Hajdú-Bihari Napló, 2002. április (59. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-16 / 88. szám

2002. április 16., kedd RÖVIDEN 0 Helyesbítés. A Napló április 5-i szá­mában a gazdasági oldalon számoltunk be a Buda-Cash Brókerház debreceni fióknyitásáról. Ebben tévesen jelent meg Torkos Csilla fiókvezető egy mondata. Eredetileg az hangzott el: „Debrecent el tudjuk képzelni a keleti régió egyik pénzügyi központjaként”. A hibáért az érintett és olvasóink elnézését kérjük. 0 Mintaoltalom. Megújult és megválto­zott az ipari mintaoltalom. Az új név for­matervezési mintaoltalom lett. Ennek pontos megértésére és a változások is­mertetésére szerveznek fórumot Debre­cenben a Technika Házában április 18- án 10 órától. Hangsúly a megelőzésen Budapest (MTI)­­ A Pénzügyi Szer­vezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellenőrzéseinek célja a piac és az in­tézmények biztonságos működésének, illetve a jogszabályok megfelelő érvé­nyesülésének biztosítása, valamint az ügyfelek védelme. Ezt Kádái Gyula, a PSZÁF ügyvezető igazgatója jelentette ki hétfőn Budapesten. Megerősítette, hogy a felügyeleti intézke­dések közül a prevenciót tartják a legfon­tosabbnak. A PSZÁF által felügyelt mint­egy 1100 intézmény közül 529-nél végeztek helyszíni ellenőrzést tavaly. A felügyelet az ellenőrzéseket követően több mint ezer intézkedést hozott, a legtöbb esetben a jogszabályoknak való megfelelésre szólí­tották fel az intézményeket. Az elmúlt év­ben összesen 163 esetben szabtak ki bírsá­got az intézmények terhére, 44 esetben pe­dig vezető állású személyekkel szemben. A PSZÁF-nak tavaly 249 millió forint bír­ság bevétele származott, amiből 25 millió forintot utaltak vissza eljárási hiba miatt. A PSZÁF tavalyi ellenőrzései valamennyi felügyelt területen stabil pénzügyi hely­zetet, és a jogszabályoknak egyre inkább megfelelő működést állapítottak meg. Az önkéntes és magánpénztári szektor­ban tavaly 150 vizsgálatot végeztek, amely­ből 57 átfogó ellenőrzés volt. Az 582 mil­liárd forintos vagyonnal és 3,5 milliós tag­létszámmal rendelkező pénztárak tevé­kenysége javult, a szektor helyzete stabil, a vagyon és a taglétszám nő. A sütőipar is igényli a minimálbér miatti kompenzációt Fotó: Napló-archívum Sokan szorulnak kiegészítésre Debrecen (HBN)­­ Megyénkből sokan fordultak segítségért a Gazdasági Minisz­tériumhoz a minimálbér-emelés esetleges élőmunka-többletköltségének ellentételezé­se miatt. A Hajdú-Bihar Megyei Munka­ügyi Központ munkatársának közlése sze­rint mintegy 2 ezer 900, összesen majdnem másfél milliárd forintos igénylés érkezett be hivatalukhoz Hajdú-Biharból. Az or­szágban több tízezres igény volt a 15 mil­liárd forintos keretre. A GM számításai szerint az egyéni vállalkozók és a 20 fő­nél kevesebb létszámot foglalkoztatók nagy számban pályáztak. GAZDASÁG / 7 MENEDZSERSZAZ­ON Leginkább az ésszerűség nyomvonalán Jámbor Attila E-mail: jambor@inform.hu Debrecen (HBN) - Nemrég önmagát büntetve, három hónapig nem nyúlt a szaxo­fonjához, mert nem teljesí­tette egyik elképzelését időre - mesélte a habitusáról is árulkodó történetet Szakács Tamás, a Hajdúsági Sütödék Rt. vezérigazgatója az Arany­bika drinkbárjában. Sportpályafutásról álmodva jött Debrecenbe a helyi Dózsá­hoz. „Olyan emberekkel játszhat­tam együtt, mint Süvöltős vagy Varga Pista” - sorolta a bajnok­ságot nyert alakulat nagyágyúit beszélgetőpartnerünk. Az ag­ráregyetemet is azért választot­ta, mert azon belül lehetősége volt folytatni a kézilabdát. Az egyetem évei alatt a sportkarrier abbamaradt, viszont ekkor kezd­te el érdekelni a közgazdaságtan és az újságírás. „A diplomamun­kámat sem szarvasmarhafej­és­­ből, hanem Debrecen környezet­­védelmének közgazdasági vetüle­­te témájában írtam. Ehhez 1984- ben még anyagot is nehéz volt gyűjteni” - emlékezett vissza Szakács Tamás. Az egyetem után a Hajdú-bihari Napló gazdasági újságírója, majd rövidesen rovat­vezetője lett. Nagyon hasznosnak ítélte a lapnál töltött éveket, amelyek éppen a rendszerváltás körüli évekre tevődtek. „Megis­mertem a megye akkori gazda­ságának vezetőit, a parlament­ben pedig elsők között értesül­tünk az új törvényekről.” 1989- ben elhatározta, hogy változtat: „Nem sokan készítenek maguk­nak tízéves stratégiai progra­mot” - beszélt arról az időszak­ról, amikor kialakult benne a gondolat, hogy a privatizáció mi­lyen lehetőségeket hordoz magá­ban. 1994-ben sikerült - nem szak­mai befektetőként - megvásárol­ni a Hajdúsági Sütödék Rt.