Hajdú-Bihari Napló, 2014. november (71. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-03 / 255. szám

2014. NOVEMBER 3., HÉTFŐ NAPLÓ Papíron már tervezik a jövőt A gyógyászati célú funkcióbővítéstől a szántóföldi öntözésig mindenről álmodnak. hajdú-bihai. Azt követően, hogy a települési önkor­mányzatok állami segédlettel megszabadultak az évtizedek alatt felhalmozódott adóssá­gaiktól, vettek egy nagy leve­gőt, és nekiláttak tervezni a jövőt. Az alábbiakból kitűnik, hogy a fantáziájuk bizony alig ismer határokat... Mi mindenre jut? Berettyóújfalu gazdaság­­fejlesztési programjában kiemelt hangsúlyt kap a fél­­milliárd forintért megvaló­sítandó „Paraszt Pláza”, va­lamint­­762 millió forintért) a Bihar Termál­ liget gyógyá­szati célú funkcióbővítése a Gróf­ Tisza István Kórházzal történő együttműködés ke­retében. Igyekeznek megol­dani a Bihari Kistérség helyi termékeinek a piaci pozici­onálását és e-kereskedelmi bevezetését, de jut majd pénz egyebek mellett az egészség­­ügyi alapellátás javítására, térségi turisztikai fejlesztésre és közösségi terek élhetőbbé tételére, a közintézmények­ben az energiahatékonyság javítására és a közvilágítás korszerűsítésére is. Tépe számára sokat jelen­tett az adósság-konszolidál A bevételeket nem az adók emelésével akarjuk nö­velni. CSIGE TAMÁS dló, valamint az, hogy az is­kola üzemeltetése a KLIK-hez került. „Csak e két tényező miatt az elmúlt évet már po­zitív eredménnyel zárta a településünk” - mondta Ba­logh András polgármester, aki szerint a legfontosabb céljuk a takarékosság. - Lét­rejött a faluban az új típusú szociális szövetkezet, ami 15 embernek ad munkát, és a közmunkaprogramok is ered­ményesek. Igyekszünk előre­látó költségvetést készíteni, a helyi vállalkozókat pedig segíteni - tette hozzá a tele­pülési vezető. Én kis kertész... Derecskén a művelődési há­zon és a gimnáziumon kívül szinte az összes középület megújult már, és a Sárostón kialakítandó sportközponton is gőzerővel dolgoznak. „Az önkormányzat már rendelke­zik egy engedélyes tervvel, ami a derecskei szántóföldek öntözhetővé tételéről szól. 8-9 ezer hektárról van szó, ahol az öntözést szeretnénk megoldani. Az öntözővíz (egy állami beruházásnak köszönhető­en) már itt van a város szélén, onnan kell tovább vezetni mintegy másfél milliárd fo­rintos beruházás keretében” - számolt be a terveikről Bakó István polgármester, aki a be­ruházás várható eredménye­ire is kitért. Elmondta, hogy a fejlesztés révén reményeik szerint jelentősen nő a ker­tészeti kultúrák területe, új munkahelyeket teremtve a településen. Hajdúdorog polgármestere szerint fontos, hogy a város ingatlan-vagyonával jól gaz­dálkodjanak. Csige Tamás utalt arra, hogy ők a város bevételeit nem az adók nö­velésével, hanem felelős va­gyongazdálkodással akarják növelni. - Egy 10 hektáros területet tervezünk közművesíteni és ezáltal vállalkozások céljára alkalmassá tenni, és egy vál­lalkozás-ösztönző alap lét­rehozásán is gondolkodunk - tudtuk meg a kisváros pol­gármesterétől. HEN PETNEHÁZI ATTILA attila.petnehazi@naplo.hu Tépén is távlatokban igyekeznek gondolkodni a jövőről a falubeliek FOTÓ: DERENCSÉNYI ISTVÁN Miről álmodnak? Termelői piac megszervezése Sportcentrum kialakítása Szántóföldek öntözhetősége Ipari területek kialakítása Energia-hatékonyság javítása Közintézmények felújítása Szociális szövetkezet létrehozása Közvilágítás korszerűsítése Turisztika fejlesztések Nem féltik az egyetem A halottak napja autonómiáját a vezetők szembesít a valósággal Debrecen.- Még nem tudni, milyen elgondolásokat szeret­ne érvényesíteni a fenntartó állam. De úgy gondolom, a Debreceni Egyetem, amely eddig is viszonylag jól gazdál­kodott, folytathatja terveinek megvalósítását - fogalmazott Bács Zoltán, az egyetem ki­nevezett kancellárja az auto­nómiára vonatkozó kérdés­re. - Ebben a rendszerben a pénzügyekért az lesz felelős, aki ért hozzá, nem gondolom, hogy ez autonómia elveszté­sét hozná magával - reagált dr. Szilvássy Zoltán rektor. Bács Zoltán 1993-ban diplomázott agrármérnökként a Debreceni Agrártudományi Egyetemen. 