Hajdú-Bihari Napló, 2002. szeptember (59. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-02 / 204. szám

2002. szeptember 2., hétfő RÖVIDEN­ ­ Medgyessy Péter az MTV-ről. „Egy or­szág van, és nem kettő, egy versenyképes, korrek közszolgálati médium kell hogy le­gyen, amelyből a politika kivonul - jelen­tette ki szombaton a kormányfő, aki kom­mentálta Orbán Viktor volt miniszterelnök pénteki beszédét, amelyben arról szólt, hogy új médiatörvényre van szükség, amely két egyenrangú csatornára osztja a Magyar Te­levíziót. Medgyessy szerint: akinek saját tévére van szüksége, az vegyen magának. NÉZŐPONT Erdei Sándor e-mail: erdei.sandor@inform.hu A száj olyan bravúros szerv, hogy tud hideget is, meleget is fújni. Az ellenzék (s az ellenzéki sajtó) korábban azt hányta a kormány szemére, hogy túl szerényen, ko­molytalanul tervezi megrendezni augusztus húszadikát (mintegy „gusztus húsz"-ra re­dukálva Szent István, az államalapítás és az új kenyér emelkedett ünnepét). Aztán hogy bizonyossá lett: lesz például tűzijáték is (csak később!), akkor meg az volt a baj. Ezópusi fabula, a van sapka, nincs sapka szórakoztató, klasszikus esete. A mégis: inkább azoknak lehet igazuk, akik eltekintettek volna a szombat esti „csakazértis" tűzijátéktól. Már csak azért is, mert némileg „görögtűzzé" vált, itt­ is ott is vörös kakasok teremtek, ahol nem kellett volna, hiába locsolták a lánglovagok előze­tesen a környék flóráját. Amikor a kormány (nyilvánvalóan kitartó bévánkozás végén) a költséges szemfényvesztés megtartása mel­lett döntött, főleg a plebejus érzékek kielé­gítésének szükségét lebegtette szeme előtt, a plebs ugyanis (augusztus 20. körül pláne) puha, meleg kenyérre és búfelejtő cirkuszra vágyik; ha ez a kettő megvan, a fene ott egye meg a médiaegyensúlyt és a demokra­tikus játékszabályokat, ahol kijátsszák őket. Úgy kellett nekünk az ország népességét is­mét megosztó tűzijáték, mint ablakos tótnak a hanyattesés. A Medgyessy-kabinet szerint persze volt elégséges értelme; a hivatalos dikció így fogalmaz: ez a tűzijáték tartalmá­­ban-jelentésében nem a szokásos volt, a mostani petárdák az árvízi védekezésben megmutatkozott társadalmi összefogásnak is szóltak, az össznépi hősiességnek is világol­­tak a színes-hangos fények. Mi inkább azt érzékeltük, hogy (a talp­raesett magyarázat ellenére) kiüresedett lett ez a petárdafieszta, ünnep múltával ünnepietlenné s immár ügyefogyottá vált az egész tüzeskedés. Az elhagyása révén jelezni lehetett volna az utókori búvárló­nak: 2002 más volt, mint a többi esztendő, ekkor a tűz és víz harcában a víz volt a győztes, így az ügyből vízgáz keletkezett, amelynek visszhangdörrenéseit halljuk még egy ideig a politikai atmoszférában. Játék a tűzzel VILLÁMVOKS Nem volt indokolt Szavazóink többsége szerint nem volt indokolt az MTV székháza előtti tüntetés. A leadott voksok száma: 274 Mai kérdésünk: Csökkent-e az oktatás színvonala hazánkban az elmúlt években? DEHHHI Szavazatát leadhatja: |M||j§ffl ff) www.haon.hu 5 | , *, SMS-ben is szavazhat: 06-30/30-30-265 mm AKTUÁLIS / 3 A Kavácsban kaszált a „matekkaró” Hatvanegyen buktak meg, a diákoknak csaknem fele a pótvizsgán sem tudott javítani Kovács Zsolt e-mail: kovacs.zsolt@inform.hu Püspökladány (HBN)­­ Még sohasem buktak olyan sokan matematikából a város közép­iskolájában, mint amennyien a tanév végén. Volt osztály, ahol 34 diák közül 16 kapott elégte­lent év végén. A napokban zaj­lott javítóvizsga csak a diákok 54 százalékának sikerült. A diákok és a szülők többsége az évközi tanárváltással indokol­ja a sikertelenséget, az igazgató­nő és a megye pedagógiai intéze­tének vezetője olyan kortünetről beszél, ami