Hajdú-Bihari Napló, 2013. augusztus (70. évfolyam, 178-202. szám)
2013-08-05 / 181. szám
Egy nyaralás margójára Idén az „új magyar módi” szerint sikerült felhajtanom egy „ismerőst”, akinek van egy üdülője a Balatonnál, így némi - ottani - kertészkedésért cserébe mehettünk nyaralni a családommal. Vonattal mentünk, vonattal jöttünk, végigszenvedve a déli part túlsó csücskétől a vicinális minden kínját, s keservét. Oda, s majd vissza. Ott magunk gondoskodtunk magunkról, vagyis vásároltunk, főztünk stb. Majd hazaérkeztünk, s utánanéztem, hogy hol is költekeztünk. Hiszen, valahogyan ránk kényszerítettek egy rendszert, mely szerint milyen jó nekünk, ha átutalással kapjuk a fizetésünket, elvégre egy métert sem kell menni a pénztárig, meg micsoda pénzeket takaríthatunk meg nemzetgazdasági szinten. Aztán a bankok elkezdtek úgy viselkedni, mint az erős gyerek az óvodában! Biztosan ismerik a történetet. Az erős gyerek - azért, hogy vigyázzon rá - elveszi a gyengébb gyerektől annak labdáját. Majd, ha egy idő után a gyengébb gyerek szeretné elkérni az erős gyerektől a labdáját, akkor az kér azért valamit. Csokit, tortát, akármit. Ez az akármi ugyan egy-egy alkalommal nem dönti romba a gyengébb gyermeket, ám összességében az erős gyerek még „erősebb” lesz. Elhiszem, hogy válság van. Elhiszem, hogy minket akar minden, s mindenki kímélni, ám a végén mindig mindennek mi álljuk a cechét! így volt ez már akkor is, amikor még nem volt Internet, még nem volt bankkártya, meg még vonatok sem voltak. Hol is nyaraltam? A „magyar tenger” partján. És hol is van ez a „magyar tenger”? Kérem szépen, külföldön. Hogy melyik országban? Azt nem tudom. Honnan veszem ezt a paradoxont? A számlakivonatomból! A nagyon gazdaságos áruházlánc egyik áruházában, amelynek Debrecenben is van hipermarketje, vásároltam néhány dolgot az indulás előtti napon. Majd - a kor szellemének hatása alatt - a nemzeti vasúttársaságtól az Interneten megvásároltam a menetjegyeket. Illetve ott is, meg a keszthelyi kirándulásunk alkalmával is fizettem. Többek között a nemzeti tulajdonban lévő - vagy álló - Festetics-kastélyban is a belépőért. Mert lehetett kártyával, így azzal. És halljanak csodát! Minden „vásárlásom” „külföldi vásárlásaként jelent meg a számlámon. Értem én, hogy gőzgép. De mi hajtja? Emlékeznek még a hisztériakampányra, amely arról szólt, hogy a magyar vállalkozó Romániában jelenti be a vállalkozását, ám szlovák rendszámú autóval jár? Mert így kedvezőbb számára a hazai munkavégzés, meg nem , utolsósorban a román, illetve szlovák adó... Én meg hülye vagyok! Itthon keresem a kenyerem. Itthon, forintban kapom a fizetésemet, forintban fizetem az adómat. No meg, naivan, itthon nyaralok. Elvégre „Itthon otthon van!” Aztán a nemzeti vasúttársaság, a nagyon gazdaságos, ahol a legkisebb sem lényegtelen, meg a „Friss. Barátságos. Magyar.” szlogenű áruház, illetve már a keszthelyi Festetics-kastély is „külföldön” van. Csak én maradtam itthon. Vagy hoppon? Szokás szerint. Lényegtelen! Csak ezen „magyar” cégek a „magyar” bankoknak így kevesebbet fizetnek, s mivel „külföldiek”, így a „magyar” bankok - talán - nem fizetnek tranzakciói akármit, ergo a magyar állam megint nem kap semmit. Mi meg, itthon maradottak - talán - még többet fizethetünk. A bankoknak. Természetesen! Elvégre, illik őket sajnálni. Erre mondaná - minden bizonnyal - Kohn bácsi, hogy „Ügyes!” Nos, így voltam én külföldön a magyar tengenél! Aztán a magyar államadósság-kezelés másik két „pillére”, az E-útdíj, illetve a multik különadója mit talál ki? Nem tudom, de bízom abban, hogy legalább olyan leleményesek, mint a külföldi MÁV, a külföldön, s nem a Kishegyesi