2011 óta a Debreceni Egye­tem gazdasági főigazgatója, november 15-től pedig kan­cellárja, aki nemcsak szakmai felügyeletet, de munkáltatói jogokat is gyakorol. hbn­szzal Bács Zoltán FOTÓ:DERENCSÉNYI I. Debrecen. „Amíg valaki fiatal és életereje teljében van, ad­dig a halál (úgy tűnik) képes elrejteni a maga félelmetes vonásokkal teli ábrázatát, így rejtőzik el egy időre előlünk a halál” - fogalmazott Deren­­csényi István, a Tiszántúli Református Egyházkerület főjegyzője a köztemetőben szombaton rendezett isten­tiszteleten. - Az idő múlásá­val, az egészségi állapotunk meggyengülésével pedig mi kezdünk el mindent elkövetni azért, hogy elrejtőzhessünk a hozzánk közelítő halál elől. A halottak napja azonban kike­rülhetetlenül szembesít min­ket a valósággal - folytatta a tiszteletes, aki szerint e nap által fel lehet hívni a figyel­met arra, hogy a valóság része a halál. Derencsényi István szavai szerint az élet bizony a halállal szemben zajlik. A szü­letésünk napja voltaképpen a hátralévő maradék napjaink első napja. Mint fogalmazott: aki a meghalást, a halált tagadja, az nem tudja komolyan ven­ni az életet, a világot, a törté­nelmet. - Ezért nem tudunk tudatosan élni. Mert nem akarunk tudni a halálról, a meghalásról - szólt hallgató­ságához a főjegyző. hbn-pa Aktuális 3 Nézőpont Kiss László Ez a fránya vasárnap Bár ez ma itthon kissé nehéz, vagy talán lehetetlen is, de csak kellene néhány közös ügyről, amely milliókat érint, úgy beszélni, hogy abból ne legyen pártpolitika, ide-oda sorolás, címkézés. Fussunk neki azért. Itt van ez a „va­sárnap vásárolhassunk vagy zárjanak be a nagy üzletek” kérdéskör. Én spéciet nem szoktam, csak elvétve vasárnap vásárolni, de azért látom, mi történik: a nagyobb bevásárlóközpon­tok parkolói nem elhagyottak, és ha bemegyünk sem kong az ürességtől egyik sem. Na, most az a kérdés, hogy ez szétzilálja a családokat vagy sem, illetve a fordítottja, a bezárás összetartja-e a jelenleginél jobban. Erre a kérdésre adandó „illetékes elvtársi”, vagy éppen dühödt ellenzéki válaszok sajnos többnyire nem tényeken, felmérésen, megkérdezésen, kutatáson alapszanak, hanem hitelen. Ők úgy hiszik, úgy gondol­ják. Mert valakik mondják, nem tudják, kik, de biztosan. Esküszöm, én vagyok az első, aki ráverem a lakatot saját kezűleg az összes plázára - utálom ezeket a betondo­bozba zárt művilágokat -, ha valaki, amit állít, azt alá is támasztja a puszta szuggesztión és sokat ismételgetett kulcsmondatokon kívül bármilyen, nem homlokra ütéssel előhívott érvvel, indokkal, de főleg tényekkel. Ha körül­nézünk ugyanis a bevásárlóközpontokban, nekem úgy tűnik, vasárnap elsősorban családokat látunk ott járkálni. Nézelődnek, beszélgetnek, megesznek valamit - hol van az előírva, hogy az asszonynak ott kellene görbednie a tűzhely mellett, mert vasárnap van -, töltik közösen a szabadidejüket, és egyáltalán nem biztos, hogy vásárolnak is, de ha igen, hát egészségükre. Nem tudom elképzelni, pedig fantáziadús vagyok, hogy egy átlag magyar családnál vasárnap, miközben az asszony épp kimerné a húslevest, a férj vagy valamelyik nagyobb gyerek egyszer csak feláll, asztalra csap, és azt mondja: én bizony inkább megyek a plázába, és puff, a család kettésza­kad. De a fordítottja is nehezen vizualizálódik. A békés, immáron vásárlásmentes vasárnapon a családfő imigyen szóló: anyjuk, Jókait olvasgassunk együtt, vagy menjünk uccu a szabadba, és labdázzunk együtt önfeledten! Nem így élünk. Aki dolgozik, az hétköznap nem ér rá andalogni sehol. Marad a hétvége. Ezernyi kutatás - nem politikai, kereskedelmi - kimutatta, hogy a gyerekek szava a legtöbb vásárlói döntésben meghatározó, a felnőtteket befolyáso­ló. Ugye, ez nehezen képzelhető el anélkül, hogy együtt látnák és megbeszélnék, mit akarnak megvenni. Értem én persze a gondolati töltet lényegét, hogy nem egy fogyasztáscentrikus társadalmat