Hajdú-Bihari Napló, 2014. november (71. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-03 / 255. szám
2014. NOVEMBER 3., HÉTFŐ NAPLÓ Papíron már tervezik a jövőt A gyógyászati célú funkcióbővítéstől a szántóföldi öntözésig mindenről álmodnak. hajdú-bihai. Azt követően, hogy a települési önkormányzatok állami segédlettel megszabadultak az évtizedek alatt felhalmozódott adósságaiktól, vettek egy nagy levegőt, és nekiláttak tervezni a jövőt. Az alábbiakból kitűnik, hogy a fantáziájuk bizony alig ismer határokat... Mi mindenre jut? Berettyóújfalu gazdaságfejlesztési programjában kiemelt hangsúlyt kap a félmilliárd forintért megvalósítandó „Paraszt Pláza”, valamint762 millió forintért) a Bihar Termál liget gyógyászati célú funkcióbővítése a Gróf Tisza István Kórházzal történő együttműködés keretében. Igyekeznek megoldani a Bihari Kistérség helyi termékeinek a piaci pozicionálását és e-kereskedelmi bevezetését, de jut majd pénz egyebek mellett az egészségügyi alapellátás javítására, térségi turisztikai fejlesztésre és közösségi terek élhetőbbé tételére, a közintézményekben az energiahatékonyság javítására és a közvilágítás korszerűsítésére is. Tépe számára sokat jelentett az adósság-konszolidál A bevételeket nem az adók emelésével akarjuk növelni. CSIGE TAMÁS dló, valamint az, hogy az iskola üzemeltetése a KLIK-hez került. „Csak e két tényező miatt az elmúlt évet már pozitív eredménnyel zárta a településünk” - mondta Balogh András polgármester, aki szerint a legfontosabb céljuk a takarékosság. - Létrejött a faluban az új típusú szociális szövetkezet, ami 15 embernek ad munkát, és a közmunkaprogramok is eredményesek. Igyekszünk előrelátó költségvetést készíteni, a helyi vállalkozókat pedig segíteni - tette hozzá a települési vezető. Én kis kertész... Derecskén a művelődési házon és a gimnáziumon kívül szinte az összes középület megújult már, és a Sárostón kialakítandó sportközponton is gőzerővel dolgoznak. „Az önkormányzat már rendelkezik egy engedélyes tervvel, ami a derecskei szántóföldek öntözhetővé tételéről szól. 8-9 ezer hektárról van szó, ahol az öntözést szeretnénk megoldani. Az öntözővíz (egy állami beruházásnak köszönhetően) már itt van a város szélén, onnan kell tovább vezetni mintegy másfél milliárd forintos beruházás keretében” - számolt be a terveikről Bakó István polgármester, aki a beruházás várható eredményeire is kitért. Elmondta, hogy a fejlesztés révén reményeik szerint jelentősen nő a kertészeti kultúrák területe, új munkahelyeket teremtve a településen. Hajdúdorog polgármestere szerint fontos, hogy a város ingatlan-vagyonával jól gazdálkodjanak. Csige Tamás utalt arra, hogy ők a város bevételeit nem az adók növelésével, hanem felelős vagyongazdálkodással akarják növelni. - Egy 10 hektáros területet tervezünk közművesíteni és ezáltal vállalkozások céljára alkalmassá tenni, és egy vállalkozás-ösztönző alap létrehozásán is gondolkodunk - tudtuk meg a kisváros polgármesterétől. HEN PETNEHÁZI ATTILA attila.petnehazi@naplo.hu Tépén is távlatokban igyekeznek gondolkodni a jövőről a falubeliek FOTÓ: DERENCSÉNYI ISTVÁN Miről álmodnak? Termelői piac megszervezése Sportcentrum kialakítása Szántóföldek öntözhetősége Ipari területek kialakítása Energia-hatékonyság javítása Közintézmények felújítása Szociális szövetkezet létrehozása Közvilágítás korszerűsítése Turisztika fejlesztések Nem féltik az egyetem A halottak napja autonómiáját a vezetők szembesít a valósággal Debrecen.- Még nem tudni, milyen elgondolásokat szeretne érvényesíteni a fenntartó állam. De úgy gondolom, a Debreceni Egyetem, amely eddig is viszonylag jól gazdálkodott, folytathatja terveinek megvalósítását - fogalmazott Bács Zoltán, az egyetem kinevezett kancellárja az autonómiára vonatkozó kérdésre. - Ebben a rendszerben a pénzügyekért az lesz felelős, aki ért hozzá, nem gondolom, hogy ez autonómia elvesztését hozná magával - reagált dr. Szilvássy Zoltán rektor. Bács Zoltán 1993-ban diplomázott agrármérnökként a Debreceni Agrártudományi Egyetemen. 