a középiskoláknak, sőt a fejlett világ iskoláinak is problémája. De nézzük a történe­tet, amelynek szenvedő alanyai - néhány kivételtől eltekintve - a 11. és 12. évfolyamos szakközépis­kolások. Hiába vártak a „rendre” A félév zárása után nem sok­kal megbetegedett a szakközepes osztályok matematikatanára. A helyettesítő szaktanárt passzív, olykor aktív ellenállással fogadta a diákság többsége. Volt, aki hisz­térikus jelenetet rendezett, mások legfeljebb csak a javítódolgozatot nem voltak hajlandók megírni. A többség átmenetinek tekintette a tanár távollétét, nem készültek a számukra új módszerrel tanító és más elvek alapján értékelő peda­gógus óráira, és azzal voltak, hogy majdcsak visszaáll a „rend”. Csakhogy ez nem történt meg, és a matematika-munkaközösség, va­lamint az iskola vezetése állandó helyettesítő tanárokra bízta a tan­tárgy tanítását. Ettől a helyzet va­lamelyest javult, de sok diáknak már nem volt az idő elég ahhoz, hogy pótolja a hiányosságokat, ki­javítsa a begyűjtött elégteleneket. A következmény: az iskola törté­netében eddig példa nélküli szám­ban - összesen 61-en - buktak meg matematikából, a legtöbben a helyettes tanárokkal dolgozó osztályokban. A sikertelenség okát javítóvizsgára érkezett diá­koktól tudakoltuk. Egy-egyszavas válaszaikból kiderült, hogy a he­lyettes tanárt okolták, bár néhá­nyan megjegyezték, ők sem tettek meg mindent a sikerért. A jog mindenekelőtt Lengyelné Tóth Mária igazga­tónő egyetért a diákok utóbbi ki­jelentésével, bár - mint azt kifej­ti - ennél jóval összetettebb a probléma.­­ Egy kistérségi központban lé­vő iskolának fel kell venni azokat a többé-kevésbé hiányos előkép­zettséggel érkező diákokat is, akik érettségit akarnak szerezni. Ami­att is kénytelenek vagyunk beis­kolázni gyengébb tanulmányi eredményűeket, mert töredék osz­tályt a normatív finanszírozás miatt sem indíthatunk. Ezzel együtt hátrányosan változott a szülő-gyermek-iskola viszonya. A szülők körében egyre erősödő ten­dencia, hogy nem érdekli gyerme­ke tanulmányi előmenetele, isko­lai ténykedése. A diákok pedig mindinkább jogaikat, mintsem kötelességeiket tartják érvényesí­tendő iskolai feladatnak. Az pedig nem véletlen, hogy éppen a 11. és 12. évfolyamos osztályokban történt a legtöbb bukás. A 9., 10. osztályban új ismereteket tanul­nak, amiről - témakörönként szá­mot adva - akár négyes osztály­zatot is meg lehet szerezni. A kö­zépiskola utolsó évében azonban már a korábban megszerzett tu­dást kellene alkalmazni, ám erre sokan képtelenek, mert a többség­ből hiányzik a szintetizálóképes­ség. Ez pedig az e tekintetben alapvetően rossz oktatási rendsze­rünk következménye. Sok isme­retet gyömöszölünk a gyermekek fejébe, miközben elfelejtjük tanul­ni megtanítani őket. Csoportbontásban Az iskolavezetésnek nem volt oka vizsgálatot elrendelni, hogy kiderítse, mi az oka a hiányos előképzettségnek. Nem vizsgáló­dott, mert a szaktanár nem jelez­te a problémát. Lengyelné Tóth Mária szerint joggal, hiszen 4 év alatt felzárkóztathatja a diákot. De a szülők, szaktanárok, sőt még a szaktanácsadó sem jelzett. Min­denesetre a sok elégtelen osztály­zatnak megvannak a tanulságai.