Hajdú-Bihari Napló, 2007. február (64. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-01 / 27. szám
2007. február 1., csütörtök RÖVIDEN • Új tiszti főorvos, Falus Ferenc lesz február 1-jétől az országos tiszti főorvos. A Nyírő Gyula Kórház volt főigazgatója pályázat útján nyerte el a posztot. Bujdosó László korábbi tiszti főorvos családi okokra hivatkozva maga kérte felmentését tiszti főorvos posztjáról tavaly év végén. w *jwS/ww Ötpárti egyeztetés kezdődik Budapest (MTI) A versenyképesség témakörével kezdődik egyeztetéssorozat az öt parlamenti párt között csütörtökön. Az SZDSZ által tavaly év végén kezdeményezett sorozat kéthetenkénti megbeszélésein összesen hat témakörről egyeztetnek a pártok, minden témának más párt lesz a házigazdája. A versenyképesség (SZDSZ) után a második téma a közélet tisztaságának megteremtése (MDF), ezt követően a demográfia (KDNP), a nemzetpolitika (Fidesz), a társadalmi igazságosság (MSZP), valamint az állam szerepe, a szolgálható állam (SZDSZ) kerül napirendre. Az egyeztetéseken a helyzetelemzést követően a lehetséges megoldási javaslatokról tárgyalnak, végül pedig a konkrét javaslatokról esik szó. Vízum: jön a javaslat Washington (MTI) Az amerikai kormány két héten belül a washingtoni kongresszus elé terjeszti a vízumügy megoldását célzó javaslatát, amelyből kedvező esetben már tavasszal törvény válhat - tájékoztatta Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét kedden Paul Rosenzweig, az amerikai belbiztonsági minisztérium államtitkára. A megbeszélésen - amelyről Szili Katalin tájékoztatta az MTI-t - a házelnök és az államtitkár egyetértett abban, hogy a két ország legfontosabb megoldandó kérdése a vízumügy. Szili Katalin A Kossuth téri kordonok eltávolítását követelik Budapest (MTI) Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője és Szájer József, a párt EP-frakciójának képviselője levélben arra szólította fel Petrétei József igazságügyi minisztert, hogy haladéktalanul intézkedjen a Kossuth téri kordonok felszámolása érdekében - erről Navracsics Tibor számolt be sajtótátjékoztatóján. Mint mondta, a Kossuth teret éppen 100 napja zárták le, ez azonban csorbítja a véleménynyilvánítás szabadságát, méltatlan egy demokráciához, és jól mutatja, hogy a kormány az ellenvéleményeket nem képes megtűrni. Navracsics Tibor szerint a tér lezárását indokló Gergényi-féle rendelet formailag és tartalmilag sem helytálló. Panasz a lezárás miatt Budapest (MTI) Panasszal fordult a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) az országos rendőr-főkapitányhoz a Kossuth tér lezárása miatt, mivel a szervezet társelnökét nem engedték át az „ideiglenesen elzárt műveleti részén”. Kádár András Kristóf azt is kifogásolja: míg a terület lezárása október 23-án jogszerű lehetett, a kordonok „ideiglenes”, máig tartó fenntartása egyértelműen törvénysértő. Gusztos Péter: „abszurd, hogy nem lehet tüntetni" Budapest (MTI) Gusztos Péter szerint tovább nem tartható, abszurd állapot, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárai nem tüntethetnek a Kossuth téren. Az Országgyűlés emberi jogi bizottságának liberális tagja azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy szerdán a Magyar Helsinki Bizottság panasszal fordult (MHB) az országos rendőrfőkapitányhoz a Kossuth tér lezárása miatt, mivel a szervezet társelnökét nem engedték át az „ideiglenesen elzárt műveleti részén”. Visszavonatnák a „Molnár-törvényt" Budapest (MTI) Vissza akarja vonatni a „Molnár-törvényt” a Szociális Egészségügyi Kerekasztal, és meg akarja akadályozni, hogy Magyarországon bevezessék a több-biztosítós társadalombiztosítást. A