós: Álmok). Közös bennük az előadó-apparátus: 4-8 hangszer és szintetizátorok, az élő és a rögzített hanghatások keveredése. Hogy mennyire élő az élő elektronika egy CD-n? Természetesen semennyire és ugyanak-kor teljes egészében az. Igazi ritkaságszámba megy egy iyen kiadvány. I (Hungaroton Classic) Állati boldogság Széplaky Gerda Ritkán részesül kortárs irodalmi alkotás akkora szakmai elismerésben, mint Bodor Ádám Sinistra körzet című kisregénye: a kritikusok rögtön megjelenése után (1992-ben) remekműnek nyilvánították. Az idő múlásával pedig egyre inkább igazolódni látszik az akkori fogadtatás. Hiszen mindazok a totalitárius rendszer leigázó struktúrájából fakadó (az állandó ellenőrzés és állandó készenlét alá helyezésre irtató) élmények, amelyek a Siniatce követ balszerencse sújtotta világát alapmotívumokként szervezik egységgé, a rendszerváltást követő években elfojtottságukból talán túlságosan nagy vehemenciával törtek a felszínre, s talán politikai aktualitásukkal némileg le is fokozták a regény lehetséges olvasatait. Mert azoknak az emberszerű lényeknek, akiknek hegyormok és hágók fogságában, a természet határvonalainak drótsövényekkel egyértelműsített gyűrűjébe zárva kell egzisztálniuk, egy dögcédulával a nyakukban - nos, ezeknek az animális lényeknek az életútjaik talán nem is annyira a sorsok törzskönyvezettségének parafrázisaiként értendők avagy utópikus rajzolataként. A nyakláncként hordott dögcédula sokkal inkább a halálnak mint sorsszerű végzetnek való eredendő felkínálkozást szimbolizálja. A regény majd’ minden fejezetében megjelenik a halál, mondhatni, erőnek erejével a regény terébe „szögeződik”, akár Puiu Borcan (a hatalom kimúlt képviselőjének) holtteste a hegytetőre: „valaki a halottat odaszögezte - csakis hegyivadásznak öltözött pecér lehetett -, kezén át szuronyokat döfött a földbe, lábát pántokkal fogta a kövek közé”. A különféle halálnemek parádés felsorakoztatása, valamint a halál tabuját és szentségét parodizáló megannyi leírás mind-mind ugyanazt a célt szolgálják: az elmúlás eseményét úgy illeszteni a létezés folyamatába, hogy az ne pusztán annak evidens részeként tűnjön föl, de mintegy azt szervezd és sodrásban tartó erőként. Ahogy Borcan ezredes szájában is, mire rátalálnak, már egy madár fészkel. S az új ezredesnő (Coca Mavrodin) totalitárius hatalma sem való másra, minthogy elvezesse őt is megsemmisülése felé: jégcseppek üvegébe fagy, s helyében csak rongykupac marad. Van akiből még annyi se. Hamza Petrika például megkereste fenekén a lyukat, s karóba húzta magát: „helyén csupán átlátszatlan feketeség lebegett”. A főhős, Andrej Bodor fogadott fia pedig felgyújtotta magát, hogy „mint könnyű zúzmópernyét magával ragadja a patak”. Hát így kebelezi be, és így juttatja vissza önnön lényegiségükhöz ezeket a kísérteties lényeket a szüntelenül gomolygó, átlátszatlan feketeség. A regény nyelvezetén szétterülő metaforikus háló a szereplőket az állati létezés sajátosságaival ruházza fel. Az egyszerű vándor vörös kakas, Aranka Westin - vén csataló; Coca Mavrodin eltaposott bogarak illatát árasztja; Elvira Spiridon pedig gyönyörű, akár egy berkenyemadár. Megannyi furcsa, állatszerű lény. Akik meredek hegyormok, szögesdrótok, csapdákkal teli árkok közt, az időjárás szeszélyeinek és a járványos megbetegedésnek való kiszolgáltatottságuk ellenére is megtalálják a számukra rendelt beteljesedést. A körzet lakói ugyanis alapvetően boldogok: elvárásaik és az adottságok között tökéletes a megfeleltethetőség. Andrej, a főhős miután megérkezik a körzetbe, miután feladja korábbi önazonosságát (papírjait elveszíti és elfelejti a nevét), miután a hatalom feltétlen kiszolgálójává válik, valamit mégis megőriz emberi