szeretnénk még tovább vinni a kasszákhoz vezető úton. De ezt talán mégsem így kellene csinálni. Ez egy kicsit olyan, mintha a lázas betegség gyógyításának az egyik módszere lenne, hogy elzárjuk valahova a lázmérőket. Kialakult egy életmód, egy vásárlási szokásrendszer lassan több, mint húsz éve, amely a magánéletünk kiszámítható része lett. Talán meg kellene kérdezni mindazokat, aki vásárlók, és akik kiszol­gálják őket a hetedik napokon, ők vajon mit is akarnak. Én meghajlok a döntésük előtt. laszlo.kiss@eszak.hu Nem egy fogyasz­táscentrikus társa­dalmat szeretnénk még tovább vinni a kasszákhoz vezető úton... A kézművességet és az innovációt is támogatják A fenntarthatóság az egyik legfontosabb támogatási szempont, Debrecen. A fenntartható gaz­dálkodás fejlesztése, az inno­váció, a munkahelyteremtés a legfontosabb célkitűzései a következő uniós ciklusban megvalósítandó hazai projek­teknek; ehhez illeszkedik a Hajdú-Bihar megyei Integrált Területfejlesztési Program (ITP) is, melyet pénteken fo­gadott el a megyei képviselő testület, majd azt követően konferencián ismertették tar­talmának legfőbb tudnivalóit. Pajna Zoltán, a közgyűlés elnöke emlékeztetett rá: a kö­vetkező hét évben 33 milliárd forint érkezhet megyénkbe gazdaságfejlesztésre, emellett 40,8 milliárd Debrecenbe, to­vábbá 19,2 milliárd forint tele­pülésfejlesztésre együttesen a 10 járásba. Rövid láncok A rövid ellátási lánc kialakí­tása vagy a fiatal gazdák tá­mogatása több prioritásban is szerepel azon célok között, melyekre a vidékfejlesztési források fordíthatók - mond­ta el Szokai Szilvia, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat refe­rense. Többek közt a kézmű­vesség, a „zöld” infrastruktú­ra kialakításának, a szolidáris gazdaságok létrehozásának segítését, az erdőtelepítések ösztönzését is megemlítette. Mintegy 12 ezer milliárd fo­rint érkezik a következő hét évben Magyarországra az EU-ból fejlesztésekre, de hogy aztán lesz-e erre forrás, nem lehet tudni; ezért is fontos, hogy fenntartható gazdasági programokra költsük a pénz minél nagyobb részét - hang­súlyozta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. - A kis- és középvállalkozá­soknak szóló forrásokon belül dominálni fognak a visszaté­rítendő támogatások, ezzel is ösztönözve, hogy csak fenn­tartható fejlesztésekre fordít­sák a pénzt. A technológiai innováció segítése az egyik fontos célkitűzésünk: támo­­gatandóak a kisvállalkozások, felsőoktatási intézmények, startup-ok piacra vihető ötle­tei, de a nagyvállalatokéi is, amennyiben iocsikkel együtt­működve valósítják meg azo­kat - mondta Csepreghy Nán­dor. Példaként említett egy vésztői vállalkozást, ahol egy különleges csalánt termelnek, annak rostjai pedig az Audi A8-as autók belső burkolatába kerülnek. A közlekedésfejlesztésben az a cél, hogy a megyei jogú városok legalább gyorsforgal­mi úttal kapcsolódjanak majd az autópályákhoz, de emellett a vidéki települések élhetősé­gét biztosító úthálózat fejlesz­tése is szempont, ezzel segítve a falvak, kisebb városok tőke­vonzó képességét. Egyszerűsítenek Beszélt a pályázati rendszer formai átalakításáról, mely részben az átláthatóság érde­kében történt.­­ Elutasítás esetén annak indokát közölni fogják a pá­lyázóval. 300 millió forint be­ruházási érték alatt egy nor­matív rendszer rögzíti majd a feltételeket; például meg­határozzuk, hogy valamely szektorban gépbeszerzésre adandó támogatás feltétele­ként hány munkahely terem­tését és mekkora árbevétel növekedést kell vállalnia a pályázónak, aki ezt teljesíti, nyer - sorolta a helyettes ál­lamtitkár. - Szűkebb, de igaz­ságosabb lesz a rendszer - ösz­­szegezte. Kdn­szt Csepreghy Nándor fotóim.p. Projektcsomagok Öt csoportba sorolták a gazda­ságfejlesztési projektcsomagokat: területi felosztás alapján van Haj­dúsági, Dél-Nyírségi és Bihar-Sárréti önfenntartó projektcsomag, továbbá tematika alapján vállalkozás-fejlesz­tési és befektetés-ösztönzési, illetve turizmusfejlesztési projektcsomag.

Next