Hajdú-Bihari Napló, 2002. szeptember (59. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-02 / 204. szám
2002. szeptember 2., hétfő RÖVIDEN Medgyessy Péter az MTV-ről. „Egy ország van, és nem kettő, egy versenyképes, korrek közszolgálati médium kell hogy legyen, amelyből a politika kivonul - jelentette ki szombaton a kormányfő, aki kommentálta Orbán Viktor volt miniszterelnök pénteki beszédét, amelyben arról szólt, hogy új médiatörvényre van szükség, amely két egyenrangú csatornára osztja a Magyar Televíziót. Medgyessy szerint: akinek saját tévére van szüksége, az vegyen magának. NÉZŐPONT Erdei Sándor e-mail: erdei.sandor@inform.hu A száj olyan bravúros szerv, hogy tud hideget is, meleget is fújni. Az ellenzék (s az ellenzéki sajtó) korábban azt hányta a kormány szemére, hogy túl szerényen, komolytalanul tervezi megrendezni augusztus húszadikát (mintegy „gusztus húsz"-ra redukálva Szent István, az államalapítás és az új kenyér emelkedett ünnepét). Aztán hogy bizonyossá lett: lesz például tűzijáték is (csak később!), akkor meg az volt a baj. Ezópusi fabula, a van sapka, nincs sapka szórakoztató, klasszikus esete. A mégis: inkább azoknak lehet igazuk, akik eltekintettek volna a szombat esti „csakazértis" tűzijátéktól. Már csak azért is, mert némileg „görögtűzzé" vált, itt is ott is vörös kakasok teremtek, ahol nem kellett volna, hiába locsolták a lánglovagok előzetesen a környék flóráját. Amikor a kormány (nyilvánvalóan kitartó bévánkozás végén) a költséges szemfényvesztés megtartása mellett döntött, főleg a plebejus érzékek kielégítésének szükségét lebegtette szeme előtt, a plebs ugyanis (augusztus 20. körül pláne) puha, meleg kenyérre és búfelejtő cirkuszra vágyik; ha ez a kettő megvan, a fene ott egye meg a médiaegyensúlyt és a demokratikus játékszabályokat, ahol kijátsszák őket. Úgy kellett nekünk az ország népességét ismét megosztó tűzijáték, mint ablakos tótnak a hanyattesés. A Medgyessy-kabinet szerint persze volt elégséges értelme; a hivatalos dikció így fogalmaz: ez a tűzijáték tartalmában-jelentésében nem a szokásos volt, a mostani petárdák az árvízi védekezésben megmutatkozott társadalmi összefogásnak is szóltak, az össznépi hősiességnek is világoltak a színes-hangos fények. Mi inkább azt érzékeltük, hogy (a talpraesett magyarázat ellenére) kiüresedett lett ez a petárdafieszta, ünnep múltával ünnepietlenné s immár ügyefogyottá vált az egész tüzeskedés. Az elhagyása révén jelezni lehetett volna az utókori búvárlónak: 2002 más volt, mint a többi esztendő, ekkor a tűz és víz harcában a víz volt a győztes, így az ügyből vízgáz keletkezett, amelynek visszhangdörrenéseit halljuk még egy ideig a politikai atmoszférában. Játék a tűzzel VILLÁMVOKS Nem volt indokolt Szavazóink többsége szerint nem volt indokolt az MTV székháza előtti tüntetés. A leadott voksok száma: 274 Mai kérdésünk: Csökkent-e az oktatás színvonala hazánkban az elmúlt években? DEHHHI Szavazatát leadhatja: |M||j§ffl ff) www.haon.hu 5 | , *, SMS-ben is szavazhat: 06-30/30-30-265 mm AKTUÁLIS / 3 A Kavácsban kaszált a „matekkaró” Hatvanegyen buktak meg, a diákoknak csaknem fele a pótvizsgán sem tudott javítani Kovács Zsolt e-mail: kovacs.zsolt@inform.hu Püspökladány (HBN) Még sohasem buktak olyan sokan matematikából a város középiskolájában, mint amennyien a tanév végén. Volt osztály, ahol 34 diák közül 16 kapott elégtelent év végén. A napokban zajlott javítóvizsga csak a diákok 54 százalékának sikerült. A diákok és a szülők többsége az évközi tanárváltással indokolja a sikertelenséget, az igazgatónő és a megye pedagógiai intézetének vezetője olyan