Hajdú-Bihari Napló, 2002. január (59. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-02 / 1. szám
2002. január 2., szerda RÖVIDEN : Légiforgalmi sztrájk. A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságnál működő egyik szakszervezet, a Magyar Légiforgalmi Szolgálatok Szakszervezete (MLSZSZ) ma, szerdán nulla órától határozatlan idejű munkabeszüntetést hirdetett. A légiforgalmi irányítók bérének százszázalékos emelését szeretnék elérni. A sztrájk nem érinti a repülőgépek menetrendjét, a légiforgalomban nem várható fennakadás. Tiltakoznak a plakát ellen. Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség álláspontja szerint a szabad demokraták Nyugati téren felállított óriásplakátja a modern magyar demokrácia legízléstelenebb kampányfogása. Ennek felirata: Tessék választani! (hasonlóan a Fidesz egyik 1990-es plakátjához). Két kép látható rajta, melyek közül az egyiken egy idős hölgy kíván kezet csókolni Orbán Viktornak, míg a másikon Kuncze Gábor karol át egy idős asszonyt. NÉZŐPONT Ébren álmodunk Porcsin Zsolt E-MAIL: porcsin@inform.hu Nem ért véget semmi, új fejezet sem kezdődött, csak lapoztunk a naptárban, egy nappal közelebb kerültünk az országgyűlési választások időpontjához. Kampányévre koccintottunk, a politika megint mindenhová beront, megoszt, fenyeget, bélyegez, Magyarországot menthetetlenül két táborra szakítja. Nem lesz átjárás, csak átkiabálás. A szembenálló felek minden erejükkel egymásnak feszülnek, a küzdelemben gyakorta észre sem veszik majd, hogy olyan határokat lépnek át, amelyek tisztelete a demokráciák egyik ismérve. Belső kritikát nélkülöző öndicséret egyfelől, koncepciótlan kuszaság másfelől. A gyűlölködés, a nemtelen indulat napi betevő, sőt, mára narkotikummá vált, nehéz lenne lemondani róla. Akárhogyan is végződjenek a szavazások, az aréna valószínűleg megosztott marad, és a vesztes bizton számolhat a győző kegyetlenségével. Tudod, hogy nincs bocsánat. Ha mindezen játékszabályok pusztán a politika belső köreire lennének érvényesek, még örvendhetnénk is a mutatványnak: gyűrjék csak egymást. Akár még szórakozhatnánk is rajta, kár, hogy egy évtized jelenkor-történelme úgy elcsigázta a lelkeket, hogy egyre kevésbé leljük örömünket e gyakran méltatlan vetélkedésben - a szabadság szebbik arcát elfedi. Mert a permanens fogcsikorgatástól nem mentes már sem munkahely, sem a pénz világa, lábra mennek a fociban is. Helyi és országos pártvezetők feledkeznek meg rendre felelősségükről, amikor hagyják, hogy az átlagpolgárt is magukkal ragadják indulataik. Mit hagyják? Késztetik, sarkallják, tuszkolják kisszerű küzdelmeikbe. Az egzisztenciális félelmek egyik vagy másik táborba, az egyik táborból a másikba terelik azokat is, akiknek amúgy nincs ínyére a hadakozás. Ismét dívik a hallgatni arany megalkuvó bölcsessége. Pedig a társadalmi átalakulások még nem fejeződtek be, az ország még keresi saját karakterét, ami ma kisebb hibának tűnik, az holnapután jóvátehetetlen következményekkel járhat. Most kellene ébren maradni, mert a végén rosszat álmodunk. Nem csak az álmodok, hanem mindenki. Villámvoks j ¡ j j j y’wr'Jvfi''/!