Hajdú-Bihari Napló, 2004. szeptember (61. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-01 / 204. szám
2004. szeptember 1., szerda RÖVIDEN Nem kockázatos. A Paksi Atomerőmű 2-es blokkjának újraindítása nem jár többletkockázattal a többi blokk működéséhez képest - jelentette ki Rónaky József, az Országos Atomenergia-hivatal (OAH) főigazgatója az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának keddi ülésén. koncepciót lát. A milosevici idők etnikai tisztogatását idéző politikai koncepciót lát a Vajdaságban zajló magyarellenes kilengések mögött Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke. Elkészült. A Pénzügyminisztérium (PM) eljuttatta a kormányhoz kedden az 2005. évi költségvetési törvény első tervezetét. Az államháztartási törvény szerint a kormánynak szeptember 30-áig kell az Országgyűlés elé terjesztenie a költségvetési törvény tervezetét. NÉZŐPONT Életünket és bérünket... Petneházi Attila e-mail: petnehazi@naplo.haon.hu A magyarországi bérszínvonal 2020-ig eléri, sőt meg is haladhatja az osztrák bérszint felét. Talán bizony örülnünk kellene a hírnek, vagy szomorúnak lenni miatta? Nos, egyik sem túl célravezető, hiszen a tények attól még tények maradnak. Miként tény az is, hogy a legtöbb magyar vállalatnál a fizetés egyáltalán nincs arányban az elvégzett munkával, az azzal járó felelősséggel. Ha ehhez még hozzátesszük (amiként az a Hewitt Inside munkahelyi felmérésében olvasható), hogy a felsővezetés sem igazán figyel a munkavállalók érdekeire, a Napnál világosabb lesz, hogy sok hazai cég miért képtelen a legjobb emberei megtartására. Bár az alacsony jövedelmi viszonyok kétségkívül rosszul hatnak a munkavégzésre, a munkahelyi légkör milyenségét mégsem lehet csupán pénzben mérni. Ahogy az egyik barátom szokta volt (némi iróniával) mondani: „El ne áruld a főnökömnek, de annyira szeretem ezt a munkát, hogy talán ingyen is csinálnám..." Ki-ki tudhatja a saját praxisából, hogy pusztán a fizetés mértéke mennyire nem minden; fontos, hogy az ember jól érezze magát a munkahelyén, hiszen a kollégáinkkal, no meg a főnökeinkkel legalább annyi időt töltünk el naponta, mint a legszűkebb családunkkal. Nem véletlenül említettem a főnököt, hiszen van egy olyan mondás, miszerint a legtöbb munkahelyen csupán két ember elégedett a fizetésével: a beosztott a főnökével és a főnök a beosztottéval. De félretéve a tréfát, nem mindegy, hogy kapunk-e visszajelzést arról, amit csinálunk, hiszen a rendszeres elismerés vagy akárcsak egy-egy főbiccentés esetenként többet ér, mint az esetleg megalázó mértékűnek vélt béremelés. VUZZLÁMVOKS Kell bevásárlóközpont Szavazóink többsége szerint szükség van újabb nagy bevásárlóközpontokra. A leadott voksok száma: 969 igen: 87% nem: 13% Mai kérdésünk: Várható-e érdemi kormányátalakítás? Szavazatát leadhatja: 1 MAJIMilftltAsttT NflPlO AKTUÁLIS / 3 Európa-szerte védett fajoknak volt otthona Valami nagy hamisság van az idős nagyerdei tölgy kivágása mögött, véli Varga Zoltán Debrecen (HBN - G. I.) Kivágtak a Nagyerdőn egy többszáz éves tölgyet, ami talán a város legidősebb fája volt. Az eset azóta is foglalkoztatja az embereket, sokan úgy vélik, hogy jóvátehetetlen cselekmény történt. Alátámasztja ezt a Naplóban megszólaltatott személyek véleménykülönbsége, éles vitája, valamint az is, hogy a körülmények tisztázását szolgáló önkormányzati intézkedéseken túl a rendőrség természetkárosításnak nevezett bűncselekmény alapos gyanújával folytat nyomozást egy civil szervezettől érkezett feljelentés nyomán. NAPLÓ: Mi a véleménye a történtekről? - kérdeztük Varga Zoltán professzortól. Varga Zoltán: Valóban pótolhatatlan kár keletkezett. Ez a fa a debreceni valamikori