Hajdú-Bihari Napló, 2002. április (59. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-16 / 88. szám
2002. április 16., kedd RÖVIDEN 0 Helyesbítés. A Napló április 5-i számában a gazdasági oldalon számoltunk be a Buda-Cash Brókerház debreceni fióknyitásáról. Ebben tévesen jelent meg Torkos Csilla fiókvezető egy mondata. Eredetileg az hangzott el: „Debrecent el tudjuk képzelni a keleti régió egyik pénzügyi központjaként”. A hibáért az érintett és olvasóink elnézését kérjük. 0 Mintaoltalom. Megújult és megváltozott az ipari mintaoltalom. Az új név formatervezési mintaoltalom lett. Ennek pontos megértésére és a változások ismertetésére szerveznek fórumot Debrecenben a Technika Házában április 18- án 10 órától. Hangsúly a megelőzésen Budapest (MTI) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellenőrzéseinek célja a piac és az intézmények biztonságos működésének, illetve a jogszabályok megfelelő érvényesülésének biztosítása, valamint az ügyfelek védelme. Ezt Kádái Gyula, a PSZÁF ügyvezető igazgatója jelentette ki hétfőn Budapesten. Megerősítette, hogy a felügyeleti intézkedések közül a prevenciót tartják a legfontosabbnak. A PSZÁF által felügyelt mintegy 1100 intézmény közül 529-nél végeztek helyszíni ellenőrzést tavaly. A felügyelet az ellenőrzéseket követően több mint ezer intézkedést hozott, a legtöbb esetben a jogszabályoknak való megfelelésre szólították fel az intézményeket. Az elmúlt évben összesen 163 esetben szabtak ki bírságot az intézmények terhére, 44 esetben pedig vezető állású személyekkel szemben. A PSZÁF-nak tavaly 249 millió forint bírság bevétele származott, amiből 25 millió forintot utaltak vissza eljárási hiba miatt. A PSZÁF tavalyi ellenőrzései valamennyi felügyelt területen stabil pénzügyi helyzetet, és a jogszabályoknak egyre inkább megfelelő működést állapítottak meg. Az önkéntes és magánpénztári szektorban tavaly 150 vizsgálatot végeztek, amelyből 57 átfogó ellenőrzés volt. Az 582 milliárd forintos vagyonnal és 3,5 milliós taglétszámmal rendelkező pénztárak tevékenysége javult, a szektor helyzete stabil, a vagyon és a taglétszám nő. A sütőipar is igényli a minimálbér miatti kompenzációt Fotó: Napló-archívum Sokan szorulnak kiegészítésre Debrecen (HBN) Megyénkből sokan fordultak segítségért a Gazdasági Minisztériumhoz a minimálbér-emelés esetleges élőmunka-többletköltségének ellentételezése miatt. A Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ munkatársának közlése szerint mintegy 2 ezer 900, összesen majdnem másfél milliárd forintos igénylés érkezett be hivatalukhoz Hajdú-Biharból. Az országban több tízezres igény volt a 15 milliárd forintos keretre. A GM számításai szerint az egyéni vállalkozók és a 20 főnél kevesebb létszámot foglalkoztatók nagy számban pályáztak. GAZDASÁG / 7 MENEDZSERSZAZON Leginkább az ésszerűség nyomvonalán Jámbor Attila E-mail: jambor@inform.hu Debrecen (HBN) - Nemrég önmagát büntetve, három hónapig nem nyúlt a szaxofonjához, mert nem teljesítette egyik elképzelését időre - mesélte a habitusáról is árulkodó történetet Szakács Tamás, a Hajdúsági Sütödék Rt. vezérigazgatója az Aranybika drinkbárjában. Sportpályafutásról álmodva jött Debrecenbe a helyi Dózsához. „Olyan emberekkel játszhattam együtt, mint Süvöltős vagy Varga Pista” - sorolta a bajnokságot nyert alakulat nagyágyúit beszélgetőpartnerünk. Az agráregyetemet is azért választotta, mert azon belül lehetősége volt folytatni a kézilabdát. Az egyetem évei alatt a sportkarrier abbamaradt, viszont ekkor kezdte el érdekelni a közgazdaságtan és az újságírás. „A diplomamunkámat sem szarvasmarhafejésből, hanem Debrecen környezetvédelmének közgazdasági vetülete témájában írtam. Ehhez 1984- ben még anyagot is nehéz volt gyűjteni” - emlékezett vissza Szakács Tamás. Az egyetem után a Hajdú-bihari Napló gazdasági újságírója, majd rövidesen rovatvezetője lett. Nagyon hasznosnak ítélte a lapnál töltött éveket, amelyek éppen a rendszerváltás körüli évekre tevődtek. „Megismertem a megye akkori gazdaságának vezetőit, a parlamentben pedig elsők között értesültünk az új törvényekről.” 1989- ben elhatározta, hogy változtat: „Nem sokan készítenek maguknak tízéves stratégiai programot” - beszélt arról az időszakról, amikor kialakult benne a gondolat, hogy a privatizáció milyen lehetőségeket hordoz magában. 1994-ben sikerült - nem szakmai befektetőként - megvásárolni a Hajdúsági Sütödék Rt.