2011 óta a Debreceni Egyetem gazdasági főigazgatója, november 15-től pedig kancellárja, aki nemcsak szakmai felügyeletet, de munkáltatói jogokat is gyakorol. hbnszzal Bács Zoltán FOTÓ:DERENCSÉNYI I. Debrecen. „Amíg valaki fiatal és életereje teljében van, addig a halál (úgy tűnik) képes elrejteni a maga félelmetes vonásokkal teli ábrázatát, így rejtőzik el egy időre előlünk a halál” - fogalmazott Derencsényi István, a Tiszántúli Református Egyházkerület főjegyzője a köztemetőben szombaton rendezett istentiszteleten. - Az idő múlásával, az egészségi állapotunk meggyengülésével pedig mi kezdünk el mindent elkövetni azért, hogy elrejtőzhessünk a hozzánk közelítő halál elől. A halottak napja azonban kikerülhetetlenül szembesít minket a valósággal - folytatta a tiszteletes, aki szerint e nap által fel lehet hívni a figyelmet arra, hogy a valóság része a halál. Derencsényi István szavai szerint az élet bizony a halállal szemben zajlik. A születésünk napja voltaképpen a hátralévő maradék napjaink első napja. Mint fogalmazott: aki a meghalást, a halált tagadja, az nem tudja komolyan venni az életet, a világot, a történelmet. - Ezért nem tudunk tudatosan élni. Mert nem akarunk tudni a halálról, a meghalásról - szólt hallgatóságához a főjegyző. hbn-pa Aktuális 3 Nézőpont Kiss László Ez a fránya vasárnap Bár ez ma itthon kissé nehéz, vagy talán lehetetlen is, de csak kellene néhány közös ügyről, amely milliókat érint, úgy beszélni, hogy abból ne legyen pártpolitika, ide-oda sorolás, címkézés. Fussunk neki azért. Itt van ez a „vasárnap vásárolhassunk vagy zárjanak be a nagy üzletek” kérdéskör. Én spéciet nem szoktam, csak elvétve vasárnap vásárolni, de azért látom, mi történik: a nagyobb bevásárlóközpontok parkolói nem elhagyottak, és ha bemegyünk sem kong az ürességtől egyik sem. Na, most az a kérdés, hogy ez szétzilálja a családokat vagy sem, illetve a fordítottja, a bezárás összetartja-e a jelenleginél jobban. Erre a kérdésre adandó „illetékes elvtársi”, vagy éppen dühödt ellenzéki válaszok sajnos többnyire nem tényeken, felmérésen, megkérdezésen, kutatáson alapszanak, hanem hitelen. Ők úgy hiszik, úgy gondolják. Mert valakik mondják, nem tudják, kik, de biztosan. Esküszöm, én vagyok az első, aki ráverem a lakatot saját kezűleg az összes plázára - utálom ezeket a betondobozba zárt művilágokat -, ha valaki, amit állít, azt alá is támasztja a puszta szuggesztión és sokat ismételgetett kulcsmondatokon kívül bármilyen, nem homlokra ütéssel előhívott érvvel, indokkal, de főleg tényekkel. Ha körülnézünk ugyanis a bevásárlóközpontokban, nekem úgy tűnik, vasárnap elsősorban családokat látunk ott járkálni. Nézelődnek, beszélgetnek, megesznek valamit - hol van az előírva, hogy az asszonynak ott kellene görbednie a tűzhely mellett, mert vasárnap van -, töltik közösen a szabadidejüket, és egyáltalán nem biztos, hogy vásárolnak is, de ha igen, hát egészségükre. Nem tudom elképzelni, pedig fantáziadús vagyok, hogy egy átlag magyar családnál vasárnap, miközben az asszony épp kimerné a húslevest, a férj vagy valamelyik nagyobb gyerek egyszer csak feláll, asztalra csap, és azt mondja: én bizony inkább megyek a plázába, és puff, a család kettészakad. De a fordítottja is nehezen vizualizálódik. A békés, immáron vásárlásmentes vasárnapon a családfő imigyen szóló: anyjuk, Jókait olvasgassunk együtt, vagy menjünk uccu a szabadba, és labdázzunk együtt önfeledten! Nem így élünk. Aki dolgozik, az hétköznap nem ér rá andalogni sehol. Marad a hétvége. Ezernyi kutatás - nem politikai, kereskedelmi - kimutatta, hogy a gyerekek szava a legtöbb vásárlói döntésben meghatározó, a felnőtteket befolyásoló. Ugye, ez nehezen képzelhető el anélkül, hogy együtt látnák és megbeszélnék, mit akarnak megvenni. Értem én persze a gondolati töltet lényegét, hogy nem egy fogyasztáscentrikus