¡ jj JvVw j ¡A* CLvL v L -I Hétfői kérdésünk: Van-e értelme az újévi fogadalmaknak? A leadott voksok aránya: Mai kérdésünk:§ Utolérjük-e 15 év múlva az Európai Uniót? IjlSMBg Szavazatát leadhatja: SMS-ben is szavazhat: 06-30/30-30-265 Nini Más a tempó, nem fontolva haladnak A polgármester azt szeretné, ha Debrecen továbbra is az ország meghatározó városa maradna Pál Csaba E-MAIL: pal.csaba@inform.hu Debrecen (HBN) - Hogyan értékeli a város 2001-es esztendejét a polgármester? Mit sikerült megvalósítani az önkormányzat terveiből, s melyek azok, amelyeket a legnagyobb jóindulat mellett sem? Többek között erről beszélgettünk Kósa Lajossal. - Történt néhány megismételhetetlen vagy éppen nehezen ismételhető dolog - kezdte értékelését a polgármester. - Befejeződött a belvárosi sétálóövezet kialakítása, melynek avatóünnepsége is - Beethoven IX. szimfóniájának előadásával - teljesen egyedi volt, s körülbelül 40 ezer embernek nyújtott maradandó élményt. Az ifjúsági atlétikai világbajnokság kapcsán felépült egy új atlétikai stadion, s a verseny révén Debrecen egy időre a világ érdeklődésének homlokterébe került. De sorolhatom a kisebbnek tűnő, a maguk helyén viszont szintén nagyon fontos eredményeket: a 35- ös és a 47-es út városba bevezető szakaszainak, a kiskörútnak a korszerűsítését, a Vojtina Bábszínház kialakítását, az iskolai fejlesztéseket. Sikeresek voltak azok a pályázataink, melyek a kongresszusi központ építéséhez, a gyógyfürdő fejlesztéséhez, a Monostorpályi út korszerűsítéséhez, a hulladékgazdálkodási rendszer kialakításához járulnak majd hozzá. Más beruházásokat viszont éppen azért nem sikerült elindítanunk, mert nem nyertünk hozzájuk támogatást. A színház belső felújítására, a józsai Gönczy Pál Általános Iskola fejlesztésére, a keleti városrész szennyvízcsatornázására idén ismét megpróbálunk forrást szerezni. Nem célszerű kitérni - Ha már a beruházásoknál tartunk, a jövő látványos sportlétesítmények létrejöttét ígéri a városban. A termelő beruházások terén viszont mintha nem érvényesülne ekkora dinamizmus. Zöldmezős termelőberuházásként valóban csak a National Instruments informatikai gyára valósult meg az ipari parkban. Ne felejtsük azonban el, hogy a Reemtsma 3,5 milliárd forintos befektetés keretében a Debreceni Dohánygyárba hozta világhálózata teljes filtergyártását, a konzervgyárban 1,5 milliárdos beruházással létesítettek új zöldborsó- és kukoricakonzerv-gyártóvonalat, az FAG 1,5 milliárd forint értékű csapágyipari fejlesztést hajtott végre. A termelőszféra tehát nagyon dinamikusan gyarapodott. A város gazdasági teljesítményét egyébként az iparűzési adóbevétel alakulásán lehet a legjobban lemérni. Ez pedig határozottan emelkedik: 1998 óta majdnem a duplájára nőtt. Ami pedig a sportberuházásokat illeti: ezek jelentős kormánytámogatást kapnak, s szerintem nem lenne okos dolog a város vezetésének ez elől kitérni. Az atlétikai stadion 650 millió forintba került, s ebből 420-at az Ifjúsági és Sportminisztérium fizetett. Az új rendezvénycsarnok 3,5 milliárdból valósulhat meg, de azt a kormány finanszírozza, mint ahogyan a futballstadion építését is, melynek létesítésére elnyertük a lehetőséget. - Az elmúlt évben a színházi direktorválasztás a szakmai közvélemény ellenérzéseivel találkozott, s a Munkácsy-trilógia széthullása sem emelte a város tekintélyét. Miképpen lehet javítani a város kulturális összképén? - A város kulturális életének minősége nem azon múlik, hogy a színházigazgató választása zajos volt-e vagy sem. Ráadásul a választás a szakmai értékelő bizottság javaslatával összhangban történt, hiszen az a testület két alkalmas direktor nevét terjesztette a közgyűlés