-t. „A feleségemet előre felkészí­tettem, hogy milyen változás kö­vetkezik be az életünkben” - ér­zékeltette Szakács Tamás dönté­se súlyát. Felesége jól helytáll: „Végzi a napi dolgokat, és a gye­reknevelés is rá hárul a sokszor apa nélküli családban” - mond­ta. Szakács Tamás cége ingatlan­fejlesztésbe is fogott. „Ha az iro­dámban találkoztunk volna, ak­kor az egyik falon a bakonsze­­gi, Remete-tavi 86 lakásos nyug­díjasapartman terveit, a másik oldalon pedig a jelenlegi székhe­lyünkön elképzelt 180 lakásos la­kópark látványtervét láthatná” - festette le nagyszabású elképze­léseiket a vezérigazgató. Ritka szabadidejében szívesen horgászik, a kézilabda viszont már nem köti le. „A sport ak­kor működne jól, ha nem az ér­dekek, hanem az ésszerűség ve­zérelné” - mondta egyéb tevé­kenységekre is vonatkoztatva Szakács Tamás. Szakács Tamás mindig nyitott szemmel járta a világot Fotó: iklódy János NÉVJEGY Szakács Tamás Szarvasról került Debrecenbe középis­kolás korában. Agráregyete­met végzett, de teljesen más irányba, újságírói pályára ment. A Hajdú-bihari Napló rendszerváltáskori ifjú rovat­vezetője a Hajdúsági Sütö­dék Rt. tulajdonosa, vezér­­igazgatója lett. A Debreceni Dózsa egykori kézilabdázója 1994 óta cégvezető. Sza­kács Tamásnak két gimnazis­ta lánya van. Minden száz forintból húsz a rezsire megy el Debrecen (HBN - N. G. M.)­­ Egy átlagos magyar háztartás a jövedelmének pontosan egyne­gyedét költi el élelmiszerekre. Ez az arány jóval magasabb az uniós átlagnál, de - tegyük hoz­zá: szerencsére - messze elmarad a tagjelölt országok átlagától. Erre a következtetésre lehet jutni az EU statisztikai hivata­lának napokban közzétett ada­taiból. Eszerint egy átlagos bol­gár háztartás a család havi kiadásainak több, mint 45 szá­zalékát kénytelen ételre-italra fordítani. Romániában 37, Len­gyelországban 32, Csehország­ban pedig 23 százalékos e mu­tató. Az EU tagországaiban a háztartások jövedelmének 17 százalékát viszik el az élelmi­szerek. Figyelemre méltó, hogy Magyarországon a legmagasabb - 20 százalékos - a rezsiköltsé­gek (fűtés, víz, gáz, villany) ré­szesedése a családok összes kiadásaiból a tagjelölt orszá­gokban. Az EU átlagában ez az arány 21 százalékos. Megjegy­zendő, hogy ha ott jóval maga­sabb például a gáz ára, akkor nyilvánvalóan jóval magasab­bak a jövedelmek is. Kultúrára hazánkban a ház­tartások havi kiadásaiknak mindössze 6,8 százalékát fordít­hatják. Az EU-átlagot - 10 szá­zalékot - csupán a szlovének és a csehek közelítik, illetve halad­ják meg e tekintetben. Átjött, és bemutatkozott a hazaiaknak is Biharkeresztes (HBN - K. Zs.)­­ Mivel a cég még annyi­ra fiatal, hogy valójában ez az első kiállítása, ezért a Ro­mániából a biharkeresztesi határ menti vásárra átrán­­dulóknak szeretett volna be­mutatkozni a Lega Románia Kft. A bemutatkozás sikerült, hi­szen a hét végén a határ menti városban megtartott V. Bihar- Bihor Expón a szomszédos or­szágból érkezett sok látogató mellett tiszteletét tette Nagyvá­rad és a romániai Bihar megye elöljárósága is. Kiss Zoltán, a Lega Románia Kft. menedzsere azonnali és látványos eredményt nem vár a hét végi eseménytől. Annál inkább fontos viszont szá­mukra - tette hozzá -, hogy vá­rosa és megyéje tudomást szer­zett: Biharban is van oktatás­­technikával és vizuális kommu­nikációval foglalkozó cég. Az egyébként egy magyaror­szági cég romániai vállalataként alakult kft. szemben találta ma­gát a társaságalapítás összes ne­hézségével. Kiss Zoltán kifejtet­te: a múlt év őszén a román kor­mány hozott ugyan határozatot a cégalapítás megkönnyítéséről, ám ebből a gyakorlatban csak nagyon kevés valósult meg. A te­mérdek adminisztráció és bürok­rácia miatt csak háromhavi ke­mény munka után tudták beje­gyeztetni kft.-jüket. A határ menti expó vásárdíját elnyert nagyváradi Lemnul Bú­torszövetkezet a magyar piac meghódítása okán döntött úgy, hogy kiállít Biharkeresztesen. A közel fél évszázados múltra visszatekintő szövetkezet minő­­ségiosztály-vezetője, Pásztor Ká­roly szerint nem csak a vásár­díjat könyvelik el sikernek, ha­nem azt is, hogy meghívást kap­tak a berettyóújfalui őszi vásár­ra, no meg számos cég és magán­személy mutatott érdeklődést a fenyőfából készült termékeik iránt. Az üzleti tárgyalásokat az expón elkezdték, de a következő napokban, hetekben Nagyvára­don fejezik be. A már Franciaor­szágba, Angliába és Hollandiá­ba évek óta folyamatosan szállí­tó bútorszövetkezet szakembere is említést tett a Magyarország­gal való kereskedést nehezítő ad­minisztrációról. Ez azonban - vé­lekedett Pásztor Károly - várha­tóan enyhül, és akkor nagyobb arányban részesedhetnek a ma­gyarországi fenyőbútorpiacból. Fenyőbútoraival nagy sikert ért el a Lemnul Bútorszövetkezet Fotók: Kovács Zsolt

Next