társadalmat szeretnénk még tovább vinni a kasszákhoz vezető úton. De ezt talán mégsem így kellene csinálni. Ez egy kicsit olyan, mintha a lázas betegség gyógyításának az egyik módszere lenne, hogy elzárjuk valahova a lázmérőket. Kialakult egy életmód, egy vásárlási szokásrendszer lassan több, mint húsz éve, amely a magánéletünk kiszámítható része lett. Talán meg kellene kérdezni mindazokat, aki vásárlók, és akik kiszolgálják őket a hetedik napokon, ők vajon mit is akarnak. Én meghajlok a döntésük előtt. laszlo.kiss@eszak.hu Nem egy fogyasztáscentrikus társadalmat szeretnénk még tovább vinni a kasszákhoz vezető úton... A kézművességet és az innovációt is támogatják A fenntarthatóság az egyik legfontosabb támogatási szempont, Debrecen. A fenntartható gazdálkodás fejlesztése, az innováció, a munkahelyteremtés a legfontosabb célkitűzései a következő uniós ciklusban megvalósítandó hazai projekteknek; ehhez illeszkedik a Hajdú-Bihar megyei Integrált Területfejlesztési Program (ITP) is, melyet pénteken fogadott el a megyei képviselő testület, majd azt követően konferencián ismertették tartalmának legfőbb tudnivalóit. Pajna Zoltán, a közgyűlés elnöke emlékeztetett rá: a következő hét évben 33 milliárd forint érkezhet megyénkbe gazdaságfejlesztésre, emellett 40,8 milliárd Debrecenbe, továbbá 19,2 milliárd forint településfejlesztésre együttesen a 10 járásba. Rövid láncok A rövid ellátási lánc kialakítása vagy a fiatal gazdák támogatása több prioritásban is szerepel azon célok között, melyekre a vidékfejlesztési források fordíthatók - mondta el Szokai Szilvia, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat referense. Többek közt a kézművesség, a „zöld” infrastruktúra kialakításának, a szolidáris gazdaságok létrehozásának segítését, az erdőtelepítések ösztönzését is megemlítette. Mintegy 12 ezer milliárd forint érkezik a következő hét évben Magyarországra az EU-ból fejlesztésekre, de hogy aztán lesz-e erre forrás, nem lehet tudni; ezért is fontos, hogy fenntartható gazdasági programokra költsük a pénz minél nagyobb részét - hangsúlyozta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. - A kis- és középvállalkozásoknak szóló forrásokon belül dominálni fognak a visszatérítendő támogatások, ezzel is ösztönözve, hogy csak fenntartható fejlesztésekre fordítsák a pénzt. A technológiai innováció segítése az egyik fontos célkitűzésünk: támogatandóak a kisvállalkozások, felsőoktatási intézmények, startup-ok piacra vihető ötletei, de a nagyvállalatokéi is, amennyiben iocsikkel együttműködve valósítják meg azokat - mondta Csepreghy Nándor. Példaként említett egy vésztői vállalkozást, ahol egy különleges csalánt termelnek, annak rostjai pedig az Audi A8-as autók belső burkolatába kerülnek. A közlekedésfejlesztésben az a cél, hogy a megyei jogú városok legalább gyorsforgalmi úttal kapcsolódjanak majd az autópályákhoz, de emellett a vidéki települések élhetőségét biztosító úthálózat fejlesztése is szempont, ezzel segítve a falvak, kisebb városok tőkevonzó képességét. Egyszerűsítenek Beszélt a pályázati rendszer formai átalakításáról, mely részben az átláthatóság érdekében történt. Elutasítás esetén annak indokát közölni fogják a pályázóval. 300 millió forint beruházási érték alatt egy normatív rendszer rögzíti majd a feltételeket; például meghatározzuk, hogy valamely szektorban gépbeszerzésre adandó támogatás feltételeként hány munkahely teremtését és mekkora árbevétel növekedést kell vállalnia a pályázónak, aki ezt teljesíti, nyer - sorolta a helyettes államtitkár. - Szűkebb, de igazságosabb lesz a rendszer - öszszegezte. Kdnszt Csepreghy Nándor fotóim.p. Projektcsomagok Öt csoportba sorolták a gazdaságfejlesztési projektcsomagokat: területi felosztás alapján van Hajdúsági, Dél-Nyírségi és Bihar-Sárréti önfenntartó projektcsomag, továbbá tematika alapján vállalkozás-fejlesztési és befektetés-ösztönzési, illetve turizmusfejlesztési projektcsomag.