méltóságából, jóllehet, éppen ez a valami teszi ösztönszerű és animális lénnyé, a boldogságra való képességét. A feltétlen önátadást. Hogy Elvira Spiridon bársonyfenekével az ölében úgy érezheti, mindent elért. Ám ez a boldogság mégsem csupán a testiség régióiból eredeztethető, nem pusztán a bársonyos fenék evidenciája. Mert a testiség és a materialitás éppenhogy a szelleminek hordozza valamiféle lenyomatát: a hazudozás oly természetesnek tekintett játékaival szemben éppenhogy ez képviseli a valódiságot, az egyetlen referenciát. Amikor például Andrej maga elé hány az ülésre, akkor az egyik szereplő az alábbi lakonikus kijelentést teszi: „Mint az agyvelőd, olyan”. Az éjszakai ürülék pedig reggel a fehér takarón át „leveti magáról a hazug álcát, és újra ott pompázik nemes barna mázával”. Így lesz a boldogság az a létlehetőség, ami az ember számára bestiális ösztönkésztetésekkel teszi egyedül értelmezhetővé az életet és a halált. (Bodor Ádám: Sinistra körzet) NAHM TÉKA Szenvedélyes keresztény kalauz Szép képek és szórakoztató olvasmányok egy kötetben Gulyás Gábor Képzőművészeti albumok és katalógusok esetében az élvezhetőség legtöbbször a nyomtatás minőségétől függ. A hetvenes évek rendkívül gazdag és nagy példányszámú magyar albumkínálata - amelynek nem kis része ma is fellelhető az antikváriumok polcain - sajnos, számos olyan könyvet is magában foglal, amelyben színhűnek aligha nevezhető festményreprodukciók sorjáznak. Éppen ezért nem lehet eléggé méltatni azt az igényes, precíz nyomtatást, ami a kalandozás a keresztény művészet világában című reprezentatív könyvet jellemzi (a feltűnően szép kiállítású album nyomdai munkálatait a magyar kiadó Indonéziában végeztette). A szerző történeti szempontokat érvényesítve tárgyalja a mögöttünk hagyott két évezred nyugati keresztény művészetének legkiválóbb alkotásait, de a történetfilozófiai és művészetelméleti kontextusok helyett sokkal szívesebben számol be egy-egy jellemző anekdotáról, kevéssé ismert történetről. A szép képekhez ilyenformán szórakoztató olvasmány is társul, ugyanakkor a tárgyalt korszak és művész legfontosabb jellemzőiről is biztonsággal tájékozódhatunk - az album akár a művészettörténet gimnáziumi tankönyveként is használható lenne (már ha lenne ilyen tantárgy a gimnáziumokban). A könyvnek nem csupán a témája, de a szellemisége is keresztény: az okfejtések mögül időnként átsüt a hit, a lendületes stílust vallásos szenvedély táplálja, a töprengő sorokat egyfajta szelíd áhítat hatja át. Afféle „keresztény kalauz” ez a könyv, mely Európa nagy múzeumaiba és templomaiba viszi az olvasót, hogy több mint félszáz kiemelkedő alkotó életéről és munkásságáról meséljen az ókeresztény falképek létrehozóitól a kortárs képzőművészet legnagyobb hatású művészeiig. A könyv legnagyobb érdeme azonban mégsem ez, hanem az a száznál is több - pontos annotációval ellátott - nagyszerű reprodukció, ami valóban lenyűgöző panorámát nyújt a keresztény művészet történetéről. Apró bosszúság viszont a nyugati nagyvonalúsággal fogalmazott fülszöveg, ami - többek között - arról tudósítja az olvasót, hogy a krakkói Wawel Királyi Múzeumban a szerző „volt az első Nyugatról érkező restaurátor. Krakkóban tartózkodott a csernobili katasztrófa idején is.” Nos, az Elbától nyugatra nyilván nagyon közelinek tűnik a két említett város, a nyolcvanas évekbeli Krakkó pedig kommunista koncentrációs tábornak, mifelénk az ilyesfajta hősies kalandokon csak nevetni vagy bosszankodni lehet. Hála istennek, magára a könyvre egyáltalán nem jellemző ez az attitűd. (Helen de Borchgrave: Kalandozás a keresztény művészet világában, Atheneum 2000, Budapest, 2000) Szépirodalom Szakirodalom Fiataloknak 1 Márai Sándor Brózik Károly