kortünetről beszél, ami a középiskoláknak, sőt a fejlett világ iskoláinak is problémája. De nézzük a történetet, amelynek szenvedő alanyai - néhány kivételtől eltekintve - a 11. és 12. évfolyamos szakközépiskolások. Hiába vártak a „rendre” A félév zárása után nem sokkal megbetegedett a szakközepes osztályok matematikatanára. A helyettesítő szaktanárt passzív, olykor aktív ellenállással fogadta a diákság többsége. Volt, aki hisztérikus jelenetet rendezett, mások legfeljebb csak a javítódolgozatot nem voltak hajlandók megírni. A többség átmenetinek tekintette a tanár távollétét, nem készültek a számukra új módszerrel tanító és más elvek alapján értékelő pedagógus óráira, és azzal voltak, hogy majdcsak visszaáll a „rend”. Csakhogy ez nem történt meg, és a matematika-munkaközösség, valamint az iskola vezetése állandó helyettesítő tanárokra bízta a tantárgy tanítását. Ettől a helyzet valamelyest javult, de sok diáknak már nem volt az idő elég ahhoz, hogy pótolja a hiányosságokat, kijavítsa a begyűjtött elégteleneket. A következmény: az iskola történetében eddig példa nélküli számban - összesen 61-en - buktak meg matematikából, a legtöbben a helyettes tanárokkal dolgozó osztályokban. A sikertelenség okát javítóvizsgára érkezett diákoktól tudakoltuk. Egy-egyszavas válaszaikból kiderült, hogy a helyettes tanárt okolták, bár néhányan megjegyezték, ők sem tettek meg mindent a sikerért. A jog mindenekelőtt Lengyelné Tóth Mária igazgatónő egyetért a diákok utóbbi kijelentésével, bár - mint azt kifejti - ennél jóval összetettebb a probléma. Egy kistérségi központban lévő iskolának fel kell venni azokat a többé-kevésbé hiányos előképzettséggel érkező diákokat is, akik érettségit akarnak szerezni. Amiatt is kénytelenek vagyunk beiskolázni gyengébb tanulmányi eredményűeket, mert töredék osztályt a normatív finanszírozás miatt sem indíthatunk. Ezzel együtt hátrányosan változott a szülő-gyermek-iskola viszonya. A szülők körében egyre erősödő tendencia, hogy nem érdekli gyermeke tanulmányi előmenetele, iskolai ténykedése. A diákok pedig mindinkább jogaikat, mintsem kötelességeiket tartják érvényesítendő iskolai feladatnak. Az pedig nem véletlen, hogy éppen a 11. és 12. évfolyamos osztályokban történt a legtöbb bukás. A 9., 10. osztályban új ismereteket tanulnak, amiről - témakörönként számot adva - akár négyes osztályzatot is meg lehet szerezni. A középiskola utolsó évében azonban már a korábban megszerzett tudást kellene alkalmazni, ám erre sokan képtelenek, mert a többségből hiányzik a szintetizálóképesség. Ez pedig az e tekintetben alapvetően rossz oktatási rendszerünk következménye. Sok ismeretet gyömöszölünk a gyermekek fejébe, miközben elfelejtjük tanulni megtanítani őket. Csoportbontásban Az iskolavezetésnek nem volt oka vizsgálatot elrendelni, hogy kiderítse, mi az oka a hiányos előképzettségnek. Nem vizsgálódott, mert a szaktanár nem jelezte a problémát. Lengyelné Tóth Mária szerint joggal, hiszen 4 év alatt felzárkóztathatja a diákot. De a szülők, szaktanárok, sőt még a szaktanácsadó sem jelzett. Mindenesetre a sok elégtelen osztályzatnak megvannak a tanulságai. Mivel a jövőben is nem csak a jó tanulókat vehetjük fel, a szakközepes osztályokban az anyanyelvi és a matematikaórákat csoportbontásban tanítjuk - válaszolja kérdésünkre az iskolavezető. - A szeptemberi szintfelmérés alapján, illetve az év közben leszakadó gyerekeknek felzárkóztató foglalkozást tartunk. A 11., 12. évfolyamosoknak érettségire felkészítő korrepetálást indítunk. Lengyelné Tóth Mária Néhányan elismerik: nem tettek meg mindent Fotók: Kovács Zsolt A ladányi gond