­­ Mivel a jövőben is nem csak a jó tanulókat vehetjük fel, a szak­közepes osztályokban az anya­nyelvi és a matematikaórákat csoportbontásban tanítjuk - vála­szolja kérdésünkre az iskolaveze­tő. - A szeptemberi szintfelmérés alapján, illetve az év közben le­szakadó gyerekeknek felzárkózta­tó foglalkozást tartunk. A 11., 12. évfolyamosoknak érettségire fel­készítő korrepetálást indítunk. Lengyelné Tóth Mária Néhányan elismerik: nem tettek meg mindent Fotók: Kovács Zsolt A ladányi gond világjelenség Herpai Imre, a megyei pe­dagógiai intézet igazgatója egyetért Lengyelné Tóth Má­riával abban, hogy a ladányi gimnáziumban felszínre ke­rült probléma kortünet a fej­lett világban. - Csökken a gyermeklét­szám, miközben növekszik a kínálat a középiskolai oktatás­ban. Ez, valamint a fejkvótás finanszírozás indukálja azt, hogy a gyengébb képességű gyermekeket is fel kell venni - magyarázza. - Megyénkben egy évtizede még 10 ezer kö­zépiskolás volt, most jó, ha 7 ezer. Eközben az érettségit adó oktatásban részt vevők aránya 40 százalékról 70-re emelkedett. Az iskoláknak al­kalmazkodni kell a helyzet­hez, hogy gyengébb előkép­zettségűek is bekerülnek pad­jaikba. ............................................. Tudatosítani kell a szülőkkel hogy közös a cél .............................................. A szakember szerint az is korjelenség, hogy a szülő és a gyermek egyre inkább a jo­gok, mintsem a kötelességek irányából közelít az iskolához. Sok szülőt nem érdekel, hogy míg ő 1-2 gyermeket nevel, ad­dig egyetlen tanárra legalább 12 diák jut. Herpai Imre MEGKÉRDEZTÜK: MENNYIBE KERÜL AZ ISKOLAKEZDÉS? J J JJ JJ J J J'j JJ J J J J J jjj jjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjj Jjj'j j j'j J J J j j j'jJjjr'j Jj JJJ jJjjjjjjjjjjjjj. S­okba, a füzetekért - az írószerekkel együtt - eddig csaknem 8 ezer forintot fizet­tünk ki az unokának, de nem biztos, hogy minden megvan. A könyvek tízezer forint­ba kerültek, a nyelv­könyvek még hiányoz­nak. Meg kellett vásá­rolni a kötelező olvas­mányokat és az olvasó­füzetet is, amiért újabb 3-4 ezer forintot adtunk ki. Hétfőn derül ki, hogy kimaradt-e valami vagy sem. Őszi ruhákat még egyáltalán nem vá­sároltunk, azt majd ké­sőbb. Vári Ferencné HÁZTARTÁSBELI O­lvastam, hogy az idén a tankönyvek 2 és 4 ezer forint közöt­ti összegbe kerülnek majd, ám ez egyáltalán nem igaz. Csak a köny­vekért fizettünk 8 ezer 800 forintot, és még csak másodikba megy a fiam. Táskát nem kellett vennünk. Az írószereket megvásárol­tuk, én úgy gondolom, megvan minden, hétfőn majd megtudjuk. Nem egyszerre vettem meg a tanszereket, hanem fo­lyamatosan, így a kiadások sem egyszerre terhelik a családi kasszát. Venterné Papp Ilona TITKÁRNŐ *É­vről évre meglehe­tősen sokba kerül a beiskolázás. Csak a könyvekért hétezer fo­rint feletti összeget fi­zettünk eddig, körülbe­lül kétezer forintot hagytunk a papír-író­szerben a füzetekért és írószerekért, ezenkívül az apróságok: a fedőpa­pír, a tornaruha, a tás­ka, a tisztasági csomag újabb tízezres kiadást jelentett. A beszerzése­ket nem hagyom augusztus végére, ak­kor kezdem az iskolai dolgok vásárlását, ami­kor megkezdődnek az akciók. Reményi Ferencné ÜGYFÉLSZOLGÁLATI ELŐADÓ A tankönyveket az el­ső napon kapják meg a gyerekek az is­kolában, de a füzeteket megvásároltuk, és min­den mást is, ami szük­séges, hogy a tanév el­kezdődjön. Eddig körül­belül tanszerekre 30 ezer forintot adtunk ki a két gyerekre. Egyik harmadik osztályba megy, a másik most kezdi a hatodik osz­tályt. A jövő hét még azzal telik el, hogy be­szerezzük a hiányzó dolgokat. A két gyerek beiskolázása idén mint­egy 60-70 ezer forintba került. Erdeiné Nyilas Ildikó FŐISKOLAI DOCENS A­z iskolakezdéshez szükséges füzete­kért, tollakért, egyéb apróságokért eddig mintegy 20 ezer forin­tot fizettünk ki. Min­den év végén kapunk az iskolában egy listát, általában annak alap­ján vásárolok, így egész nyáron van időm beszerezni az iskolasze­reket, nem is szoktam az utolsó percre hagy­ni. Legtöbbször ilyen­korra már csak a köny­vek maradnak, mert az óvodás fiamnak szüksé­ges holmik. Az őszi ru­haneműket még csak ezután vesszük meg. Cservenyák Istvánné TITKÁRNŐ

Next