elé, s közülük az egyiket választottuk. A kulturális élet minőségét azon lehet lemérni, hogy voltak-e olyan produkciók 2001-ben, melyek regionális vagy országos szinten is eseményszámba mentek. Szerintem a már említett IX. szimfónia vagy a Naplegenda előadása, a dzsessz-, valamint az Európa-díjas kórusfesztivál mindenképpen ilyenek voltak. A fontos produkciók létrehozása természetesen nem csak az önkormányzat segítségétől függ, de például az Alföld folyóirat jelentős támogatásával a debreceni önkormányzat a legfontosabb irodalmi műhelyt tartja fenn a fővároson kívül. A fesztiválközpont által szervezett kulturális rendezvények szintén jók és fontosak voltak. Debrecen azonban nagy város, bármlyen eseményt szervezünk, az sokaknak tetszeni fog, másoknak nem - hiszen ízlések és pofonok különbözőek. Ami a Munkácsy-triógia ügyét illeti: az eddig történteket akár kudarcként is fel lehet fogni, de ritka, hogy az ilyen ügyek egyik pillanatról a másikra megoldódjanak. Nem szabad feladni, tovább kell folytatni a festmények Debrecenben tartása érdekében megkezdett munkát. Viszonylag jó légkörben - Mennyire, volt konstruktív 2001-ben az önkormányzati testület, a közgyűlés munkája? Volt-e olyan javaslata az ellenzéknek, melyet a fideszes többség is elfogadott? A közgyűlés életében 1998 óta nincs különösebb változás. Meg tudtuk tartani azt a viszonylag jó légkört, ami 1994 és 1998 között egyáltalán nem volt jellemző. Ez nem jelenti azt, hogy most nem voltak konfliktusok, viszont ezeket kezelni lehetett. Az ellenzék szerepe a debreceni közgyűlésben teljesen hagyományos. Fontos ügyekben általában bírálnak. Ezzel nincs semmi gond - ez a dolguk -, bár gyakran élnek a demagógia eszközével. Ilyenkor azért megjegyzik a debreceni polgárok, hogy ki próbálta őket „bebolondítani”. A város vezetése szilárdan támaszkodik a Fidesz-frakcióra, nem kell kényszerből kompromisszumokat kötni, s ez igen jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a város sokat fejlődhetett az utóbbi években. Amit elhatároztunk - adott esetben az érintettekkel is konzultálva - azt végigvittük, akkor is, ha sok érdeket sértett. A végén mindig kiderült, hogy a mi megoldásunk elfogadhatóbb, mint bármely másik. A mai ellenzék 1994 és 1998 között „fontolva haladva” vezette a várost. A mi tempónk más. Lehet, hogy ez valakiknek túl gyors. Szerencsére, a polgárok döntik majd el, hogyan tovább. Debrecen irányítása „egyszemélyes”. Az ön nevét mindenki ismeri, a Fidesz-frakció gyakorlatilag arctalan. Minden sikert személy szerint önnek tulajdonítanak a városban, s minden apró kudarcot is önnek rónak fel az elégedetlenek. Jól van ez így? - így működik az élet. Hadd említsek egy példát: a filmtörténet egyik legsikeresebb darabja a Csillagok háborúja. A film kapcsán az emberek két nevet tudnak megemlíteni kapásból, a rendezőét, George Lucasét és az egyik szereplőét, Harrison Fordét. Pedig az alkotást nem ketten vitték sikerre, hanem azok az elképesztő trükkök, amiket évekig csinált egy olyan csapat, amelyből a mozilátogatók senkit sem ismernek. A dolgoknak ez a természete. Mikor 2001-ben az év polgármestere lettem, a díj átvételekor hangsúlyoztam, hogy ez csapatmunka. Ebben a csapatban én vagyok a csapatkapitány, s ezért azonosítanak az emberek mindent velem. A frakcióval egyébként nagyon jó a kapcsolatunk. Van természetesen egy öt-hat főből álló csoport, amely a feladatokat