szervezet azt a tájékoztatást adta: nem szabad véghezvinni a kormánytervet anélkül, hogy ne értene vele egyet a lakosság, a szakmai kollégiumok, a kamarák, a civil- és érdekvédő szervezetek, a szakszervezetek, a betegjogi képviselők, a tulajdonos állami és önkormányzati szervek. Ki lehet az új jegybankelnök? ■ Járai Zsigmondot aggasztja és szórakoztatja az elnöki széke körüli helyezkedés. Budapest (ÉKNSzP) - Hamarosan meg kell neveznie a miniszterelnöknek az új jegybankelnök személyét, mivel február végén lejár Járai Zsigmond mandátuma. Gyurcsány Ferenc az SZDSZ-elnökjelölt Fodor Gábor javaslatára ötpárti egyeztetést kezdeményezett, amit a KDNP és a Fidesz elutasított. A politikai alapon történő jelölést a szabad demokrata politikus szerint mindenképpen el kell kerülni. A jelek szerint azonban erre egyre kevesebb az esély - ha a jelöltség körüli pártpolitikai vitákat nézzük. Kik az esélyesek? A sajtó már hónapok óta találgatja, hogy kit jelöl majd a miniszterelnök Járai Zsigmond utódjául. A nevek között van Simor András, a Deloit elnök-vezérigazgatója, Várhegyi Éva a Pénzügykutató munkatársa, Surányi György korábbi MNB-elnök, és Bodnár Zoltán, az Exim Bank vezérigazgatója. „Meglátásunk szerint valószínűtlen, hogy komolyan szóba jöhet elnökjelöltként” - írja a portfolio.hu Várhegyi Évával kapcsolatban. Esélyes Magyar Nemzeti Bank cége tudatában Várhegyi biztosan nem írt volna személyeskedő hangvételű, a monetáris politikával foglalkozó felületes cikket az ÉS legutóbbi számában, amiben támadja a jegybank szakmai vezetését - teszi hozzá az online gazdasági újság. Bodnár neve régebb óta forog, ő elsősorban a szocialisták favoritja. 1989-ben az MSZMP KB mellett volt szakértő, majd 2002-től állami szervezeteknél töltött be vezető pozíciókat. Jogi végzettségű, alapvetően a pénzügyi jog a szakterülete. Egykor Dobrev Klárával, Gyurcsány Ferenc feleségével is egy tanszéken dolgozott az ELTE-n. Simor Andrást, a Deloitte első emberét a miniszterelnök favoritjának tartják. Esélyeit csökkentheti, hogy támadások érik más lobbikörök részéről, az SZDSZ- nek sem éppen kedvence. Kuncze Gábor leköszönő pártGrafika: Észak-Keleti Napló, forrás: MNB elnök azt mondta, négy-öt esélyes jelölt lehet, ám közülük csak a már korábban a posztot betöltő Surányi György nevét említette. Az ő esélyeit elsősorban az csökkenti, hogy sem a kormányfő közelében, sem az MSZP-ben nem foglalkoznak újrázásának lehetőségével. Sámyi J hbnf/ppefc.haon.hu •MNB. A Magyar Nemzeti Bank története, a hatályos jegybanki törvény (PDF, 117, 144 kB) Fő célok Az árstabilitás elérése és fenntartása. Támogatni a kormány gazdaságpolitikáját. Magyar államinp Felügyelő bizottság Tevékenység ellenőrzése A mindenkori jegybanki alapkamat mértékéről Döntés Tulajdonos (részvényes) MAGYAR NEMZETI BANK RT. Fő döntéshozó szerv Monetáris Tanács Számot ad a működéséről : Országgyűlés Tagok • Javasolja a személyét Miniszterelnök MNB Az elnök elnöke javasolja Tagok I Alelnök(ök) Tagok További tanácstagok 6 évre kinevezi az elnököt Köztársasági elnök 6 évre kinevezi a tagokat Fő feladatok A monetáris politika megvalósítása A törvényes fizetőeszközök kibocsátása Az ország deviza- és aranytartalékának kezelése A pénzforgalom zavartalan lebonyolítása A pénzügyi rendszer stabilitásának felügyelete Statisztikai adatok gyűjtése és szolgáltatása az EU felé Bírálják, és elismerik... Főleg politikai körökből sok bírálat érte Járai Zsigmond tevékenységét. Hazai szakértők szerint nem a szakmai problémákon van a hangsúly, inkább az volt a gond, hogy Járai fél évtizedes elnöksége alatt képtelen volt tekintélyt szerezni ennek az igen fontos