-t. „A feleségemet előre felkészítettem, hogy milyen változás következik be az életünkben” - érzékeltette Szakács Tamás döntése súlyát. Felesége jól helytáll: „Végzi a napi dolgokat, és a gyereknevelés is rá hárul a sokszor apa nélküli családban” - mondta. Szakács Tamás cége ingatlanfejlesztésbe is fogott. „Ha az irodámban találkoztunk volna, akkor az egyik falon a bakonszegi, Remete-tavi 86 lakásos nyugdíjasapartman terveit, a másik oldalon pedig a jelenlegi székhelyünkön elképzelt 180 lakásos lakópark látványtervét láthatná” - festette le nagyszabású elképzeléseiket a vezérigazgató. Ritka szabadidejében szívesen horgászik, a kézilabda viszont már nem köti le. „A sport akkor működne jól, ha nem az érdekek, hanem az ésszerűség vezérelné” - mondta egyéb tevékenységekre is vonatkoztatva Szakács Tamás. Szakács Tamás mindig nyitott szemmel járta a világot Fotó: iklódy János NÉVJEGY Szakács Tamás Szarvasról került Debrecenbe középiskolás korában. Agráregyetemet végzett, de teljesen más irányba, újságírói pályára ment. A Hajdú-bihari Napló rendszerváltáskori ifjú rovatvezetője a Hajdúsági Sütödék Rt. tulajdonosa, vezérigazgatója lett. A Debreceni Dózsa egykori kézilabdázója 1994 óta cégvezető. Szakács Tamásnak két gimnazista lánya van. Minden száz forintból húsz a rezsire megy el Debrecen (HBN - N. G. M.) Egy átlagos magyar háztartás a jövedelmének pontosan egynegyedét költi el élelmiszerekre. Ez az arány jóval magasabb az uniós átlagnál, de - tegyük hozzá: szerencsére - messze elmarad a tagjelölt országok átlagától. Erre a következtetésre lehet jutni az EU statisztikai hivatalának napokban közzétett adataiból. Eszerint egy átlagos bolgár háztartás a család havi kiadásainak több, mint 45 százalékát kénytelen ételre-italra fordítani. Romániában 37, Lengyelországban 32, Csehországban pedig 23 százalékos e mutató. Az EU tagországaiban a háztartások jövedelmének 17 százalékát viszik el az élelmiszerek. Figyelemre méltó, hogy Magyarországon a legmagasabb - 20 százalékos - a rezsiköltségek (fűtés, víz, gáz, villany) részesedése a családok összes kiadásaiból a tagjelölt országokban. Az EU átlagában ez az arány 21 százalékos. Megjegyzendő, hogy ha ott jóval magasabb például a gáz ára, akkor nyilvánvalóan jóval magasabbak a jövedelmek is. Kultúrára hazánkban a háztartások havi kiadásaiknak mindössze 6,8 százalékát fordíthatják. Az EU-átlagot - 10 százalékot - csupán a szlovének és a csehek közelítik, illetve haladják meg e tekintetben. Átjött, és bemutatkozott a hazaiaknak is Biharkeresztes (HBN - K. Zs.) Mivel a cég még annyira fiatal, hogy valójában ez az első kiállítása, ezért a Romániából a biharkeresztesi határ menti vásárra átrándulóknak szeretett volna bemutatkozni a Lega Románia Kft. A bemutatkozás sikerült, hiszen a hét végén a határ menti városban megtartott V. Bihar- Bihor Expón a szomszédos országból érkezett sok látogató mellett tiszteletét tette Nagyvárad és a romániai Bihar megye elöljárósága is. Kiss Zoltán, a Lega Románia Kft. menedzsere azonnali és látványos eredményt nem vár a hét végi eseménytől. Annál inkább fontos viszont számukra - tette hozzá -, hogy városa és megyéje tudomást szerzett: Biharban is van oktatástechnikával és vizuális kommunikációval foglalkozó cég. Az egyébként egy magyarországi cég romániai vállalataként alakult kft. szemben találta magát a társaságalapítás összes nehézségével. Kiss Zoltán kifejtette: a múlt év őszén a román kormány hozott ugyan határozatot a cégalapítás megkönnyítéséről, ám ebből a gyakorlatban csak nagyon kevés valósult meg. A temérdek adminisztráció és bürokrácia miatt csak háromhavi kemény munka után tudták bejegyeztetni kft.-jüket. A határ menti expó vásárdíját elnyert nagyváradi Lemnul Bútorszövetkezet a magyar piac meghódítása okán döntött úgy, hogy kiállít Biharkeresztesen. A közel fél évszázados múltra visszatekintő szövetkezet minőségiosztály-vezetője, Pásztor Károly szerint nem csak a vásárdíjat könyvelik el sikernek, hanem azt is, hogy meghívást kaptak a berettyóújfalui őszi vásárra, no meg számos cég és magánszemély mutatott érdeklődést a fenyőfából készült termékeik iránt. Az üzleti tárgyalásokat az expón elkezdték, de a következő napokban, hetekben Nagyváradon fejezik be. A már Franciaországba, Angliába és Hollandiába évek óta folyamatosan szállító bútorszövetkezet szakembere is említést tett a Magyarországgal való kereskedést nehezítő adminisztrációról. Ez azonban - vélekedett Pásztor Károly - várhatóan enyhül, és akkor nagyobb arányban részesedhetnek a magyarországi fenyőbútorpiacból. Fenyőbútoraival nagy sikert ért el a Lemnul Bútorszövetkezet Fotók: Kovács Zsolt