erdőségnek olyan maradványa volt, ami a hajdani használatra is emlékeztetett. Ha ugyanis megnézzük a Nagyerdőt és az erdős pusztákat, kétféle régi használat emlékeivel találkozhatunk. Az egyik a legelőerdő, ahol a tölgyeket - pontosan azért, mert a legelő állatnak és a pásztornak egyaránt árnyékot, védelmet adtak - meghagyták az életkoruk végső határáig. E hatalmas, terebélyes koronájú tölgyek így egyfajta hagyományos használatnak, egy letűnt életformának a tanúi. A kivágott tölgy tehát rendelkezett szimbolikus értékkel is, nemcsak azzal a tulajdonsággal, hogy hatalmas volt, és körülbelül 250 éves. A Debrecen környéki erdős pusztáknak részben az előzőkhöz hasonló, részben viszont más volt a funkciója. Ezeket rövid vágásfordulókkal termelték le és sarjaztatták, mert az erdős puszták a legszárazabb, legbuckásabb területeken terültek el, és itt a tölgyes megőrzésére más mód nem kínálkozott, csak a gyors vágásfordulójú sarjaztatás. NAPLÓ Miért olyan fájó a kivágott tölgy hiánya? Varga Zoltán: Először is azért, mert maga is védett fa volt, és európai szinten védett fajoknak, magyar törvény által fokozottan védett fajoknak adott otthont. Vajon kinek állt érdekében ez a kivágás? Kinek állt útjában ez a fa? Hogyan történt maga a kivágás, és vajon kinek állt érdekében valótlanságot állítani róla? Úgy gondolom, hogy valami nagy-nagy hamisság van a történtek mögött. A fa védettségét jelző táblát erőszakos úton eltávolították. Ha valaki egy villamos- vagy autóbuszmegálló tábláját elvágja, vagy akár csak odébb helyezi, azzal valamiféle vétséget, szabálysértést követ el, amely általában nem marad következmény nélkül. Most ennél súlyosabb cselekményről van szó. A védettséget jelző tábla eltávolítása önmagában is vétség, még akkor is, ha a fához hozzá sem nyúlnak. Itt első lépésben egy jogi védelmet jelző tárgyat pusztítottak el. Utána megtörtént a tölgy kivágása, legjobb tudomásom szerint a természetvédelmi hatóság szakhatósági engedélye nélkül. Ilyen engedélyre minden hasonló esetben szükség van. NAPLÓ: Miért volt ez a fa védett? Varga Zoltán: Nemcsak 250 éves kora miatt. A tölgyfák maximális biológiai életkora ennél még több. Tehát ez a tölgy élhetett volna. A súlyosabb szempont, hogy az odvában fokozottan védett kuvik fészkelt. Szerencsére a kuvik nagy valószínűséggel nem pusztult el. Esténként figyelem a hangját, és még tegnap este is hallottam itt, az egyetemi campus közeli részén, nem is egyét, hanem kettőét, tehát valószínűleg párban vannak. A fokozottan védett állatnak törvény szerint a lakhelye, a búvóhelye is védett. Ez vonatkozik a faodvakban nyári pihenőt tartó vagy áttelelő denevérekre is. Bárki, akinek még eléggé éles a hallása, menjen keresztül télidőben a nagyerdei parkon az egyik villamosmegállótól a másikig, és este, ha tényleg csönd van, és figyel, akkor a faodvakból hallani fogja a szinte már ultrahangtartományba eső cincogást. Tehát itt számos olyan tölgy található, aminek az odvaiban telelnek a denevérek. A védettség oka mindemellett az európai szinten védett hőscincér, amelynek a védelmét az európai uniós élőhely-irányelv előírja a tagországok számára. Ez a fa pedig hőscincér-élőhely volt, mint ahogy élőhelye az európai jelentőségű, összességében valószínűleg legnagyobb magyarországi hőscincérállománynak a nagyerdei park, az egyetemi telep számos hasonló korú tölgye is. Ennyi maradt meg a hatalmas fából Partizánakciónak minősíti A kérdésre, hogy vajon nem volt-e valóban életveszélyes az idős tölgyfa, a professzor azt válaszolta, hogy az szerinte fizikai lehetetlenség. „Bárki megtekintheti az elvágott fatönköt, és láthatja, hogy három nagyon széles, ép fatest van. Fizikai