út sarkán álló, vagyis ezek szerint nem is debreceni hipermarket, vagy a külföldi Balatonmáriafürdő, a szintén külföldi Balatonkeresztúr, esetleg a külföldi Keszthely! Aztán, ha így haladunk, akkor idővel elmondhatjuk magunkról, és magunknak a régi viccet. Mely szerint János, az uradalmi lovász, a helyi korcsmában imigyene■ mérgelődik: „Én nem értem ezt a mai világot! Az apám is gróf volt, a fiam is gróf lett. Csak, valahogyan a fene se érti miért, és hogyan én maradtam lovász.” KOVÁCS LÁSZLÓ, DEBRECENBŐL, GYALOG E-mailen kaptuk A nap babái Böszörményi Boglárka Debrecenben született 2013. május 20-án. Böszörményiné Bak Ildikó és Böszörményi Gábor kislánya. Debreceniek: Nagy Lia Dorina Berettyóújfaluban született 2012. szeptember 24-én. Nagy Norbert és Gát Mariann Lívia gyermeke. Berettyóújfaluban laknak. Szilágyi Vivien 2013. február 20-án született Debrecenben. Szilágyiné Dancsok Mária és Szilágyi Csaba kislánya. Nyíracsádon élnek. * Kismacsról Gödre kirándultak A kismacsi nyugdíjasklub hét tagja ötnapos üdülésen vett részt Gödön az Erzsébet-program jóvoltából, és természetesen magukkal vitték a Naplót. fotó: magánarchívum NAPLÓ A nap előfizetője Varanyi Józsefné DEBRECEN. A hajdúbagosi Varanyi Józsefné régóta előfizetője a Hajdú-bihari Naplónak. - Nagy a kert, én ott sportolok - jegyezte meg, amikor találkoztunk. Számos növényt termel, kukoricát, borsót, ami a maga és családja mindennapjaihoz szükséges. Nyugdíjazása előtt termelőszövetkezetben, bölcsődében és a debreceni Tüdőklinikán dolgozott. Napjait jelenleg a ház körül elvégzendő munkálatokkal tölti. Három gyermeke, négy unokája és hét dédunokája van, legkisebb dédunokája egyéves, a legnagyobb tizenkettő. hbn » / Kvízmegfejtés Megközelítőleg hány kilométer közút van megyénkben, tettük fel a kérdést a Napló 3. oldalán, s az alábbi válaszlehetőségeket adtuk meg: a) 150 b) 1500 c) 2500 d) 15 000 Az tippelt jól, aki a szerint a ,,b)” válasz a helyes: 1500 kilométer Az oldal támogatója in ■ I ■ ■ ■ ,JL * Elszármazottak találkozója Tetétlenen Szeretettel és tisztelettel hívta haza Tetétlen község önkormányzata az elszármazottakat idén júliusban. Ahhoz, hogy mi jól érezzük magunkat, nagyon sok ember munkája hozzájárult, az óvodásoktól a nyugdíjasokig. Jó volt látni, hogy a nyugdíjasklub vezetői kiválóan összefogják az idős asszonyokat és férfiakat, így ők fellépésben vagy akár kétkezi munkában egyaránt igen aktívak. Igazán példamutató az együttműködés, aminek a polgármester asszony is részese. Ennek köszönhetően az elszármazottak is kiválóan érezhették magukat, amikor hazatértek a találkozóra - írta a Naplónak sok más mellett a debreceni Zsófi Gyuláné. FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM 2013. AUGUSZTUS 5. HÉTFŐ Jól nevelhető HAJDÚSZOBOSZLÓ. Iron 8-10 hónapos, közepes termetű keverék kari. Nagyon barátságos, jól nevelhető. Játékos, de nem ugrál naphosszat. Gyerekek mellé is ajánlható. A szoboszlói gyepmesteri telep lakója. Tel.: 30/223-25 95- HBN Iron FOTÓ: G.K. Hibiszkuszok sűrűjében nyíradony. Közel félszáz mocsári hibiszkusz virul Pósán Györgyné nyíradonyi kertjében. Látható közöttük törpe növésű, de olyan is amely két méteresre nőtt. Hatalmas, színes virágokkal örvendeztetik meg gazdájukat, aki elmondta: talajra, bőséges tápanyagra és rengeteg vízre van szükségük ahhoz, hogy ilyen csodálatos virágot hozzanak. Egyes töveken kétszáz virág is nyílt egyszerre, több mint húsz centiméter átmérővel. HBN-TV Pompás színekkel és méretekkel FOTÓ: TÓTH VINCE BURAI SÁNDOR 70. születésnapod alkalmából szívből köszöntünk és jó egészséget kívánunk. § CMo Legyünk együtt így sokáig! Irénke és Edina HIRDETÉSEK