pozíciónak. E vélekedésnek némileg ellentmond, hogy a The Banker magazin őt választotta a tavalyi év európai jegybankárának. Az indoklás kiemeli Járai elkötelezettségét az infláció leszorítására és a jegybank függetlenségének megőrzésére. AZ ELEMZŐ SZERINT Gyulai Attila politológus, a Political Capital Institute kutatási igazgatója:__________________________ Gyurcsány Ferencnek fontosabb az, hogy ismét ő váljon párbeszédet kereső politikussá egy ügyben, mint az, hogy éppen Fodor Gábor eredeti javaslatát vette át. Szó lehet persze annak felmutatásáról is, hogy van működőképes kapcsolat a miniszterelnök és egy esetlegesen Fodorvezette SZDSZ között. A találkozó azonban Gyurcsány szempontjából egészen másról szól, különösen, miután a Fidesz elutasította. Az eltérő jelöltek között a kompromisszumot az jelentheti, hogy a miniszterelnöknek el kell döntenie: a pártszempontoknak megfelelő MNB-elnököt jelöli, vagy olyat, akire a piac is pozitívan reagál. Valószínűleg a jelölés elhúzódásának éppen az az oka, hogy Gyurcsány Ferenc ezzel az üggyel aligha szeretné megbolygatni a kormánypártok belső viszonyait. A kormányfő számára hosszabb távon fontosabb szempont lehet, hogy az MNB következő elnöke a szakmai, a piac és a gazdasági elemzők számára elfogadható legyen. Új felvétel Fidel Castróról Havanna (MTI) Három hónapja először videofelvételt sugárzott a kubai televízió kedden Fidel Castróról, s a nyár óta betegeskedő kubai vezető közölte, hogy még küzd a felépülésért. A képsorok Castro és Hugo Chávez venezuelai államfő - előre be nem jelentett - találkozóját örökítették meg. Castro és Chavez (Fotó: epa) VILLÁMINTERJÚ: JÁRAI ZSIGMONDDAL :„..esetleg felpuhítja..." ÉSZAK-KELETI NAPLÓ (ÉKN): Mit gondol az utódlásával kapcsolatos politikai vitáról, illetve a tervezett egyeztetésről? Járai Zsigmond: Befolyásolni nem tudom, beleszólni meg nem akarok, nem is tisztem. Bizonyos aggodalommal vegyes szórakozással figyelem a helyezkedést és a vitákat. ÉKN: Mi aggasztja? Járai Zsigmond: Egyetlen komolyabb félelmem van, mely az esélyesek nyilatkozatai alapján alakult ki bennem. Nevezetesen az, hogy az új vezetés esetleg majd felpuhítja az eddigi árstabilitást és alacsony inflációt megtartó jegybanki politikát. Ez veszélyes helyzetet eredményezne, véleményem szerint ezen az úton Magyarország gazdasági értelemben könnyen kiírhatja magát Európából. EKN: Ki lenne a garancia, hogy ne így legyen? Járai Zsigmond: Neveket nem mondok. A lényeg, hogy tényleg szakmai döntés szülessen. ÉKN: Február végén lejár a mandátuma. Mi van hátra? Járai Zsigmond: Már csak egy komolyabb feladata lesz a Monetáris Tanácsnak, egy kamatdöntés. Másra már nincs gondom, csak arra, hogy az itt maradó kollégáim a független és Rajtaütés. Az utóbbi hónapok legnagyobb terrorellenes rajtaütését hajtotta végre a rendőrség a belső elhárítással együttműködve az észak-angliai Birminghamben, ahol szerda reggel őrizetbe vettek nyolc olyan személyt, akik egy brit katona elrablását és meggyilkolását tervezték. Az őrizetbe vetteket terrorcselekmények előkészítésével, illetve terrorcselekményekre való felbujtással gyanúsítják. (Fotó: epa) SZÉLRÓZSA /2 Iraki menekültek Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint az iraki menekültek száma napjainkra elérte a 3,4 millió főt, ami havi 40 000 embert jelent. Legutóbb ilyen méretű, a szülőhelyét nagy számban, hosszabb időre elhagyó menekültáradat az 1948-as, palesztin-izraeli háború alatt fordult elő a közelkeleten. Iraki menekültek SZAÚDARÁBIA IRÁNT Legalább 54 000 . GRAPHIC NEWS LIBANON 40 000 EGYIPTOM Up to JORDÁNIA 80 000 500 000 . SZAÚD-ARÁBIA Legalább 5500