lehetetlenség, hogy ez a fatörzs kidőlhetett volna. Ha a fatörzs ilyen állapotban van, tehát élő, akkor gyökérkorhadás sem állhatott fönn, azaz gyökerestől sem dőlhetett ki, legfeljebb a száradásnak induló ágai hullhattak volna le a magasból. Ennek viszont a megoldása egészen más, ehhez nem kell a fát kivágni, hanem - ahogy szokták a száraz ágakat tisztítani - el lehetett volna távolítani természetvédelmi vétség nélkül is. Hangsúlyozom, hogy ezt is csak megfelelő engedéllyel, ha az életveszély valóban fennáll, de hozzáteszem, ez a tölgy nem volt csúcsszáradt. Ennek a tölgynek a koronája legalább kilencven százalékban ép volt, nem fedik tehát a valóságot a hajuknál fogva előráncigált állítások a korhadásról és az életveszélyről. Ha pedig valaki olyat állít, ami nem fedi a valóságot, akkor nyilván érdeke fűződik az állításához. Következésképpen szigorúan meg kell vizsgálni, hogy kinek milyen mértékben állt érdekében ezt a fát ilyen „partizánakcióban”, engedély nélkül eltávolítani. Varga Zoltán szerint a védettséget jelző tábla eltávolítása önmagában is vétség, még akkor is, ha a fához hozzá sem nyúlnak (Fotók: Gulyás Imre) Nem tudnak egészségkárosító hatásáról Akkumulátorfeldolgozó Nyugaton belvárosban, üdülőtelepen is van Vekerd (HBN) Ha a kis falvaknak a mezőgazdaság kínálna jövőképet, akkor eszembe nem jutott volna az akkumulátorfeldolgozás. Ha viszont ez jelentheti a falu megmaradását, jöjjön, de a döntés előtt széles körben tájékozódtunk. Juhász István, Vekerd polgármestere vélekedett ekképpen települése jövőjéről, leszögezve: a képviselő-testület csak azután mondott igent a befektetőnek, hogy megbizonyosodott, az üzem nem jelent egészségkárosodást Vekerd, illetve a környéken élők számára, továbbá nem rontja más gazdasági ág versenyképességét. Hangsúlyozza, hogy miután a vekerdiek nagy többsége megszavazta azt, hogy a falu önkormányzata részt vállaljon a feldolgozó létesítéséből, a szomszédos településeknek nincs közük a döntéshez. Szakmai észrevételeiket a szakhatóságokhoz juttassák el. Még el sem kezdődött beruházás, de a befektető cég a Vekerddel létrehozott alapítványon keresztül máris támogatja a kis falut. Egyebek mellett fűnyírókat vásárolt, és segíti a román kulturális nap megrendezését - tette hozzá a polgármester. Nem ment, nem küldött A vekerdi akkumulátorfeldolgozót majdan megépítő befektető értetlenül áll Zsáka polgármesterének aggodalmai előtt. Már csak azért is, hogy miként kérdőjelezheti meg egy településpolitikus a szakhatóságok véleményét. Annak idején Zsáka első emberét is invitálták, hogy ő is győződjön meg az Olaszországban a már működő akkumulátorfeldolgozó veszélytelenségéről. Ám ő nem fogadta el a meghívást, és maga helyett nem küldött senkit. A befektető azt sem érti, hogy a feldolgozó biztosan megvalósuló 53 munkahelyével hogyan lehet összevetni a biogazdálkodás és a falusi turizmus fikcióját. Jelenleg követhetetlen a nem használt akkumulátorok sorsa. Ehelyett minden elemében ellenőrzött, az Európai Unióban is elfogadott technológia szerint dolgozzuk majd fel a veszélyes hulladékot - mondja a befektető. - Számos európai példa van arra, hogy iyen üzem működik belvárosban, üdülőtelepen, narancsültetvény mellett. Egészségkárosító hatását mindeddig nem mutatták ki. ........................ Több forrásból megbizonyosodtunk: együtt lehet élni a beruházással. Juhász István .................................................. EGÉSZSÉGVÉDELEM - Helyben lakó orvosa lesz Vekerdnek. - Minden vekerdi lakosnál szűrővizsgálatot végeznek, állapotukat rögzítik. - Az üzem dolgozóit háromhavonta kivizsgálják. - A dolgozókra egészségbiztosítást kötnek. - A cégnek felelősségbiztosítása van.