meghatározza, a többiek pedig rengeteg háttérmunkát végeznek. - A legutóbbi önkormányzati közvélemény-kutatás önt hozta ki hatalmas többséggel, mint a következő választások után is kívánt polgármestert. Azért ez a jó eredmény, mert önnek jelenleg nincs ellenfele, vagy ennyire jól dolgozik? - Egyrészt az 1998-as önkormányzati választásokon a legnagyobb ellenfelem - az akkori közgyűlési MSZP-frakciójának vezetője - Molnár István Sopronba költözött. Azóta nem nőtte ki magát olyan ember, akiről mindenki sejti vagy tudja a politikai életben, hogy igen, ő lesz a másik polgármesterjelölt. Másrészt a polgármester munkájának megítélésében nagy szerepet játszik az, hogy irányításával hogyan fejlődik a város. Debrecen képe mind a városlakók, mind a városon kívüliek körében jó. A nagyvárosi fejlődésnek, persze, vannak árnyoldalai is: több lesz a hajléktalan, nagyobb lesz a járműforgalom, a zaj. Az önkormányzatnak az a dolga, hogy a folyamatos fejlesztés mellett ezeket a hátrányokat megpróbálja csökkenteni. Hiszem, hogy Debrecen komoly növekedési pálya előtt áll. Mindig is az ország meghatározó városa volt, s továbbra is az szeretne maradni. Kósa Lajos: „A nagyvárosi fejlődésnek árnyoldalai is vannak” Fotó: Horváth Katalin MEGKÉRDEZTÜK: Tett-e újévi fogadalmat? Minden év végén számvetést csinálunk, összegezzük, mit szerettünk volna elérni, és mit sikerült. Tőlünk függ, hogy bármilyen áron is, de kiteljesítsük elképzeléseinket. Vannak olyan családi dolgok, melyek megvalósulnak, másokat pedig nem tudunk beteljesíteni. A magunkkal szembeni elvárásokat maximálisan igyekszünk megvalósítani. Olyan még nem volt, hogy minden elképzelésünk megvalósult volna. Hegedűsné Virág Ibolya OKTATÁSSZERVEZŐ Néhány nappal ezelőtt elhatároztam, hogy egy kicsit változtatok az életemen, spórolósabb leszek. Biztos, hogy véghez viszem, mert van akaraterőm. Az élet elég forgatagos, sok meglepetés, buktató van benne, de egy kis odafigyeléssel el lehet kerülni a problémákat. Csak akaraterő kell, és sikerülni fog, amit elhatározott az ember. Nekem főleg, mert már koromnál fogva is bölcsnek, határozottnak kell lennem. Vajas László nyugdíjas Már túl vagyok a fogadalmon. Egy hónap alatt leszoktam a dohányzásról. Egyik nap elhatároztam, és másnap már nem gyújtottam rá. Egyrészt a költségek kímélése, másrészt egészségem óvása érdekében döntöttem így. Másik elhatározásom volt egy jó kis családot összehozni. Nagyon szerettem volna, és sikerült, elégedett vagyok azzal, amit eddig elértem, elértünk a feleségemmel együtt. Mándoki Attila LAKATOS Nem szoktam, mert felesleges, ugyanis nem lehet betartani. Korábban tettem, de rájöttem, hogy semmi értelme, mert ha változtatni akarok az életemen, fogadalmak nélkül is tudok. Sokan tesznek, és nem tartják be, akkor meg minek. Elhatározás kérdése, komolyan gondolom-e, hogy ezentúl másképp élek, elhagyom a rossz szokásaimat. Ha eldöntöttem, nem fogadkozom, hanem aszerint élek. Spenik Valdimir orvos Nem szoktam tenni, mert ahhoz sok idő kell, hogy az ember elgondolkodjon, min akar változtatni, s rászánja magát. Mi újévkor számvetést csinálunk, megbeszéljük, mit kellene másképp végezni, és ahhoz is tartjuk magunkat. Általában sikerül megvalósítani az elhatározásunkat, minden évünk egy picivel jobb, mint a tavalyi. Ha az ember erősen szeretne valamit, nem biztos, hogy fogadalmat kell tenni. Klenkey Álmos orvos AKTUÁLIS / 3