világjelenség Herpai Imre, a megyei pedagógiai intézet igazgatója egyetért Lengyelné Tóth Máriával abban, hogy a ladányi gimnáziumban felszínre került probléma kortünet a fejlett világban. - Csökken a gyermeklétszám, miközben növekszik a kínálat a középiskolai oktatásban. Ez, valamint a fejkvótás finanszírozás indukálja azt, hogy a gyengébb képességű gyermekeket is fel kell venni - magyarázza. - Megyénkben egy évtizede még 10 ezer középiskolás volt, most jó, ha 7 ezer. Eközben az érettségit adó oktatásban részt vevők aránya 40 százalékról 70-re emelkedett. Az iskoláknak alkalmazkodni kell a helyzethez, hogy gyengébb előképzettségűek is bekerülnek padjaikba. ............................................. Tudatosítani kell a szülőkkel hogy közös a cél .............................................. A szakember szerint az is korjelenség, hogy a szülő és a gyermek egyre inkább a jogok, mintsem a kötelességek irányából közelít az iskolához. Sok szülőt nem érdekel, hogy míg ő 1-2 gyermeket nevel, addig egyetlen tanárra legalább 12 diák jut. Herpai Imre MEGKÉRDEZTÜK: MENNYIBE KERÜL AZ ISKOLAKEZDÉS? J J JJ JJ J J J'j JJ J J J J J jjj jjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjj Jjj'j j j'j J J J j j j'jJjjr'j Jj JJJ jJjjjjjjjjjjjjj. Sokba, a füzetekért - az írószerekkel együtt - eddig csaknem 8 ezer forintot fizettünk ki az unokának, de nem biztos, hogy minden megvan. A könyvek tízezer forintba kerültek, a nyelvkönyvek még hiányoznak. Meg kellett vásárolni a kötelező olvasmányokat és az olvasófüzetet is, amiért újabb 3-4 ezer forintot adtunk ki. Hétfőn derül ki, hogy kimaradt-e valami vagy sem. Őszi ruhákat még egyáltalán nem vásároltunk, azt majd később. Vári Ferencné HÁZTARTÁSBELI Olvastam, hogy az idén a tankönyvek 2 és 4 ezer forint közötti összegbe kerülnek majd, ám ez egyáltalán nem igaz. Csak a könyvekért fizettünk 8 ezer 800 forintot, és még csak másodikba megy a fiam. Táskát nem kellett vennünk. Az írószereket megvásároltuk, én úgy gondolom, megvan minden, hétfőn majd megtudjuk. Nem egyszerre vettem meg a tanszereket, hanem folyamatosan, így a kiadások sem egyszerre terhelik a családi kasszát. Venterné Papp Ilona TITKÁRNŐ *Évről évre meglehetősen sokba kerül a beiskolázás. Csak a könyvekért hétezer forint feletti összeget fizettünk eddig, körülbelül kétezer forintot hagytunk a papír-írószerben a füzetekért és írószerekért, ezenkívül az apróságok: a fedőpapír, a tornaruha, a táska, a tisztasági csomag újabb tízezres kiadást jelentett. A beszerzéseket nem hagyom augusztus végére, akkor kezdem az iskolai dolgok vásárlását, amikor megkezdődnek az akciók. Reményi Ferencné ÜGYFÉLSZOLGÁLATI ELŐADÓ A tankönyveket az első napon kapják meg a gyerekek az iskolában, de a füzeteket megvásároltuk, és minden mást is, ami szükséges, hogy a tanév elkezdődjön. Eddig körülbelül tanszerekre 30 ezer forintot adtunk ki a két gyerekre. Egyik harmadik osztályba megy, a másik most kezdi a hatodik osztályt. A jövő hét még azzal telik el, hogy beszerezzük a hiányzó dolgokat. A két gyerek beiskolázása idén mintegy 60-70 ezer forintba került. Erdeiné Nyilas Ildikó FŐISKOLAI DOCENS Az iskolakezdéshez szükséges füzetekért, tollakért, egyéb apróságokért eddig mintegy 20 ezer forintot fizettünk ki. Minden év végén kapunk az iskolában egy listát, általában annak alapján vásárolok, így egész nyáron van időm beszerezni az iskolaszereket, nem is szoktam az utolsó percre hagyni. Legtöbbször ilyenkorra már csak a könyvek maradnak, mert az óvodás fiamnak szükséges holmik. Az őszi ruhaneműket még csak ezután vesszük meg. Cservenyák Istvánné TITKÁRNŐ