Salten, F. Füveskönyv Nagy magyar atlasz Bambi (Helikon) (Lampel) (Móra) 2 Ady Endre összes Cholnoky János Fekete István versei A sárkányok országából Vuk (Szépirodalmi) (Lampel) (Nestor) 3 Oláh Gábor Sven, H. Szutyejev, V. Pokol, kiáltó szó a pusztába Ázsia sivatagjain keresztül Vidám mesék (Budapest) (Lampel) (Móra) 4 Jókai Mór Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban Benedek Elek A kőszívű ember fiai és képekben: Magyarország Az aranyszakállú ember (Móra) (Magyar Királyi Államnyomda) (Alföldi Nyomda) — Thomas Mann Marosi Lászlóné Süss föl nap! _ A Buddenbrook-ház 104 híres magyar recept 116 magyar népmese (Európa) (Közgazdasági és Jogi) (Ciceró) Dumas, A. Bastian, H. Rowling, J. K. 5 Monte Cristo grófja Csináld magad! Gyerekszobák Flarry Potter és a bölcsek köve (Európa) (Cser) (Animus) Esterházy Péter Lőrincz Zsolt Rowling, J. K. Fancsikó és Pinta Német társalgási kézikönyv Harry Potter és a titkok kamrája (Magvető) (Ikva) (Animus) Passuth László Hajdú Katalin Rowling, J. K. Esőisten siratja Mexikót Angol beszédhelyzetek és szituációk Harry Potter és az azkabáni fogoly (Szépirodalmi) gyűjteménye (Ikva) (Animus) Passuth László Bellon Tibor Rowling, J. K. Nápolyi Johanna Tárgyalkotó népművészet Harry Potter és a tűz serlege (Szépirodalmi) (Planétás) (Animus) Kodolányi János Alderton, D. Milne, A. A. «A Az égő csipkebokor Határozó kézikönyvek Amikor még kicsik voltunk ' (Magvető) Macskák (Panemex Kft.) (Holló és Társa) Antikvárium és Könyvesbolt, Debrecen, Piac u. 26/B 9. old. té Aüti'________________ A cél a küzdés Keczán Mariann A Vigília januári számának bevezet tanulmányai a vallási éle változásait vizsgálják, A teológus Jean Marie Lustiger a lelkipásztor elméleti és gyakorlati képzésének sokoldalúságára és alaposságára helyezi hangsúlyt, hiszen a papságnak a megváltozott körülmények közöt kell gyakorolnia hivatását. „A jövendő papoknak m minden erejükkel azon kell lenniük, hogy felfedezzék a keresztény hagyományt, és törekedjenek a Krisztus követésével együtt járó szüntelen megtérésre” - summázza gondolatait a szerző. Pelle János történeti írásában a katolikus egyháznak a zsidótörvényekhez való viszonyával foglalkozik, egyrészt a neofiták, tehát a zsidó vallásról katolikusra áttértek megítélését, másrészt a deportálásoknak a két felekezet kapcsolatában játszott szerepét elemzi. A filozófus szemszögéből Gáspár Csaba László törekszik megfejteni az emberinek az isteni, a titokzatos megértésére irányuló figyelmét. A Szépírás rovatban mintha a tanulmányblokk gondolatai folytatódnának. Isten és az esendő-szenvedő ember személyes kapcsolata, a kérdező és a töprengő magatartás, a hang nélküli párbeszéd a meghatározó Nagy Gáspár Ima című versében. Az időhöz, az elmúláshoz való különös változatos viszonyok bontakoznak ki az első kiadású Márailevelekben, Tüskés Tibor Időrétegek és Fűzi László A Galilei című írásában. Van, aki perre megy az idővel, majd eláll a Játéktól”: nem alkuszik, és nem is veszít - annyit visel, amennyit lelkében elbír, vagy amennyi az igazsághoz feltétlenül szükséges. Tisztaság és morális tartás sértődés nélkül. Megbántva, de nem megsértődve az alkotás szabadságának szellemében - ez motiválhatta Márait, amikor kitért az útból. Hasonló polémia gyötörhette Németh Lászlót Galilei című drámájának megírása közben, amely szintén az alkotó és a történelem viszonyára adott válaszként is értelmezhető, főként az átírás előtti, s csak 1994- ben (épp Debrecenben) bemutatott, első változatban. A beszélgetősarok vendége Kárpáti Tamás Munkácsy-díjas festőművész. A szakralitás számára az élet szerves része, alkotni is ezáltal képes. A végső értelmet a madáchi gondolatban látja: „Az ember célja a küzdés maga.”